Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-10 / 265. szám
4 Kedd, 1987. november 10. Gabonapelyhek ízesített fiabonapolyhőkkel és sós ropogtatnivalókkal bővítette termékválasztékát a Fejér Megyei Malom- és Gabonaforgalmi Vállalat. A -kukorica- és rizspehelykészítményeket többféle ízesítéssel — a kukoricapelyhet natúr és karamellás változatban, a rizspelyhet pedig kakaós és karamellás ízben — készítik. A lapocskák „szárazon" is ropogtathatok, de tejjel, kakaóval, kefirrel vagy gyümölcslével összekeverve reggeli készíthető belőlük. A hazai forgalmazáson túl az új termékeket exportra is szánják. A sós készítményeket magyaros, zöldséges és pizzás ízesítéssel, kerék, korong és gyúrú formában készítik. Mindkét termékcsalád „Cerbona" márkajelzéssel december első napjaiban kerül majd az üzletekbe. Az új termékeinek gyártására Székesfehérvárott, egy e célra létesített új üzemépületben rendezkedett be a vállalat. A szükséges gépsort — több ajánlat közül választva — egy NSZK-beli cégtől szerezte be; az árát termékkel egyenlíti majd ki. Az új készítményekkel — amelyekből egyelőre évi 800 — 1000 tonnát készítenek — szeretnék meghódítani a nyugat-európai piacokat is. Két forradalom között Különös aktualitása van ma Krausz Tamás nemrégiben megjelent könyvének, mely A cártól a komisszárokig címet viseli. A kitűnő történész korabeli forrásokra és visszaemlékezésekre építve érzékletesen és újszerű módon tárja elénk az 1917. évi orosz polgári demokratikus forradalom torit néseit, és az azt követő politikai harcokat. Az agonizáló monarchia végnapjainak bemutatását nyomon követve megtudhatjuk: a forradalmi fellendülés megfékezésére hozott intézkedések és minden megfélemlítő rendszabály ellenére az összes forradalmi irányzat, ha nem is egységesen, de fellépett a hatalomgyakorlás gyűlölt „raszputyini módjával" szemben. „1905 második kiadása" az első pillanatra éhséglázadásnak tűnt, s valóban: végső soron a szentpétervári élelmiszerhiány Toppantotta össze az orosz birodalom gerincét. A forradalmi pártok, mindenekelőtt a bolsevikok, a mensevikek és az eszerek csak közvetlenül a munkásság, a parasztság és a katonaság alulról jövő kezdeményezéseire fogtak bele a szovjetek létrehozásába — állapítja meg a szerző. A februári és az októberi forradalom közötti időszakban az „abszolút szabadság'' állapotában leledzett Oroszország, de egyetlen alapvető társadalmi ellentét, konfliktus (a demokratikus béke megkötése, a földosztás, a termelés és elosztás állami szabályozása, a nemzetiségek szabadságjogai stb.) megoldására sem került sor. Miután április elején Lenin Svájcból megérkezett Oroszországba, a bolsevikok a forradalom radikalizálására törekedtek. De bármily furcsa is, Lenin híres áprilisi téziseit kezdetben még a bolsevikok sem támogatták. Támadták a második (szocialista) forradalom, a hatalomért folytatott harc elméletét, de ezzel együtt mérsékeltnek tartották Lenin gazdasági reformprogramját is. Az első világháború vérzivatarában azonban a tömegek másként gondolkodtak. A szakszervezetek keletkezésüktől fogva bekapcsolódtak a politiTeremtés P. W. fltkins könyve a világ keletkezéséről Már az ókor filozófusai is tudták, sőt ki merték mondani, hogy a létező világ különféle atomokból áll. A hellenizmus korának jeles gondolkodója, Epikurosz (i. e. 342—270) például megállapította, hogy minden létező az atomok mozgásának és összeütközésének , eredménye. Voltak vallásalapítók, akik szerint valamennyi növényfajtát, állatot, embert, fényt, tüzet és vizet egyetlen mester készített. A XIX. és a XX. század tovább lépett: lefényképezve az atomokat, bebizonyította, hogy azok korántsem a legparányibb építőkövek, hisz protonokból és neutronokból, mint magból, és a körülötte keringő elektronokból tevődnek Ö6sze. Ma már ezen is túl van a tudomány, és ott taft, hogy az atommagban rejtőző kvarkokat öszszekötó elemeket, tehát a legmélyebben rejlő erőket keresi. Marx György szavaival : az Uhiverzumot a newtoni dinámika és a darwini evolúció törvényeivel magyarázzuk. A k,önyv szerzője fizikokémikúsf és otthon van a kvantuVnmechanika, a termőd in.lrrrtka, a reakciókinetika tudományában egyaránt."Mint a híres-neves oxfordr"1 egyetem Lincoln kollégfürhának tagja — a francia felvilágosodás nagyjaihoz hasonlóan — makacsul hisz az emberi ráció korlátlan erejében. Könyvében a világmindenség eredetét vizsgálja olyan világos okfejtésekkel, hogy az átlagos műveltségű olvasót is rögtön felvillanyozza, és — ha nem is ért mindent — arra kényszeríti, hogy újra meg újra átgondolja a Terem tés-ről szóló fejtegetéseket. Atkins — mint a nagy elmék általában — nem misztifikál, nem félti a tudomány komolyságát, amikor azzal indítja könyvét, hogy az „szélsőségesen egyszerűsít és vadul ésszerűsít". Mellőzve szakzsargont és a tudományos szókészlet zömét, azt kívánja bizonyítani, hogy ,a világegyetem létrejöhet beavatkozás nélkül, nem szükséges segítségül hívnunk a Legfőbb Lény hipotézisének egyik változatát sem". Utazásra hívja az emberi szellemet, azt ígérve, hogy a megértés útján eljutnak majd a tér, idő és értelem határaihoz. Szerinte semmi nincs, ami ne lenne felfogható, és végül is minden rendkívül egyszerű. Nem időzik a részletekkel, mellőzi a molekulák létrejöttének fokozatait, „hiszen egy kis molekula nem más, mint néhány összetapadt atom, és ez azért nem érdekes, mert az atomok összetapadnak", és bizonyos körülmények között akár elefánt alakját is ölthetik. „Azon a nyomon kell elindulnunk — írja —, hogv a teremtésben senki sem működött közre, egyáltalán nem volt semmi beavatkozás ... A megértés kulcsa, hogy azonosítsuk és felfogjuk a legelemibb létezőt." De mi lehet az? Hol van az a réteg, az az erő, amely a proton összetevőit, a térbeli kiterjedés nélküli kvarkokat köti össze? A kvarkok ugyanis mindig hármasával fordulnak elő, s oly szorosan köti őket a köztük ható erő, hogy szétválasztásukra irányuló kísérlet anynyi kilátással kecsegtet, mintha valaki a tér három dimenzióját akarná elkülöníteni." A könyv írója végül így összegez: „ ... semmi lényeges nem marad megmagyarázhatatlan. Még nem látunk elég messze ..., de bizhatunk abban, hogy nem volt szükség beavatkozásra. A véletlen megtette azt a szívességet, hogy megfelelő erősségű kölcsönhatásokat alakított ki . .. Szinte a kezünkben van a teljes tudás. A megértés terjed a Föld felszínén, egy napkeltének vagyunk tanúi." Mi hát a Teremtés? — teszi fel Marx György a kérdést a könyv utószavában, s válaszol is rá: „A legelső esemény, amelynek értelemszerűen nem lehet oka, csak következményei lehetnek." És remélve, hogy a hívők nem veszik zokon, hozzáfűzi: „Isten nem az a Jolly Joker, akit bármikor előhívhatunk, ha valamit nem értünk, vagy ha valamit (lustán adagolt munkával, értelemmel és akarattal) nem sikerült elérnünk." E rövid ismertetőben képtelenség a népszerű könyv egész tartalmát, a téma problematikáját még érzékeltetni is, de ez nem is volt célja. A figyelmet hívjuk fel rá, mert úgy véljük, a tartalma igen sok embert foglalkoztat. P. W. Atkins könyve alig 150 oldalas, ebből a tulajdonképpeni olvasmány azonban ennek csak a fele. A páros számozású oldalak jegyzeteket tartalmaznak, illetve azokat a forrásokat tüntetik fel. amelyekből a szerző gondolatai részben táplálkoznak. ' A Gondolat kiadásában megjelent munkát Kálmán A. György fordította. F. N. I. kai harcokba, s maguk is a hatalom megragadásának eszközeivé váltak. A gyári, üzemi bizottságokban — akárcsak a szovjetekben — megszerveződtek a munkásság spontán erői, s ez utóbbiak alkalmazkodtak leggyorsabban a váltoizó körülményekhez. Az oroszországi munkásság harmadik típusú szerveződése, a Vörös Gárda pedig a forradalom további lendítésének fontos erejévé vált. Az ideiglenes kormány politikájának sajátos kettőssége már tavasszal is magában rejtette az elkerülhetetlen bukást, s a katonai diktatúra sem valósulhatott meg Kerenszkij irányítása alatt — a monarchista tábornokoknak nem volt szükségük rá. A hatalom válsága április, július és augusztus elteltével is megoldatlan maradt, ennek következtében az eszerek (több mint félmilliós tagságával az ország legnagyoibb politikai pártja) és a mensevikek táborán belül megerősödött a balszárny. Ebbe a hatalmi vákuumba tört be a bolsevik párt, melynek taglétszáma októberre csaknem 15-szörösére emelkedett a februárihoz képest, s 350 ezer tagot számlált. Az orosz munkásság — nem várva a világforradalom bekövetkeztére — önerőből is meghódíthatta a politikai hatalmat. De mint a szerző megjegyzi: a neheze csak ezután jött. A gyakorlatban kellett megtanulni és megérteni, hogy a forradalom a legnagyobb kérdéseket nem megoldja, hanem felveti. Felmerült az a probléma is, hogy a kulturálatlanság és a demokratikus hagyományojk hiánya vajon milyen mértékben idézi elő a bürokratikus megmerevedés veszélyét. A bolsevikok mindenesetre hozzákezdtek az árutermelést meghaladó közvetlen szükségletre termelő önkormányzati társadalom (a szocializmus) megteremtéséhez. Krausz Tamás legújabb munkája — mely a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére jelent meg a Népszerű történelem sorozatban — méltóképpen tiszteleg ezen történelmi feladat nagysága előtt. (Kossuth Könyvkiadó) Dányi László HAZASSÁG Bogdán Imre és Adám Marianna. Bodrogközy Gábor és Bakó Eva, Vincze Sándor és Farkas Katalin. Nóvák István Zsolt és Nacsa Mónika Zita. Nagy Mihály és Szélpál Márta. Bozóki Tamás és Katona Aüiikó Judit, Miklya Zoltán János és Milasin Terézia. NÓZ91 Sándor és Kahai Mária Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Bcrecz