Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-18 / 272. szám
3 Szombat, 1987. november 21. Magukon segítenek A napközi otthonos, meleg. A 92 éves Pali bácsi rangidősen jár-kel a '„lányok" között, akik a nagyasztal körül beszélgetnek, újságot olvasnak. Kézimunkáznak is néhányan, és szívesen csinálnának más apróbb, könnyű munkát, de most nincs. Pedig a szatymazi ember idős korában se szívesen ül tétlenül, s tavaly a gyufásdoboz-kószitéssel keresett kis közös pénz is jól jött például a csorvási kiránduláshoz. A hosszú téli napokra különösen szívesen vennének valami elfoglaltságot — s valószínűleg nem elsősorban a helyi tanácstól kaphatnának segítséget, hanem szegedi üzemektől. (Ha jól utánagondolnak 1 a lehetőségeknek, ugye tud valamelyik cég hasznos aprómunkát adni?!) Gondoskodni A tanácsiak, a házi szociális gondozók figyelme, törődése most a tanyán élő öregek felé kell sokszorozódjék. A téli hónapokban ellátni őket komoly feladat. Nagyon, de nagyon kellene hozzá legalább egy gépkocsi — például egy Barkas —, hogy naponta időben megkaphassák az ebédjüket, a falu 400 adagos konyhájáról, a boltból kért élelmet és napi cikkeket akkor is, ha az utakat már befedi a hó. Az a Barkas még a tanyai boltok áruválasztékát is bővithetné, az alapellátás javítását is szolgálhatná. Hogy a 3 ezer 500 szatymazinak számító lakos tanyákon élö 60 (!) százalékának több juthasson. Mint a községben élőknek. Ott adottak és jók a lehetőségek a minél teljesebb alapellátáshoz. A Szatymaz és Vidéke Afész még a friss húst is biztosítja naponta hentesüzletében. A többi bolt áruválasztéka is megfelelőnek mond haló, de lehetne és akarnak is rajta javítani. Például azzal, hogy megoldják: egyszerre érkezzék az üzletbe a kenyér és a péksütemény. S azzal, hogy a napiokban a falu közepén új vegyibolt, gazdabolt nyílik széles áruválasztékkal. Biztosan nem kis örömére majd a Szatymaz környéki "mintegy 800 kiskerttulajdonosnak is. Akiknek étellel, itallal ellá, tásáról tavasztól őszig a hétvégeken szintén gondoskodni kell. A gondoskodásban persze mindig, mindenkor legelsők a helybeliek érdekei. Most például az, hogy megoldják a jószágnevelő gazdák számára a terménydarálást. A Móra Tsz bezárta darálóját. Más lehetőség után járnak a tanácsiak, mert nagyon pontosan tudják, hogy ennek a „szolgáltatásnak" lennie kell, ez a gazdálkodó falusi ember számára alapszükséglet. S nem mindegy, hány kilométerre és hogyan kell szállítani oda-vissza a terményt. A Homokgyöngye Termelőszövetkezet őröl ezután a szatymazi gazdáknak is a megállapodás szerint, ha odaviszik a terményüket a körülbelül három kilométerre levő darálóba. A szállításban meg — legalább a saját tagjainak — segíthetne jármüvei a Móra Tsz. Remélik, fog . . . Hiszen eddig is igyekezett „beszállni" a falu fejlesztésébe, most például éppen a gázvezetésben számíthatnak rá. boltok előtti autóparkoló, s a napokban elkészült tornaterem munkálataival szerezték. A hét és fél milliós beruházású tornateremre a településfejlesztési hozzájárulás forintjai mellett félmillió forintot érő társadalmi munkát „költöttek". S nemcsak az iskola, a gyerekek szolgálatára: máris szervezik, hogy az új tornateremben a falu felnőttlakossága is testedzési, szórakozási lehetőséget kapjon. A szórakoztatás, a kulturálódás érdekében a kultúrháziak is próbálnak többet tenni mostanság. Elsősorban a fiatalokat akarják vonzani, megnyerni. Az idősebbekben — képletesen szólva — a Kamenszky Béla-féle barackmagokkal elültetett, nemesített gazdaérdeklődést, tudásvágyat, igényt szeretnék ébresztgetni, s a helyi hagyományok ápolását. Mindehhez a p>énz mellett sok leleményre van szükség, ötletre, ajánlkozásra, vállalkozó szellemre. Olyasmire például, hogy a takarékszövetkezet részközgyűlése előtt elhangozhassék egy közérdekű ismeretterjesztő előadás... Figyelni Az