Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-26 / 279. szám

4 Csütori ők, 1987. november 26. A magyar haladásért Jószerivel az. idei eszten­dőben közvéleményünket, a vállalatit és a lakosságit szinte azonos intenzitással, mindent háttérbe szorítva a két új adónem foglalkoztat­ja, vitát és várakozást kelt­ve. Érthetően és joggal fog­lalkoznak naponta ezekkel a kérdésekkel a tömegkommu­nikációs eszközök. Viszont érdeménél kevesebbet hal­lunk a műszaki fejlesztésről, ennek gyorsításáról, jóllehet igazi kibontakozást csak a fejlesztési-termelési-piaci si­kerek hozhatnak. Annál in­kább üdvözölnünk kell Pál Lénárd A tudományos és műszaki haladásért című könyvét, amely nemrégiben a Kossuth Könyvkiadónál jelent meg. A szerző fizikus, mintegy harminc évet töltött aktiv tudományos kutatással, az alkotás dimenzióiban. Vall­ja: „Az új gondolat, az új felismerés születése jelentet­te és jelenti számomra az emberi lét nagy élményét... A tudományos kutatás folya­mata, a tudományos igazság felismerése sokban hasonló a művészi alkotó munkához; az összekötő kapocs az in­tuíció. Intuíció nélkül nincs tudományos felismerés, de nincs művészi értékteremtés sem." Pál Lénárd, a párt Köz­ponti Bizottságának titkára, 1!)45 óta vesz részt a kom­munista mozgalomban. Egyetemi évei alatt népi kollégista volt, majd a ké­sőbbiekben végigcsolekedte mindazt a társadalmi hala­dásért, amit sokan mások: lelkesedett, aggódott, re­ménykedett, örült és dolgo­zott. Szakmájában l!)78-ig dolgozott a Központi Fizikai Kutató Intézetben, majd az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottságot vezette, az MTA szervezetében töltött be irányító szerepet és dol­gozott szakmai társadalmi tömegszervezetekben, a fizi­kusok egyesületében, az MTESZ-ben. Ez a kötete a magyar mű­szaki -tudomá nyos haladás­sal. az oktatással, a művelő­déssel, a művészetekkel, ál ­lalában a kultúra társadnmi, gazdasági hatásaival foglal­kozik, írásait, és elhangzott 'beszédeit adva közre. A kötetbe fogott írásokon keresztül nyomon követhet­jük az elmúlt évek nagy sodrású eseményeit, törté­nelmi jelentőségű átalakulá­sait, amelyek valahol benne foglaltatnak a világ globális feladatainak megoldásában. A könyv központi monda­nivalójául választhatjuk a szerző következő gondolatát: „Korunkban a tudomány különleges — sok vonatko­zásban nem kellően felis­mert — szerepre tett szert mind az egész világ, mind az egyes országok sorsának jövőbeli alakulásában. Ez a különleges szerep bölcses­ségre int, ami ebben az ösz­szefiiggesben azt a sajátos képességet jelenti, amely felismeri a jó dolgot, de habozás nélkül elutasítja a rosszat, viszont hogyja kibontakozni az aka­ratot, hogy az — az ellen­kezőkkel szemben is — vi­gye el a jó ügyet a betelje­sülésig, Az ilyen bölcsesség­re most nálunk nagy szükség van, hiszen számos fontos társadalmi, gazdasági kérdés megoldásához a tu­dományos eredmények csak­is akkor nyújthatnak segít­séget, ha megvalósításuk nem akad el félúton." Tu­lajdonképpen a most újra formálódó reformpolitikában ez a tudomány szerepe. Eh­hez viszont a gyakorlat szö­vetségesi képessége és kész­sége is szükséges. Az új módszerek alkalma­zása mellett, új technológi­ákra, új termékekre is szük­ség van, amelyek azután jó táptalajt adhatnak a kuta­tásnak, a fejlesztésnek, az egész innovációs láncnak. Állandóan változó vilá­gunkban jó eligazodást nyújthat Pál Lénárd könyve nemcsak a kutatóknak, a fejlesztőknek, az ipar és a mezőgazdaság, valamint a piac szakemberének, hanem a szélesebb körű érdeklő­dőknek is, akiket érdekel a műszaki-tudományos hala­dás, a megújulás letétemé­nyese. Bátyai Jenő Tények, teóriák, tudomány Gyomot a búzaföldbe! E rovatban adtunk hírt ar­ról, hogy az Amaranthus nemzetség egyes tagjai, ame­lyek közül mi a közönséges gyomként előforduló szőrös disznóparéjt ismerjük a leg­jobban, tápanyag forrásként is szóba jönnek, a magvaik­ból őrölt liszt formájában. A Közép-Amerikában, Afriká­ban és Ázsia egyes helyein termesztett növényről ' kide­rült: az Amaranthus-lisztben — ellentétben a gabonákkal — nincs laktóz, azaz tejcu­kor, amit némelyik ember nem tud megemészteni. És glutin sincs benne, az a fe­hérje, amely miatt milliók kénytelenek egész életükben lemondani a kenyérevésről. Az Amaranthus-liszből jó kenyér süthető. (The Times) Bogarak, halak, madarak szobrászai A városi múzeum természetrajzi osztályának tárgy­anyaga a századfordulóig szinte kizárólag ajándékozással és teljes részgyűjtemények megvásárlásával bővült. Az ajándékok közül értékével és nagyságrendjével kiemelke­dik Zsótér László madárgyüjteménye. Ennek első nagyobb részlete valószínűleg 1898-ban került az intézmény jog­elődjének tulajdonába az utolsó példány 1906-ból való. Olyan madarak találhatók benne, amelyek ma már nem, vagy csak elvétve fordulnak elő vidékünkön. Így 1890-ben a Eehér-tóról, vonuláskor, egy kerecsensólyom, ugyaninnen 1901-ben két ugartyúk került elő. Dátum nélkül egy sze­gedi reznekpár is szerepel Zsótér gyűjteményében. A madarak dermoplasztikái, szerencsére, átvészelték a történelem viharait. Tanulmányozásuk több kérdésre ad­hat választ. Tömésük művészi munka. Bár erre konkrét utalásunk nincs, minden bizonnyal Zsótér László keze nyomát őrzik. A fejlesztés ezekben az 1911-től 1965-ig Etiópiában evekben rendkívül tudatos- élt. Kezdetben a preparálás nnk tűnik. A különféle gyüj- jelentette egyetlen megélhe­teményrészek kialakítása so- tési forrását, rán igyekeztek környékünk 1910 és 1917 között a mú­élővilágát a maga teljességé- zeum természetrajzi anyagá­ben láttatni. Sajnos nagyon nak dinamikus fejlesztése sok korai preparátum ínég- lelassult. A megcsappant semmisült. Tárgyak nélkül számú ajándékokon kívül kénytelenek vagyunk a fel- mindössze néhány apróbb jegyzésekre hagyatkozni. Az madár (szarka, mezei pacsir­egykori leltárkönyvben több tá, széncinege, zöldike.. ) utalás is található Haering preparáltatására tellett. Eze­Edétöl történt beszerzésekre, ket feltehetően Haeringék A „szegedi preparátorkirály- magas árai miatt a budapes­tól" 1908-ban például két da- ti Szikla-Szilágyi-féle állat­rut vásárolták 70, illetve 35 kereskedő és vadászati kel­koronáért, ami bizony borsos lékeket forgalmazó céghez árnak számított, összehason- küldték tömetésre. lításképp 1911-ben a Nem- 1925-ben Rosenfcld Ri­zeti Múzeumtól 50 koronáért chard szegedi születésű qui­egy felállított hódot vett a tói (Ecuador) mérnök 160 szegedi múzeum. madárbőrt — zömmel kolib­A Haering-féle cég minő- rikat ~ ajándékozott szülő ségi munkát végzett. Itt sa­játította el a szakma mester­fogásait a békéscsabai szü­letésű Gajdfes Mátyás is. Az autodidakta Megjelent a Füles Évkönyve Miért nem értjük nyelvrokonainkat? városa múzeumának. Kiké­szítésüket Czógler Kálmán, Bárányos József „múzeumi" és Vörös Mátyás „szegedi" Afrika-kutató preparátorokra bizta , Bara­nyos a szo mai ertelmeben nem volt múzeumi alkalma­zott. Minősítése inkább arra vonatkozott, hogy a múzeum többnyire vele dolgoztatott. Munkájukról Czógler meg­jegyzi : „Sok rossz tömés." Éz nem túlzottan dicsérő, de mentségükre szóljon a kolib­ribőrök roppant elnyűtt álla­potban érkeztek meg. A Erről és még sok más ér­dekességről olvashatunk a