Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

4 Szombat, 1987. november 14. II Requiem sikere Bonnban és Szegeden A hét elején Bonnban vendégszerepelt a Szegedi Orvostudományi Egyetem vegyes kara Joó Ete zene­szerző-karnagy vezetésével. A főváros egyik városrészé­ben, Sankt Augustin temp­lomában és tanácsházáján nagy sikerű koncerten mu­tatnák be többek Bcözlött Joó Ete—Polner Zoltán: Re­quiem című művét. A kon­cert érdekessége volt, hogy a zsúfolásig megtelt temp­lomban vastapssal (!) kö­szöntötték a szegedi kórus produkcióját. Csütörtökön este már a szegedi Tisza Szálló hang­versenytermében hangzott el a mű, a családi intézmény­vezetők országos aktívaér­tckezletét követő koncerten. A sikeres bemutató után Szemenkár Mátyás, az OKB főtitkára Pro homini (Az emberért) emlékplakettet adott át Joó Ete zeneszer­zőnek és Polner Zoltán köl­tőnek. Művelődési beruházások Jelentős összeggel, a ter­vek szerint mintegy 200 millió forinttal járul hozzá 1990-ig a Közművelődési Alap a hazai művelődési in­tézményhálózat korszerűsí­téséhez, bővítéséhez, a te­lepülés kulturális ellátottsá­gának javításához. Az Alap beruházási keretéből első­sorban a művelődési lehe­tőségek szempontjából el­maradott körzetek — kis­települések és új lakótelepek — művelődési házainak, faluházainak, könyvtárainak fejlesztését támogatják. Kiállítási napló ldőjátékr térelemzés AZ iÁLOMRENDEZÖ — így is nevezhetnénk Várko­nyi János festőművészt, akinek kiállításán, a Kép­csarnok Gulácsy Lajos Ter­mében látható a Filmren­dező című képe. A felvevő­masina mögött álló rendező beállítja a nyilván szecesz­szió időszakában játszódó film egy jelenetét, tgy állít­ja be ő, a festő minden ezzel is erősíti a múltbéli idézéseket, a látomásos megközelítést. Figuráit jel­mezekbe öltözteti, asszony alakjai teltek, bővérűek, festője merengő, nagykalapú vadászai, solymászai régi képeskönyveket idéznek. Tá­jai szinte lebegnek, függet­lenül léteznek, kiszakítva mindenféle valóságos térből. Itt építi föl diszletvárosait, képének „világítását", han- kecses kastélyait, régi indó­gulatát, szereplőit, rendezi házait, bástyáit, tanyai is­be tárgyaival a valóságból kóláit, megdőlt haranglá­kiszakitott közeget — meg- bait. Ezt rendezi be tár­rendezi álmait. Az alkotó gyaival; kecses kancsókkel, rövid ars poeticájában ólom játékos ívelésű székekkel, cs valóság, múlt és jelen, költészet és látomás kap­csolatait igyekszik keresni, bevallottan Krúdy sajátos szemüvegén át. Sikerrel és egyedi módon építi a való­sághoz csak lábujjhegyen kötődő meseillusztrációit, álomjeleneteit. Pasztell ha­tású, bársonyos felületű képein nincsenek is kontú­rok — egy-két kalligrafikus vonalfutamtól eltekintve —, rácsos spanyolfallat, szán­kóval, hintóval,, vitorlás­hajóval, automobillal. Szé­pek ezek a képek, talán egy kicsit túlságosan is szépek. Mintha egy csepp méz is keveredne olykor­olykor Várkonyi János fes­tékébe. Pedig az út, amit választott keresett: egyre GÉGECSÖVEK DIADALA Fuksz Lehel Léptékvesztés című kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ­ban. Pedig úgy hiszem, bur­jánzó vissza-visszatérő mo­tívumainak csak egyik le­hetséges konkretizálása a csavarodó, hullámzó gége­cső, de asszociálhat kígyókat beleket, gázcsöveket, férge­ket, mikroorganizmusokat és világűr-látomásokat. At­tól függ elektronmikroszkóp lencséjébe nézünk, önma­gunk emberléptékéhez szab­juk vizuális élményeinket, vagy egy, a kozmoszt