ismeretterjesztésre, a naprakész helyi információszerzésre az igény a község vezetőinél a legerőteljesebb. Tudják, hogy csak széles körű tájékozottságra épülhet a lakosságról való gondoskodás, ami a legfontosabb számukra. Ezzel lehet igazán egy falu nepesseget megtartani, a települést fejleszteni. Ha még a családokra. az egyes emberekre is figyelünk. Szatymazon teszik is ezt a tanácsiak. Családsegítő figyelmük látósugarában éppúgy benne van a tanyán apjával élő rokkant fiatalember, mint a problémás falusi nagycsalád. A pedagógusok többsége jó partner ehhez a családsegítéshez, a törődéshez. Igaz, velük is törődnek ezen a településen. Egészen olyan „apróságig", hogy a Szegedről ide tanítani járók igényeihez igazodva egyezkedtek a buszmenetrenden, s reggelente 7 óra 20 perckor viszi a Marx térről a „pedagógusjárat" a Szatymazon oktatókat... A közlekedésre az ittenieknek egyébként nemigen lehet panasza, vonatok, buszok szolgálják az igényeket, jól. Végső soron persze ez is a jó alapellátottsághoz tartozik, de mégis csak az lenne az igazi, ha ezekre a járművekre kisebb 'bevásárlások, javíttatások, szolgáltatások intézésére nem kellene felülniük. Hanem azok helyben lennének megoldhatók. A szolgáltatások biztosítására szüntelen erőfeszítéseket tesznek. Az itt letelepedő kisiparosok nemcsak adóalap-kedvezményt kapnak a tanácstól, de emberi törődést is. Míg számos környékbeli településen nincs, itt van például férfiés női szabó, fodrász, cipész, órás, tv-szerelő is. A fodrász, a cif)ész, a kozmetikus számára most már saját szolgáltatóháza is lesz a falunak, mert a tanács ,650 ezer forintért megveszi a Sándorfalvi Ruházati Szövetkezet számára gazdaságosan már nem üzemeltethető épületet, s bérbe adja a kisiparosoknak. Hogy segítsék például az olyan mesterembert, aki a cipőjavítás mellett készséggel yarrugatja meg a szakadozó iskolatáskákat is . . . Mert a helybéli szolgáltatás, alapellátás biztosítása a lakosság szolgálata. Ami sohasem tartozott a látványos eredményeket villogtató községfejlesztési rubrikákba. Ha viszont hiányzik belőle valami, bizony, szóvá teszik. Szatymazon is. Ahol most — úgy tűnik — az eddig sok erőfeszítéssel megteremtett biztonságos alapokon, a településfejlesztés újabb szakaszában a finomítások ideje következik, ami a népességmegtartást emberközpontúan célozza. Szabó Magdolna Összefogni A soron levő „nagyberuházás" ugyanis a gázvezetés, amiben segíti a helyieket a Zöldért Etüd-üzeme és a Finn—Magyar Barátság Tsz is; de nagyon sok társadalmi munkára is szükség lesz. Amitől egyébként nem félnek a szatymaziak, van benne gyakorlatuk. A közelmúltban megépített több mint 3 kilométernyi szilárd burkolatú út, a 3 .ezer 200 méternyi járda, a Tej és egészség A tejtermékek minőségéről és egészségügyi vonatkozásairól tudományos tanácskozást rendeztek kedden a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A részvevő 300 orvo6, élelmiszer-technológus és dietetikus a tejtermeléssel, a tejtermékek gyártásával valamint a tej egészségtani hatásával összefüggő tudományos kérdéseket vitatta meg. A rendezvényt Szentagothai János akadémikus nyitotta meg. » Papócsi László, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott bevezető előadást a tejtermelésről, a tejtermékek gyártásáról valamint fogyasztásáról. A tanácskozáson négy szakelőadás hangzott el a tej élelmezés-egészségügyi és táplálkozásbiológiai vonatkozásairól, a korszerű tejtermékek gyártá(sáról, Valamint a tejtermékekben előforduló idegen vegyi anyagokról. Zsemlemorzsa A szakmában elismert, nem csupán életkora miatt tekintélyes kolléganőnk tartott évekkel ezelőtt kiselőadást arról, miként tud spórolni egy okos háziasszony. Nála jóval fiatalabb hallgatósága kissé meglepetten állapította meg, hogy a jól kereső, a gasztronómiával hivatásszerűen foglalkozó és otthon készített remekeiről is