Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

2 Csütörtök. 1987. december 17. Tanácskozik az Országgyűlés kalmazottak, a bírák, ügyészek és a műszakiak jobb megbecsülése érdekében, valamint a pályakezdő értelmiség körében — körülbelül egymilliárd forintnyi bérpolitikai intézkedésre kerül 6or. Végül e témakör kapcsán külön szeretném kiemelni, hogy a legrászorultabbak részére garanciát "kíván az állam nyújtani arra, hogye rétegeknél, ideértve a legalacsonyabb nyugdíjúakat és a sokgyermekeseket, a tervezettet meghaladó életszínvonal-romlás nem következik be. Az. állami lakásépítés további mérséklődésének' és a hagyományos építőanyagok árnövekedésének ellensúlyozására növekszik a lakást építő, vagy vásárló családok támogatása. Több lesz a gyermekes családok és az ifjú házasok szociálpolitikai kedvezménye, főleg a három- és többgyermekes családok esetében. A legnagyobb társadalmipolitikai súlyú feladat a személyi jövedelemadó beépítése a bérekbe. A szükséges rendelkezések, a vállalatokra, a költségvetési szervekre vonatkozó központi útmutatók megjelentek, tartalmuk közismert. A gazdálkodó szervezetek a gyakorlati megvalósításon dolgoznak, sok helyen a munkát el is végezték, és a kollektív szerződésben rögzítették a bruttósítás szabályait. A védelem és egyéb fegyveres testületek jövő évi működési és fenntartási kiadásaira 06,4 milliárd forintot fordítunk. Az összeg nominális növekedése döntően az ár- és adóreform következménye, reálériékben egy százalék emelkedéssel számolunk, összhangban az általános szigorítással, ezen a területen sem tudunk olyan fejlődést biztosítani, mint amilyennel az ötéves terv számolt. Az állami költségvetés 1988. évi tervezett hiánya 20,4 millárd forint, ami csaknem 15 rnilliárd forintnyi javulást jelent az idei várható hiányhoz képest. Mint ahogy arról a bizottsági üléseken is többször szó esett, a jövő évi gazdaságipénzügyi folyamatok számos bizonytalanságot hordoznak magukban, így a költségvetésnek megfelelő tartalékkal kell rendelkeznie az. előre nem látható gondok áthidalására is. Ez teszi szükségessé a korábbi években szokásosnál nagyobb, 10 milliárd forintnyi tartalék tervezését. A tartalékra azonban a nemzetközi fizetési mérleg sérelme nélkül csak akkor van fedezet, ha a belső megtakarítások meghaladják a tervben számítottat. Az előterjesztett törvényjavaslat tartalmazza, hogy a 10 milliárd forint felhasználására ilyen esetben is csak a Parlament jóváhagyásával kerülhet sor. A kormányprogram 1988ra a stabilizációs időszak kezdetét, legnehezebb évét jelezte. A célok kemények, de megvalósíthatóak. E gondolatok jegyében kérem a kormány megbízásából a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokat is figyelembe véve, az 1988. évi költségvetési, valamint az állami pénzügyekről szóló törvénytervezeteket elfogadni szíveskedjék. Marjai József felszólalása Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében javasolta a költségvetési törvénytervezet elfogadását. — Előrehaladásunknak a korábbinál is fontosabb feltételévé vált — hangoztatta —, hogy növekvő mértékben és eredményesen vegyünk részt a nemzetközi munkamegosztásban, a lehető legszélesebb gazdasági kaposolatokat építsük ki a kőlösonős előnyök alapján együttműködésre kész országokkal. Aktívan együttdolgozunk a partnerországokkal a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésén, a KGST mechanizmusának korszerűsítésén, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok minőségi megújításán. \ Magyarország nemzetközi megítélése összességében továbbra is pozitív. Partnereink elismerik és tisztelik politikánkat, megértik nyíltan feltárt gazdasági gondjainkat. érdekeltek, hogy azokat a programunkban meghatározott módon és irányban, mielőbb magunk oldjuk meg, ezért elvárják, hogy gazdasági helyzetünket gyorsabb cselekvéssel és — ahol szükséges — józan önmérséklettel, átmeneti lemondások árán is javítsuk. A tőkés világban fontos törekvésünk, hogy stabilizáljuk és bővítsük gazdasági kapcsolatainkat legfőbb partnereinkkel. Az Európai Gazdasági Közösséggel tárgyalásban állunk egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodásról, amely rendezné a Közös Piachoz fűződő kapcsolataink egészét, pontot tenne a vitás kérdésekre és megnyitná a kölcsönösen előnyös együttműködés sokféle lehetőségét. Fontos és hagyományos gazdasági partnereink az európai semleges országok. Ügy véljük, Velük marsokkal előbbre tarthatnánk a kereskedelem korlátainak kölcsönös felszámolása terén, ha az erre vonatkozó politikai elhatározás részükről is megérlelődne. Az elmúlt években növekedett kivitelünk a távolabbi fejlett tőkés országok piacaira is. Ennek ellenére sok még a vállalataink által kihasználatlan lehetőseg. A fejlődő országokban, a hagyományosnak »számító piacainkon egyelőre további nehézségekkel kell számolnunk. — A kormány gazdasági diplomáciája igyekszik elhárítani az akadályokat, és felszínre hozni a lehetőségeket, de a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak konkrét tartalmat csak a vállalatok adhatnak. 1988-ban minőségileg új helyzetet teremtünk; egy szűk terméklistát leszámítva, minden vállalat számára szabaddá válik a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi tevékenység. Meggyőződésem, hogy ez új erőket szabadít fel, élénkitően és ösztönző, en fog hatni a vállalatok aktivitására. Marjai József ezután gazdaságunk idei fejlődéséről, a tapasztalható élénkülési jegyekről szplt. A gazdasági verseny élénkítése érdekében korszerűsítjük a versenyszabályozást, növeljük a piaci szereplők számát. A folyamat megkezdődött, de még csak csak a kezdetén tart. A tisztességesen dolgozó ember számára nem lehet büntetés az. ha vállalatot kell cserélnie, vagy régi szakmáját egy újra felváltania. A magyar párt és kormány 1957 óta halad a reformok útján. Tettük ezt sokszor olyan körülmények között is, amikor még barátaink támogatását, egyetértését sem bírtuk teljes mértékben. Manapság szerencsére más idők járnak, a szocialista országok többsége saját megújulási, kibontakozási programjain dolgozik. Hosszú idő után, ha jól élünk vele, Keletről és Nyugatról egyaránt segíthet bennünket a nemzetközi környezet — mondotta Marjai József. Gáspár Sándor a szakszervezetek szerepéről Gáspár Sándor (országos lista), a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke elöljáróban bejelentette, hogy a szakszervezetek támogatják a költségvetés elfogadását, segítik a terv valóra váltását. Azok táborát erősítjük, akik hatékony, gazdaságos termelést akarnak, és véget akarnak vetni fejlődésünk és gazdálkodásunk zavarainak —mondta, majd így folytatta: — A szakszervezeteknek lehetőségük van az eseményeket befolyásolni, a társadalmi fejlődésre hatást gyakorolni. Hiszen a bérből és fizetésből élők millióit tömörítik, azokat, akiknek dónlő szerepúk van terveink megvalósításában. A mi álláspontunk az ő tapasztalataikat, igényeiket, véleményüket tükrözi. Ez adja a szakszervezeti mozgalom erejét, létjogosultságát. A Parlament őszi ülésszakán felelős döntést hoztak az. országgyűlési képviselők, amikor elfogadták a kormány stabilizációs programját. A kormány elnöke akkor felhívta a figyelmet, el is lehet utasítani az előterjesztett programot, de annak következménye lesz a gazdaságban, a társadalomban. Mindezt mérlegelve döntött az Országgyűlés, s ezzel döntött arról is, hogy milyen felfogásban tervezhetjük az 1988-as esztendőt. Ezt tették a szakszervezetek is, amikor az. Országgyűlés döntését is alapul véve, átérezve felelősségüket, elfogadták a stabilizációs programot — így az 1988-as terv- és költségvetés fő irányzatait —, s ennek megvalósítása érdekében cselekszenek — mondotta Gáspár Sándor. * A vitában szót kapott még Vass Józsefné (Békés, 15. vk.), a Saikadi Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese, Hűbér Jenő (Baranya megye, 2. vk), műszaki osztályvezető, Mészáros Győző (Somogy m., 8. vk.), a Balatonbogiári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Üjvári Sándor (Zala, 7. vk.) megyei tanácselnök, Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.) csoportvezető főorvos, Boldizsár Iván (országos lista) író, a Magyar Pen Club elnöke, Juhár János (Pest megye, 24. vk.) pomázi körzeti orvos, Bánffy György (Budapest, 4. vk.) színész, a József AUila Színház tagja, Miskó István (Bács-Kiskun m., 6. vk ), a Tiszakécskei Városi Tanács elnöke. * Ezzel az Országgyűlés téli ülésszakának első munkanapja — amelyen az. elnöki tisztet felváltva töltötte be Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné — befejeződött. A Parlament csütörtökön reggel az 1988. évi állami költségvetésről és az állami pénzügyekről, valamint az 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok vitájával folytatja munkáját. (MTI) Bálnakonzerv r OS • • • Nagy László felvétele Szerződéskötést megelőző árubemutatót rendeztek tegnap, szerdán a Szeged étteremben. A testvérvárosi kapcsolatok jegyében ültek korábban tárgyalóasztalhoz az odesszai Antarktika Halfeldolgozó Vállalat és a Tisza Füszért vezetői. Megegyeztek abban, hogy a szovjet partner halkonzerv-különlegességeket szállít Szegedre. A 12 ezer fős vállalat 340-féle terméket készít. Halászhajói járják a világ tengereit, óceánjait. A kóstolóval egybekötött árubemutatón láthatták az érdeklődők — többek között — füstölt halakat, almás-paradicsomos mártásban eltett halakat, bálnakonzervet, de szállít majd a szovjet partner natúr tintahalat, fagyasztott tőkehalat is. A termékbemutatót ma, csütörtökön a Nagyáruházban újra megtartják. Zöldség-gyümölcs ellátás a télen Lesz krumpli vagy nem lesz krumpli? — Mit mond e témában a legilletékesebb? — kérdeztem. Tápai Károlyt, a Zöldért áruforgalmi főosztályvezetőjét. — A zöldség-igyümölcs árut télen, értelemszerűen, tárolni kell — mondta Tápai Károly. — Tárolni pedig csak az úgynevez.ett „kemény cikkeket" lehet, vagyis a burgonyát, vöröshagymát, sárgarépát, gyökeret, almát. Ezekből tavaszig elegendő mennyiséggel rendelkezünk. Tehát viszonylag zökkenőmentes lesz az ellátás. — Mi a helyzet a rövidebb ideig tárolható árukkal? — A megyei tanáccsal már megállapodtunk egy bizonyos tárolandó mennyiségben. E szerint közel háromezer-kilencszáz. tonna terméket biztosítunk a lakosság számára — január elsejétől. Ennyit említ a papír, amivel szemben várhatóan több mint négyezer-ötszázhúsz tonna megfelelő minőségű árut tudunk raktározni. — Tesznek-e valamit a kétségtelen krumplihiány enyhítésére? — ötven vagon lengyel burgonya érkezett nem. túl régen a megyébe. Mindenekelőtt a közületek gondjait szüntette meg a szállítmány. Persze, a lengyel krumplinak van egy olyan tulajdonsága, hogy sárga a húsa, s ezért nem nagyon kidvelik a fogyasztók. Ez a szállítmány azonban jó minőségünekl tűnt, semmi kifogásuk nem volt ellene az. embereknek. Ugyanekkor Szolnoki és Békés megye, sőt a főváros ellátásába is besegítünk. — Maradjunk a megyében. A fogyasztóf árak bizonyára növekedni fognak ... — Ez abból adódik, hogy a termelői áraki is az égbe szöktek. Ennek oka pedig mindenekelőtt az időjárásA tévé is bemondta, az emberek is úgy tudják: kevés lesz a télen a zöldség-gyümölcs. Ami viszont a holtokba kerül, az ára magasra fog kúszni. ban keresendő; ebben az évben volt tudniillik korai fagykár, hosszú aszály, minden, ami árt a zöldségnek, gyümölcsnek. Ugyanakkor a termőterület is lecsökkent. — A szerződök mennyire tartják be kötelezettségeiket? Ügy hallottam ugyanis, a piaci, szerződői magatartás mostanában egyáltalán nem kedóezö. — Ez valóban így van. Éppen ezért ki kéli emelni a Balástyai Rákóczi és a Forráskúti Haladás Termelőszövetkezet nevét. Ezek ugyanis — szemben tobb más szerződővel — nagyon tisztességes magatartást tanúsítottak. — Az emberek gyakran kistermelőktől vásárolják például a fejes káposztát, zellert, egyebeket. Ugyanakkor a Zöldért raktárai gyakran dugig vannak ezekkel az árukkal. — Ez valóban súlyos gondot jelent számunkra, örülnénk, ha a kiskereskedelem nemcsak a burgonyaellátásban, hanem más áruk forgalmazása terén is együttműködne velünk. Faxkas Csaba Változatosabb szövetkezeti formák A szövetkezeti formák korszerűsítéséről, és az ezzel kapcsolatos új lehetőségekről a Szövosz, a MÉM, a TIT és a Hazafias, Népfront országos értekezletet rendezett szerdán a TIT Természettudományi Stúdiójában. A meghívott előadók az értekezleten hangsúlyozták: a termelőszövetkezeti termelés tapasztalatai arra utalnak, hogy egyes területeken, országrészekben a nagyüzem és a kistermelés aránya nem alakult megfelelően. Ebben a körben szervezeti változtatásokra kerül sor. Azt tervezik, hogy a kellőképpen nem jövedelmező gazdaságok szakszövetkezetté alakulhatnak át, és ily módon alakíthatják ki a gazdálkodásnak azt a szerkezetét, amelyik megfelelő jövedelmezőséget ígér. A közgyűlés dönt majd arról, hogy a földterület melyik része maradjon meg továbbra is közös müvelésben; fi szakmaközi bizottság ütése Tegnap, szerdán délután a Forrás Gyógyüdülőben ülést tartott a Szakszervezetek Szeged Városi Bizottsága. A tanácskozáson egyebek között tájékoztató hangzót el az ifjú házasok, a nagycsaládosok lakáshelyzetéről, és a lakásügyi társadalmi bizottság munkájáról. azokat a részeket, ahol a nagyüzemi gazdálkodás nem eléggé hatékony, a tag, vagy a tagok egy csoportja művelheti majd, ám ezek a földek is közös tulajdonban maradnak. A kistermelök számára is megteremtik a szövetkezés lehetőségét. Az értekezleten az előadók azt hangsúlyozták, hogy a kistermelök szövetkezetében a részt vevők továbbra is saját területükön gazdálkodnak, változatlan tulajdonviszonyok mellett, ám tevékenységüket újmódon hangolhatják össze. Olyan szervezetet alakíthatnak ki, amelyik vállalkozik például a termények értékesítésére, elszállítására, sőt közös feldolgozó részleget is kialakíthatnak, amennyiben az számukra anyagi előnyt ígér. A kistermelői szervezet egyfajta érdekképviseletet is ellát, hiszen azzal, hogy az árut eladásra átveszi a tagoktól, nagy árutömeghez jut; ez a készlet a piaci értékesítésnél nagyobb figyelmet kap majd a felvásárlók részéről, mivel nem parkílós tételekről van szó. A nagyüzemi gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben a belső vállalkozásokat akarják — egyebek között az önkormányzati munka javításával — felkarolni. (MTI)