kutató távcső által megmutatott lkép élményét igyekszünk festménnyé formálni. Me­lyik térbe helyezzük a lát­vány nyomatát. Ez valóban rajtunk, nézőkön múlik, a világ vizuális élményeinek fölfogása, értelmezése • pedig mindannyiunkon, embere­Kalapács alatt a Fislep Lajos-hagyaték Antikvár könyvakciót ren­dez november 20—21-én a Könyvértékesitő és Könyv­tárellátó Vállalat Budapes­ten, a Váci út 19. szám alatti székházában. Az eddigi két nyilvános könyvárverés be­vált gyakorlata szerint 16-tól, hétfőtől, 18-ig, szerdáig meg­tekinthetők az árverésre ke­rülő kötetek, összesen 805 tételt, az eddigieknél gazda­gabb választékot kínálnak, amelyben könyvtárak és ma­gángyűjtők egyaránt sok rit­kaságra találhatnak. Tájékoztatásul és érdeklő­déskeltés céljából szemelget­tünk: értékes ritkaságnak számít az az 1700-ban, Re­gensburgban nyomtatott könyv, amelynek a kor „min­tagazdája", egy bizonyos Glorez a szerzője, s a lóte­nyésztéstől a gyógyszerkészi­tésig százféle dologban ad igen szép illusztrációkkal ki­sért tanácsokat; 24 ezer fo­rint a kikiáltási ár. A kere­sett, régi orvosi munkák, ka­lendáriumok, naptárak mel­lett irodalomtörténeti és történelmi érdekességek, színháztörténeti, képzőművé­szeti kiadványok is nagy vá­lasztékban kerülnek árvere­zésre. Művészetkedvelök és Fii­lep Lajos-tisztelök, figye­lem: a professzor úrnak ajánlott könyvek, füzetek (különnyomatok), kották, de­dikált könyvek (400 darab!) most kerülnek kalapács alá. nagyobb az igény a mesére, ken. A fiatal alkotónak ér­a szép álmokra, a megtisi. dekes kísérlete ez. Monokron tító látomásra. színvilága, felületmegmun­Ikálásának gazdagsága, a „törlések esztétikája" bi­zonyára sok tanulsággal szolgál művészetének to­vábbépítéséhez. A „lépték­vesztés" elemzése lépés­előnnyel ajándékozhatja meg, ha e kísérlet tanul­ságait konkrétabban arti­kulált, pontosabb mondani­valót sűrítő művekben ka­matoztatja. Tandi Lajos Köztük a nemrég elhunyt Korniss Dezső öt eredeti metszetet tartalmazó, Fülep­nek ajánlott munkája: „Illu­minációk". Néhány név a ma már klasszikusok, a Fü­lep professzor előtt tisztel­gők közül, akiknek munkáit — ajánlásokkal — most elár­verezik: Rippl-Rónai József, Lukács György, Gellért Osz­kár, Balázs Béla, Fenyő Iván, Szabó Lőrinc, Lesznai An­na, Zolnay László, Molnár Antal, Füst Milán, Gyergyai Albert, Ferenczy Valér, Bi­bó István, Sinkó Ervin, Ily­lyés Gyula, Kormos István, Simon István ... A ma is élő, alkotó tanítványok és tiszte­lők közül például Fodor András, Csorba Győző, Be­ney Zsuzsa, Csanádi Imre, Csanády János, F. Csanak Dóra, Hernádi Gyula, Vas István, Károlyi Amy, Weö­res Sándor, Keresztury De­zső, Németh Lajos, Sárosi Bálint, Tornai József, Szabó Magda ajánlásaival árverez­nek könyveket. A Fülep-hagyatéknak azt a részét adják el, amelyik Lörincz Ernő tulajdonában van; s azért, mert a tulajdo­nos magánkiadásban szeret­né megjelentetni Fülep La­josról szóló Írásait, hiszen er­re eddig nem talált kiadót. Az anyagban szegedi vo­natkozású értékek is találha­tók, például Vinkler László festőművész Fülepnek aján­lott munkái, vagy Koltay­Kastner Jenő tanulmánya. Szegedi tudós külföldön Nemcsók János, a József Attila Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetője, meghívottként, előadást tartott Tokióban, a környezetvédelmi világkonferencián. Vastányérok és az „aranykönyv 99 Szó szerint belebotlottam a Széchenyi tér, Kárász utca felé esö részén. Nézegettem, és elkezdtem utána nyomoz­ni. A különös vastányérról kiderült, hogy hozzá hason­ló áll még a Rákóczi téren, a József Attila sugárút és a Hattyú utca sarkán, a Vám téren és az Üttörő téren. M a csodát jelezhetnek ezek az oszlopra épített tálcák? Egyik ősszegedi ismerősöm azt mondta, háromszögelési pontok, melyek főszerepet játszottak a város újjáépíté­sében. Vízszintes és függő­leges méréshez egyaránt al­kalmasak. A vízügyi igaz­gatóságon még egy sztorit is hallottam. A Széchenyi téri vastányért felhasználták a Vásárhelyi Pál szobránál lévő 1970-es árvízi szint meghatározásánál. A terep­asztal ugyanis jelzi a tenger­szint feletti magasságot. Az árvíz idején 961 centiméter­rel a vízmérce 0 pontja fölé emelkedett a víz. * Schmidt Andrea relvétcle Egy a vastányérok közül találtunk egy olyan geodétá­ra, aki a vastányérok isme­zésében húzódó töltésen. Sajnos ezek egyre fogynak. Eredetileg 60-70 db. volt be­lőlük a városban. Az oldalu­kon római számok jelezték, hogy milyen rendűek. Vala­ha az úi Hungária oldalán is állt egy vastányér. Az épít­kezések során eltűnt. Ezek a pontok tulajdonképpen már műszaki emlékek, melyekhez hozzányúlni nem lenne sza­bad. De hiszen értékeink sorra pusztulnak, miért ép­pen ezek lennének kivételek. Fájó pontom az is, hogy Lechner Lajos neve egyre inkább feledésbe merül. Em­lékét azért illenék megőriz­ni, mert ö az árvíz utáni Szeged tervezője, és a város­szerkezet száz év után is ki­válóan alkalmazkodik nap­jaink követelményeihez. Ne­vét nem hirdetik ugyan márványtáblák monogra­mok, működésének emléke mégis élni fog, amíg a vá­ros él. Dalmády Ernőtől még azt is megtudtuk, hogy a Halá­csy-féle vastányérok koordi­nátáit egy jegyzék tartal­melyet „aranykönyv­A háromszögelési pontok kö­zött szerepelt például az Al­Hosszú keresgélés után rá- a Felsővárosi templom, a Fogadalmi templom és a Kendergyár kéménye. A vál- mázza, rőjének bizonyult Dalmády tozások azonban megérintet- nek" neveznek. Attól Ernő, a megyei földhivatal ték a mi munkánkat is. Az arany, mert aranyozott a egykori főelőadója már ötvenes évek elején szüksé- kötése, de az elnevezés uta­nyugdíjas. Ennek ellenére gessé vált a varos újbóli lafi a Párizsban nyert arany kollégái gyakran fordulnak felmérése. Az eredeti há- éremre is. Franciaországban hozzá segítségért. romszögelési hálózat — a ugyanis így értékelték a Ha­— A geodéta szemével ho- Halácsy-féle stereografi- 'ácsy—Lechner-féle terveket. gyan látja a háromszögelési kus volt, az új már ennél Dalmády Ernő emlékezete pontok szerepét? pontosabb, hengervetületi szerint ezt a dokumentációt — Ezeket a fix pontokat rendszerbén készült, úgy kellene őriznünk, mint _ A vastányérokat figye­valami kincset. A nagy árvíz lembe tudták-e venni mun­ka közben? — Az új felmérés során be kellett illeszteni a háló­zatba. Többségüket sokszög­után Szeged újjáépítéséhez új térképeket kellett készíte­ni. Halácsy Sándor mérnö­köt bízták meg a háromszö­gelési hálózat elkészítésével. A fix pontok jó fogódzót je­lentettek Lechner Lajos ter­veinek megvalósulásához. A háromszögelési pontok kü­könböző rendűek lehetnek. Az említett vastányérok a IV-es számot viselik. Egy­mástól körülbelül két kilo­méter távolságra vannak, két méter hosszúak és tégla­építménybe illeszkednek. Ez alatt található egy jel, ami csak akkor funkcionál, ha az oszlop valamiért elmoz­dult, és az eredeti helyére centiméter pontossággal vissza kell helyezni. — A több, mint száz évvel ezelőtti földmérő munkákról megtudhatnánk valamit? — A nagy árvíz után négy év alatt készült el a város háromszögelése, felmérése, és az új város megtervezése. a városi tanács műszaki osz­tályán őrizték, majd pedig bekerült a Somogyi-könyv­tárba. Keresni kezdtük. A ta­nácsnál nyoma veszett, a könyvtár állományába nem ként határoztuk meg, vagy került, a levéltárosok még­derékszögű beméréssel kö- csak nem is hallottak róla. töttük a rendszerbe. A fel- Pedi8 közgyűjteményben mérést Újszegeden kezdtük, volna a helye. Az „arany­akkor még állt egy vastá- könyv" eltűnt. Legalabbis nyér a Töltés utca és a Ró- egyelőre... zsa Ferenc sugárút kereszte- B. E. Indiai táncegyüttes Budapesten, a Pataky István Művelődési Központban a napokban az indiai Sri M. S. Gopalakrishan zenekara és Birsu Maharas táncegyüttese mutatta be műsorát Új könyvsorozat Híres könyvek elnevezés­sel a jövő év elején új so­rozatot indít a Népszava Lap- és Könyvkiadó. A so­rozatot főként fiatal olva­sóknak szánják. Elsősorban híressé vált szépirodalmi műveket adnak közre, de a kiadó szándéka, hogy a sorozatban új irodalmi al­kotásokat is úrjára indít. A tervek szerint évente 12 kö­tet lát napvilágot. Az első — január .közepén — a Hétágú csatacsillag lesz, p melyben keletkezett /.ma­gyar mondák és legendák olvashatók, a honfoglalástól a XIX. század végéig. Meg. jelentetik Jókai Mór: Csata­képek a magyar szabadság­harcból, Antoine de Saint­Exupéry: Éjszakai repülés, Vladimir Parai: Katapult, Apuleius: Az aranyszamár, Simonffy András: Idegen városban, Vaszil Bikov: A halottaknak nem fáj és Végh Antal: Könyörtelenül című könyvét. A kiadónál jelenik meg először Kósa Csaba: A testvérkereső című regénye, amely Julianus ba­rát korába kalauzolja az olvasókat. Műsorajánlat HUMORFESZTIVAL DIÓ­HÉJBAN címmel ma, szom­baton délután három órakor előadói estet rendeznek a November 7. Művelődési Házban. Fellépnek: Verebes István, Forgách Gábor és Liliom Károly. A MONARCHIA UTÖ­ELETE az irodalmakban címmel tegnap kezdődött tudományos eszmecserét ma reggel 9 órától folytatják a TIT Kárász utca 11. szám alatt található termében. FILMVETÍTÉS lesz a Tisza Volán-klub szervezésében hétfőn este fél hétkor. A Du­gonics moziban Az első lo­vashadsereg című szovjet filmet tűzik műsorra, KIVÁNSÁGESTET rendez a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete a városi csoport Petőfi Sán­dor sugárút 75. szám alatti klubjában, A vendég Mig József elektromos orgonával. IMMUNOLÓGIA címmel Petri Ildikó tudományos szaktanácsadó tart előadást a TIT biológiai szabadegyete­mének keretében a JATE biológiai előadótermében (Egyetem u. 2.) hétfőn dél­után öt órakor. Az IZVESZTYIJA ma­gyarországi tudósítója, Bo­risz Rogyionov lesz a vendé­ge hétfő este hét órakor az ifjúsági háznak. A házigazda. Király Zoltán a Szovjetunió­ban megindult reformfolya­matokról fog érdeklődni. A DRAGON együttes kon­certje lesz hétfő este hét óra­kor a Délép Vár utcai Inter­klubjában. A COLLÉGIUM ARTIUM zenetudományi szekciójában hangversenyt rendeznek hét­fő este nyolckor a JATE au­lájában. Közreműködnek: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola oktatói, hallgatói, a tanárképző főiskola I. szá­mú női kara, Mihálka György vezényletével. A HINDU VALLÁSRÓL Puskás Ildikó tart előadást hétfő este nyolckor a Károlyi Mihály Kollégium társalgó­jában (Kossuth Lajos sugár­út 72/Bf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents