Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-10 / 265. szám

Kedd, 19S7. november 10. 3 Tudósok nemzetközi békehete November 9. és 15. között rendezik meg a tudások II. nemzetközi ,bókeh<jtét 'hazánkban, akárcsak a világ .sok más országában. Hazánkban az Országos Béketanács, a magyar orvosok a nukleáris háború megelőzéséért mozgalom, az atomfegyverellenes tanulmányi csoport, az MTESZ békebizottsága, a Budapesti Műszaki Egyetem, az MTA Atommagkutató Intézete, a Központi Fizikai Kutató Intézet, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem támogatja a bekehét rendezvényeit. Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Veszprémben rendeznek programokat a békehéten. A tudományos üléseken akadémiai es egyetemi kutatók előadásaikban ismertetik a fegyverkezés, az esetleges nukleáris háború következmenyeit. Az előadók a tudósok felelősségére appellálnak: akadályozzák meg a katasztrófát. A hazai rendezvényeken jelen lesznek az angol orvosi békemozgalom képviselői is, akik tájékoztatják a résztvevőket: miként mozgósítják a béke védelmére a brit társadalmat. Hasonló üléseket. demonstrációkat tartanak világszerte a tudomány képviselői. Á központ dönt, de... Szeged ipari arculatát nagymértékben meghatározzák a város könnyűipari üzemei. Ezek egyike a Hudaprint Pamutnyomóipari Vállalát Szegedi Textilművek gyára. Az 1950-ben alapított fonoda helyén, a fejlesztéseknek köszönhetően, ma már mintegy 2 ezer 400 dolgozót — 65 százalékban nőt — foglalkoztat«') nagyüzem működik. Itt dolgozik a vállalati összlétszám egynegyede — a szegedi gyár adja a vállalati fonallermelés csaknem felét, s a saját szövettcrmclés egyharmadát. A textilművckhez tartozik még két szövődé (a kiskunhalasi és a kiskundorozsmai), s a fonaltermelés terén kapcsolatban állnak két téesszel is. Az elmúlt időszakban a A textilművekben dolgozSz.egedi Textilművek ered- zák fel a gyár által termelt menyesen teljesítette fel- fonal — összesen 6500—6400 adatait. A tavalyi évet pél- tonna — 40—50 százalékát, dául 147 millió forintos nye- Január 1. és szeptember 20. reséggel zárták. Vajtay Jó- között a fonaltermelés 3 és zsef igazgatótól Megtudtuk: fé| a szöveUermelés pedig r, 4AVI I I m i iii/vl> eoooimlAl fr\ I 4,1 százalékkal nagyobb a textilművek részvételével, de vállalati szinten döntenek a bérszabályozás kérdéseiben. Tavaly 67 ezer forint volt a dolgozók éves átlagkeresete, ami ebben az. évben várhatóan 70 ezer forint ütemben nőtt a tervezettnél. A fonoda tavaly 6457 tonna fonalat termelt, a szövöde pedig 31 millió 564 ezer folé emelkedik. Ez, év május négyzetméter szövetet szőtt. elsejétől a vállalat a délutáni műszakpótlékot 20-ról 30 százalékra, az éjszakait pedig 54-ről 60 százalékra emelte. Három műszakban ez mintegy 5 százalék bérszintemelkedést eredményez. A szövettermelés az idén meghaladja az elmúlt évit, a fonaltermelés pedig kismértékben elmarad attól. A 30—40-féle fonal és szövet minősége viszonylag kedveműveket, így a népgazdaság egészét érintő változások is csak bizonyos áttételeken keresztül csapódnak le. Az elszámolások alapját képező árak csak részben piaci árak — a budapesti kikészítő gyáraknak küldött nyers szövetek kalkulált árakkal jelennek meg az ottani „piacon". A vállalat az utóbbi három évben a jobb minőségű fonal és szövet előállítása érdekében nagyobb mérvű beruházást valósított meg a fonodái előműveknél. Nyugatnémet tisztító gépsorokat és román kártológépeket állítottak be a termelésbe. Az önálló vállalati cérnagyártás elősegítése érdekében — egyebek között nyugatnémet automata keresztcsévélő gépekkel — egy 14 gépből álló korszerű cérnázöüzemet hoztak létre. A jövőben folytatódik a fonodái gépek cseréje is, és részleges szövődéi és szövő-előkészítő rekonstrukciók várhatók. Mindezektől függetlenül a Szegedi Textilművek gépparkjának korszerűségi szintje a közepesnél alacsonyabbnak mondható — állapítja meg Vajtay József. Üj és 25—30 éves gépek egyaránt működnek. Államközi egyezmény A túlórázás mértéke ala- zönek mondható, a fonal 92,4 keretében 1982-től kezdődőcsony, a legjobb dolgozók a százaléka első osztályú, s a géemkákban vállalnak plusz-munkát. Szépek a belvárosi parkok A dolgoknak az a termé- nos tevékenységet folytat, Szete, hogy olykor foritossá- tUhat' Szükség van rá. Mingi sorrendben állnak. Ha den eszközzel igyekszik megpéldául a lakásépítést és a parkosítást sorrendbe állitgátolni a fák pusztulását, mert mondjuk egy százéves juk, első helyre a lakásépi- platán egeszen más hatást tést kell tennünk, s esak ezután következhet a parkosítás. Ez.ek után konnyü kinyújt, mint egy ujjnyi csemete. Eszközei azonban végesek. A járdák, utak teli találnunk: bizonyos költség- sózása például nagymértékvetések számoszlopaiban kisebb, vagy nagyobb összegek szerepelnek-e a városi ben károsítja a fákat, különusen, ha a havat a tövükbe lapátolják, és ha a közterülete* fönntartására? városban hófúvások helyett * legföljebb sófúvások láthatók. Az állandó útburkoiatfö! bon toga tusok sem használnak a fáknak, főleg, ha kiszedik a gyökérzetük felét. Az állandó nyesegetest sem bírják megszeretni a fák, valamint a fokozódó légszennyezést sem, amihez kepest szinte elenyésző mértekben károsítja őket a recéspo'.oska cimü rovar, ami főleg a platánokat fenyegeti. Ez a helyzet tehát a Belvárosban. Nézzük most a külső területeket! A városgondnokság által most ősszel elültetett ezerA szegedi parkoknak három gazdája van. A városgazdálkodási ual la lathoz tartoznak Odessza, Újszeged, a Belváros, ás Szőreg. Gyálarét, Mihulytelek, Tápé parkjai. A Csomikert az Elszaki városrész egy része, FöUtóvá ros és Tarján parkjait, a Felszabadulas Termelőszövetkezet pedig Makkosháza és Rókus közterületeit gondozza. Bizonyára senki sem állítja nagy biztonsággal, hogy az említett cégek az anyagi s szellemi jólét olyan magas fokára jutottak, hogy egyáltalan nem tudnak mit hatszáz díszfa fele az új lakezdeni a hozzájuk befolyó .Főtelepekre kerül; ennek a rengeteg pénzzel Sőt, a szegedi parkok minden négyzetméterére évente csak tiz fele pedig nagyjából meg is marad. A meg nem maradó félét szerető és gondos keforint jut. Ez kevés. Miért zek kiráncigálják, derékba van az, hogy a ráfordítható törik, majd otthagyják. S összegek egyenletesen kély mivolta ellenére cse- mivel a panelházak sok ezer né- lakója közül alig akad némely parkok tavasztól ászig hány, aki oly erősnek érzi virulnak, mások láttán meg ¡magát, hogy oda bír lötyeg.vik szemünk sir pedig zokog? Varga Gábor, a városgondnokság parkfenntartási műszaki ellenőre azt mondja, hogy például a Széchenyi tér rendben tartása mármár „politikai feladatnak" a másik tyinteni egy vodor vizet a húz előtti kis fák tövébe, nagyon sok kiszárad közülük a nyáron. A legújabban épült lakótelepek parkjainak állapota pedig egyenesen kétségbeejtő. Még jó, ha füvesíteni futja a pénzből, tekinthető. Hiszen a tér és személhalmok, földkupapuszta látványa (a maga állandó gondozoltságával), hu tudat alatt is, de megnyugcok láthatók mindenhol. A füves részeken jól kitaposott ösvények vezetnek, ott tatja az embereket. A fás, korzózik boldog-boldogtalan. virágos, tiszta Széchenyi tér Szomjan halt, kettétört — konszolidált állapotokat csemeték itt, ott. Már suguM a járókelőknek. Ha viszont a teret egyszer csak szerint a elborítanák a szeméthalmok ezerötszáz fa föl sem tűnnek. Varga Gábor városgondnokság rózsatövet, két— nos, hát akkor százhat- ezer díszcserjét, hetvenezer vanczer szegedi egvéni föl- kétnyári világot és negyvenháborodása adódna össze ezer tulipánhagymát ültet el egyetlen, kollektív fölhábo- a különböző parkokban. Enrodássá. Még egy bizottság nek. jó részét persze kilopis megalakult — nagyon he- ják az emberek, ami persze Ívesen — a város, főleg pe- nem kedvező... Mindendig a Széchenyi tér fáinak esetre azt is jelenti: vannak megóvására. Ez a bizottság meg, akiknek kell a virág, szakemberekből áll, és hasz- F. Cs. en négyéves ciklusokban szakmát tanuló kubai fiatalokat is foglalkoztatnak. A nyersanyag 65—70 százaléka szovjet középszálú A vállalatot 1986. január pamut (elsődleges megmunelsejétöl 36 főből álló válla- kálásnak alávetett gyapot), lati tanács irányítja, mely- ezenkívül javarészt kínai szövetek 77,4 százaléka tartozik az A kategóriába. Országosan is jó minőséget jelentenek ezek az arányok. ben a Szegedi Textilművek 5 taggal képviselteti magát. A textilművek — mivel félkész árukat termel — sem a belföldi, sem a külföldi piaccal nem áll közvetlen kapközépszálú, illetve egyiptomi hosszú szálú pamutot, Iengyei es nyugatnemet poliésztert, valamint szovjet viszkózt dolgoznak fel. A vállalati gyártmányfejleszcsolatban. Á Bíruha/iásí t'ójfrifek Köszönhetően évente döntéseket a gyárral közö- 20 százalékot tesz ki az új sen készítik elő, de a döntési termékek aránya. A Szegedi jogkör a vállalati központ Textilművekben azonban hatáskörébe tartozik. "A ter- nemcsak próbagyártásokat melési programokat a köz- hajtanak végre. Létrehoztak ponti gyártmányszervezési egy mintaszövödét is, ahol és -fejlesztési osztálytól kap- kísérletezést folytatnak. A ja a gyár, amelyeket cikk- belföldi fogyasztás csökkesorosan 98—100 százalékban nése miatt pedig növelni kiteljesít is. önálló eredmény- vánják a tőkés export részelszámolásra csak a vállala- arányát, ton belül kötelezik a textil- I). A. L. Bruttóutasítás Kevés gyakoribb beszédtéma van manapság kis országunkban, mint a ket hónap múlva esedékes bérbrutlásitás. Akik csak időbérért, vagy semmilyen más elemmel nem kombinalt havi béréit végzik munkájukat, könnyen kiszámíthatják jövő évi járandóságukat. Viszont akik tobb részösszegből összeálló fizetésért mennek a pénztárba a megjelölt napokon, igencsak találgatnak. Az új körülmények között ^például az igazán ösztönző és ará nyos teljesítménybérezés megalkotása sem egyszerű leiadat. • Az emberek érzik, hogy a bruttósítás műveletének következteben a Jelenleginél némileg elönyösebb, de legalább ennyire hátrányosabb helyzetbe is juthatnak. A néhány százalékpontos változás jelentősege sem elhanyagolható. Különösen akkor nem, ha mellétesszük azt a tényt, hogy jövőre országosan mintegy 3 százalékos bérnövelésre lesz lehetőség. Ennek pedig legalább a felét leköti az idei emelések áthúzódó hatása. Az elmúlt napokban több szegedi vállalatnál érdeklődtem, hogy megvannak-e szét ról tudakozódtam, az általános fejcsóválás mellé általában jött a magyarázat is: „Semmit se tehetünk addig, amíg a végrehajtási utásitás meg nem jelent." Nos, az elmúlt het végén az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezető munkatársai szélesebb nyilvánosság előtt is hangsúlyozták: „a vállalatok hiába várnak a bérbruttósítás végrehajtási utasítására. A borspecialitások nagy tarkasága miatt ilyet nehéz lenne elképzelni. Minden gazdálkodó egységnek saját magának kell megtalálni a legmegfelelőbb, a helyi sajátosságokhoz legjobban alkalmazkodó megoldást." A legközelebb megjelenő Munkaügyi Közlönyben ugyan lesz egy állásfoglalás a bruttósításról, de ez olyannyira általános elveket fogalmaz majd meg, hogy — kis túlzással — vele is csak addig lehet eljutni a számolgatasban, mint nélküle Tehát azok a vállalatok jártak jól, amelyikeknél* elhitték, hogy ebben a kényes műveletben elengedtek a kezüket, és számítógépeik kapacitásának egy rájövendő bérek a bruttósítás forrásai. 'Korántsem kaptam mindenütt igenlő választ. Néhány halyen szinte biztósra veszik, hogy a magasabb számjegyekkel jegyzett bér ki- illetve befizetéséhez hitelt is kell felvenniük. Amikor a személyi bérek klszámitásákalkulálására állították be. ' Persze, arról, hogy pontosan mi jelenik meg majd a Munkaügyi Közlönyben, az ABMH il-. letékesei egy-két héttel korábban is szólhattak volna... B. I. Mai Taigetoszok A

régit nyilván ismeri mindenki. A spártai katonai ész születésszabályozó torzszüleménye volt. Nem a hegy, amelyik a Földközi-tengerbe nyúlik, mert az valóság, hanem a hozzá kapcsolt óvilági gyakorlat: egyszerűen lelökték onnan azokat a csecsemőket, akikből jó katona talán soha nem lehetett volna. Hogy tudós, szobrász, festő, író, netán politikus még igen, az nem számított, abban az államban ilyesmire nem nagyon volt szükség. A spártai kemény élet nem tűrte meg a testi hibával születetteket. A mostani sokkal bonyolultabb. Igaz, nem kell hozzá a 2 ezer 404 méter magas, 100 kilométer hoszszú és 15-25 kilométer széles hegy, se a tenger, sőt az se föltétel, hogy valaki hibával szülessen. Egyik hétfői számunkban arról szólt az írás, hogy valaki végig titkolni tudta terhességét. Se a család, se a vele együtt zuhanyozó munkatársai nem vették észre. Megszülte egyedül, ó, jaj, és nejlonzacskóba tette! Ennyire egyszerűsödött a spártai jellem, már egy zacskó is elég. A kamrába vitte, kitett konyhaszekrénybe rakta, a kulcsát pedig eldobta. Tulajdon férje, az elrekkentett gyermek apja találta meg, jó másfél évvel később. Szerszámot keresett, talált helyette iszonyatot. Ahányan vagyunk, annyiféleképpen fogadtuk a hírt. Az életpártiak, nemre, korra és vallásra való tekintet nélkül, azt mondták, élnie kell, aki megszületik. Mások szerint a Talgetoszt az anyaméhbe kell beépíteni, hogy ne kényszerüljön gyilkosságra, akinek akarata ellen jön a világra csemetéje. Miért nem jelentkezelt. abortuszra az a szerencsétlen asszony? Biztosan azért, mert a törvénynek megszorító bugyrai vannak. Aki csak harmincéves, és csak egy gyereke van, ráadásul egészséges, ne nagyon számítson törvényes irgalomra. Rakódnak egymásra a gondolatok, kazal lesz belőlük, sőt egész hegy már, majdnem eléri a 2 ezer 401 métert, és szörnyű tenger háborog alatta. Miért akarjuk még mindig erőszakkal boldogítani az embereket? Miért nem tartozhat bele az emberi jogokba az is, hogy maga dönthesse el az anya, akarja-e a második gyerekét, vagy nem akarja? Képesek vagyunk vaskalapos elmével bűnóssé tenni egy asszonyt, hogy elítélhessük utána? Az emberség nevében ? Az élelpártiak hegye is van ekkora, de nem levetni akarják onnan az orozva született gyereket, inkább ennyire fölemelni. Olyasmit mondanak, az élet természetes velejárója, hogy két ember szerelme utódokat foganjon. Misztikum az élet szerintük, vallás is: életvallás. Ezen az oldalon az orvosra is azt mondják, a gyógyítás a dolga, és nem az angyalcsinálás. Ezer példát tudnak arra is, hogy valaki erőnek erejévél, mindenféle furfanggal fordult volna utóda ellen, de amikor meghallotta magzatszive fölerősített ketyegését, elöntötte a gyöngeség, és nem engedte, hogy bántsák. Másik ezer példa: ellene volt anyja is, apja is, de amikor megszületett, ő lett a legkedvesebb, a legszebb, a legokosabb, a legügyesebb, mint a népmesék legkisebb gyereke. A harmadik ezer meg arra vonatkozik, mennyivel szegényebb lehet a mi korunk. Az egyke régen ormánsági divat volt, sikerült belőle országos szokást csinálnunk, öntik a példákat arra, hog/ ez a nagyon okos ember se lenne, meg az se, ha szülei-esténként csak a tévét bújták volna. Legtöbbször titokban magukat is belelopják a példák sorába, hiszen ők is negyedikként, ötödikként vagy kilencedikként jöttek a világra. Az életrajzi lexikonok csupa ilyen emberekkel vannak tele. Arany János úgy kezdi önéletrajzát, hogy öreg szülék gyerekeként jött a világra. Ha már akkor beleavatkozhattak volna az élet rendjébe, a magyar irodalomnak nem lettj volna Arany Jánosa.-Es akkor Ady Endre se olyan lett volna, Babits Mihály se, József Attila se, de még Baka Pista se, amilyen most. fis egész magyarságunk nem ilyen lenne nélkülük. A két párt most is összecsap, mint mindig," ha teheti. Az egyik azt kiabálja a Taigetosz mellel, csenevész lehetett ez a gyerek is, ha megszületéséig senki se vette észre, sőt utána se. Azért korcsosul el nemzedékünk, toldják meg érveiket, mert az, orvostudomány áldásos segítségével olyanok is megmaradnak. akiket azelőtt az első forgószél elvitt völna. A tényben biztosan igazuk van, de a következtetésekben nem mindig. A másik páston azt kiabálják, legalább ennyi realitással, hogy a mákszem emberke öt hónapos korára már vasgyúró lehet. Hogyne olvadnanak át erre az oldalra, akik látván látják, akár értelme nyiladozásakor, hogy csoda született. Egyedüli és megismételhetetlen csoda. Hivatkozunk Arany Jánosra és összes irodalmi, sőt nemzetbéli következményeire, a sokadiknak született, nagyszerű tudósokra, csodatevő orvosokra — mert többet tudnak, mint társaik! —, foltalálókra, föl fedezőkre, de miért nem gondolunk az anyaszomo. rítókra is? A börtöntöltelékekre, a zsiványokra, a betörőkre és a gyilkosokra. Mi a haszna az emberiségnek például abból, hogy állami gondozott lesz a gyerekek százaiból? J

ázminlelkemmel nem tudok igazságot tenni a két nézet között, sőt azt mondom, nem is le. het. Ha a viiág összes nagy eszű számítógépét össze tudnánk kapcsolni, és mind ezt az egy kérdést rágná meg, tálán az is-föladná. Arra azonban tudnék receptet mondani, hogyan ne neveljünk saját gverekünkből léhűtőt és zsiványt, sőt az állami gondozást is el tudnám úgy képzelni, hogy ne a kapcsolattalanságot örökölje az államtól a neveltje, összes velejárójával együtt Lehet, hogy nem gyűjteném össze mindet, mert ömlesztve nem lehet embert nevelni, sőt a mostani családi elhanyagolást is megpróbálnám jóra fordítani, még áldozatok árán is. Azon is el-elrágódom, családrobbantásos gyakorlatunk hányszor ismételteti meg nzt a példát hogy az asszony fiatal, a férje pedig idősebb, ennélfogva nem szavaz a gyerekre, noha az asszonynak több jussa lenne rá, sőt a közös gyerek még jobban összeköthetné őket. Inkább azt mondom, kimondhatatlanul .sajnálom azt az anyát, aki zacskóba rejtette magzatát. Biztosan megbüntetik, le is tölti büntetését, de magát föl nem oldozhatja. Holtáig kíséri csöpp kislánya árnya. Az önvádat ritkán növi be a fű. Horváth Dezső