Jánosnak és Bencslk Ibolyának Gábor. Halasi János Istvánnak és Kórász Anikónak Zsolt. Kovács Ernőnek és Tóth Kornéliának Kornélia, Ratkai Imrének és Zeke Katalinnak Katalin. Üllei-Kovács Lászlónak és dr. Udvardy Gizella Évának László. Hegedűs Mihálynak és Kerti Juliannának Hajnalka Erzsébet. Szabó Sándornak és Mag Mártának Tamás. Keresztes Andrásnak és Tari Ilona Katalinnak Adám. Tapai Antalnak és Gera Mária Erzsébetnek Mária. Papp Csaba Lászlónak és Kovács Ildikónak Szabolcs, Gajdács Istvánnak és Dodity Magdolnának Ágnes. Kovács Tivadarnak és Kelenczés Zsuzsannának Mária Lejla, Zahorszkl Jánosnak és Kelemen Máriának Adrienn, Dobreezenl Györgynek és Farkaslnszki Editnek Donát, Szcmerédl Gyula Andrásnak és Sári Erzsébet Teréziának Renáta, Horváth I-ijosnak és Dobó Ágnes Katalinnak Rita, Kuruc/, Józsefnek és dr, Petróezy Erzsébetnek Péter, Koeslspéter Családi események Zoltánnak és Rácz Ilonának Anita. Erdei András Jánosnak és Bürgés Juditnak András, Kiss István Sándornak és dr. Vajnai Lídiának Zsolt László, Mészáros Lászlónak és Batancs Erika Máriának Gábor László, Sebestyén István Tibornak és Ragasits Gabriellának Zsuzsanna. Árva Ferencnek és ördög Katalinnak Krisztina. Bessenyei Zsolt Józsefnek és Kantó Tündének Nikolett. Bessenyei Zsolt Józsefnek és Kantó Tündének Andrea. Butt Zsolt Józsefnek és Ceglédi Máriának Melinda, Kószó János Mihálynak és Kertész Líviának Tímea Edina. Kovács Arnoldnak és Juhász-Dóra Gabriellának Péter, Martok Lászlónak és Börcsök Editnek László, Sisák Józsefnek és Tapodi Zsuzsannának Zsanett. Kranabeth Istvánnak és Temesvári Ágnesnek Róbert László, Tóth Mihálynak és Nagy Ildikónak Sándor, dr. Varga Endre Pálnak és dr. Kaczvinszky Emiliának Emília Virág, várdal Mihálynak és Nagy Ágnesnek Mihály, Szondi Károlynak és Asztalos Eva Mártának Péter, Terecskcl Sándornak és Fodor Gabriellának Edina, Saliga Lászlónak és Györkéi Olgának Tamás, Skultéti Lászlónak és Murvai Éva Zsuzsannának Ágnes, Gllián Antal Dánielnek és Robár Máriának Annamária. Hódi Lászlónak és Molnár Rozáliának László, Fekete Lászlónak és Újvári Katalinnak Eszter. Faragó Szilveszternek és Dékány Ildikónak Dávid Szilveszter nevü gyermeke született. HALAUOZAS Budai Andrásné Kaposl Erzsébet. Fodor József. Farkas Istvánná Sipka Jolán, Fenyvesi Sándor. Ábrahám Józsefné Nógrádi Piroska, Borbély Gábor. Busa Julianna Paula. Hódi Antal, Csík Mátyás. AbrahámFurus József, Regdon Istvánná Molnár Mária. Borthaiser Jakab, Klement Géza, Naszradl Mihály, dr. Rácz Jenő, Kelemen Lászlóná Dobó Margit, Retkes Józsefné Simon Margit. Erdei Györgyné Vass Anna, Fodor György, Kurilla Mihály. Hódi István, Neu László. Flórián IUésné Juhász Katalin, Gurbó Balázsné Jámbor Ilona, Zádorl Jánosné Joó Éva Irén, Pap Vllmosné Szűcs Borbála. Olajos Lászlóné Sarnyai Mária, Farkas Sándor, Rakonczal Mihályné Sípos Erzsébet, Orskó Adám, Bálint Józsefné Csöke Mária, Husztik István. Savanya Fercncné Pataki Mária, Horváth Mihály, Oeskó Márkné Ottlik Ilona, Tüsér Antal, Gyuris Ferenené Fazekas Erzsébet meghaltak. 1987. NOVEMBER 10., KEDD — NÉVNAP: RÉKA A Nap kel 6 óra 40 perckor, és nyugszik IS óra 16 perckor. A Hold kel 19 óra 26 perckor, és nyugszik 11 óra 46 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 98 cm (apadó). 17.30 18.30 18.40: 1.9.15 19.30: 20.05: 18.00 19.00 19.30 20.00 (KoSZAZ ÉVE 20.55 született Arnold Zweig (1887— 21.15 1968) német regény- és drámaíró, költő és esszéista. Első si- 22.45 kerét a tiszaeszlárl perről írt drámájával aratta. 1948-tól az NDK fővárosában, Berlinben n IQ élt. 1957-ben Nemzetközi Lenlnbékedíjjal tüntették ki. HETVENÖT ÉVES Barcs Sándor (sz. 1912) Rózsa Ferenc-dijas újságíró, politikus, 1948-tól a rádió elnöke, 1950-től 1980-ig a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója. 1965-töl 1974-ig a 21.10 Magvar UJságirók Országos Szó- 22 40 vetségének. 1949-töl . 1963-ig á 23.00 Magyar I.abdarúgó Szövetség elnöke. 1962-től 1978-ig az UEFA alelnöke. HATVANÉVES Csillik Bertalan (sz. 1927), a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanára, az orvostudomány doktora, az Anatómiai, Szövetés Fejlődéstani Intézet igazgatója. Az idegrendszer vizsgálatá- ,, val foglalkozik. " NAGYSZÍNHÁZ Este 7 órakor: Balettest dály bérlet). KISSZLNH AZ Este 7 órakor: Komámasszony hol a stukker? (Jancsó bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: Krokodil Dundee (színes 19-00 ausztrál filmvígjáték. IV. hely- '915 ár!), délután fél 4 és fél 7 óra- >9.30 kor: Vezeklés (színes szovjet 20.05 film). 21-00 Fáklya: háromnegyed 3 órakor: Az elcserélt cárevlcs (színes. m. b. szovjet mesefilm), negyed 6 órakor: Jöjj és lásd!, I—II. rész (szirtes szovjet film. Csak 16 éven felülleknek!). Szabadság: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Krokodil Dundee (színes ausztrál filmvígjáték. IV. helyár!). Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor: Barátom Ivan Lapsin (szovjet film). Kiskőrössy halászcsárda: (vldeomozi) délután 4 és este 8 órakor: A nagyfőnök (színes hongkongi film). Eva presszó: este 8 órakor: Jessy barátnői (színes amerikai westernfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. kórház (Tolbuhla sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi Ugyeletet sz I. sz. Sebészeti Klinika (Péort u. 4.). urológiai 15.17 felvételi ügyeletet a II. kórház 15.40 tart. A balesetet szesvedett gyermekeket • kórház baleseti sebéizetl osztályán, az egyéb sebé16.15: 17.10 L7.30: 18.00: 18.30: 21.15 Híradó 2. Friderika nagy szerelme, svéd tévéfilm KépUjság BELGRÁD 1. Híradó Gyermekműsor Rajzfilm Vetélkedő Rajzfilm Híradó Amig múlnak a napok — lengyel tv-film Témák és dilemmák Híradó Éjszakai műsor BELGRÁD ?.. Belgrádi műsor Alkotók Hiradó Komoly zene Sokk show A szürkület körzete — tv-film Dok.-műsor ÜJ VIDÉK Zenés műsor Hiradó szerbhorvátul Gyerekműsor Hogyan készül a könyv? Az alkotás szépsége Ma Rajzfilm Híradó magyarul Tv-film Hiradó szerbhorvátul Halál utáni kitüntetés — szovjet film Rádió 8.20: 9.44 : 10.05: 10.25: 10.45: 11.00: 11.27: 12.30 12.40 12.45: 13.00: 14.10: 14.25: 14.30. 15.00: 16.05: 16.35 17.00 szetl gyermek betegeket a sebé- 1730 szetl klinikán látják el. ÉJSZAKAI pRVOSI ÜGYELET Este ,7 órától reggel 7 óráig a 19.40 felnőttlakosság részére: Szeged 20.30 Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. 21.30 Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél'8 óráig, szómbaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET j- 9'^ Ma este 19 órától holnap reg- I2 00 jel 7 óráig az ÜJszegedl Gyermekkórház Szeged, Odesszai ,2 10 krt. 37. Telefon: 13-653. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig: szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-642. SOS LELKISEGELYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. 17.45 19.15 22.20 22.30: 22.53 23.23: 0.10 0.15 8.05: 8.50: © Tévé BUDAPEST 1. 8.55: Tévétorna 9.00: ITV-StUdium 10.10: Starsky és Hutch (Ism.) 10.55: Delta (Ism.) 11.20: Mozgató 11.30: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Három nap tévéműsora 16.55: Tizen TUliak Társasága 17.35: Kalendárium 1987, 18.25: KépUjság 18.40: Mini Stúdió '87 18.45: Tapsl-hapsl (Ism,) 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.03: Szászuk fénye, poroszok dicsősége — NDK-filmsorozat, S, 21.10: stüdló '87 22.10: Wlstar, dokumentumfilm 22,55: Híradó 2, HUDAPEST 2, ín.oo: Dél-alföldi Magazin 19.00: KépUság 19.05: Lódobogás (ism.) lü.31): Nyelvleckék 20.00: Tévétorna 20,05: Mutató KOSSUTH Társalgó Jan Seidel: Mesemóták Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót Éneklő Ifjúság Frederica Von Stade operaáriákat énekel Népdalkörök énekelnek Tizenkét szék — llf és Petrov regénye, 10. Ki nyer ma? Rólunk van szó! Világhírlap Solomon zongorázik Magyarán szólva .,. Orvosi tanácsok Jazzmelódiák Arcképek a bolgár irodalomból — (ism.) Operettfinálék Főszerepben: Sárosdy Rezső Kepek és jelképek Ide nekem a rádiót! 2. Ki kit formált? Beszélni nehéz .., A Szabó-család Koszorü — Mántíy Iván liangjátéka Nótaest Három szólamban Több-e a pénz, vagy másképp adják? Tíz perc külpolitika Pataky Kálmán felvételeiből Munka(erö)vlszonyok Brahms: Dalok és románcok. Op.: 14. . Zenekart muzsika Himnusz Éjfél után ... PETŐFI SlágermUzeum Tíz perc külpolitika (Ism.) Napközben Hírek, németül, oroszul és angolul A Cseh Muzsika Együttesének felvételeiből Magyart Imre népi zenekara játszik Popzene sztereóban Szórakoztató antikvárium Irina Ivanyickaja zongorázik Könyvről könyvért Csúcsforgalom Ipargazdak Tárcsázz! Talpalávaló Csak fiataloknak! Barcs Sándor 75 éves Ziehrer müveiből A planétás ember — Goda Gábor regénye, 15. Slágerről slágerre Zeneközeiben a hallgató Éjfél után ... BARTÓK ' — 8.13: Lucia Popp (ének) hangversenye 9.20: Zenekari muzsika 10.00: Sudlik Mária és Karlzs Béla operaáriákat énekel 10.30: Tört rész 11.00: Barokk muzsika 11.30: Zenekari muzsika 13.05: Kelige — Jerzy JanickiJ hangjátéka 13.54: Kórusainknak ajánljuk .,. 14.18: Magyar zeneszerzők 15.00; Zenei Tükör (Ism.) »5.35: Zenekari muzsika 16.10: Verdi: Kigolettó — Hárőmfelvonásös opera Közben: 17.08: Iskolarádió 18.30: Na maternjem jezlku — szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: In der Muttersprache — német nyelvű nemzetiségi műsor 19.35: Világhírű előadóművészek felvételeiből 20.35: Sikerlemezek CD-n 21.05: a Berlini Filbarmónikus Zenekar hang versem ye 22.32: Grisa őrmester — Rádiójáték, I. 12.29: 13.05: 14.00: 15.05: 15.20: 15.30: 17.05: 17.30: 18.30: 19.05: 20.00: 20.30: 21.05: 21.26: 22.06: 0.15: