Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

2 Csütörtök, 1987. november 19. Hagyományok Tápén lskolákf tanítók Murányi Miklós tápai plé­bános szíves jóindulatából átnézhettem a parókián le­vő História domust. Ebben a „háztörténetben" semmi­vel nem pótolható adatok sora van, amelyet az 1971­ben megjelent Tápé történe­te és néprajza című falu­monográfia történész szerzői is fölhasználhattak. Ez mel­lett igen sok az értékes do„ kumentáció is, ám azokat Murányi úr a tyúkól padlá­sáról mentette vissza a ku­tatás számára. Kutatásaim most a falu iskoláira, il­letve a tápaiakat tanítómes­terekre irányult, azon belül elsősorban a tápai szüle­tésű tanítókra. Tápé legrégebbi iskolája az öregiskola 1868-ban épült. Pontosabban egy már ko­rábbi, egy tantermes iskolát bővítettek. Annak az egy tantermes iskolának az épí­tési ideje nem derül ki a papírokból, annyi viszont bizonyos, hogy 1768-ban ta­nítói lakást építettek. Mindennek ellenére 1880­ban a 2234 lelket számláló faluban mindössze 580-an tudtak írni, olvasni. Nem sokkal volt jobb a helyzet később sem, hiszen 1920-ban a lakosságnak húsz, 1930­ban pedig tizennégy százalé­ka analfabéta. Az iskolák ál­lamosításáig — 1948 tava­száig — Tápén két iskola­igazgatóság működött: az egyházi, illetve a községi. Az egyházi iskolában a min­denkori kántortanítók — esetleg egy segédtanító — tanította a tápai gyerekeket. Richter kántor úrnak már a nevére sem emlékeznek. Remes úrék öreg temetőbe­ni sírjára pedig Tari Antal mérnök hívta föl figyelme­met. Remes űr 50 éven át volt Tápé tanítómestere és kántora, amelyet híven do­kumentál a sírkőre vésett szöveg is. öt követhette az emlékezetben máig élő Lef­felholcz János és Inczédi Endre, illetve a későbbiek: Csóti Mihály, Brosch Nán­dor, Farkas János, Wald­mann József. Rajtuk kívül több tanító is dolgozott Tá­pén, a községi iskolában, de azok is egytől-ogyig ideszár­mazottak, akárcsak Bunyik (Bánhidi) József, Parragi Róza, az Agniska tanító né­ni és mások, akik az egyhá­zi iskola mesterei voltak. Az államosítás utáni egyesült iskola élén már a tápai Tö­rök Olajos Istvánt találjuk, aki azelőtt a tápai réti is­kolában tanított. Ugyanott tanított Tokody András, ami­hez meg kell említenünk, hogy a Tisza bal partján le­vő Réten a fölszabadulás idején négy iskola működött! Ott dolgozott a szintén tápai születésű Molnár Imre és (vidékről való) felesége, il­letve Mihály űr és Kovács tanitó úrék; később a Szil­veszter-majori iskolában Tö­rök József. A réti iskolák: a lebői, a pajori, a kűtasi, il­letve a majori — az 1960-as években szűntek meg. A kö­telező iskoláztatás miatt egy­szeriben szűk lett Tápé két kis iskolája. Ezért 1928-ban a községi iskolát elbontot­ták, s helyébe új, emeletes iskolát építettek. Ugyanab­ban az évben működött Tá­pén (is) gazdasági népfőis­kola. Húsz évvel később, 1948-ban pedig felavatták a töröktelepi iskolát. Az ün­nepségen az oda beíratott 120 gyerek kapott egy-egy szál ceruzát és 10—10 deka cu­korkát. Mint minden addigi tápai iskolához, eme utób­bihoz is tartozott egy tanítói lakás. Ujabb iskola 1959-ben épült az időközben házhely­nek kiosztott falu széli lege­lőn. Kék köporozása miatt a kékiskola nevet viseli, pedig már rég átfestétték sárgára. Tápé tanító fiai között tehát elsőnek kell tekintenünk Tö­rök Olajos István igazgató­tanítót öt követte Lele Jó­zsef, Török Antal és Ördög Antal, majd a fiatalabbak: Molnár Imre, Török József, Molnár János, Molnár Jó­zsef, illetve Szél Tamás. A mai Tápén négy iskolában 32 oktató tanít 396 gyereket. Közülük mindössze hárman tápaiak: Molnár János, Mol­nár József és Szegediné Sö­vényházi Erika. Ifj. Lele József Több színes tévé Az Orion gyár budapesti és jászfényszarui üzemeiben valamennyi tévészerelő-sza­lagon több műszakban dol­goznak ezekben a hetekben, hogy némileg csökkentsék a televízióhiányt. Az utóbbi időben tapasztalt felvásárlás miatt ugyanis elfogytak az üzletek készletei. Jelenleg naponta 700-800 színes készülék hagyja el a futószalagokat, mintegy 25 százalékkal több, mint máskor. A Jácint és a Nár­cisz típusok 56 centiméteres, a Gall, illetve a Dália tele­text vételére is alkalmas té­vék 67 centiméteres képcső­vel készülnek, s gyártják a formatervezett Vénusz színes készülékeket is. A kisebb képcsöveket Lengyelország­ból vásárolják, a nagyokat — ezekből egyelőre csak ke­vés érkezik — Csehszlová­kiából és az NDK-ból. E tí­pusok többsége az idén je­lent meg a piacon. Az Ori­onban azt is elmondták, hogy jövőre ezek a színes készülékek nem lesznek drágábbak. A gyárban — kifejezetten a belkereskedelem kérésé­re — még előállítanak feke­te-fehér televíziókat is, a Mátra és a Tátra típusok­ból, s ezekből is igyekeznek enyhíteni a hiányt még a karácsonyi forgalom előtt. Harmincöt éves a falusi zeneoktatás A hét végén ünnepli fenn­állásának 35 éves évfordu­lóját az ország első falusi zeneiskolája a Pest megyei Abonyban. A jubileumról az iskola tanárai, tanulói és volt növendékei november 21-én ünnepi műsorral és koncert­tel emlékeznek meg. Az 1952-ben alapított Bi­hari János Állami Zeneis­kola — amely egy romos épületben, négy tanárral kezdte meg működését — a 35 év alatt egész Pest me­gyében kiépítette a zeneok­tatás iskolahálózatát: Vác, Szentendre, Monor, Tápió­györgye és Érd után most éppen a jubileum alkalmá­ból nyitja meg hatodik ze­neiskoláját Albertirsán. Az intézmény első öt évét követően a gyerekek zenei előképzése és az állandó hát­térbázis biztosítása érdeké­ben zenei általános iskola is alakult Abonyban, így a két intézmény egymást ki­egészítő együttműködése is éppen harmincéves múltra tekint vissza. A zeneiskola életében az utóbbi 8 év a legeredménye­sebb szakasz, ez idő alatt fejlődött koncertzenekarrá fúvószenekara, melynek si­kerességét az űttörőfesztiva­lokon és a külföldi verse­nyeken elért helyezések bi­zonyítják. A 60 tagú fúvós­zenekarhoz, amely a Magyar Tudományos Akadémia So­ros Alapítványának támoga­tásával működik, három éve csatlakozott a majorettcso­port. A csoport tagjai zenei általános iskolás lányok. A fúvószenekar és a majorett­csoport országosan számos meghívásnak tesz eleget. A fellépések szervezését a ze­Mieiskola szülői munkaközös­sége már nem tudta ellát­ni, ezért a gyerekek szülei­ből és a harminc pártoló üzem és tsz képviselőiből abonyi fúvószenekari egye­sület alakult, amely az idén már több mint egymillió fo­rinttal gazdálkodott. A november 21-i ünnep­ségen, a zeneiskola és a zer nei általános iskola 160 ta­gú kórusa és a fúvószene­kar ünnepi műsorában egy ősbemutató is szerepel: Ba­lázs Árpád Erkel-díjas ze­neszerző erre az alkalomra komponált müvét mutatják be. 1987. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: ERZSÉBET A Nap kel 6 óra 54 perckor, és nyugszik 16 óra 5 perckor. A Hold kel 4 óra 41 perckor, és nyugszik 14 óra 46 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 136 cm (áradó). 1 Senki ne értsen félre, nem az állóvízben talál­tam föl a langyosat. Ott nem is volt rám szükség, ez az egyik ok, a másik talán az, hogy állóvizek­ben az idei ősz végre­valahára nem kedvez a langyosságnak. Majd elvá­lik. Egeket ostromló szilaj jókedvemet szeretném megosztani olvasóimmal. Tartozom is vele, hiszen eddigi nagy bánataimat is előtálaltam alkalomad­tán. I/íhet, elhúzzák sokan a szájukat a hírre, de ki­mondom azért. Prózai dol­gokban fölismerni a költé­szetet, az a valami. Tehát: langyos lett a túrós tészta! Háromszor egymás után! És a krumplis tészta majd­nem meleg! Ha azt mondom, koszt dolgában igénytelen va­gyok, mint a szamár, tar­tok tőle, megsértődnek a szamarak. Ok jobban válo­gatnak. Amit elém tesz­nek, megeszem, és el is fe­lejtem azonnal. Tizennyolc hosszú éven át azonban so­ha nem tudtam elfelejteni a túrós tésztát, mert meg­enni se tudtam. Tessék el­képzelni — ismétlem csak, hiszen több változatban is elmondtam már —, hogy forró a leves, majdnem le­kapja a bőrt a nyelvemről, és utána hozzák a mély­hűtőben főzött tésztát. Leg­alább az ablakot nyitották volna rá nyarak derekán! Annak is van tíz éve Langyos! már, hogy szakszervezeti bizalmit választottunk. Tiszteltem és becsültem a jelöltet, mégse szavaztam rá, mert nem ígérte meg, hogy ezentúl nem lehel hi­deg semmiféle déli étek, még a tészta se. Számolták egy darabig a szavazatokat, aztán ugrottak egy nagyot, mint legutóbb az ország­gyűlésben, és kijelentették, egyhangúlag a jelölt mel­lett szavaztunk Álljunk meg, emberek! Én nem sza­vaztam rá! Elakadt a sze­kér azonnal, mert ilyenre annyira nem volt példa, azt se nagyon ^tudtuk, ho­gyan kell jegyzőkönyvbe foglalni. Csökönyös is tu­dok lenni, mint a szamár, nemcsak igénytelen, ra­gaszkodom hozzá, szerepel­jen az clkiratban az ellen­szavazatom is. Szerepelt is, de a tészta ettől se lett me­leg. Megmelegítették vi­szont a gyümölcslevest at­tól kezdve. Termelési tanácskozá­son fölajánlottam egyszer, ot évre előre hajlandó vagyok megvenni a gyufát, hogy legyen mivel alágyűj­tani az ebédnek. Nem mondhatom, hogy sokat tö­rődtek volna javaslatom­mal. Elmondtam azt is, akármelyik tisztességes disznóneveidében kirúg­ják a gondozót, ha hidegen adja a malacoknak az ételt, szeretném egyszer legalább hizlaldai malacnak érezni magamat. Ettől se rendült meg a fold. Legközelebb az étteremben mondtam ugyanazt a fölszolgálónak. Áldom az Istent, hogy nem tanított meg röpülni! Ka­pásból rávágta: maga olyan disznó lesz, amilyen akar, de én nem vagyok hajlan­dó kanásznak lenni! Ott volt'még legalább fél évig, de nem szóltunk többet egymáshoz. Igaza is volt, ekkora sértést nem lehet lenyelni. Ahogy a hideg tésztát se. Tenyérnyi kis tálaló van a mi konyhánkon, idén, ta­vasz táján meglepő dolgot láttam, ahogy a kicsike ab­lakon benéztem. Tüz lobo­gott a gázon, rajta hatal­mas tepsi volt, bugyboré­kolt benne a forró viz, víz­ben pedig tésztás badella állt. Majdnem elrikkantot­tam magam örömömben, de kár lett volna, mert a tészta hajszáira olvan hi­deg volt, mint azelőtt min­dig. Azt hittem már, arra megy ki a játék, hogy az­előtt leginkább a fagylalt­ba költözött bele a szalmo­nella, most végre sikerült ország-világ előtt bizonyí­tanunk, megterem az a jég­hideg túrós tésztában is. Egyik menzánkon ugyanis százszámra ' betegedtek meg a gyerekek tőle. Ráér­tem megnézni, hiszen a hi­deghez közelíteni se tudok, látom ám, a duplafalú ba­dellában áll a vízben az étel. Kibuggyant belőlem a színtiszta jóindulat, ítélet­napig se melegszik így meg. At kéne rakni egyfalú edénybe! — És ki rakja át? — mordul a tálalónk. — Természetesen én — feleltem csöndesen. Belát­tam, hiába mentem én egy­szer már a szakácsiskolába is megkérdezni, hányast ér­demel, aki képes hidegen tálalni. Akkora egyest, ez volt a válasz, hogy a fa­zékból is kilóg a lába. Persze, egyetlen tanmenet­ben sincsen benne, ki rak­ja át egyik fazékból a má­sikba. Képes lettem volna mindjárt tanügyi reformot kezdeményezni, ha nem tudnám, eddigi életünk az iskolai reformok jegyében telt el, mégse mentünk ve­le semmire. És most, kedves olVasó­im, boruljanak le velem, és adjanak hálát jó hangosan: már langyos! Néha meleg! A legújabb fölszolgálók ki­találták a sima, teljesen egyfalú vájdlingöt. Belefér a nagy tepsi vízbe, és a vájdlingba is belefér a tészta. Én nekem egy szál gyufámba se került! Vannak nagy pillanatai at. eletnek. Horváth Dezső HETVEN ÉVE szüleien Indira Gandhi (1917— 1984) Indiai politikus. Dzsava­harlal Nchru lánya. Már 1942­ben bekapcsolódott az úgyneve­zett összindiat bizottság tevé­kenységébe. 1959—60-ban a Nem­zeti Kongresszus Párt elnöke. Az 1964-tíil többféle miniszter. 1966 és 1977 közt miniszterelnök. Az 1977-1 választásokon veresé­get szenvedett; októberben le­tartóztatták, de néhány nap múlva megint szabadon kellett engedniük. 1980-ban újból mi­niszterelnök lett. Merénylet ál­dozatául esett. HATVANÉVES Lator László <sz. 1937.) József Attila-díjas költő. műfordító, az. Európa könyvkiadó főszerkesz­tője. Számos nyelvből fordít. KISSZlN'llAZ Este 7 órakor: Komámasszony, hol a stukker?. (József 2. bérlet). KLUBSZtNPAD Este 8 órakor: Az. őrült és az. apáca (Bérletszünet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt in, dél­után léi 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: A pókasszony csókja (színes, m. b. brazil—amerikai film. II. helyár! Csak 16 éven felülléknek!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Mese Szaltán cárról (szí­nes, m. b. szovjet film), negyed' 6 és fél 8 órakor: A cápa 3. (színes, amerikai horrorfilm. V. helyár! Csak 16 éven felüliek­nek!). Szabadság: fél 4 órakor: Öz. a csodák csodája (színes, ameri­kai, m. b. mesefilm), háromne­gyed 6 és 8 órakor: Az. utolsó kézirat (színes magyar film). Filmtéka: fél 6 és fél 8 óra­kor: Pastorale (gruz film). Klskőrössy halászcsárda: (vi­deómozi), délután 4 és este 8 órakor: Legfőbb kockázat (szí­nes amerikai krimi). Éva presszó: este 8 órakór: Legyőzhetetlen kard (színes hongkongi kalandfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­buhln sgt. 57.) tart. Gyermeksérültek és gyermek­sebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebé­szeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosség részére: Szeged Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvost rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig az Üjszegedl Gyer­mekkórház Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGOBVOS1 ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig: szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-642. SOS LELKISEGELY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától rég­gel 7 óráig. Telefon: 11-000 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 8 óráig hívható. 17.30: Gyerekműsor 18.00: Ismeretterjesztő műsor 18.30: Ralzlilm 18.40: Vetélkedő 19.00: Ötös stúdió 19.15: Rajzlilm 19.30: Híradó 20.00: Politikai magazin 21.05: Egy nő azonosítása — olasz—Irancia Játékfilm 23.10: Híradó 23.30: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19 ni: Híradó 20.00: Népzene 21.30: Esküdtszék 33.50: Irodalmi műsor ÚJVIDÉK 16.45: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Üívldékl képeslapok 18.30: Ismeretterjesztő műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Belpolitikai műsor 21.05: Játékfilm 23.15: Híradó szerbhorvátut Rádió T * 0 leve BUDAPEST 1. 9.00: Tv-torna 9.05: Teledoktor 9.15: Éjféli randevú — tv-játék — (ism.) 10.20: Váltó — (lsm.) 11.05: Képújság 16.35: Hírek 16.44: Kamaszházasság — csehszlovák film 17.50: Képújság 17.55: Tv-börze 18.05: Telesport 18.40: Miki és Donald 19.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.30: Híradó 20.15: szomszédok 20.45: Kírháttér 21.30: Van Öt perce? 21.35: Halottak gyertya­fényben — tv-film 22.30: Híradó 3. BUDAPEST 2. 16.55: Képújság 17.00: Diglt-alk — 16. 17.30: Tv-torna 17.35: Budapest csatornái 18.00: Pannon krónika 19.00: Szomszédok 19.30: Meghitt lapok — angol balettfilm 20.00: Málta — csehszlovák rövidfilm 20.15: Krlmlleekék 21.10: Híradó 2. 21.30: ,.Istesi véled édes Piroskám" 22,25: Képújság BELGRÁD 1. 16,45: Híradó magyarul és szerbhorvátul KOSSUTH 8.20: Köznapi ügyeink 8.30: szomszédolás muzsikával 9.15: Muzsika gyerekeknek 9.30: Prizma — (ism.) 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus — (ism.) 10.50: Francia ooerákból 11.32: Kell a kereszt — szabó Dezső szatírája 12.30: KI nyer ma? »*> PrM„nv va-> szó! 12.45: Inlermlkrofon 13.uO: Nagy inesieiek, világhírű előadó­művészek 14 09: Veress Miklós versel 14.25: Zenei tükör 15.00: Rádiószinnaz: Publikum — Vámos Miklós hangjátéka — (ism.) 15.44: A Magyar Rádió és Televízió gyermek­kórusa énekel 16.05: Révkalauz 17.00: Olvasókör ... 17.30: Bemutatjuk új felvételeinket 17.49: Kritikusok fóruma 18.04: HLndácska Gyurka Mihályné dalai 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Hát ennyi az életem? — Bemutató 20.15: Találkozásom a népzenével 20.44: Makay Ida versel 20.54: Zenekari muzsika 21.30: Változatok a történelemre 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Verseit elmondja: Lator László 22.45: operaest 23.35: Orgonamuzsika 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . . . PETŐFI 8.05: Burka Sándor tárogatón játszik 8.20: A Szabó család... 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Filmzene 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Egy szatmári nolafa 12.40: Fuvósláncok 13.05: Nosztalglahullám — Jim Lowe 14.00: színre-lépés 14.30: Nemcsak zene 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Torvénykönyv -- (ism.) 16.00: Énekeltem én: Vankóné Dudás Juló 16.28: Rockmühcly 17.05: Ipargazdák 17.10: Babos Gyula dzsessz­együttcse játszik 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 20.55: Tudósítás a cselgáncs­vb-röl 2L05: Nagyon Nagy Frigyes — Jacques Constand rádió­komédiája 22.28: Moszkvából érkezett 23.20: Prince nagylemezei 0.15: Éjfél után ... BARTÓK 8.13: zenekari muzsika 9.46: Operacgyüttesek 10.35: Felhívjuk a íigyelme't! 10.40: Csak fiataloknak! 11.35: világhírű előadó­művészek felvételeiből 12.31: De Fallá: Pedro mester bábszínháza — egy­felvonásos opera 13.05: Magyarán szólva ... 13.20: Ember embernek farkasa — 2. — (ism.) 14.09; Zenekari muzsika 15.00: Pophuliám 15.55: Claudio Arrau zongorázik 17.00: Itália titka) — avagy a szín-leié* törtenete 17.30: Népzenei hangverseny 17.45: Ránkl György műveiből 18,30: In limba materna — román nyelvű nemzetiségi műsor 19,05: Rádióhang­versenyekről 19.35; senubert: C-dűr fantázia 20.00: Vt Bach-kantáta lemezeinkből 20 54 : Külföldi tudósoké a szó 21,09: Fiatalok popzenei felvételeiből 21.39: Operarészletek 22.08: Kamarahangverseny

Next

/
Thumbnails
Contents