Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

2 Csütörtök. 1987. december 17. Megjelent a Könyvtáros^ híradó ,,A közművelődés magyarországi történetének legjobb hagyományai között tarthatjuk számon az olvasóköröket ... Az olvasóköröknek, •»egyleteknek sohasem egyedüli törekvése volt a tagok s a tágabb közösség művelődésének segítése; ehhez mindig kapcsolódott közéleti, politikai, társadalmi, gazdasági szerep. Ma sem lehet másként. Sőt: társadalmi megújhodásunk most elsőrendűen ezt követeli" — irja Hajdú Géza, a Somogyi Könyvtár igazgatóhelyettese, a régi olvasókörök történetének kutatója, és az újak alakulásának cselekvő hívője a Csongrád megyei könyvtaros új számában. „Távol áll tőlünk, hogy valamiféle új kampányt indítsunk, ettől várva a tömeges olvasóköralapításokat" — folytatja, s cikkében is csupán a lehetőségre hivja föl a figyelmet: olvasókörök alapíthatók, Csongrád megyében eddig öt már alakult. A Somogyi másik igazgatóhelyettese, Lippamé Fekete Ilona a könyvtár űj szolgáltatására hivja föl a figyelmet: az Oxford University Press kiadványai, mintegy 400 angol nyelvkönyv és 150 kazetta megrendelhető és megvásárolható (forintért!) a Somogyi Könyvtárban. A kiadónak mintegy 60 országban létezik bemutatóterme, a hálózatnak az idei évtől Magyarország is tagja — a Soros Alapítvány támogatásának köszönhetően. liezerédy Istvánt, a Somogyi volt igazgatóját búcsúztatják az űj számban, emlékező sorokkal, s a Gyuris György által összeállított „bibliográfiai arcképpel". A képregény védelmében emel szót Hunyadi Csaba, Csala József né pedig arról tudósít, hogy a lakótelepen nemcsak a fölső szinteken levő lakások áznak be. A könyvtárak is. Községek, kistelepülések állami vezetőihez juttattak el körkérdéseket a Somogyiból, a helyi közművelődési viszonyokról, különös tekintettel a könyvtárakra. Nem túl vidító olvasmány a válaszokból készült összeállítás. Tátrai szállodák, menedékházak A Csorba-tó, a turisták paradicsoma A hegyvidék vándorai, a természet szerelmesei gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy az éjszakát az erdőben, a sziklák között kell tölteniük. Ezért mindig igyekeztek megfelelő menedéket keresni. így cselekedtek a Magas-Tátra ormaira törekvő hegymászók is. Napjainkban kalandosnak tűnik a Nagyszalóki-csűcs 1664. évi, első, ismertté vált megmászásának leírása. Buchholtz és társainak az ótátrafüredi öt forrástól nem messze, fenyőgallyakból épített pihenőhelyét egész éjjel kíváncsi medvék kerülgették, így a fáradt turisták nem merték lehunyni szemüket. Az ásványgyűjtő késmárki diákok a XVII. században éjjelt táborhelyeket építettek maguknak. Kiváló védelmet nyújtottak a vándoroknak a hegyi barlangok. A tátrpi yplgyekben jó menedéket nyújtottak a „tüzelőkövek"-nek nevezett sziklakiszögelések. Nevüket a sziklafal védelme mellett gyújtott tüzeknek köszönhették, ahol a turisták felmelegíthették a hidegtől elgémberedett tagjaikat. Róbert Towson angol utazó Travels in Hungary című útleírásában számolt be arról, hogy 1743-ban a Lomnici-csúcs tövében fekvő Tarpataki-völgy tüzelőkövénél késmárki aranyásók társaságában töltött el fegy éjszakát. Később kőfalakkal is védték a helyet, majd fából készült épülettel kiegészítve menedékházzá fejlődött. (Manapság Tátralomnicból két drótkötélpályával is elérhető.). A turizmus kezdetén az idelátogatók a pásztorkunyhókban is éjjeli szálláshoz juthattak, ahol a szerény alvási lehetőségek mellett a híres liptói és szepesi pásztorínyencségeket is megkóstolhatták. Fizetőeszközként a pénz mellett, a kenyér és a pálinka is szolgált. A XVIII. században már a vadászlakok többségében is rendeztek be turistaszobákat. Az első tátrai települések is a helyi földesurak üdülőiből fejlődtek ki. Az első, kifejezetten turistaházat 1865ben építették Ötátrafüreden, a Nagytarpataki-völgy alsó részén. Ezt a létesítményt a Tátrai Nemzeti Park igazgatósága 1983-ban restauráltatta. A Magyarországi Kárpátegyesület megalapítása, 1873 óta a turistaszervezetek megkezdték a menedékházhálózat kiépítését. Ezek eleinte egytermes, egyszerű épületek voltak, gondnokuk nem volt: kulcsukat az érdeklődők a legközelebbi tátrai központok szállodai recepcióiban kölcsönözhették ki. A Poprádi-tó menedékháza volt az első, amelynek gondnoka volt. Ebben az 1879-ben épült létesítményben a szálláshelyen kívül szerény meleg ételt is kaphatott az elfárad ttirista. Az 1899-ben a Kistarpataki-völgy öt-tavi katlanában épült Téry-menedékház volt az első, amely egész évben nyitva tartott. Az utóbbi évtizedekben kezdődött meg a komfortosabb hegyi szállók létesítése. Az első 1961-ben a Poprádi-tó mellett, a második hét évvel később a Felkaivölgyben épült. A turistáknak, hegymászóknak mindig voltak és vannak kedvenc menedékházai, amelyeknek bensőséges légköre, njmantikája bőségesen kárpótolnak a lényegesen drágább szállók, vagy az otthon kényelméért. A nemrég felújított hosszútavi és a kibővített Téry-menedékház bizonyítja, hogy régi épületeket is lehet korszerűsíteni, összehangolni az űj szükségletekkel, anélkül, hogy elveszítenék jellegüket — állapítja meg a pozsonyi Üj Szó. — Az űj turistaházak és hegyi szállók is sok mindent átmentenek elődeik varázsából a völgyekben és a Magas-Tátrához közeli városokban, Liptószentmiklóstól Késmárkig. G. L. Ha szabad egyáltalán rangsorolnunk kísérleti fizikai tudásainkat, Eötvös Lorándot követően kétségkívül Békésy Györgyöt illeti az első hely, majd Hrody Imréé az ezűstíérem, és a harmadik Gyulai Zoltán. Békésy György a budapesti tudományegyetem professzora volt, később az USA-ba került, és 1961-ben Nobeldijat kapott. Hródy Imre az Egyesült! Izzó laboratóriumában ,— a korábbi szegedi egyetemi tanár, Bay Zoltán vezetésével — dolgozott, és jelentős találmánya a kriptonlámpa. Gyulai Zoltán életútja egészen másképp alakult. Száz éve, 1887. december 16-án született Pipén, Erdélyben, tanítócsaládból. Középiskoláit Tordán és Kolozsvárott végezte, majd ugyanott szerzett egyetemi diplomát. A szülőföldre mindig szívesen emlékezett vissza, és mondhatnánk, egész életében Erdéliy és a fizika bűvöletében élt. Magasan müveit ember volt, tisztelte és tudta a más tudományokat is, de a fizikát tartotta az emberiség legnagyobb jótevőjének. Érdekelték a filozófia kérdései is. A fizikát nemcsak tudta, ösztönösen benne élt, és génjein keresztül vérében volt. Már gyermekkorában a játékok tapasztalatait a fizika törvényszerűségeire vezette viszsza. Innen származóan, minden előadását gondosan válogatott kísérletekQ szilárdtest-fizika r m m mm rt n ultoroje' kel egészítette ki. Vérbeli pedagógus volt, aki demonstrációs kísérleteit mindig mélységesen átgondolta. Emberbarátként szerette hallgatóit és a kisgyermekeket, akiket türelmesen szórakoztatott egyszerűbb kísérleteivel. A fizikára tanított mindenkit, s ezen keresztül a technikára. Tudományos munkásságát még kolozsvári egyetemi hallgató korában kezdte. Első munkája 1912-ben jelent meg, és a szelén fényelektromos tulajdonságaival foglalkozott. Pályáját az első világháború és a hosszú hadifogság szakította, félbe. A szegedi tudományegyetem kísérleti fizikai intézetébe — ekkori vezetője Pogány Béla professzor — már 35 évesen került. Nagyon sokat jelentett számára, hogy 1924-ben W. Poohl, a göttingai egyetem kísérletifizika-professzora, Ortvay Rudolf — ekkor a szegedi tudományegyetem elméleti fizikai tanszékének volt professzora — javaslatára, munkahelyet és ösztöndíjat biztosított számára. Ez óriási jelentőségű volt, mert Göttinga abban az időben a matematika es a fizika valódi fellegvára volt. Az intézet szelleme, kutatási témái rögtön jó talajt jelentettek Gyulai számára. Abban az időben és ott vetették meg az alapjait a modern szilárdtestfizikának, és ezzel a félvezetőknek, a radar és a televízió képernyőinek kialakításában annyira fontos lumineszcencia-, a lézer- és a modern fémfizika alapjait. Ebbe a hatalmas témakörbe kapcsolódott be igen hasznosan Gyulai Zoltán. Gyulai Zoltán Szegedre történt visszatérését követően, mindjárt megkapta a magántanári címet. A Fröhlich Pál professzor vezette szegedi intézetben 1935-ig maradt, amikor a debreceni egyetem professzorává nevezték ki. Szegeden végezte legnevesebb kísérletét, fiatal munkatársával, Hartly Domonkossal, amely Gyulai — Hartly-effektus névvel vonult be a szakirodalomba. A kísérlet alapgondolata a következő volt: „Ha a kristályok különböző tulajdonságai — esetünkben elektromos vezetőképességük — tényleg összefüggenek a Smekal-féle laza szerkezettel, úgy a kristályok vezetőképességében változást kell észlelnünk. ha az észlelt kristályban a laza helyek (mai fogalmaink szerint a hibahelyek, B. J.) számát mesterségesen növeljük" — írják a szerzők. A kísérlet igazolta a feltételezést, a kristályon átfolyó áram ugrásszerűen megnőtt. Ezután a kristálynövekedés kérdéseivel foglalkozott, és számos más érdekes megállapítást tett hosszú kutatói pályafutásán. Gyulai Zoltánt a második világháború után, 1950-ben a Budapesti Műszaki Egyetemre nevezték ki a kísérleti fizika tanszéke vezető professzorává. Itt alkotta meg mikromanipulátorát, amellyel a tűkristályok szakítási szilárdságát tudták mérni. Gyulai Zoltán pályája a fizika elképzelhetetlen méretű, robbanásszerű korszakára esett, amelyben a modern atomfizika és a szilárdtest-fizika alapjait rakták le. Ebből az alapozó munkából Gyulai bőven kivette részét. Munkásságát MTA-tagsággal, Kossuth- és Állami Díjjal, Szocialista Munkáért Érdemrenddel és több magas kitüntetéssel ismerték el. Évekig elnöke volt az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak, az MTESZ egyik tagegyesületének. Gazdag, alkotó életet élt. Budapesten halt meg, 1968. július 13-án. Bátyai Jenő * A centenárium alkalmából holnap, pénteken, déli 12 órakor, cmlék(áblát avatnak a Radnóti gimnázium épületének falán. Gyulai Zoltán tiszteletére. 1987. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: LAZAR A Nap kel 7 óra 26 perckor, és nyugszik 15 ára 54 perckor. A Hold kel 3 óra 33 perckor, és nyugszik 13 óra 7 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szirdán plusz 91 cm (apadó). KILENCVEN ÉVF. született Sallai Imre (1897—1932) a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa és vértanúja. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: Asztal öt személyre (színes, m. b. amerikai film. III. helyár!) délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Asz (színes, m. b. olasz filmvígjáték. III. helyár!). Szabadság: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Asztal öt személyre (színes, m. b. amerikai film. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: Piedonc Afrikában (színes, olasz—NSZK kalandfilm, negyed 6 és fél 8 órakor: Keselyűket nem temetnek naponta (színes kolumbiai film). Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor: Lenni, vagy nem lenni (színes amerikai film. III. helyár!). Kiskőrőssy halászcsárda: (vldeomozi) délután 4 és este 8 órakor: Wang Yu csodálatos harca (színes hongkongi film). Éva presszó: este 8 órakor: Sátáni ötlet (színes francia krimi). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. Gyermcksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebészett osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János agt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvost rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az ÜJszegedi Gyermekkórház Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-653. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig: szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—J. Tel.: 14-642. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI DROGTELEFONs 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. H T» ' leve BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: Váltó — (ism.) 9.45: Zenés kaleidoszkóp — bolgár film Kb. 10.00: Az Országházból Jelentjük . . . Közben: Kisfilmek — zenés filmek 12.00: Képújság 16.50: Hírek 17.00: Majomsziget — kanadai rövidfilm 17.30: Tv-börze 17.40: Telesport 18.25: Képújság 18.40: Miki és Donald 10.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.30: Híradó 20.15: Az Országházból jelentjük ... 21.00: Van öt perce? 21.05: Szomszédok 21.35: Unokáink sem fogják látni 22.15: Nézze meg az ember! svájci film 22.30: Táncfesztivál '80 — 22.55: Híradó 3. BUDAPEST 2. 16.25: Képújság 16.30: Digit-alk — (lsm.) 17.00: Zenebutik — (ism.) 17.50: Tv-torna 18.00: Pannon krónika 19.00: Szomszédok — (lsm.) 19.30: Vysehrad — (Ism.) 19.45: Gaspard de la Nuit — angol film 20.10: Rézhajó — belga tv-fllm 21.15: Híradó 2. 21.30: Nőt kézilabda B-vb 22.35: Képújság BELGRÁD I. 16.45: Híradó magyarul és szorbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: ismeretterjesztő műsor 18.35: Raj/ulni 18.40: Vetélkedő 19.00: Ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Htrado 20.00: Politikai magazin 21.05: Vörös kocsma — francia Játékfilm 22.45: Híradó 23.05: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00': Tamburamuzslka 21.05: Dok.-műsor 22.40: Könyvek é.9 esszék ÚJVIDÉK 16.45: Híradó magyarul és szerbhorvátui 17.30: Gyerekműsor 18.00: Újvidéki képeslapok 18.30: Vajdaság harcban 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Belpolitikai műsor 21.05: Vörös kocsma — francia Játékfilm 22.45: Híradó szerbhorvátui Rádió 8.20: 8.30: 9.15: 9.30: 10.05: 10.35: 10.50: 11.21: 11.34: 12.30: 12.40: 12.45: 13.00: 14.10: 14.23: 14.58: 16.05: 17.00: 17.30: 17.40: 19.24: 20.30: 21.00: 21.30: 22.30,23.45: 0.10: 0.15: 8.05: 8.20: 8.50: 9.05: 12.00; 12.25: 12.30: 12.42: 13.05: 14.00: 14.40: 15.05: 15.10: 15.45: 16.00: 16.30: 17.05: 17.10: 17.30: 18.30: 19.05: 19.15: 19.20: 20.15: 21.03: 22.00: 22.20: 23.10: 23.15: 0.15: KOSSUTH Jegyzet Varázsos hangok Fényrehívó Prizma — (ism.) Diák félóra Labirintus — (lsm.) A Vám- és Pénzügyőrség fúvószemekara játszik Géczy Dorottya énekel Almáskert — Veres Péter regénye — 5. Ki nyer ma? Rólunk van szó! Intermikrofon Hamupipőke — részletek Rossini operájából Kopré József versel Zenei tükör Dok.-műsor Sallai Imréről Révkalauz Olvasókör Nóták Kritikusok fóruma... Katalin utca — Szabó Magda regénye A „Nemzet csalogánya" és az opera A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének- népi zenekara játszik Korkóstoló A rádió loimczalbuma Bódy József operaáriákat énekel Himnusz Éjfél után ... PETŐFI Tárogató-muzsika A Szabó család ... — (ism.) Tiz perc külpolitika — (ism.) Napközben Ilirek németül, oroszul és angolul Nlno Rota filmzenéiből a szerző zenekara játszik Néhány szó zene közben „Énekeltem én: Balogh Antal" Archívumunkból Nosztalgiahullám — Ray Peterson Találkozás Tábori Nórával A Disco Llght Orcherstra felvételeiből Néhány perc tudomány Operaslágerek Törvénykönyv — (ism.) Magyar könnyűzene 1986-ból Francia sanzonparádé Ipargazdák Tornász Stanko dzsesszfelvétcleiböl Tanakodó Slágerlista Kesergő, palotás és friss Lottósorsolás! Operát Szmirnába? — zenés bohózat A Poptarisznya dalaiból Nagy nevettetők — Salamon Béla Lajtai Kálmánnak hívják Hangképek a Zakopanéi nemzetközi folklórfesztiválról Sport Prince nagylemezei Éjfél után ... BARTÓK 8.13: Zenekari muzsika 9.32: Ginastera: Bomarzo — kétfelvonásos opera Közben: 11.05: Pillanatkép 12.06: Magyar zeneszerzők 13.05: Magyarán szólva — (ism.j 13.20: A Marle-Galanté rejtélye — Georges Simonon bűnügyi története 14.00: Zenekari muzsika 15.00: pophullám 15.53: Az Amadeus-vonósnégyes felveteleiből 17.00: Díákfélóra 17.30: English Concert Bandelműveket játszik 18.00: Zenekari részletek Wolf— Ferrari operáiból — a Párizsi Conservatiore zenekarát Nello Santl vezényli 18.30: In limha materna — román nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: Rádióhangversenyekről 19.35: Az Amadindaütőegyüttes hangversenye Közben: Kb. 20.20: A ml szemorénk .,, 21.40: szimfonikus miniatűrök 22.03: A Drezdai Kreuchor énekel 22.32: Ulysses — James Joyce regénye — 2.