Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

2 Csütörtök. 1987. december 17. Károly beszéde a zárt ülésen és téli ülésszaka Hedgyessy Péter expozéja Grósz Károly elöljáróban tájékoztatást adott a kormány munkaprogramjának fogadtatásáról, a végrehajtás továbbiakban várható politikai környezetéről és arról, hogy mit tett a kormány az őszi ülésszak óta a megvalósításhoz szükséges hazai és nemzetközi feltételek megteremtése érdekében, majd beszédét így folytatta: — A kormány munkaprogramjának beterjesztésekor ígéretet tettem önöknek arra, hogy — felgyorsítva a kormányzati munka korszerűsítését célzó előkészületeket — javaslatot teszünk a Minisztertanács és a minisztériumok szervezetének új rendjére. Kzért terjesztem most elő a kormány nevében az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot. Mindezt széles körű konzultáció és tapasztalatszerzés előzte meg, melynek során a szervezeti változások szinte egyöntetű támogatást kaptak. A tervezett szervezeti intézkedések és az ezekhez kapcsolódé» személyi változások ennek a folyamatnak az első ütemét jelentik. Ebből következik, hogy most csak olyan személyi változásokra terjesztek elő javaslatokat, amelyek a szervezet-korszerűsítéssel függnek össze. A mostani első lépést követően 19118-ban szándékozunk előkészíteni és 1989. január l-jével bevezetni a még szükségesnek ítélt módosításokat. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot elsősorban azokkal a tartalmi összefüggésekkel indoklom. amelyekbe a javasolt szervezeti intézkedések és személyi változások beágyazódtak. Ezek közül a következőkre kívánom figyelmüket felhívni: — Az állam gazdaságszervező szerepe a jövőben nem csökken, ellenkezőleg, erősödik, de az más, közvetettebb formában nyilvánul meg, mint eddig. — A másik tartalmi követelmény azzal kapcsolatos, hogy a kormánynak a jövőben nyitottabbnak kell lennie a társadalmi fejlődés új jelenségeire. — S végül, a tartalmat érintő harmadik törekvésünk azzal függ ö.szsze, hogy erősödik a szofcialista demokrácia, és fokozódik az állami szervek munkája feletti társadalmi ellenőrzés. A kormányt érintő javaslataink arra irányulnak, hogy a Minisztertanács testületi jellegének erősítését összhangba hozzuk a miniszteri önállóság és felelősség növelésével. Ennek jegyében felülvizsgáltuk a miniszterelnök-helyet tessék funkcióját és a kormánybizottságokat. Alapvető célunk, hogy a minisztériumok munkájában a kormányhoz kötődést erősítsük, egyidejűleg azonban a tárcájukhoz. tartozó szakkérdésekben növeljük a miniszterek saját döntéshozatali lehetőségét. Annak érdekében, hogy a minisztériumok önállóan lássanak el tárcaközi koordinációt, képesek legyenek komplex kormányzati feladatok felelős ellátására, megszüntetjük a Minisztertanács tisztségviselőinek miniszterek feletti szervezetirányító tevékenységét. A miniszterek és az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok a jövőben közvetlenül a Minisztertanácshoz kapcsolódnak, munkájukért a kormánynak és az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Ez. lehetővé teszi, hogy csökkentsük a miniszterelnök-helyettesi funkciók számát, illetve megszüntessük a kormány és a minisztériumok közé beékelődő hivatali apparátust. A lefolytatott vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a három gazdasági kormánybizottság egymás melletti működése párhuzamosságokra, a kormányzati cselekvés lelassulására vezetett. Ezért a Minisztertanács megszünteti az Állami Tervbizottságot, a Gazdaságfelügyeleti Bizottságot, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, és egyidejűleg létrehozza a Terv- és Gazdasági Bizottságot. ^Az Országos Tervhivatal a jövőben —jelenlegi funkciójának megfelelően — önállóan működik. A kormánybizottsági titkárságok kiiktatása mellett megszüntetjük a Minisztertanács Tájékoztatási és Tanácsi Hivatalát. A Tanácsi Hivatal szervezetei és feladatai beépülnek a Belügyminisztériumba. Ezzel a döntéssel ez a fontos minisztérium a közrend és a belbiztonság kormányzati feladatainak ellátása mellett jelentős lépést tesz a belügyi és közigazgatási funkció kiteljesedése felé. A tanácsok irányításának az alkotmányban" is rögzített konstrukciója változatlan marad. A tanácsok központi irányítása továbbra is a Minisztertanácshoz tartozik, de most már nem államtitkár. hanem a kormány egyik tagja — a belügyminiszter — közreműködésével. A Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak magasabb szintre emelése érdekében — a miniszterelnök vezetésével — létrehozzuk a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumát. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala megszüntetését az indokolja, hogy a tömegtájékoztatásban jelentősen növelni kívánjuk a sajtószerveket alapító intézménye]; önálló döntési lehetőségét és felelősségét. Ennek érdekében szétválasztjuk a kormányzati sajtóirányitást, illetve a kormányszóvivői tevékenységet. Javasoljuk a Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Minisztérium összevonásával, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága önálló hatáskörének megszüntetésével, valamint az Országos Anyag- és Arhivatal hatáskörének jelentős módosításával a Kereskedelmi Minisztérium létrehozását. Piacépítési szempontból feltétlenül indokolt a fogyasztói, a termelői, illetve az exporttevékenységhez szükséges belföldi piaci feltételek egységes szabályozása, vagyis a bel- és külkereskedelem állami irányításának integrálása. Ez az átszervezés nem egyszerűen a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium összevonását jelenti, hanem a kereskedelem és a piacfelügyelet minőségileg új típusú Irányítási rendszerének meg'eremtését. Ezt követően az Országos Anyagos Arhivatal — termelőeszköz-kereskedelmi és piacfelügyeleti feladatai nélkül — Országos Árhivatalként működik tovább. A Kereskedelmi Minisztérium ellátja az államközi gazdasági kapcsolatok szervezésevei, koordinálásával, szabályozásával, illetve irányításával, valamint a KGST-integrációval kapcsolatos állami feladatokat is, és ezáltal vezető szerephez jut a gazdasági diplomácia irányításában. A következő javaslatunk a Szociális és Egészségügyi Minisztérium létrehozására irányul. Az új minisztérium látná cl a szociális juttatási rendszer megalapozásával, a szociális jellegű foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat Ide tartoznának a rehabilitációval, a fogyatékossággal összefüggő teendők. Itt szerveznénk meg az egészségmegőrzési programmal, az alkoholizmus elleni küzdelemmel, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal kapcsolatos, valamint a népesedési és családpolitikai központi államigazgatási feladatokat is. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium mellett az államigazgatáson belül koordinációra és a társadalmi szervezetekkel való érdekegyeztetésre Szociálpolitikai Tanács, az egészségmegőrzés feladatainak ágazatközi öszszehangolására Országos Egészségvédelmi Tanács működne, és új típusú kapcsolatrendszer alakulna ki a szakszervezetekkel is. A Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz tartozna a társadalombiztosítás irányítása oly módon, hogy az elvi tervezési és szabályozási feladatok az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól fokozatosan beépülnek e minisztériumba. Új minisztériumként javasoljuk felállítani a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot. Jelenleg a különböző természeti erőforrásokkal való gazdálkodás elkülönült ágazati tevékenységként folyik. Ezért szükség van a társadalom hosszú távú érdekeit előtérbe állító, komplex, jobban koordinált ökológiai szemlélet és cselekvés kialakítására. Tisztelt Országgyűlés! A javasolt módosítások jelentőségét jól érzékelteti, hogy ilyen léptékű változásokra 1967 óta nem került sor. Azt 1988. március 31-ig kell végrehajtani. E gondolatok jegyében kélem. hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslatokat vitassa meg, fogadja el, és iktassa az ország új törvényei közé. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi költségvetési törvényjavaslatot fokozott várakozás előzi meg. Széles körben érdeklődéssel figyelik, vajon a kormány a gyakorlatban is olyan elszántan cselekszik-e a stabilizálás érdekében, mint ahogy azt szeptemberben ígérte. Szándékunk, hogy beható vita eredményeként olyan törvényt fogadjon el az Országgyűlés, amely határozott lépést tartalmaz a kormányprogram megvalósításának útján. A jövő évi feladatokhoz először az 1987. évi folyamatokat kell értékelni. A nemzeti jövedelem és a hozzáadott érték növekedése évek óta először várhatóan a tervezetthez közelállóan, másfél-két százalék között alakul, s ez — az 1985. évi viszszaesést és az 1986. évi stagnálást követően — a gazdaság élénkülésére utal. Ebben meghatárorzó volt az ipari termelésnek a tervezettet túllépő bővülése. A konvertibilis exportárbevétel az 1986. évit jelentősen meghaladja, s minden jel arra mutat, hogy a tervezettnél is több lehet A kivitel növekedéstben szerepet játszik az is, hogy ebben az esztendőben kétszer is módosítottuk a valutaárfolyamot, aminek egyúttal az importot drágító hatása is van. A behozatal ennek ellenére gyorsan bővült. Az állami költségvetés hiánya ez évben az 1986. évinél 12 milliárd forinttal, a tervezettnél pedig mintegy 9 milliárddal kevesebb, várhatóan 35 milliárd forint lesz. Ez a tény akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy év elején még több mint 50 milliárd forint költségvetési deficit veszélye rajzolódott ki. A költségvetés meghatározó elemei az állam és a vállalatok közötti pénzügyi kapcsolatok. A számitattat másfél-két százalékponttal meghaladó fogyasztói áremelések ellenére a lakossági fogyasztás is túllépi a tervezettet, a növekedés az előző évhez képest 2—2,5 százalékos lesz. Ennek fő oka a jövő évi árszintnövekedés hírére megindult felvásárlás. A beruházások is túlmennek a tervezetten, különösképpen a vállalati, szövetkezeti körben, ahol a növekedés 5 százalék. A fő gond nem is a beruházások volumene, hanem azok elhúzódása, ütemtelensége. A gazdaságtalanul működő vállalatok és szövetkezePilUnatkép az ülésszakról tek helyzetének rendezése terén a szükségesnél lassúbb az előrehaladás. Alapvető törekvésünk, hogy ezek az egységek hatékonyan működjenek, vagy ha ez nem reális, szűnjenek meg. Negyvenöt vállalat és szövetkezet szanálása, alapvető átalakítása van napirenden. A gazdaságtalanság határozottabb kezelése, a csődtörvény bevezetése óhatatlanul felveti a munkanélküliség problémáját. Ma négy és tízezer között regisztrálják azoknak a számát, akik munkahelyet keresnek. A tervezett szanálások, átszervezések a létbiztonságot nem veszélyeztetik. Rendelkezünk anyagi eszközökkel arra, hogy a felszabaduló munkaerő átcsoportosítását tervszerűen, akár átképzéssel, akár új munkahelyek létesítésének ösztönzésével elősegítsük. összefoglalóan 1987-ről el lehet mondani, hogy a múlt évhez képest van javulás több területen, a romlási folyamat mérséklődött. Az előrehaladás üteme azonban ncni kielégítő, még kevés a stabilizáláshoz. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi terv legfontosabb jellegzetessége külső pénzügyi egyensúly javítása. Ez annyit jelent, hogy az ez évi közel félmilliárd dolláros fizetési mérleg javulást folytatni szükséges, és jövőre a nem rubelelszámolású fizetési mérlegünk hiánya 500 millió dollárnál nem lehet több. Rubeleiszámolósokban javuló cserearányok mellett aktív fizetési mérleggel számolunk, mintegy 400—500 millió rubel értékben. A szigorú nemzetközi pénzügyi feltételek korlátozzák a gazdaság mozgásterét. A hazai vásárlóerő bővülése az importigényeket növelné, és árualapokat vonna el az export elől. A helyzet megköveteli azt, hogy a belső pénzügyi egyensúly javuljon, ami kifejezésre jut az állami költségvetés elosztási politikájában is. Ezztl van összhangban az állami költségvetés 20,4 milliárd forintos előterjesztett hiánya, és az, hogy banki módszerekkel szűkíteni kívánjuk a pénz mennyiségét. Az 1988-as terv közel 5 milliárd dollárnyi konvertibilis exporttal számol, de ehhez az ideinél 6 százalékkal kisebb import tartozik. Meggyőződésem, hogy van a vállalatokban annyi teljesítőképesség. ami biztosítja, hogy az exportterv 1988-ban is reális legyen. Rubelviszonylatban a nettó adósságállományunk 1988ban 400-500 millió rubellel csökken, s így összességében tartozásaink a jövő év végére minimálisak lesznek. E területen cserearány-javulással számolhatunk, miután behozatalban a kőolaj ára 13,5 százalékkal, a földgázé 8,4 százalékkal, a gázolajé pedig 13 százalékkal lesz olcsóbb. Fontos érdekünk. hogy a szocialista áruforgalom bővüljön, A fejlasztés kulcskérdése a műszaki haladás, amit lehetőségeinkhez mérten kiemelten kezelünk. Ezt szolgálja a vállalatoknak nyújtott többféle adókedvezmény is. A tudományos kutatási és fejlesztési tevékenység általános forgalmi adókulcsa nulla. A feldolgozóiparban a központi műszaki fejlesztési befizetés 1988-tól jelentősen csökken, és arányosabban oszlik meg az ágazatok között. Az Országos Tudományos Kutatási Alap az 1987. évinél 230 millió forinttal ténylegesen több támogatással rendelkezik. Az 1988. évi népgazdasági terv a lakossági fogyasztás 2—2,5- százalékos csökkenésével számol, s ez nagy próbatétel mindannyiunknak. A népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal szokásosnál lényesesen magasabb, 15 százalékos emelkedését irányozza elő. A to vábbiakban az áralakulás a fogyasztói javak túlnyomó többségénél a termelői magatartás függvénye. A lakosság pénzjövedelme 1988-ban 11—11,5 százalékkal fog növekedni. S bár a teljesítmények fokozása azt kívánná, hogy ezen belül a bérek és a keresetek részaránya emelkedjék, jövőre a szociálpolitikát elkerülhetetlenül előbbre kell sorolni a társadalmi feszültségek enyhítése érdekében. Az 1988-ra tervezett szociálpolitikai csomagterv az őszi Országgyűlésen ismertetett intézkedési keret felső határát meghaladja. Tartalma a három- és többgyermekeseknek nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezményen tűi a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a kormány által nemrég elfogadott életkörülményt javító intézkedésekkel változott. Így a 24-25 milliárd forintos őszi csomagterv összege ma már több mint 27 milliárd forint. A kormány a társadalmi és tömegszervezetekkel, az érdekképviseletekkel megegyezésre jutott az intézkedéseket illetően. A családi pótlék kérdésében azonban a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa is fenntartotta véleményét, amely szerint a családi pótlék 500 forintos növelését támogatja. A népgazdasági terv adott előirányzataiból kiindulva ezt a mintegy 3 milliárd forintnyi emelést csak az ösztönzést biztosító kereseti lehetőségek rovására lehetne finanszírozni. Azt pedig ennél jobban már nem lehet megkurtítani. Ugyanakkor teljesen indokolt valamilyen pozitív lépést tenni. Ebből kiindulva a kormány az Országgyűlés Tervés Költségvetési Bizottságának alternatívát terjesztett elő; vagy az anyasági segély 6000 forintról 10 000 forintra emelését, vagy a gyermekek hároméves koráig a családi pótlék mértékének 400 forintról 500 forintra történő további növelését. A bizottság többségi alapon az utóbbi formát tartotta jobbnak, mert a megdráguló csecsemőruházati cikkek, pelenka, kis ruha, csecsemőbútor leginkább ezt a megoldást támasztja alá. Ezen állásfoglalás birtokában ezek után a kormány is a három év alatti gyermekek családi pótlékának növelését javasolja azzal, hogy ellentételét a szanálási alap 500 millió forintos csökkentésével teremtsük elő. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a kormánnyal megállapodott abban, hogy 1988-ban néhány területen — így például a MAV-al»