Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

77. évfolyam, 297. szám 1987. december 17., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Szerdán 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. A képviselők, élve az ügyrend adta lehetőséggel — 7 ellenszavazattal — úgy döntöttek, hogy zárt ülésen tárgyalják meg a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. A kormányzati munka korszerűsítésének folyamatába illeszkedő szervezeti változásokat Crósz Károlyt a Minisztertanács elnöke indokolta meg előadói beszédében. Az Országgyűlés ugyancsak zárt ülésen döntött személyi kérdésekben. Ezt követően plenáris üléssel folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. A zárt ülésen hozott döntéseket — már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében — Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette. A minisztériumok felsorolása A törvényhozó testület elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. A piaci folyamatok, a belés külkereskedelem egységes irányítása érdekében az Országgyűlés döntött a Kereskedelmi Minisztérium létrehozásáról. Ennek következtében megszűnik a Bel-, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium életre hívását az egyre jelentősebb szerepet betöltő környezetvédelmi tevékenység és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás állami irányításának egységesítése tette szükségessé. Az Országgyűlés e döntése az Országos Környezet- és Természetvédelmi, valamint az Országos Vízügyi Hivatal megszűnésévei jár együtt. Az új minisztérium felállítása lehetőséget nyújt az e két hivatal felügyelete alatt működő területi államigazgatási szervek összevonására is. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium megalakítására vonatkozó döntés lehetővé teszi, hogy egységesebb és hatékonyabb legyen a szociálpolitika állami irányítása, amely eddig több minisztérium és országos hatáskörű szerv feladatkörébe tartozott. A törvényhozó testület — tudomásul véve a Minisztertanács Tanácsi, illetve Tájékoztatási Hivatalának megszűnését, továbbá az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság felügyeletének változását — úgy határozott, hogy megfelelően módosítja a tanácsokról szóló 1971. évi, a sajtóról szóló 1986. évi törvény és a társadalombiztosítás szervezetéről ós irányításáról szóló törvényerejű rendelet kapcsolódó előírásait. • Személyi változások A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségével egyetértésben, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa személyi javaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé. Ezeket elfogadva a törvényhozó testület felmentette miniszterelnök-helyettesi tisztségéből Jierecz Frigyest, Csehák Juditot, Horváth Istvánt és Maróthy Lászlót, akit felmentett az Országos Tervhivatal elnöki tisztéből is. Egyidejűleg Berecz. Frigyest ipari, Csehák Juditot szociális és egészségügyi, Horváth Istvánt belügy-, Marjai Józsefet — miniszterelnök-helyettesi tisztségének meghagyásával — kereskedelmi, Maróthy Lászlót környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterré választotta. Érdemeik elismerése mellett, más fontos megbízatásuk miatt mentette fel az Országgyűlés Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kapolyi László ipari, Medve László egészségügyi és Medgyessy Péter pénzügyminisztert, akit egyben megválasztott a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Érdemeik elismerésével, nyugállományba vonulásuk miatt született döntés Kamara János belügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter felmentéséről. Hoós Jánost — miniszteri jogállással — az Országos Tervhivatal elnökévé, Villányi Miklóst pénzügyminiszterré választotta a Parlament. A Parlament nándorfehérvári termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József, Medgyessy Péter, Berecz Frigyes, Csehák Judit, Hoós János, Horváth István, Maróthy László és Villányi Miklós letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az új szervezeti keretekhez igazodó személyi döntéseket hozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve a kormány is, a hatáskörébe tartozó kérdésekben. AZ ELNÖKI TANÁCS: — Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtikárt e tisztsége alól, — Ábrahám Kálmán államtitkárt e tisztsége alól, — Bányász Rezső államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, — Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Hoós János országos tervhivatali államtitkárt e tisztsége alól, — Kovács Antal államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Papp Lajos államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel. — Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, — Villányi Miklóst mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól felmentette; egyidejűleg — Andrikó Miklós kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, — Ábrahám Kálmánt környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárrá, — Bartha Ferencet kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, — Kemenes Ernőt országos tervhivatali államtitkárrá, — Medve Lászlót szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkárrá, — Török Istvánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. A MINISZTERTANÁCS: — Ábrahám Kálmánt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, — Bányász Rezsőt, a Minisztertanács Tájékoztatási Az ülésszak elején döntöttek a tanácskozás további tárgysorozatáról is: — a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről szóló, és az állami pénzügyekről szóló 1979. cvi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása — együttes vitában: — a jogalkotásról és az 1960. év előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása — ugyancsak együttes vitában; — az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója az állam egyházpolitikájáról, a hivatal munkájáról: — az Országgyűlés állásfoglalása — a külügyi bizottság javaslata alapján — a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról; — interpelláció, kérdések, új bizottságok megválasztása. A napirendnek megfelelően, ezután Medgyessy I'éter miniszterelnök-helyettes tartotta meg expozéját. (Folytatás a 2. oldalon.) Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, — Kovács Antalt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése melleit, nyugállományba vonulására tekintettel, — Papp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Bartha Ferenc miniszterhelyettest e tisztsége alól, más fontos megbízatására tekintettel felmentette, — Gál' Zoltánt belügyminiszter-helyettessé nevezte ki. A Minisztertanács a szénbányászat szerkezetátalakítási programjának koordinálására Kapolyi Lászlót kormánybiztossá nevezte ki. A Minisztertanács 1988. március 31-éig terjedő időszakra kormánybiztossá nevezte ki — Juhár Zoltánt és Veress Pétert, hogy a kereskedelmi miniszter irányításával, — Papp Lajost, hogy a belügyminiszter irányításával, — Kovács Antalt, hogy a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter irányi tásával, — Bányász Rezsőt, hogy a Minisztertanács elnöke irányításával, az átmeneti időszakban működjön közre a munka folyamatosságának, biztosításában, illetőleg az új szervezet feladatkörének, felépítésének, ügyrendi és egyéb belső szabályainak kidolgozásában. Neb-vizsgálat a lakásépítés költségeiről Hz árcsökkentésben senki sem érdekelt? A Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei utolsó, tegnap megtartott ülésén a testület ez évi munkáját elemezték, s a lakásépítési árak és költségek alakulásáról készült jelentést tárgyalták meg. Az első napirend főbb megállapításai közül olvasóink figyelmére az idei vizsgálatok, ellenőrzések általános tapasztalatai érdemesek. „Nem a felelősség érvényesítése, hanem annak megállapítása ütközik a legnagyobb nehézségbe" — olvasható az összegezésben. Az okok közé sorolható, hogy a személyes felelősséget sok esetben szükségtelenül „elmossák" a testületi döntések. A központi túlszabályozottság óhatatlanul növeli a szabályozás „hézagait". Gond, hogy a nyílt érdekképviselet és a nyilvánosság kontrolljának rendszere nem működik megfelelően. lehetőséget hagyva olykor az egyéni és csoportérdekek szerinti manipulálásra is. A népi ellenőrzésben dolgozók az országos és helyi témavizsgálatokon túl, részt vettek az idén 251 bejelentés és [Vi nász hátterének feltárásában is. A közérdekű bejelentések többsége — a korábbi évekhez hasonlóan — a tisztességtelen haszonszerzést. a vállalati vagyon elherdálását, a szolgáltatások romló minőségét, a fogyasztó megkárosítását jelzi. Szegeden sok az olyan bejelentés, amely az új lakások rossz minőségét, a felújítások hibáit teszi szóvá — utalva gyakran az egyre növekvő árakra. Ez azonban átvezet a neb-ülés másik napirendjéhez. A közel múltban ugyanis a népi ellenőrök megvizsgálták, hogy 1983 és 1987 között milyen tényezők befolyásolták n lakásárak növekedését, illetve, hogy a jelenlegi árak ösztönzi k-e a közreműködő beruházó, tervező, kivitelező szervezeteket a kínálat növelésére, a lakások műszaki és használhatósági színvonalának növelésére. Nos, az összefoglaló jelentés készítői szerint az a követelmény. amely a lakásépítési költségnövekedés mérséklését fogalmazta meg, nem érvéivesül s ennek legfőbb oka az érdekeltség hiánya. A folyamat elején kezdve: az OTP egyáltalán nem, a tanácsok tervosztályai csak az előkészítés során (a kisajátítási, szanálási, beépítési mód, a szintszám megválasztásával), s kismértékben befolyásolják a lakásárakat. Elfogadják: a kivitelező diktál. (A neb ezt a fajta védekező-elhúrftó indoklást erősen vitatja, az ülésen hozzászólók hangsúlyozták: a lakáspiac átrendeződésével megváltozott kereslet-kínálati viszonyoknak már árszabályozó hatásúaknak kellene lenniük a telepszerű, többszintes lakásépítésben is.) A beruházók passzivitását „megtoldja", hogy a lakásokat tervező szervezetek lehetőségeit az alkalmazott technológia korlátozza, a kivitelezői háttéripar kötött áraiba o tervező nem szólhat bele. (A tervezők közti verseny is csupán a tervezési díjna, a vállalási határidőre szorítkozik s nem a lakásárakra! Az altervezőként is közreműködő Délép — fedte fel a vizsgálat — olyan tervezési díjat számol fel — szereléstechnológíai tervért és számítógépes költségvetésért —, amit — azonos típusú épületekről lévén szó — nem is kell újra meg újra elkészíteni!). Két kivitelezőt, a Délépet és a Palánk (korábban Vasutas) Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezetet vont be vizsgálatába a neb. Az előbbi árai 37,4 százalékkal nőttek 1983-tól máig, s négyzetméterenként már elérik a 14 ezer 71)0 forintot. (A vasutasoknál a növekedés 46,6 százalékos.) Furcsa ellentmondás, hogy miközben a paneles építés árai nőnek — meghaladva a fizetőképes keresletet —, s így csökkentik az építési igényt, a kivitelező vállalat vesztesége fokozatosan, évről évre nő. Sajátos gond, hogy a Délép felügyeleti árellenőrzését az ÉVM és az űrhivatal látja el, a megyében működő többi épilőszervezetét az ipari osztályok, így a helvi, egységes árpolitika nem érvényesülhet. Tetézi ezt, hogy a vállalatnál nincs utókalkulációs rendszer, s a jelenlegi árképzési struktúrában a termékár változása csak egy-két év múlva érvényesül a lakásárakban. A lakásépítő szövetkezet vizsgálatakor a népi ellenőrök megállapították: a bérezési rendszert, a teljesítmények elszámolását nem megfelelően dokumentálják, gyakori az adóigazolás nélküli kifizetés —, s emiatt a szövetkezeti tagok már reklamáltak is. Huszonnyolc magűnépíttetőt is megkérdeztek a népi ellenőrök. Többségük kifogásolta az új hőszigetelési szabvány költségnövelő hatását, a merev hatósági előírásokat, s hogy többen igényeiket meghaladóan kénytelenek építkezni az övezeti előírások miatt. Többletkiadást okoznak az anyaghiány miatt növekvő szállítási költségek és a csúszópénzek is. E rövid összefoglalóból is kitűnik talán, hogy a bizottság több tagja joggal tette fel a kérdést; miért van az, hogy ma a lakásárak alakulásában csak a vevő érdekelt, de legkevesebb befolyása épp neki van, tehát leginkább ő a kiszolgáltatott?! 1», K. t