Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

77. évfolyam, 272. szám 1987. november 18., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁ ESÜL JETEK! Mit felelnek a kisvállalkozások? Adó és teljesítmény Zavarba ejtő ellentmondás, hogy ugyanakkor, amikor az ország egyik területén kevés munka jut az embereknek, másutt 12, 14, sőt Ifi órát is dolgoznak naponta a munkások. Vannak, akik épp erre hivatkozva helyeselnék, ha a kisvállalkozási formákat — vgmk-t, gmk-t, pjt-t, szakcsoportot — adminisztratív korlátok szorítanák kisebb működési térre. Mondván, ha ezek kevesebb munkát szívnának magukhoz, több jutna máshová; egyenletesebb lenne a termelés elosztása. Igen ám, de a vgmk-kat foglalkoztató vállalati vezetők a dolognak a másik oldalát is látják. Szerintük: „Nem mindegy, hogy ki végzi a többlet munkát:" Mégpedig amiatt, mert korántsem mindenki képes jó minőségű produkcióval kirukkolni. Elö-előfordul ugyanis, hogy a távolabb: kooperációban vagy bérmunkában gyártott alkatrészek elfogadhatatlan minőségben érkeznek be a késztermékgyártókhoz. Ezért inkább a helyi szakgárdának adják az alkatrészgyártás feladatát: kisvállalkozásban. így szavatolt a jó minőség, egyszersmind embereiket is szorosabban a vállalathoz kötik a kiegészítő jövedelem lehetőségével. Fokozódó terhelés Hosszan lehetne sorolni egyéb — régi és új — ellentmondásokat a kisvállalkozásokkal kapcsolatban: egyik és másik oldalról egyaránt ésszerű érveket hozhatnak fel a vitapartnerek. Az azonban vitathatatlan: az országnak teljesítményre van szüksége, s a kisvállalkozásokban létrejöttek olyan teljesítmények, amelyek e formák nélkül „bennragadtak" volna az emberek kezében, fejében. Ma a nemzeti jövedelem 8— 10 százaléka ezekben a kisszervezetekben jön létre. A mintegy ötvenezer kisvállalkozás fontos v.erepet tölt be a szolgáltatásban, emellett immár pótolhatatlanul beépül az ipar szerkezetébe, részt vállal a gazdaságunknak vitaminként, oxigénként kellő exportban. E munkaközösségek nagyarányú megszűnése nemcsak amiatt okozna gondot, hogy ebből a szférából kevesebb befizetés áramlana az amúgy is nyomasztóan deficites költségvetésbe. Hanem amiatt is, hogy számos nagyvállalat fontos kooperációkat épített ki a kisszervezetekkel, így e nagyvállalatok termelése, exportja is jókora zökkenőket, fennakadásokat sz.envedne. Minderről azért kell most szót ejteni, mert egyes becslések szerint a kisvállalkozásokat terhelő, jövő évtől várható elvonások miatt e szervezeteknek mintegy egyharmada tönkremegy. E borúlátó jóslatok azon alapulnak, hogy a vállalkozói adó és a társadalombiztosítási hozzájárulás emelése, valamint az ügynevezett ellenértékadó — más néven a kisvállalkozói munkákat igénybe vevő vállalatokat sújtó különadó — fenntartása ügy megnöveli a kisvállalkozások terheit, hogy ezek elviselésére e munkacsoportok jelentős részének már nincs elég tartaléka. HoS marad a versenysemlegesség? Ha az elvonások százalékait önmagukban nézzük: egyszerű matematikai műveletekkel kiszámítható, megéri-e folytatni a tevékenységet, vagy sem. Am emellett más, matematikától független tényezők is befolyásolhatják a vállalkozók elhatározását. Nevezetesen: a tendenciák. Olyan folyamatok, amelyek évről évre fokozzák az e szférában dolgozók bizonytalanságérzetét. Elég csupán az említett vállalkozói — korábban tár•sasági — adó történetét áttekinteni. 1982-ben ez még csak 3 százaléknál tartott. Később 10—12 százalékra ugrott fel, jövőre pedig több mint kétszeres emelkedéssel 25 százalékra szökik. E változások nincsenek összhangban a vállalkozásra biztató szavakkal — állapítják meg a kisvállalkozók. A másik elbizonytalanító körülmény az emiitett ellenérték-, vagy különadó — melyet fanyar tréfával „büntetőadónak" is neveznek — fennmaradása. Ezt 1985-ben léptette életbe egy minisztertanácsi rendelet. Lényege, hogy a vállalat, mely vgmk-t alkalmaz, a munkacsoportnak kifizetett pénz 20 százalékát ráadásként a költségvetésbe fizesse be. (Később ezt kiterjesztették a gmkkat, pjt-ket és a szakcsoportokat alkalmazó vállalatokra is.) Így a kisvállalkozások úgy érezték: nincs versenysemlegesség, hiszen munkájukat külső tényezők drágítják meg 20 százalékkal a felhasználók számára. Hogy versenyképesek maradjanak, tetemes mértékben engedniük kellett áraikból. Idén remény ébredt, hogy az adóreformmal az effajta — a kisvállalkozások szemszögéből érzékelt — hátrányos megkülönböztetés alapját veszti, s megszűnik. Ügy tűnik azonban, hogy ez hiű reménynek bizonyult: a 20 százalékos különadó egyelőre fennmarad. Szükség van rá|uk Az adóemelésekre, egyéb megszorításokra persze sok érthető indokot találni. Az említett különadó például azért jött létre 1985-ben, mert így akarta kisebbíteni a kormányzat a vgmk-munkákra kifizetett pénzt: vásárlóerőt. Ez nem sikerült, hiszen a vgmk-k könnyen gmk-ká, pjt-vé alakultak, ezért is kellett a különadót rájuk is kiterjeszteni. Am a vállalatoknak még ez is jobban megérte, mintha a még nagyobb béradót kellett volna kifizetniük. Látható tehát, hogy egyfelől van egy kormányzati szándék, másfelől pedig a gazdálkodók reagálása. E kettő nem mindig esik egybe. Epp ezért vetődött fel sokakban a kérdés: a kisszervezetekre nehezedő terhek alatt is megmarad-e a vállalkozókedv, továbbra is létrejönnek-e, sőt növekednek-e az e szférától remélt, s égetően fontos teljesítmények? Sok műlik ezen a stabilizáció szempontjából is. M. P. Kádár János és I. Baldvin megbeszélése Befejeződött a hivatalos program Kedden Brüsszel főtere, a világhírű Grandé Place és az ott álló gyönyörű XV. századi gótikus városháza magyar és belga nemzeti zászlódíszt öltött. Hivatalos belgiumi látogatásának második napján Kádár János a városházán tett látogatást, ahol a belga főváros polgármesterével tárgyalt, és találkozott a fővárosi tanács több tagjával. Délben a laekeni királyi kastélyban /. Baldvin belga királlyal folytatott megbeszélést, majd a király és a királyné ebédet adott a vendég tiszteletére. Délután Kádár János a brüsszeli sajtóközpontban nemzetközi sajtóértekezletet tartott, és ezzel be is fejeződött belgiumi hivatalos programja. A nap folyamán szálláshelyén, a Stuyvenberg-kastélyban találkozott Louis Van Geyttel, a Belga Kommunista Párt elnökével. Kádár János és kísérete tegnap hazaérkezett. A sajtótájékoztatóról tudósításunk a 2. oldalon. Geofizikai kutatások A Geofizikai Kutató Vállalat tizenhat geofizikai csoportja az ország több nagy térségében: a Kisalföldön, Nyugat-Dunántúlon, DélAlföldön, a Tiszántúlon és a Jászságban folytat kutatásokat űjabb földgáz és kőolajlelőhelyek feltárására. Az alapvető cél, hogy az újonnan felfedezett készleteikkel folyamatosan pótolják a kimerülő szénhidrogénmezőket, s így az iparág legalább a 90-es évekig, de ha lehet még tovább is fenntarthassa termelésének jelenlegi színvonalát, tehát évente 2 millió tonna kőolajat és 7 milliárd köbméter földgázt adjon az országnak. Ezért a kutatás már -- -O * üfV mm -fk^lS Aratásra érett a búza Schmidt Andrea felvételei Ködös, nyirkos, hideg idő köszöntött ránk — novemberben mást nem várhatunk —, ezért is oly jóleső látvány az aratásra érett búza. A Gabonatermesztési Kutatóintézet laboratóriumaiban parányi sejtekből, szövetekből állítanak elő búzaalapanyagot, kísérleteik nyomán mind jobb fajták keletkeznek. Itt még a tél sem akadály, a hiányzó napfényt erős fényű lámpák helyettesítik. Felvételeink e munka néhány szakaszáról készültek. Első felvételünk a tenyésztőhelyiségben készült, ahol a mesterségesen nevelt növények fejlődését ellenőrzik. Másik helyiségben végzik a rezisztenciatesztelcst, az üvegházban pedig már a szövettenyésztési munka végső eredményét, az aratásra érett búzát ápolják hosszú ideje elsőbbséget élvez az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt fejlesztési terveiben. Az ehhez szükséges műszerbeszerzési lehetőségeket világbaniki kölcsön is bővítette. Így a geofizikai kutatók az utóbbi két évben világszínvonalon álló új berendezésekkel, 120 csatornás szeizmikus műszerekkel egészítették ki a készülékállományt. A sokcsatornás szeizmikus műszerek teljesítménye és hatékonysága az eddig használt berendezésekének többszöröse. Különösen nagy előnyük, hogy alkalmasak a szeizmikus jelek háromdimenziós érzékelésére és mérésére. Így a kutatók tiszta képet nyerhetnek azokról a rejtett szénhidrogéncsapdákról, amelyeket a bonyolultan elhelyezkedő, sokféleképpen tördelt rétegek miatt a korábbi műszerek csak nagyon bizonytalanul, vagy egyáltalában nem jeleztek. A korszerű vizsgálati módszerrel tehát érdemes viszszatérni azokra a területekre, amelyeken a korábbi műszerekkel végzett mérések csak az egyszerű eszközökkel fellelhető és klaszszikus formában elhelyezkedő olaj- és gázkészleteket mutatták ki. A kedvező ütemű idei kutatások szerint a vállalat az év végére előirányzott 4100 helyett 4230 kilométeres vonalhálózaton fejezi be a szeizmikus vizsgálatokat. A jövő évben további sokcsatornás szeizmikus műszerekkel bővítik az állományt, s beszereznek egy korszerű számítógépet is, amellyel megoldják a háromdimenziós szeizmikus mérések adatainak feldolgozását, majd pedig hatékony értékelését is. Hazánkba érkezeit Viktor Kulikov Kedden munka Látogatásra hazánkba érkezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. (MTI)