Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

Szombat, 1987. november 28. 5 Budapest Az MN0Ï elnökségének ülése Kedden úlést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége az MNOT székházában. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes a lakosság áruellátásának helyzetéről és várható alakulásáról tájékoztatta a résztvevőket. A vitában felszólalók közül többen ügy vélték, hogy a jövőben fokozódhat a vásárlók kiszolgáltatottsága, A miniszterhelyettes ezzel öszszefüggésben hangsúlyozta: a kereskedelmi, a tanácsi szervek és a társadalmi ellenőrök a jövőben még rendszeresebben vizsgálják a fogyasztói árakat. A legfőbb garancia azonban a megfelelő árumennyiség és -választék, a kereskedelemben várható verseny, a kereskedelmi dolgozók becsületes munkája lehet. Nemzetközi turizmus Az idegenforgalom új ágazatát honosították meg a Mecsekben : á nemzetközi horgászturizmust. A Magyar Horgászok Országos Szövetségének Baranyai Megyei Intézőbizottsága az IBUSZ-szal és a Mecsek Touristtal közösen vállalkozott a külföldi vendégek fogadására. A két idegenforgalmi cég szervezi a vendégforgalmat és házakat bérel a mecseki falvakban A Mohosz a horgászprogramról gondoskodik, csónakokat ad bérbe, és — kívánságra — nyelveket ismerő szakkísérőröl gondoskodik. Napirenden az iskola-egészségügy Fiafalok (is) — veszélyben László István, az EDSZ Csongrád Megyei Bizottságának titkára a fenti gondolatokkal indította a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók tegnapi, együttes szakszervezeti ülését a Forrás gyógyüdülőben Az iskolaegészségügy került napirendre. A továbbiakban a korántsem vigasztaló látlelet még részletesebbé vált. Sok például a testnevelés alól felmentett diák. Nincs védőnő a középiskolákban. Szemérmesek vagyunk, ha szexuális kérdésekről kell szólnunk az iskolában. Bodosi Mihály, az EDSZ Csongrád Megyei Bizottságának elnöke többek között azt mondta el, hogy a jövő generációk védelmében a társadalmi rétegek — ez esetben pedagógusok, orvosok — együttes cselekvésére van szükség. Tudjuk, sőt a pénztárcánkon érezzük, ami egészséges, az drága De pénz kellene ahhoz is, hogy az iskolabútorok ne tegyék „nyomorékká" h gyerekeket, vagy átalakítsák a termek világítását. Es hol vannak már azok az iskolaorvosok, akik nem büntetésnek tekintik a beosztásukat? A mai gyerekek többsége elhízott, rossz állóképességű és túlterhelt. De a sor még folytatható. Rosszak a fogaik, haj van hallásukkal, látásukkal, észlelhetők a neurózis tünetei, de egyre általánosabbá válnak a gerincdeformitások is. Sokuk dohányzik, sőt a kábítószerek sem maradnak ki az életükből. Nő a kamaszkorban végzett ^ terhességmegszakítások száma. Keveset törődünk a pedagógusok egészségével is. Pedig körükben szintén szaporodnak a szív- és érrendszeri betegségek. Szűrésük, gyógykezelésük megoldatlan. Lahodi Lászlóné elismerte azt a gyakorlatot, hogy a tanítási órák védelme miatt sajnos kiszorult az iskolából az egészségnevelés Ezen sürgősen változtatni kell. Bak Istvánná arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülők mentálhigiénés kultúrája sem mondható példásnak. Egyegy szülői értekezleten szíKét hónapos téli szünet? Az építőipar a korszerű technológiák és a magas fokú gépesítés • ellenere is idényjellegű iparág, mert munkáját a tél erősen befolyásolja, nehezíti, drágítja, esetenként pedig lehetetlenné teszi. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az építők szakszervezete 28 vállalat téli munkájának tapasztalatait megvizsgálta, s kitűnt, hogy a vállalatok túlnyomó részénél veszteséges a téli munka. Indokolt tehát olyan idénymunkarend alkalmazása, amely a heti munkaidőt a téli hónapokban az eddiginél rövidebbre szabja, s az építésre jóval kedvezőbb főidényben hosszabbítja meg, ihogy kiegyenlítse a különbséget. Mégis csak nchány vállalat élt a múlt télen azzal a lehetőséggel, hogy 32 órás négynapos munkahetet tartson, s a különbözetet nyáron pótolja. A szakszervezet azt kérte a minisztériumtól, hogy keressen további lehetőségeket a gazdaságtalan téli munka csökkentésére és intézkedjen a kényszerű fagyszabadság után járó fagyszünetí díj felemeléséről. Ez utóbbiról már a napokban megjelenik az ÉVM rendelete, amely szerint 1988. január 1-jétöl a bruttósítással is összefüggésben, a fagyszünetí díj összege a segéd- és a betanított munkásoknál megközelítően 40 százalékkal, a szakmunkásoknál pedig majdnem duplájára növekedik. Így a jövő évtől szociális megfontolások sem indokolják, hogy a vállalat ne küldjön dolgozót fagyszabadságra, ha a hideg miatt nem végezhet építési munkát. Egyéb jogszabályok is lehetőséget adnak az idénymunkarend gyökeresebb átalakítására. Mód van arra, hogy a hidegre érzékeny munkahelyeken a télen két hónapos szünetet tartsanak, s ezt az időt a főideny 28 szabad szombatján pótolják, tehát hiánytalanul kidolgozzák az éves munkaidőkeretet. Ennek a megoldásnak nagy hátránya, hogy a vidéki dolgozó a föidényben csak 10-12 szabad szombaton utazhatna haza a családjához. Ezért a minisztérium szakértői olyan jogszabálymódosításokra készülnek, amelyek lehetővé tennék, hogy a föidényben — a szabad szombatok felhasználását mellőzve — a napi munkaidő meghosszabbításával dolgozhatnák le a munkások a téli szünetet. Ebben az esetben sem lenne több a napi munkaidő a törvényesen megengedett 10 és fél óránál. További megfontolást igényel, hogy a két hónapos szünet idején miből éljenek meg a dolgozók. A minisztérium szakértői szerint a legelfogadhatóbb megoldás az, hogy a két hónapos szünet idején a dolgozóknak előleget fizetnek. Az előleget év közben vonnák le, megfelelő részletekben. A végleges döntés meghozatala előtt azonban további egyeztetések szükségesek még a szakszervezettel és az érintett főhatóságokkal. vesen vennék az orvosi tájékozta tókat. Vasvári Artúrnc az iskolai egészségnevelési program elkészítését szorgalmazta. Véleménye szerint a feltételeket a tanácsoknak kellene biztosítani. No, de miből? Szankner Emma arról beszélt, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetem ifjúsági tanácsa széles körű szűrővizsgálatokat tervez az iskolákban. Kedvessy György professzor véleménye szerint az egészségmegőrzési program már-már nemzetmegőrzési programmá avanzsált elő. Az eddigi egészségnevelést nemigen lehet elismerő szavakkal illetni. Iskolaorvosi hálózatunk telis-tele fehér foltokkal, az egészségügy szinte egészen kiszorult az oktatási intézményekből. Fabula Andrásné a pedagógus társadalom nevében fogalmazta meg az iskolára háruló feladatokat. Ezek között szerepel például az egészséges életmódra nevelés, a mozgás megszerettetése, a környezetkultúra ... És ha már a gyerekek szinte reggeltől estig az iskolában vannak, lehetetlen, hogy ne jusson idő a sokoldalú szűrővizsgálatokra is. ígéretek, fogadkozások. Így volt ez már száz évvel ezelőtt is, említette Bodosi professzor. És lám. mégis itt tartunk! Az optimizmus pedig már kevés . . . B. E. A szerbek Kazinczyja Szegeden Írhattunk volna Kazinczy helyett többeket: Kriza Jánost, Orbán Balázst, Ipolyi Arnoldot, Károli Gáspárt, Arany Jánost, Benedek Eleket, sőt, még nyilván másokat is. Mert egy kis közép-európai náció vértől ázott, nehéz történelmének a nemzeti öntudatra ébredés, a nemzeti kultúrát fölfedező-kitágító korszakában Vuk Stefanovic Karadzic neve egyszerre jelenthet — joggal — néprajzkutatót, népmese- és népköltészetgyűjtőt, szótárkészitőt, bibliafordítót, költői-írói vénával megáldott irodalomtörténészt és -szervezőt, nyelvújítót és grammatikust. A szerbek e népszerű Kazinczyjának munkásságából nyílott tegnap, kedden délután kiállítás a szabadkai városi könyvtár, a Somogyi Könyvtár és a szegedi délszláv klub rendezésében, a Somogyi Könyvtár előcsarnokában. A tárlókban ódon kötetek sora: Kis szerb grammatika, kiadták Lipcsében és Berlinben 1924-ben; Szerb népdalok gyűjteménye, négy önálló, többször is kiadott kötetben; Szerb népi közmondások, Cetinjé, 1878: az Újszövetség fordítása 1857-ből; A szerb nép élete és szokásai, bécsi kiadás, 1867; Első szerb ábécés könyv, 1827 — és így tovább. Magyar vonatkozások: Székács József híres fordítása, azután a Szabadka és Vidéke meg a Bácskái Ellenőr cikke Vuk 1864. februári halálakor, hamvainak Bécsből Budapesten és Szabadkán át történt Belgrádba szállításáról. Azután a nemrégiben megünnepelt születési bicentenárium — ebből az alkalomból nyílott a mostani kiállítás gerincét alkotó szabadkai tárlat is — dokumentumai: a jugoszláviai magyar sajtó, a Híd, az Üzenet, a 7 Nap, a Jó Pajtás megemlékezései. No és a dokumentumok magáról az életútról: a szabadkai Aksentije Marodic híres festményének reprója, a diploma, a szülőház, a dolgozószoba képei. S a tárlók között, szinte váratlanul, de nagyon-nagyon stílusosan: egy guzlica. Az a szerb népi hangszer —.ami 'hamarosan meg is szólal itt a könyvtár csillogó előterében. Persze nem a kiállított, hanem amit — Karadzic-korabeli népviseletben — Radenko Mitic c&antavéri kisdiák „kezel" igen ügyesen, miközben egzotikus szépségű, furán vad és torokszorítóan fájdalmas A Vuk Karadzic-emlckkiállitás egyik részlete balladát énekel Vuk Karadzicról, no, meg a magyarokról, a hősökről, akik a hódító törökök ellen Vuk népével harcolták, s most köszönet jár nekik a dalban azért, amiről az előbb megnyitójában Mindrag Törnie, a szabadkai könyvtár igazgatója is beszélt Hogy az életmű Budapestről indult, kapcsolódik is fővárosunkhoz (nem akárki újságjában, Jókai Mór A Hon című lapjában méltatták, igen melegen és értőn), hogy „segítették a mi népünk nagy fiát". És miközben a két könyvtár immár tizenhárom esztendős együttműködésének újabb jelentős állomását is bizonyító kiállításon (ahol egyébként jelen volt a Vajdasági Szocialista Szövetség városunkban tartózkodó delegációja is) — a szerb ábécét megreformáló, a nyelvet megújító, az „írj úgy, ahogy beszórsz" híres elvét megfogalmazó nagy személyiségre emlékezünk. mialatt hallom, hogy annyit tett népéért, annak kulturális fölemelkedéséért és kultúrájának terjesztéséért 1814 és életének utolsó éve, 1864 között, amennyit egyetlen tudományos akadémia egész apparátusa sent képes — kifejezetten megnyugtató arra gondolni: hát végre tudjuk egymás nagyjait önzetlent kollektív szeretettel ünnepelni. Mert Hunyadi János a belgrádi Kelemegdánról ugyanazt üzeni, amit a szerbek Kazinczyja most a szegedi Dóm me"ő| Domonkos László Francia tuííaniáaygs írét Restaurálni: újraalkotni? címmel francia tudományos hetet tartanak Budapesten november 29-töi december 5-ig a Magyar Nemzeti Galériában, a Magyarországi Francia Intézet és a galéria rendezésében. A rendezvénysorozat nyitóeseménye a november 29én délután, a Budavári Palotában megnyíló A tudomány és művészet szolgálatában és a Festmények restaurálása című két kiállítás. Ezt követően november 30tól előadások, kerekasztalbeszélgetések és filmvetité-. sek lesznek. Előadás hangzik el egyebek között arról, mi A magyar ünnep Meghívót kaptunk a Magyar Televíziótól. A képújság öt évvel ezelőtt, 1982. november 30-án kezdte meg kísérleti adását, s az évfordulót a teljes magyar ábécé használatba vételével ünneplik meg ma, sajtótájékoztató keretében, az új berendezés működése közepette, a tévé elnöki tanácstermeben. Sajnos az időnk nem tette lehetővé, hogy fölutazzunk, így csak képzeletünk ösvényein járva írhatjuk le élményeink. Szóval képzeljük el, hogy a Magyar Televízió épületének földszinti előcsarnokában a tömegesen és időben érkező újságírók között föltűnik egy választékosan öltözött zanzibári riporter is. Tételezzük föl. hogy a nemzeteink közötti kulturális szerződés értelmében hazánkban tölt néhány hetet, s e sajtótájékoztatóról valamely szerkesztőségünkben posztolva jutott információhoz. Miért ne mehetne el egy ilyen eseményre a zanzibári, gondolta a szerkesztő, s lapja kiküldött tudósítójára bízta a kedves idegent, ök is ott toporognak hát a Magyar Televízió előcsarnokában. Csendben melléjük lopózunk és belehallgatunk a beszélgetésükbe: — Tehát ti azt ünneplitek. hogy ötéves a képújság? — kérdezi a zanzibári. — Azt is — válaszolja a kolléga —, meg a magyar ábécét. — Tudom — bólint a tájékozott idegen —, nálatok eddig cirill betűvel írtak. — Nem — mosolyodik el a magyar —. mi nem vagyunk szlávok — De a többség igen — adja a bölcset emez. — Csak a környékünkön, a szomszédoknál. Dörzsölgeti az állát a zanzibári. Olvasmányaira gondol, hiszen alaposan fölkészült hazánkból, mielőtt ideutazott. De az ábécé kérdése sehogysem áll össze az elméjében. Nem szégyelli a kérdést: — Akkor milyen ábécével írtátok eddig a képújságot? — Hát svéddel — mondja természetes hangsúlylyal a kérdezett. — Ti rokonai vagytok a svédeknek ? — Nem, csak a finneknek. A zanzlbárit elönti a meleg. Nem tudja, hogy a kérdezéstechnikáját állították-e be rosszul az újságíró iskolán, vagv a magyar kolléga számára túl kényes a téma. Bízva a hagyományok magyar—zanzibári kapcsolatokban megkockáztatja az újabb érdeklődést: — Ti most szakítottatok a svédekkel? — Nem. csak eddig néhány betűt nem tudott kiirni a képújság, hiszen a svéd ábécére alapozott.' De ma összeállt a magyar ábécé és most már teljes magyar szavak lesznek olvashatók a képernyőn. — És erre nektek öt év kellett? — csúszott ki a csodálkozó kérdés a zanzibári dús ajkai közül. De a válasz már nem hangozhat el, a várakozó kollégákat tessékelik az elnöki tanácsterembe. Egy képernyőt lát a zanzibari, roskadásig rakott asztalt és sok mosolygó arcot. Egy igazi magyar ünnepet. Dlusztus Imre is voltaképpen n restaurálás: művészet, technika vágy tudomány? Francia kutatók számolnak be páriául a könyvek konzerválásara és restaurálására Franciaországban használt eljárásokról. Magyar kutatók ismertetik az elektronmikroszkópok alkalmazását, a műtárgyak vizsgalatában, valamint Munkácsy Mihály XIX. századi műveinek konzerválásával kapcsolatos tapasztalatokat. GygrmekkSnyvnapok A megyei és a városi tanács, továbbá a Somogyi Könyvtár által rendezett gyermekkönyvnapok programjai kezdődtek meg tegnap. kedden Szegeden. illetve Csongrád megyében. Holnap, csütörtökön Schmidt Egon szakíró látogat el délelőtt fél 11 órakor a szegedrókusi fiókkönyvtárba, délután fél 2-kor a vásárhelyi helyőrségi klubba, délután 4-kor pedig a szegedi gyermekkönyvtárba. November 27-én Annus József lesz a zákányszéki általános iskola vendége. A gyermek könyvnapok december 16íg tartó nagyszabású rendezvénysorozatának résztvevői között találhatjuk majd — oktatási intézmények, könyvtárak meghívottjaiként — az írók közül Békés Pált, Bálint Ágnest, Horgas Bélát, Levendel Júliát és Petrovácz Istvánt, a Mindenesegyüttest, a Tracsika-duót, továbbá Jakucs László szakírót és Marjanucz László történészt