híres kolléganőnk milyen fontosnak tartja: egy csepp, egy falat étel se vesszen kárba. Recepteket is hallottunk tőle: miként lesz hamis franciasaláta a húslevesben főtt zöldségből, hortobágyi palacsinta a harmadik tálalás után is a lábas alján mardt pörköltből, kocsonya a túlméretezett levesből, pogácsa a megunt krumplipüréből. Magam is hálás vagyok neki, tanácsait megfogadva, sok gyors vacsorát tálaltam már családomnak, s egyre ritkábban kényszerülök a maradék ételek kidobására. Nem a szükség visz rá. A józan eszem rákényszerít, hogy a konyhában is takarékosabb legyek. Nem vagyok egyedül. G. meséli, hogy a múlt vasárnap délután vagy másfél óráig darált. Régebben a száraz kiflit, kalácsot, a zsemlét ugyanúgy kidobták a szemétbe, mint a kétnapos veknivéget. Nem volt érdemes bajlódniuk az összegyűjtéssel, itt a városban nincs olyan ismerősük, aki disznót hizlalna, s boldogan megetetné a jószággal a száraz kenyeret. De ahogy romlott a boltban vett, zacskós zsemlemorzsa minősége, s ahogy fölszaladt az ára, rájöttek: ennél ők különbet tudnak otthon csinálni. G. darált hát vasárnap délután, értelmesehb tevékenységhez amúgy is fáradt volt már. Egész délelőtt dolgozott, ügyeletet vállalt, némi plusz pénzért. A morzsa megtöltött egy nagy üveget, s még ha a darálással elfogyasztott áramot le is számolják, nyertek a művelettel vagy harminc forintot. K. nem azért; vett mélyhűtőládát, mert a spórólt pénzének keresett helyet. (Hitel, re vette, még mikor lehetett.) Azért szánta el magát, mert rájött: három kiló húsból ugyanannyi ideig tart pörköltet főzni. mint ha egy alkalomra, hármuknak szánná, fél kilóból. Fölrakja a nagy kuktában főzni, s ha kész (jut eszembe, így gázt is kevesebbet „fogyaszt", noha átalányt fizet érte), szétszortírozza műanyag dobozokba. Tavaly kérte névnapjára a fedeles alkalmatosságokat, de már bánja. Időközben rájött ugyanis, hogy a készen kapható családi fagylalt műanyag dobozai legalább annyira megfelelnek a célnak. Elmossa, s gyűjti azóta a sajt- és vajkrémek tartóit is. Igaz, ezek helykihasználása — kerekek lévén — nem a legszerencsésebb a mélyhűtőben. Mégis, milyen jó elővenni egyet-egyet, ha télen epret, málnát kíván meg a gyerek. A fagyasztott nyári gyümölcs fele annyiba kerül, mint a télen vett mirelit. Zs.-t a villanybojler késztette rá, hogy meghonosítsa, amit még évekkel ezelőtt osztrák vendégeitől hallott. Elkéék is pedagógusok, mint ők, közepes keresetűek, pár schilling nem számítana, s mégis, sajátos fürdési szisztémát vezettek be. salzburgi otthonukba. Kétéves kislányuk után megfürdik a mama, a fiúcska vizében meg a családfő. Zs. akkor meglenödött a dolgon, de ma már azt mondja: ugyan, ne finnyáskodjunk, a mi gyerekeink sem annyira koszosak, hogy a fürdővizüktől irtózni kéne!... Habfürdőt ritkábban vesz, s már nem akarja a víztartályt nagyobbra cserélni. E sténként, villanyoltás után, jólesik pár percre ablakot nyitni, friss levegőt engedni a szobába. Könyökölök a párkányon, nézem szemben a szalagházat. Mögötte deréktól fölfelé látszanak a tízemeletesek, s bár sosem számoltam meg, úgy saccolok, ezernél több lakás ablaka néz rám. A „szemek" tíz óra után jórészt becsukódnak, egyre-másra hunynak ki a fények, tizenegy órára már csak egy-két ablak mögött látni világosságot. Velem éppen szemben egy nö tesz. vesz a konyhában. Fiatal vagy öreg. ilven messziről nem tudom eldönteni, de ideoda mozgó alakja azt sejteti: főz. Talán épp mélyhűtésre szánt pörköltet oszt dobozokba. Becsukom az ablakot, teszem, amit a többiek: sietek gyorsan elaludni. De a zsemlemorzsa nem hagy békén. Nekem is meg kéne próbálnom, ha tényleg annyival finomabb, mint a bolti . . . Tompa már az agyam, de még eszembe jut, hogy azt ígértem: holnap megírom azt a vezércikket végre az életszínvonal-politikáról, s ezzel összefüggésben az átlagember, közérzetének, életmódjának változásairól ... Hogy is akartam kezdeni?... Nem jut már eszembe semmi ... csak ... a zsemlemorzsa ... Pálfy Katalin Több újdonság Migérl-kiáliíiás Szegeden Tegnap, kedden az Ifjúsági Házban megnyílt a Migért '87 elnevezésű kiállítás — a Műszer és Irodagép-értékesítő Vállalat néhány év elteltével ismét bemutatja Szegeden az általa forgaLmazott termékeket. Mint Tompa Sándor vezérigazgató elmondta, országos kőrútjuk egyik állomásaként — Pécs, Kecskemét, Bábolna és Győr után — érkeztek városunkba. Legnagyobb műszer-és irodagép-értékesítő vállalatunk 6 milliárd forint értékben több mint 15 ezer termékkel kereskedik évente, s a jövőben megyénk iparcikkeket forgalmazó vállalataival is szeretnének kereskedelmi kapcsolatot létesíteni. A Migért nagykereskedelmi áron szállítaná a megyei partnernek a termékeket, így a viszonteladás révén nem érné károsodás a vásárlót. A korábbi 5,1 százalékos árrés helyett egyébként most 4 és fél százalékos árréssel dolgoznak. Nagy forgalom — kis haszon, ez a jelszavunk — jegyezte meg a vezérigazgató, s hozzátette: a standardtermékek ára a jövőben sem fog változni. A vállalat 60 százalékban hazai, 25 százalékban szocialista és 15 százalékban tőkés importból származó termékekkel kereskedik. Az idei év újdonságai mindenképpen a jaoán távmásolók, a Parabola Isz által gyártott parabolaantennák és a négygyújtős elektronikus pénztárgépek. Az utóbbiakat jelenleg az Itv békéscsabai területi üzeme gyártja, s alkalmazásuk révén az új adórendszer megkövetelte alapár, hozzáadottérték-adó, forgalmi adó és a végösszeg egyszerre jelenik majd meg a számlán, illetve csekken. Persze — a konvertibilis valuta megtakarítása ellenére — a japán gépek „rohamának" valószínűleg itt sem tud majd ellenállni a hazai ipar és kereskedelem. A kiállítást — melyen csehszlovák és szovjet külkereskedelmi vállalatok is részt vesznek — ¡ma és holnap 10—17, pénteken 10—15 óra kőzött tekinthetik meg az érdeklődők. D. A. L. Falugyűlés Röszkén Az áldozatkész véradásért elismerő oklevelekét és jelvényeket adtak át az önkéntes véradóknak Roszkén a falugyűlés kezdetén. A tanácselnök Magyari László a Kiváló Véradó kitüntetés arany fokozatát adta át Lenko Antalnak, Ördög Szilveszternek, Sáfár Józsefnek, Somogyi József nének, Tari Zoltánnénak és Tóth Istvánnénak. Ezüst fokozatú el ismerést László László, Marki Szilveszter, Szász Géza és Tari Zoltán vehetett át, a bronz, fokozatot pedig Márki László és Molnár Pálné kapta. Ezután a községpolitikai célkitűzések teljesiú.serül, a tel ep ü lésfej 1 esz tés i hozzá ja rulás felhasználásáról beszélt a község tanácsának elnöke. Az idén felújították az általános iskola napközi otthonos konyháját és központi fűtést szereltek az iskola valamennyi tantermébe. A tájékoztató után néhányan szót kértek. Felvetették. hogy az óvoda szűkös, nem megfelelőek a körülmények. Más az utcán lévő fák védelmében beszélt. Arról volt szó. hogy a csatornaépítés miatt az útban lévő fákat ki kell vágni. Ezeket sokan sajnálják, nem akarják azokat kiszedni, de igy akadályozzák az építést. A tanácselnök azt válaszolta az óv<KJáró! panaszoltakra, hogy nem érdemes már a régi óvodát toldozgatni, nem érdemes felújítani. A most működő óvodához épitenek egy új szárnyat. A tervek szerint a következő év őszére fejezik be a bővítést. A község ivó vízszükségletét jelenleg két kút biztosítja, de ezek már elöregedtek és emiatt új kutat kell fúrni. Ehhez nem kapnak anyagi támogatást, így közös összefogással, a lakosság segítségével kell ezt a munkát elvégezni. Furcsállottam, hogy senki sem kérdezett a gázvezetésröl, noha az elnök elmondta, hogy a környező községek összefogásával lehetőség kínálkozik arra. hogy a határ menti községben is használhassak a korszerű futóenergiat. A. S. A műholdas adásokat Schmidt is lehet majd Andrea felvétele velük fogni