Füles most megjelent 1908­as évkönyvében. A mintegy ötven keresztrejtvény mel­lett sok egyéb fejtörő és ol­vasmány található a 272 ol­dalas kötetben. A Katonadolog című ösz­s^eállitás a katonaélet sok furcsaságának gyűjtemé­nye, amelyből többek közt megtudhatjuk, hogy például mióta hordanak a katonák egyenruhát, mióta szalutál­nak, vagy a protokoll szerint miért pont 21 ágyúlövés jár a hivatalos látogatásra érke­ző államfőnek. Évszázadok óta élnek ha­zánk területén délszlávok németek, románok és szlová­kok. Mikor és honnan kerül­tek mai lakóhelyükre? Jfol és hogyan élnek? Neves és hozzáértő szerzők adnak vá­laszt ezekre a kérdésekre. A fiatal, de a már nem egé­szen fiatal olvasók is bizo­nyára érdeklődéssel lapoz­gatják majd azokat az olda­lakat, amelyeken POP-lexi-' kon címmel a legismertebb énekesekről, együttesekről olvashatnak. Érdekes összeállítás mu­tatja be az úgynevezett ENSZ-városokat, New-Yor­kot, Genfet és Bécset. A köl­töző madarakról szakember ír sok érdekességet, az Álla­ti ABC című fejezet pedig az aranyhörcsögtől az üregi nyúlig gyűjt össze sok figye­lemre méltót. Rátonyi Róbert a Fülesből ismert módon, de ezúttal te­lefonon folytat tereferét Gina Lollobrigidával, Horst Tap­perttel és Gregory Peckkel. Olvashatunk még az év­könyvben a húszas évek vé­gének nagy budapesti szín­házi botrányáról. A Kis Fü­les című összeállítás a gye­rekeknek ad fel fejtörőket és hirdet számukra pályázatot. A képregényked velők Ró­bert Merle világhírű művé­nek rajzos változatát olvas­hatják 36 oldalon keresztül. Az évkönyvből kiemelkedő óriásrejtvény-melléklet egyik oldala pályázat, amelynek az első dija: képmagnó, hozzá színes tévé. hosszú hajóúton a sós légpá­ra állagukat annyira tönkre­tette, hogy 16 darabot megér­kezése után azonnal le kel­lett selejtezni. Beretzk Péter orvos, orni­tológus 1936-tól 1951-ig letét­ként kezelt, majd örökletét formájában múzeumi tulaj­donba került madárprepará­tumai szemléletében is új korszak kezdetét jelentik. A szépen gyarapodó, zömmel fehér-tavi madáranyag ha­marosan hazánk legnagyobb vidéki gyűjteményévé vált. A sokoldalú tudós szorgal­mát dicséri, hogy madarait sokáig maga preparálta. Mint a legtöbb jó értelem­ben vett megszállott, Beretzk Péter is erősen tárgycentri­kus volt. A tudományos fel­dolgozást nem választotta el a manuális tevékenységtől. Igaz erre főállású múzeumi preparátor híján 1958-ig al­kalma se nagyon adódott. A bonyolultabb montírozások­ba bevonta Nagy Istvánt, az egyetem preparátorát, eset­leg a Természettudományi Múzeumtól kért segítséget. 1958-ban Keszei Péter sze­mélyében végre főállású pre­parátor került a Móra Fe­renc Múzeumba. Beretzk Péter tehermentesítése ezzel megtörtént. Erre égetően szükség is volt, mert a ma­darásza tban egyre inkább a nagy sorozatokat igénylő, sok méréssel járó vizsgálatok terjednek el. Ez az alfajok pontosításának időszaka. A madarakat ettől kezdve nem a regi módon montírozzák, hanem a könnyebb szállítás és a nagy példányszám miatt egyszerűen „bőrbe tömik". A preparátor lassan művészből iparossá válik. Természetesen azért a szakma mellett a szobrászat­hoz sem árt"érterii! 1964-ben Marián Miklós forgatóköny­ve alapján elkészül a „Tisza élővilága" című állandó ki­állítás. Ennek szinte teljes emlősanyagát és a madarak egy részét Keszei Péter pre­parálta. 1974 óta a szigorodó termé­szetvédelmi jogszabályok va­lamennyi gerinces állatcso­portnál lehetetlenné teszik a vadászatra épülő ^ gyűjtés­módokat. Ez egyben a meg­levő dermoplasztikák felér­tékelődésével járt. Elvileg ugyanis az egyedileg védett fajok élő példányainak és preparátumainak termé­szetvédelmi eszmei értéke megegyezik. Egyformán ré­szei nemzeti természeti va­gyonúnknak. Kiragadott pél­daként egy rétisas eszmei ér­téke 50 ezer forint. A guli­páné vagy gólyatöcsé 30 ezer forint. Ezek a madarak az utóbbi évtizedekben világ­szerte annyira megritkultak, hogy a fenti összegek már nem állnak arányban veszé­lyeztetettségükkel. Nem mindegy tehát, mi lesz az el­hullott védett állatok tete­meinek további sorsa. Sajnos ezt egyetlen természetvédel­mi rendelkezés sem írja elő megnyugtatóan. A kérdés megoldásához a természetvé­dők, a természetvédelmi szakemberek és a múzeumok összehangolt cselekvésére van szükség. A helyzetet sú­lyosbítja, hogy Magyarorszá­gon nem folyik szervezett preparátorképzés. A legtöbb múzeum külső munkaerő be­vonására kényszerül. A sze­gedi sem kivétel ez alól, hi­szen 1967 óta nincs gerinces állatokra specializálódott szakember. Az igényesebb darabokat először Kovács József, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola egykori preparátora montírozta. 1983-tól minden leltárkönyv­ben szereplő dermoplaszti­kánk Kovács utódjának, Siprikó Sándornak a mun­kája. 1974-től a természettudo­mányi rész profilja megvál­tozott. A nehezen beszerez­hető madarak helyett Csong­rád megye bogárvilágának feltérképezése került előtér­be. 75 ezer darabot számláló bogárgyűjteményünk már ezen időszak terméke. Gaskó Béla Mi? Hol? Mikor? 1987. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: VIRÁG A Nap kel 7 óra 3 perckor, és nyugszik 15 óra 59 perekor. A Hold kel 12 óra 8 perckor, és nyugszik 21 óra 25 perckor. VtZALLAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 162 rm (áradó). SZÁZHUSZONÖT ÉVE született steln Aurél <1862­1943) magyar születésű angol ré­gész. történész, nyelvész, Rclsö­Azsia világhírű kutatóin, a Ma­gyar Tudományos Akadémia és számos más akadémia tagja. ÖTVENÉVES B. B Jegorov (sz. 1937) szovjet orvos, űrhajós. 1964-ben vett részt a világ első hármas űrrepülésé­ben. HETVENÖT ÉVES Eugén tonesco (sz. 1.912) román születésű francia drámaíró, az absztrakt dráma (..antidráma") Jellegzetes képviselője. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor. délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Vang Vu. a kung-fu nőse (színes, kínai kung-fu film. [V. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 -óra­kor: Panda maci kalandjai (ja­pán mesefilm), negyed 6 és fél 8 órakor. Férfiak (szines, m. b. NSZK film. II. helyár'). Szabadság: fél 4, háromne­gyed 6 és 8 órakor: Vihar (szí­nes. m. b. amerikai film. II. helyár!). Filmtéka: 5 és nyolc órakor: A város és a kutyák (perui film). Kiskőrössy halászcsárda: (vi­deomozi), délután 4 és este 8 órakor: Gyilkos szerelem (színes francia krimi). Éva presszó: este 8 órakor: Lee Khan sorsa (színes hong­kongi karatefilm) ÜGYEI.ETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám <L3/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÖGIAI FELVÉTELI ÜGYELET A balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház. (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebésze­ti Klinika (Pécsi u. 4 ), urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyer­mekeket a kórház baleseti sebé­szett osztályán, az egyéb sebé­szeti gyermekbetegeket a Sebé­szeti Klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a fnlnöttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig az Újszeged] Gyer­mekkórház Szeged, Odesszai krt 37. Telefon : 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig: szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: 11-000. IPJÜSAOI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és asü törtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. 18.45: Lion Fcuchwanger: Marié-Antoinettc — színmű három felvonásban Közben: Kb. 20 50: Híradó 2. Kb. 22.00: Képújság BELGRÁD 1. 16.45: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Ismeretterjesztő műsor 18.35: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.00: Ötös stúdió 19.15: Raizfilm 19.30: Híradó 20.00: Politikai magazin 21.00: Dok.-est 22.30: Híradó 22.50: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 1.8,00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Partizán —Nahua — BEK kosárlabda­mérkőzés 21.35: Eurogól 21 50: Régi városok mesél 22.35: A könyv ideje ÚJVIDÉK 16.45: Híradó magyarul és szerbborvátul 17.35: Gyerekműsor 18.00: Újvidéki képeslapok 18.30: Ismeretterjesztő műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Belpolitikai műsor 21.00: Híradó szerbhorvátul 21 15: Zenei est Rádió © Tévé 9.00 9.05 9.15 10.20 11.10 16.00 16.05 17.00 17.15 17.55 L8.40 19.05 19.15 19.30 20.05 21.00 22.00 22 30 23.05 17.00 17.30 17.35 18.35 BUDAPEST I. Tv-torna Teledoktor A tanítvány — (ism.) — tv-fiLm Kalendárium 1987 — (Ism.) Képújság Hírek Kéz és szem — kanadai dok.-film — (ism ) Képújság Popkorong Milyen ember a sportoló? Miki és Donald Esti mese Lottósorsolás Híradó A holnap cirkusza — francia film Panoráma Teles port Bemutatjuk Mocsári Károlyt Híradó 3. BUDAPEST 2. Digit-alk Képújság Pannon krónika Tv-torna KOSSUTH 8.20: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus cimü folyóirat novembert számában? 8.30: örökzöld dallamok 9.16: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak 9.30: Hírek, érvek, vélemények — (ism.) 10.05: Diákfélóra 10.35: Muzsika gyerekeknek 10 50: Népdalok, néptáncok 11.27: Sam Small csodálatos <élete — Erié 4<night históriái — 3. 12.30: KI nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.43: Jegyzet ,,Rr 12.55: Ady Endre versei 13.00: Yehudi Memuhin hegedül és vezényel 14.10: A csecsemő — Albcrto Moravia elbeszélése 14 27: A szelistyei asszonyok — részletek Sárközy István— Innocent Vincze Ernő daljátékából 15.06: Magyar tükör 16.05: Révkalauz 17.00: Lehet-e ráfizetéses a családi költségvetés? 17.25: Rólunk van szó 17.30: Hangszerkettősök 17.55: Hamarosan halljuk őket 19.15: Lottósorsolás! 19 23: Kétszer Molnári 20.16: Hangportrék — rádiós emlékek fényében 20.33: Zenekari muzsika 21.30: Koskóstoló 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Különleges övezet Nánáson 22.40: Az „Ifjú Szivek" — magyar dal- és tánc­együttes műsorából 23.10: Hangszerek, hangszínek 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . . . PETŐFI 8.05: Nóták 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.00: Hirek németül, oroszul és angolul 12.10: Fuvósindulók 12.25: Útikalauz üdülőknek 12 30: A népművészet ifjú mesterei 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Ezt is tudjuk Borsodban 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: Operaslágerek — (ism.) 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Sanzon pódium több tételben 17.05: Ipargazdák 17 10: A Santana együttes dzsesszfelvételeiből 17.30: Zöld telefon 18.30: Slágerlista . . . 19.05: Operettkedvelöknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Kabarécsütörtök 22.15: Tamássy Zdenkó szerzeményeiből 22 30: 40 év múltán . . . 23.20: Prince nagylemezei o.tá: Éjfél után ... Kisiparosok, kiskereskedők KARÁCSONYI VÁSÁRA 1987. november 28.—december 23-ig Nyitva: mindennap! 8 — 18 óráig Szeretettel várjuk a Szegedi Ipari Vásár területén

Next

/
Thumbnails
Contents