Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

2 Szerda, 1987. november 18. Befejeződtek a magyar brazil tárgyalások Németh Károly holnap Uruguayba utazik Q Brasília (MTI) Németh Károly, az Elnöki Tanács brazíliai látogatáson tartózkodó elnöke és vendég­látója. Jósé Sarney államfő tárgyalásán elsősorban a kétoldalú kapcsolatok fejlő­dését tekintette át. Sarney elnök megerősítet­te, hogy Brazília kész a két ország kapcsolatának elmé­lyítésére. Kijelentette, hogy kormanya igyekszik „nyitni" a szocialista országok felé, és reményét fejezte ki, hogy ez a törekvés eredményes lesz. Állást foglalt a kereskedel­mi kapcsolatok bővítése mel­lett. Konkrétan utalt az in­formatikában, a biotechno­lógiában, a harmadik piaco­kon, a vasérckitermelés, a vízügy és a gépkocsi ipar te­rületén meglevő együttmű­ködési lehetőségekre. Németh Károly reményét fejezte ki, hogy látogatása a kapcsolatok fejlesztésére ösz­tönöz a kölcsönös érdekek és a szuverenitás tisztelete alapján. Az Elnöki Tanács elnöke síkraszállt a kulturá­lis értékek cseréje, az em­berek szabad mozgása, az idegenforgalom fejlesztése mellett. Felvetette a vízum­könnyítés kérdését, és annak lehetőségét, hogy magyar fő­konzulátus nyíljon Sao Pau­lóban, ahol nagyon sok Ma­gyarországról elszármazott ember él (Sar.ney ígéretet tett a kérdés megvizsgálá­sára.) Az Elnöki Tanács 'el­nöke „tisztességes, igazságos megoldást" sürgetett az adósságproblémával kapcso­latosan, és méltatta azt a szerepet, amelyet Brazília tolt be Latin-Amerika biz­tonsága és békéje szavatolá­sában. A magyar—brazil államfői tanácskozással egyidejűleg Veress Péter külkereskedel­mi miniszter Abreu Sobre brazil külügyminiszterrel és gazdasági szakemberekkel tanácskozott az együttműkö­dés problémáiról. Magyar­ország kedvezőbb mérleget szeretne elérni a Brazília ja­vára nagy aktívumot mutató kereskedelemben. Megvizs­gálták, milyen lehetőség kí­nálkozik a cél elérésére ter­melési, harmadik piaci és egyéb kereskedelmi együtt­működési lehetőségek révén. A magyar—brazil tanács­kozások keddep befejeződ­tek. Németh Károly és kísé­rete ma, szerdán Braslliából Rio de Janeiróba utazik, majd csütörtökön dél-ameri­kai látogatásának második állomására, Uruguayba foly­tatja útját. Szovjetunió Nyíltan a zárt osztályról 0 Moszkva (MTI) Marina Prisztavka meg­őrült. Nem esett ugyan ne­ki baltával senkinek, nem akart kiugrani az ablakon, -,csak az igazát kereste ab­ban a leningrádi üzemben, ahol dolgozott. A Komszo­molszkaja Pravda is az igaz­ságot kereste abban a cikk­ben, amelyek a fentiekkel kezdődtek. Azt, hogy mi is az igazság a szovjet pszi­chiátriai szolgalat működé­sét. illetően. A nyáron a szakma tekintélyei ugyanis e szovjet lap hasábjain ka­tegorikusan állították: az ideggyógyászat terén min­den a legnagyobb rendben van. A leningrádi munkás­nö, illetőleg más olvasók le­velei azonban egyáltalán nem illetlek bele az orvos­professzorok által festett ró­zsás képbe. Marinát csak a harmadik kísérletre sikerült bejuttat­ni a zárt osztályra. Az üzemi vezetők személyesen kísér­gették, no nem a lakóhely 6zerint illetékes orvoshoz, hanem egy bizonyos ideg­gyógyászhoz. „Betegsége" je­lei közül érdemes néhányat felsorolni: lassan dolgozott (igaz, selejt nélkül), a gyű­léseken nyíltan bírálta a vezetést, az igazsagtalan pré­miumosztásért, panaszko­dott a rossz munkakörülmé­nyekre, szóvá tette, hogy a főnökség nem ebedidőben ét­kezik, s egészen más, ki­vételes körülmények kö­zött. A leningrádi üzem veze­tői számara a legegyszerűbb megoldás az volt, hogy ski­zofrén alkatnak nyilvánítsák Marinát. S a „beteggel" fog­lalkozó ideggyógyászok zárt osztályra utalták, nem tö­rődve ázzál, hogy a Szov­jetunióban érvényes ren­delkezések értelmében csak ón- és közveszélyes idegbe­tegekkel lehet ezt megtenni. Amikor tisztázódott az eset, arra is fény derült, hogy az érintett idegklinika vezető orvosai számos egyéb visz­.szaélést is elkövettek. Elég megemlíteni, hogy kórházi pénzből még hangszereket is vásároltak maguknak. A pszichiátriában teljes fe­jetlenség uralkodik — írja a szovjet lap. — Akit Moszk­vában skizofrénnek mon­danak, az Leningrádban pszichopata, Harkovban vi­szont teljesen egészséges ember. „Ha minden eltérést fi­gyelembe vennénk, akkor szinte senkit sem lehetne normálisnak tekinteni — állítja Rusan Zaripov, a moszkvai 3. számú idegkli­nika osztályvezető orvosa. — Száz közül kilencven esetben az enkefalográf el­téréseket észlelne, erre akár fogadni lehet, bármelyik buszmegállóban vizsgálnánk a várakozókat. Az ideggyó­gyászok viszont „túlbiztosít­ják" egymást — állítja Za­ripov. Vegyünk egy egysze­rű példát: a rendőrök elő akarnak állítani valakit, az viszont tiltakozik. Erre ki­hívják az ügyeletes elmeor­vost, aki meg is állapítja, hogy a vizsgált személy „fel­-JJ- NOVEMBER 18—25-fcIG A BETEX legújabb árukínálata áruházunkban: fésűs és kártolt szövetek, import muszlinok, pamut és műszálas ágyneműk, szőnyegek, lakástextíliák, takarók, függönyök nagy választékban a # MÉTER-LAKÁSTEXTIL OSZTÁLYON. SZEGED NAGYÁRUHÁZ y indult állapotban" van, s feltételezhető okként a ski­zofréniát írja a jegyző­könyvbe, mire beszállítják az idegklinikára. Itt már kényszerzubbony várja — hiszen ellenkezik! —, s amennyiben nem eléggé fel­készült orvos kezei közé kerül (aki nemi tud bizton­sággal különbséget tenni normális és beteges felin­dultság között), lapján már­is ott virít a „skizofrénia" diagnózis: egész életére nyilvántartásba kerül. Re­habilitálására nincs lehe­tőség, a szabályok értelmé­ben ezt a diagnózist már nem lehet törölni. Az ügyészség nem foglal­kozik e kényes kérdésekkel, s az egészségügy vezetői is az elmeorvosokra, ideggyó­gyászokra hagyják a dön­tést: „tisztázzák maguk ügyes-bajos dolgaikat". így nem csoda, hogy a „moszk­vai iskola" egyes képviselői az „enyhe lefolyású para­noia" tünetei közé sorol­ják a felfokozott igazság­érzetet, a szókimondást vagy a csökönyösségét. Az orvosi titoktartást durván megsértve számos esetben nyilvánosságra hozzák, hogy az illető neve szerepel az ideggyógyászati nyilvántar. tásban, s így az általa írt panaszosleveleket figyel­men kívül lehet, sőt, kell hagyni. A pszichiáterek kö­zött eléggé elterjedt a vesz­tegetés . A szovjet lapok hasábjain a pszichiátria súlyos gond­jairól már hónapok óta fo­lyó vitának természetesen nem célja a szovjet ideg­gyógyászat általános meg­bélyegzése, hanem — minta Komszomolszkaja Pravda is rámutat — csak a visszás jelenségek feltárása, hogy meg lehessen akadályozni a helyzet további romlását. Az orvostudomány eme ága­zatának is emberközpontúvá kell válnia, s akkor az el­megyógyintézet valóban kór­ház lesz az egyszerű embe­rek számara is, nem pedig „diliház". Utazzon GÁBRIEL felírató; taxival! Gyors, pontos, megbízható! Lakossági hívásra g forint a kiállási alapdíj! Telefon: 36-553. Legyen ön is az utasunk. Kádár János sajtóértekezlete # Brüsszel (MTI) Kedden délután, belgiumi hivatalos látogatásának be­fejezéseként, Kádár János Hrüsszel sajtóközpontjában nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Az igen nagv érdek­lődéssel várt tájékoztatóra 20 belga és .'15 más országbeli újság, folyóirat, hírügynökség, rádió- és televízióállomás összesen több mint 100 tudósítója jött el. Kádár János elöljáróban nyilatkozatot tett, néhány szóval bemutatva Magyaror­szágot a nemzetközi sajtó képviselőinek, akiknek — mint mondotta — „fontos szerepük van a népek köze­ledésének és együttműködé­sének előmozdításában". — Hazám — mondotta az MSZMP főtitkára — terüle­tileg és lélekszámban kis or­szág, elkötelezett a szocialis­ta építés mellett, úgy is, mint a Varsói Szerződés, va­lamint a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának tagállama. Fontos körül­mény, hogy Magyarország nemzeti jövedelmének igen magas hányada, mintegy 50 százaléka a külkereskede­lemben, s az utóbbinak nagyjából szintén a fele nem szocialista piacokon realizá­lódik. Ebből következően — de politikánk szerint is — mi nyitott ország vagyunk. A nemzetközi kapcsolatok normáit megtartva széles kö­rű együttműködésbe törek­szünk — beleértve ebbe a politikai, a gazdasági, a kul­turális kapcsolatokat épp­úgy, mint az idegenforgal­mat vagy a személyes érint­kezést — minden olyan or­szággal, amely erre kész. Magyarországon most, s er­ről nyíltan beszélünk, nehéz feladatok megoldása van na­pirenden. Olyan gazdasági kérdésekre kell választ, meg­oldást találnunk, amelyek egész társadalmunkat, or­szágunk egész lakosságát érintik. Az a feladatunk, hogy szocialista társadal­munk humánus alapelveit szem előtt tartva megteremt­sük a racionális gazdálkodás fel tételbit. Ezért már sok mindent tettünk, de sok még az el végezni valónk is. A társadalom demokratizálásá­ra és a reformok folytatásá­ra törekszünk. Értékelésünk, s meggyőződésem szerint is, a nemzetközi életben most biztató jelek vannak. Ezek közül kiemelkedik a decem­ber 7-ére tervezett szovjet— amerikai csúcstalálkozó, a már bejelentett szándék, hogy ott bizonyos rakéta­fegyverek megsemmisítésé­ben kívánnak megállapodni. Mi, magyarok — pártunk, kormányunk és közvélemé­nyünk — fenntartás nélkül egyetértünk a Szovjetunió­ban végbemenő változások­kal, a peresztrojkával. Ügy értékeljük, hogy törekvése­ink hasonlóak. A közelmúlt­ban Pekingben jártam, ahol nagyon őszinte, jó szellemű beszélgetéseket folytattam az általam már régebben is ismert kínai vezetőkkel. Nagy realitásérzéket tanúsít­va ők is megerősítették: mind közvetlen, mind távo­labbi céljaikat a szocializ­mus építésének útján kíván­ják elérni. Néhány szót szólnék bel­giumi utamról. Magyaror­szág és Belgium között már jó néhány esztendeje megfe­lelő, sokrétű, az együttműkö­dés valamennyi lehetséges területét átfogó- kapcsolatok alakultak ki. Ezeket a kap­csolatokat sok minden segí­ti. Bizonyos szempontból ha­sonlóak a két ország adottsá­gai, nagyságrendje, de Bel­gium nemzeti jövedelmének közel 70 százaléka realizáló­dik a nemzetközi áruforga­lomban. r. Lepedővásár a SZUNDI SZALONBAN 150X20« cm-es 123 Ft 100X150 cm-es 73 Ft amíg a ktsxlet tart! SZICID :NAGYÁRUHÁZ — A két ország erdekeit tehát abban, hogy mind na­gyobb mértékben bekapcso­lódjon a nemzetközi gazda­sági munkamegosztásba. Magyarország nem bezár­kózással, hanem egyebek között a nemzetközi együtt­működés bővítése és fejlesz­tése útján akar hozzájárul-» ni problémáinak megoldásá­hoz. Ezért, is örömmel tet­tem eleget Belgium királya, valamint miniszterelnöke meghívásának. Érdemi tár­gyalásokat folytattunk min­idenekelött a vendéglátók­kal, továbbá a szenátus, a különböző pártok vezetőivel, az üzleti körije képviselői­vel. Nagyon köszönöm a meg­hívást, a szíves vendég­szeretetet, az érdemi, igen jó légkörű tárgyalásokat. S azt. hogy (amint a mi ré­szünkről is) megvan a szán­dék sokoldalú együttműkö­désünk továbbfej lesztésére A nemzetközi kérdéseket te­kintve mindkét ország eny­hültebb, békésebb világ megteremtésében érdekelt. Magyarország és Belgium egyaránt kis ország, de kö­zös szándékunk, hogy lehe­tőségeinkhez mérten hozzá­járuljunk az európai kap­csolatok javításához. A/, itt végzett munka eredményeivel elégedett va­gyok. Meggyőződésem, hogy ezeket a tárgyalásokat cse­lekvés követi majd. a ma­gyar—belga együttműködés szélesedni fog, és a nemzet­közi színtéren — külön­külön vagy együtt — az enyhülés, a .szilárdabb, tar­tósabb béke érdekében lé­pünk fel. Belgium népének és vezetőinek a legjobbakat kívánom, mindenekelőtt azt, hogy munkájukban sikere­ket érjenek el, és azok gyü­mölcseit békében élvezhes­sék, hangoztatta az MSZMP fótitkára. A látogatás során alkal­maim volt tárgyalni az Eu­rópai Gazdasági Közösség Bizottságának elnökével és a külkapcsolatokért felelős tagjával. Az utóbbi években intenzív megbeszélések foly­nak Magyarország és a Kö­zös Piac képviselői között an­nak érdekeben, hogy meg­állapodásrajuthassunk. Van­nak még bizonyos megol­dásra váró kérdések: ha­zánk a GATT tagja, s e szerint a Köziis Piac orszá­gainak is a legnagyobb ked­vezményt kellene biztosíta­niuk a Magyarországgal folytatott kereskedelemben. Ezt azonban nem kapjuk meg, sőt a tagországok el­térő módon, de külön vá­mokkal, mennyiségi korlá­tozásokikai terhelik az ex­portcikkeinket. Beláthat«') időn belül szeretnénk meg­egyezni ezekben a kérdé­sekben a Közös Piaccal, s a mostani tárgyalások alap­ján úgy gondolom: ez le­hetséges. Mindez annyiban érinti a magyar—belga gaz­dasági kapcsolatokat, hogy Belgiumi is a Közös Piac tagországa — zárta bevezető nyilatkozatát a párt főtit­kára. A sajtókonferencián Ká­dár János elsőként arra a kérdésre válaszolt, hogyan egyeztethető össze a ma­gyarországi reformfolyamat — miként a kérdező fogal­mazott — a kommunista rendszerrel. — Magyarországot — mondotta — gyakran emle­getik úgy. mint kommunis­ta országot. Szeretném meg­jegyezni: Magyarország saj­nos még nem kommunista ország, csak szeretném — mint kommunista meggyő­ződésű ember —, hogy azzá váljék. Nálunk most a szo­cialista társadalom épül. A szocialista társadalomban is van pénz, és árutermelés fo­lyik. Mart>edig az áruterme­lésnek vannak saját törvé­nyei, amelyek minden tár­sadalmi rendszerben érve­nyesek. Már régebben felis­mertük, hogv ahol áruter­meles folyik, «itt. piac is van, a piac törvényeit nem le­het figyelmen kívül hagyni, s csak reális árakkal lehet gazdálkodni. Ezért tértünk át például a világpiaci árakhoz igazo­dó termelői árakra. Es ha egy kapitalista országban a vál lalaU >k nak nvcreiággel kell dolgozniuk, mert kulón­ben a versenyben lemarad­nak, akkor a szocialista tár­sadalomra ez még inkább igaz. Ezt fejezik ki reform­törekv«?seink. Közöltük to­vábbá fontos szerepe van a demokrácia elmélyítésének. Az emberek minél nagyobb tömegét kívánjuk bevonni az <>ket érintő kérdések el«i«in­tésébe. A nemzetközi kereskede­lemben ha egy más ország üzletemberéivel talalkozunk, hiába mondanánk nekik, hogy segítsenek szocializ­must építeni, mert ez egy nehéz dolog, kinevetnének bennünket. S ha egy tőkés vállalat mondaná nekünk, hogy „segítsenek uraim, mert értékesítési nehézsé­günk van", mi sem állnánk meg mosolygás nélkül. Ezt azért mondom, h«)gy itt az ügyek tiszták. A következő kérdező a Kozos Piaccal létrejöhető megállapodásról, illetve en­nek akadályairól érdeklő­dött. A második kérdése a közép-hatótávolságú raké­tákkal kapcsolatos megálla­podással, Magyarország ál­láspontjának megismerésé­vel függött össze. — A Közös Piaccal foly­tatott tárgyalások eredmé­nyes befejezésében — mint már említettem — nemcsak reménykedek, hanem a most folytatott megbeszéléseim alapján bízom is. Meg kell azonban mondanom, hogy az intenzív tárgyalások egész folyamatában jxirtnereink gyaikran mondják: velünk ők meg • tudnának egyezni, de félnek a precedenstől. S azt is szem előtt kell tartani, hogy a Közös Piacon belül sem egyf< irma a tagországok megítélése a kapcsolattar­tásról. A másik kérdésre ugyan­csak röviden szeretnék vála­szolni. Az összes fegyverne­mek közül mindenképpen ki kell iktatni a nukleáris fegy­verzetet. A Varsói Szerződés országai, közöttük a Szovjet­unió világosan kijelentették, hogy az emberiség érdeké­ben az állandó fenyegetést jelentő nukleáris fegyvere­ket meg kell semmisíteni. Ezzel szemben «gy«?s orszá­gokban már hangot kapott olyan rólemény is: nukleáris elrettentés nélkül nem tud­ják elképzelni biztonságukat. Ha a világ minden országá­ban egyidejűleg népszava­zást rendelnének el arról: h«)gyan éljünk, nukleáris fegyverekkel vagy azok nél­kül. azt hiszem, a túlnyomó többség a nukleáris fegyve­rektől- mentes világra vok­solna. Egy újságíró Kádár János­nak a külföldi csapatok ki­vonásával kapcsolatos sza­vaira utalva a Magyarorszá­gon állomásozó szovjet ala­kulatok jövőjéről érdeklő­dött A párt főtitkára yála­szában rámutatott, hogy a szovjet csapatok magyaror­szági jelenléte is szorosan «tsszefügg a nemzetközi helyzet alakulásával. VSZ-ÜIés © Moszkva (TASZSZ) November utolsó harmadában Bukarestben tartja so­ros ülését a Varsói Szerződés szervezete tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága — jelentették be kedden hivatalosan Moszkvában V

Next

/
Thumbnails
Contents