Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-10 / 265. szám

Kedd, 19S7. november 10. 3 Tudósok nemzetközi békehete November 9. és 15. között rendezik meg a tudások II. nemzetközi ,bókeh<jtét 'ha­zánkban, akárcsak a világ .sok más országában. Hazánkban az Országos Béketanács, a magyar orvo­sok a nukleáris háború megelőzéséért mozgalom, az atomfegyverellenes tanul­mányi csoport, az MTESZ békebizottsága, a Budapesti Műszaki Egyetem, az MTA Atommagkutató Intézete, a Központi Fizikai Kutató In­tézet, a Semmelweis Orvos­tudományi Egyetem, az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem támogatja a bekehét rendezvényeit. Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Veszprémben ren­deznek programokat a béke­héten. A tudományos ülé­seken akadémiai es egye­temi kutatók előadásaikban ismertetik a fegyverkezés, az esetleges nukleáris há­ború következmenyeit. Az előadók a tudósok felelős­ségére appellálnak: akadá­lyozzák meg a katasztrófát. A hazai rendezvényeken je­len lesznek az angol orvosi békemozgalom képviselői is, akik tájékoztatják a részt­vevőket: miként mozgósít­ják a béke védelmére a brit társadalmat. Hasonló üléseket. de­monstrációkat tartanak vi­lágszerte a tudomány kép­viselői. Á központ dönt, de... Szeged ipari arculatát nagymértékben meghatá­rozzák a város könnyűipari üzemei. Ezek egyike a Hudaprint Pamutnyomóipari Vállalát Szegedi Textil­művek gyára. Az 1950-ben alapított fonoda helyén, a fejlesztéseknek köszönhetően, ma már mintegy 2 ezer 400 dolgozót — 65 százalékban nőt — foglalkoztat«') nagyüzem működik. Itt dolgozik a vállalati összlét­szám egynegyede — a szegedi gyár adja a vállalati fonallermelés csaknem felét, s a saját szövettcrmclés egyharmadát. A textilművckhez tartozik még két szö­vődé (a kiskunhalasi és a kiskundorozsmai), s a fo­naltermelés terén kapcsolatban állnak két téesszel is. Az elmúlt időszakban a A textilművekben dolgoz­Sz.egedi Textilművek ered- zák fel a gyár által termelt menyesen teljesítette fel- fonal — összesen 6500—6400 adatait. A tavalyi évet pél- tonna — 40—50 százalékát, dául 147 millió forintos nye- Január 1. és szeptember 20. reséggel zárták. Vajtay Jó- között a fonaltermelés 3 és zsef igazgatótól Megtudtuk: fé| a szöveUermelés pedig r, 4AVI I I m i iii/vl> eoooimlAl fr\ I 4,1 százalékkal nagyobb a textilművek részvételével, de vállalati szinten döntenek a bérszabályozás kérdései­ben. Tavaly 67 ezer forint volt a dolgozók éves átlag­keresete, ami ebben az. év­ben várhatóan 70 ezer forint ütemben nőtt a tervezettnél. A fonoda tavaly 6457 tonna fonalat termelt, a szövöde pedig 31 millió 564 ezer folé emelkedik. Ez, év május négyzetméter szövetet szőtt. elsejétől a vállalat a délutáni műszakpótlékot 20-ról 30 százalékra, az éjszakait pe­dig 54-ről 60 százalékra emelte. Három műszakban ez mintegy 5 százalék bér­szintemelkedést eredményez. A szövettermelés az idén meghaladja az elmúlt évit, a fonaltermelés pedig kis­mértékben elmarad attól. A 30—40-féle fonal és szövet minősége viszonylag kedve­műveket, így a népgazdaság egészét érintő változások is csak bizonyos áttételeken keresztül csapódnak le. Az elszámolások alapját képező árak csak részben piaci árak — a budapesti kikészítő gyá­raknak küldött nyers szöve­tek kalkulált árakkal jelen­nek meg az ottani „piacon". A vállalat az utóbbi há­rom évben a jobb minőségű fonal és szövet előállítása ér­dekében nagyobb mérvű be­ruházást valósított meg a fo­nodái előműveknél. Nyugat­német tisztító gépsorokat és román kártológépeket állí­tottak be a termelésbe. Az önálló vállalati cérnagyár­tás elősegítése érdekében — egyebek között nyugatnémet automata keresztcsévélő gé­pekkel — egy 14 gépből álló korszerű cérnázöüzemet hoz­tak létre. A jövőben folyta­tódik a fonodái gépek cse­réje is, és részleges szövődéi és szövő-előkészítő rekonst­rukciók várhatók. Mindezek­től függetlenül a Szegedi Textilművek gépparkjának korszerűségi szintje a köze­pesnél alacsonyabbnak mondható — állapítja meg Vajtay József. Üj és 25—30 éves gépek egyaránt működ­nek. Államközi egyezmény A túlórázás mértéke ala- zönek mondható, a fonal 92,4 keretében 1982-től kezdődő­csony, a legjobb dolgozók a százaléka első osztályú, s a géemkákban vállalnak plusz-­munkát. Szépek a belvárosi parkok A dolgoknak az a termé- nos tevékenységet folytat, Szete, hogy olykor foritossá- tUhat' Szükség van rá. Min­gi sorrendben állnak. Ha den eszközzel igyekszik meg­például a lakásépítést és a parkosítást sorrendbe állit­gátolni a fák pusztulását, mert mondjuk egy százéves juk, első helyre a lakásépi- platán egeszen más hatást tést kell tennünk, s esak ez­után következhet a parkosí­tás. Ez.ek után konnyü ki­nyújt, mint egy ujjnyi cse­mete. Eszközei azonban vé­gesek. A járdák, utak teli találnunk: bizonyos költség- sózása például nagymérték­vetések számoszlopaiban ki­sebb, vagy nagyobb össze­gek szerepelnek-e a városi ben károsítja a fákat, kü­lönusen, ha a havat a tö­vükbe lapátolják, és ha a közterülete* fönntartására? városban hófúvások helyett * legföljebb sófúvások látha­tók. Az állandó útburkoiat­fö! bon toga tusok sem hasz­nálnak a fáknak, főleg, ha kiszedik a gyökérzetük felét. Az állandó nyesegetest sem bírják megszeretni a fák, valamint a fokozódó lég­szennyezést sem, amihez ke­pest szinte elenyésző mér­tekben károsítja őket a re­céspo'.oska cimü rovar, ami főleg a platánokat fenye­geti. Ez a helyzet tehát a Belvárosban. Nézzük most a külső területeket! A városgondnokság által most ősszel elültetett ezer­A szegedi parkoknak há­rom gazdája van. A város­gazdálkodási ual la lathoz tar­toznak Odessza, Újszeged, a Belváros, ás Szőreg. Gyála­rét, Mihulytelek, Tápé park­jai. A Csomikert az Elszaki városrész egy része, FöUtó­vá ros és Tarján parkjait, a Felszabadulas Termelőszö­vetkezet pedig Makkosháza és Rókus közterületeit gon­dozza. Bizonyára senki sem állítja nagy biztonsággal, hogy az említett cégek az anyagi s szellemi jólét olyan magas fokára jutottak, hogy egyáltalan nem tudnak mit hatszáz díszfa fele az új la­kezdeni a hozzájuk befolyó .Főtelepekre kerül; ennek a rengeteg pénzzel Sőt, a sze­gedi parkok minden négy­zetméterére évente csak tiz fele pedig nagyjából meg is marad. A meg nem maradó félét szerető és gondos ke­forint jut. Ez kevés. Miért zek kiráncigálják, derékba van az, hogy a ráfordítható törik, majd otthagyják. S összegek egyenletesen kély mivolta ellenére cse- mivel a panelházak sok ezer né- lakója közül alig akad né­mely parkok tavasztól ászig hány, aki oly erősnek érzi virulnak, mások láttán meg ¡magát, hogy oda bír löty­eg.vik szemünk sir pedig zokog? Varga Gábor, a város­gondnokság parkfenntartási műszaki ellenőre azt mond­ja, hogy például a Széche­nyi tér rendben tartása már­már „politikai feladatnak" a másik tyinteni egy vodor vizet a húz előtti kis fák tövébe, nagyon sok kiszárad közü­lük a nyáron. A legújabban épült lakótelepek parkjai­nak állapota pedig egyene­sen kétségbeejtő. Még jó, ha füvesíteni futja a pénzből, tekinthető. Hiszen a tér és személhalmok, földkupa­puszta látványa (a maga ál­landó gondozoltságával), hu tudat alatt is, de megnyug­cok láthatók mindenhol. A füves részeken jól kitapo­sott ösvények vezetnek, ott tatja az embereket. A fás, korzózik boldog-boldogtalan. virágos, tiszta Széchenyi tér Szomjan halt, kettétört — konszolidált állapotokat csemeték itt, ott. Már suguM a járókelőknek. Ha viszont a teret egyszer csak szerint a elborítanák a szeméthalmok ezerötszáz fa föl sem tűnnek. Varga Gábor városgondnokság rózsatövet, két­— nos, hát akkor százhat- ezer díszcserjét, hetvenezer vanczer szegedi egvéni föl- kétnyári világot és negyven­háborodása adódna össze ezer tulipánhagymát ültet el egyetlen, kollektív fölhábo- a különböző parkokban. En­rodássá. Még egy bizottság nek. jó részét persze kilop­is megalakult — nagyon he- ják az emberek, ami persze Ívesen — a város, főleg pe- nem kedvező... Minden­dig a Széchenyi tér fáinak esetre azt is jelenti: vannak megóvására. Ez a bizottság meg, akiknek kell a virág, szakemberekből áll, és hasz- F. Cs. en négyéves ciklusokban szakmát tanuló kubai fiata­lokat is foglalkoztatnak. A nyersanyag 65—70 szá­zaléka szovjet középszálú A vállalatot 1986. január pamut (elsődleges megmun­elsejétöl 36 főből álló válla- kálásnak alávetett gyapot), lati tanács irányítja, mely- ezenkívül javarészt kínai szövetek 77,4 százaléka tar­tozik az A kategóriába. Or­szágosan is jó minőséget je­lentenek ezek az arányok. ben a Szegedi Textilművek 5 taggal képviselteti magát. A textilművek — mivel fél­kész árukat termel — sem a belföldi, sem a külföldi pi­accal nem áll közvetlen kap­középszálú, illetve egyipto­mi hosszú szálú pamutot, Iengyei es nyugatnemet po­liésztert, valamint szovjet viszkózt dolgoznak fel. A vállalati gyártmányfejlesz­csolatban. Á Bíruha/iásí t'ójfrifek Köszönhetően évente döntéseket a gyárral közö- 20 százalékot tesz ki az új sen készítik elő, de a döntési termékek aránya. A Szegedi jogkör a vállalati központ Textilművekben azonban hatáskörébe tartozik. "A ter- nemcsak próbagyártásokat melési programokat a köz- hajtanak végre. Létrehoztak ponti gyártmányszervezési egy mintaszövödét is, ahol és -fejlesztési osztálytól kap- kísérletezést folytatnak. A ja a gyár, amelyeket cikk- belföldi fogyasztás csökke­sorosan 98—100 százalékban nése miatt pedig növelni ki­teljesít is. önálló eredmény- vánják a tőkés export rész­elszámolásra csak a vállala- arányát, ton belül kötelezik a textil- I). A. L. Bruttóutasítás Kevés gyakoribb beszéd­téma van manapság kis or­szágunkban, mint a ket hó­nap múlva esedékes bér­brutlásitás. Akik csak idő­bérért, vagy semmilyen más elemmel nem kombi­nalt havi béréit végzik munkájukat, könnyen ki­számíthatják jövő évi já­randóságukat. Viszont akik tobb részösszegből összeálló fizetésért mennek a pénz­tárba a megjelölt napokon, igencsak találgatnak. Az új körülmények között ^például az igazán ösztönző és ará nyos teljesítménybérezés megalkotása sem egyszerű leiadat. • Az emberek érzik, hogy a bruttósítás művele­tének következteben a Je­lenleginél némileg elönyö­sebb, de legalább ennyire hátrányosabb helyzetbe is juthatnak. A néhány száza­lékpontos változás jelentő­sege sem elhanyagolható. Különösen akkor nem, ha mellétesszük azt a tényt, hogy jövőre országosan mintegy 3 százalékos bér­növelésre lesz lehetőség. Ennek pedig legalább a fe­lét leköti az idei emelések áthúzódó hatása. Az elmúlt napokban több szegedi vállalatnál érdek­lődtem, hogy megvannak-e szét ról tudakozódtam, az álta­lános fejcsóválás mellé ál­talában jött a magyarázat is: „Semmit se tehetünk addig, amíg a végrehajtási utásitás meg nem jelent." Nos, az elmúlt het végén az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal vezető munka­társai szélesebb nyilvános­ság előtt is hangsúlyozták: „a vállalatok hiába várnak a bérbruttósítás végrehajtá­si utasítására. A borspecia­litások nagy tarkasá­ga miatt ilyet nehéz lenne elképzelni. Minden gazdálkodó egységnek saját magának kell megtalálni a legmegfelelőbb, a helyi sa­játosságokhoz legjobban al­kalmazkodó megoldást." A legközelebb megjelenő Mun­kaügyi Közlönyben ugyan lesz egy állásfoglalás a bruttósításról, de ez oly­annyira általános elveket fogalmaz majd meg, hogy — kis túlzással — vele is csak addig lehet eljutni a számolgatasban, mint nél­küle Tehát azok a vállalatok jártak jól, amelyikeknél* el­hitték, hogy ebben a ké­nyes műveletben elenged­tek a kezüket, és számítógé­peik kapacitásának egy rá­jövendő bérek a bruttósítás forrásai. 'Ko­rántsem kaptam mindenütt igenlő választ. Néhány ha­lyen szinte biztósra veszik, hogy a magasabb számje­gyekkel jegyzett bér ki- il­letve befizetéséhez hitelt is kell felvenniük. Amikor a személyi bérek klszámitásá­kalkulálására állították be. ' Persze, arról, hogy pontosan mi jelenik meg majd a Munkaügyi Közlönyben, az ABMH il-. letékesei egy-két héttel ko­rábban is szólhattak vol­na... B. I. Mai Taigetoszok A régit nyilván ismeri mindenki. A spártai kato­nai ész születésszabályozó torzszüleménye volt. Nem a hegy, amelyik a Földközi-tengerbe nyú­lik, mert az valóság, hanem a hozzá kapcsolt óvilági gyakorlat: egyszerűen lelökték onnan azokat a cse­csemőket, akikből jó katona talán soha nem lehetett volna. Hogy tudós, szobrász, festő, író, netán politikus még igen, az nem számított, abban az államban ilyesmire nem nagyon volt szükség. A spártai ke­mény élet nem tűrte meg a testi hibával születet­teket. A mostani sokkal bonyolultabb. Igaz, nem kell hozzá a 2 ezer 404 méter magas, 100 kilométer hosz­szú és 15-25 kilométer széles hegy, se a tenger, sőt az se föltétel, hogy valaki hibával szülessen. Egyik hétfői számunkban arról szólt az írás, hogy valaki végig titkolni tudta terhességét. Se a család, se a ve­le együtt zuhanyozó munkatársai nem vették észre. Megszülte egyedül, ó, jaj, és nejlonzacskóba tette! Ennyire egyszerűsödött a spártai jellem, már egy zacskó is elég. A kamrába vitte, kitett konyhaszek­rénybe rakta, a kulcsát pedig eldobta. Tulajdon férje, az elrekkentett gyermek apja találta meg, jó másfél évvel később. Szerszámot keresett, talált helyette iszo­nyatot. Ahányan vagyunk, annyiféleképpen fogadtuk a hírt. Az életpártiak, nemre, korra és vallásra való tekintet nélkül, azt mondták, élnie kell, aki megszü­letik. Mások szerint a Talgetoszt az anyaméhbe kell beépíteni, hogy ne kényszerüljön gyilkosságra, akinek akarata ellen jön a világra csemetéje. Miért nem je­lentkezelt. abortuszra az a szerencsétlen asszony? Biztosan azért, mert a törvénynek megszorító bugyrai vannak. Aki csak harmincéves, és csak egy gyereke van, ráadásul egészséges, ne nagyon számít­son törvényes irgalomra. Rakódnak egymásra a gon­dolatok, kazal lesz belőlük, sőt egész hegy már, majd­nem eléri a 2 ezer 401 métert, és szörnyű tenger há­borog alatta. Miért akarjuk még mindig erőszakkal boldogítani az embereket? Miért nem tartozhat bele az emberi jogokba az is, hogy maga dönthesse el az anya, akarja-e a második gyerekét, vagy nem akar­ja? Képesek vagyunk vaskalapos elmével bűnóssé tenni egy asszonyt, hogy elítélhessük utána? Az em­berség nevében ? Az élelpártiak hegye is van ekkora, de nem le­vetni akarják onnan az orozva született gyereket, in­kább ennyire fölemelni. Olyasmit mondanak, az élet természetes velejárója, hogy két ember szerelme utó­dokat foganjon. Misztikum az élet szerintük, vallás is: életvallás. Ezen az oldalon az orvosra is azt mond­ják, a gyógyítás a dolga, és nem az angyalcsinálás. Ezer példát tudnak arra is, hogy valaki erőnek erejé­vél, mindenféle furfanggal fordult volna utóda ellen, de amikor meghallotta magzatszive fölerősített ketye­gését, elöntötte a gyöngeség, és nem engedte, hogy bántsák. Másik ezer példa: ellene volt anyja is, apja is, de amikor megszületett, ő lett a legkedvesebb, a legszebb, a legokosabb, a legügyesebb, mint a népme­sék legkisebb gyereke. A harmadik ezer meg arra vonatkozik, mennyivel szegényebb lehet a mi korunk. Az egyke régen ormánsági divat volt, sikerült belőle országos szokást csinálnunk, öntik a példákat arra, hog/ ez a nagyon okos ember se lenne, meg az se, ha szülei-esténként csak a tévét bújták volna. Legtöbb­ször titokban magukat is belelopják a példák sorába, hiszen ők is negyedikként, ötödikként vagy kilence­dikként jöttek a világra. Az életrajzi lexikonok csu­pa ilyen emberekkel vannak tele. Arany János úgy kezdi önéletrajzát, hogy öreg szülék gyerekeként jött a világra. Ha már akkor beleavatkozhattak volna az élet rendjébe, a magyar irodalomnak nem lettj volna Arany Jánosa.-Es akkor Ady Endre se olyan lett vol­na, Babits Mihály se, József Attila se, de még Baka Pista se, amilyen most. fis egész magyarságunk nem ilyen lenne nélkülük. A két párt most is összecsap, mint mindig," ha teheti. Az egyik azt kiabálja a Taigetosz mellel, cse­nevész lehetett ez a gyerek is, ha megszületéséig senki se vette észre, sőt utána se. Azért korcsosul el nemzedékünk, toldják meg érveiket, mert az, orvos­tudomány áldásos segítségével olyanok is megmarad­nak. akiket azelőtt az első forgószél elvitt völna. A tényben biztosan igazuk van, de a következtetésekben nem mindig. A másik páston azt kiabálják, legalább ennyi realitással, hogy a mákszem emberke öt hóna­pos korára már vasgyúró lehet. Hogyne olvadnanak át erre az oldalra, akik látván látják, akár értelme nyiladozásakor, hogy csoda született. Egyedüli és megismételhetetlen csoda. Hivatkozunk Arany Jánosra és összes irodalmi, sőt nemzetbéli következményeire, a sokadiknak szü­letett, nagyszerű tudósokra, csodatevő orvosokra — mert többet tudnak, mint társaik! —, foltalálókra, föl fedezőkre, de miért nem gondolunk az anyaszomo. rítókra is? A börtöntöltelékekre, a zsiványokra, a be­törőkre és a gyilkosokra. Mi a haszna az emberiség­nek például abból, hogy állami gondozott lesz a gye­rekek százaiból? J ázminlelkemmel nem tudok igazságot tenni a két nézet között, sőt azt mondom, nem is le­. het. Ha a viiág összes nagy eszű számítógépét össze tudnánk kapcsolni, és mind ezt az egy kérdést rágná meg, tálán az is-föladná. Arra azonban tudnék receptet mondani, hogyan ne neveljünk saját gve­rekünkből léhűtőt és zsiványt, sőt az állami gondozást is el tudnám úgy képzelni, hogy ne a kapcsolattalan­ságot örökölje az államtól a neveltje, összes velejá­rójával együtt Lehet, hogy nem gyűjteném össze mindet, mert ömlesztve nem lehet embert nevelni, sőt a mostani családi elhanyagolást is megpróbálnám jóra fordítani, még áldozatok árán is. Azon is el-el­rágódom, családrobbantásos gyakorlatunk hányszor ismételteti meg nzt a példát hogy az asszony fiatal, a férje pedig idősebb, ennélfogva nem szavaz a gye­rekre, noha az asszonynak több jussa lenne rá, sőt a közös gyerek még jobban összeköthetné őket. In­kább azt mondom, kimondhatatlanul .sajnálom azt az anyát, aki zacskóba rejtette magzatát. Biztosan meg­büntetik, le is tölti büntetését, de magát föl nem ol­dozhatja. Holtáig kíséri csöpp kislánya árnya. Az önvádat ritkán növi be a fű. Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents