Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

2 Csütörtök, 1987. október 15. kínai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) póttagja, kereskedelmi miniszter. a kínai—magyar gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnöke, és Li Su-cseng. a KKP KB póttagja, a külügyi osztály helyettes vezetője. Külpolitikai kérdéseket érintve Csaó Ce-jang kifejtette: mind a kínai, mind a magyar nép féltve óvja a békét. Mindkettő tisztában van azzal, hogy a szocialista épités ügyének kedvező, hosszú távra szóló stabil és békés nemzetközi környezetre van szüksége. Elismeréssel szólt arról a magyar álláspontról, hogy a közepes és kis országoknak is aktív szerepet kell játszaniuk a nemzetközi ügyekben. A szük körű megbeszélésen áttekintették a kétoldalú párt- és államközi kapcsolatok fejlődését, s véleményt cseréltek a két országban megvajósuló reformfolyamat menetéről. Csaó Ce-jang részletes tájékoztatást adott a Kínai Kommunista Párt közelgő XIII. kongresszusának előkészületeiről. Az MTI tudósítóinak értesülése szerint a -szúk korú megbeszélést követő plenáris tárgyaláson Csaó Cejang meleg szavakkal emlékezett vissza budapesti tárgyalásaira. amelynek tapasztalatait igen nagyra értékelte a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága is. Kádár János pekingi útja lehetőséget teremt az ígéretes párbeszéd folytatására — jelentette ki Csaó Cejang, aki elismeréssel szólt a magyar gazdaság megújítását célzó reformokról. Kínában nagy figyelemmel kísérték Kádár Jánosnak a magyar Parlament őszi ülésszakán elmondott beszédét, s nagyon fontosnak tartják az általa összegezett, megszívlelendő tanulságokat. Bizonyosak vagyunk abban — tette hozzá —, hogy a Magyar Népköztársaság megbirkózik időleges nehézségeivel, s a reformutat járva előbbre jut. Csaó Ce-jang örvendetes tényként nyugtázta a kínai—magyar kapcsolatokban az utóbbi időben bekövetkezett változásokat. — Látogatásunk — mutatott rá Kádár János — hangsúlyozottan politikai jellegű. Kontaktusaink már rendezettek, éppen Csaó Cejang budapesti látogatásával jutottak új fejlődési szakaszba. A továbblépéshez szilárd és jó alapjaink vannak. Az MSZMP főtitkára a kapcsolatok fejlesztésében alapvető kérdésként említette azt, hogy mindkét országban szocialista épités folyik — lehet mondani: történelmileg azonos kérdések megoldásán fáradozunk. Együttműködésünket — nem utolsósorban — meghatározza az a tény is, hogy a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában mindkét országnak rendkívül bonyolult kérdésekre kell megtalálnia a megfelelő válaszokat. A gazdaságban is rendszeres, folyamatos, tervszerű kontaktusokra törekszünk, sőt, a kettőt, jóformán azonos értékűnek tekintjük További erőfeszítéseket kell tennünk a még feltáratlan lehetőségek kiaknázására. Kádár János kifejezte azt a meggyőződését, hogy újabb megbeszélései hatékonyan járulnak. majd hozzá a két nép hagyományos barátságának erősödéséhez, hiszen ebben történelmi lemaradást kell behoznunk. Hétfőn, pekingi tartózkodásának harmadik napján Kádár János a történelmi Kínával is ismerkedett: ellátogatott a híres kínai Nagy Falhoz. A több mint hatezer kilométer hosszú építmény egy részét Pekingtől északra, Pataiingnál tekintette meg Az MSZMP főtitkára és kísérete az esti órákban műsoros esten vett részt: a magyar vendégek a hagyományos kínai dal- és táncművészet legszebb darabjaiból kaptak ízelítőt. Egyiptom Elnöki beiktatás c Kairó (MTI) Hoszni Mubarak hétfőn az egyiptomi parlamentben az alkotmánynak megfelelően esküt tett, s ezzel formailag is megkezdődött második, hat évre szóló elnöki megbízatása. Mubarakot a törvényhozás ez év júliusában — egyedüli jelöltként — javasolta államfőnek az újabb mandátumra. Ezt a múlt hét hétfőjén referendum szentesítette, ahol a résztvevők 97 százaléka szavazott bizalmat számára. ( Rádiótelex ÜDVÖZLÖ TAVIKAT Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke Spanyolország nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte I. János Károlyt, Spanyolország királyát. MARJAI—ANTONOV TALÁLKOZÓ Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyarszovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság társelnökei hétfőn találkozót tartottak Moszkvában. A VEGYI FEGYVEREKRŐL Megvan a reális lehetőség arra, hogy jövőre létrejöhessen a megállapodás a vegyi fegyverek világméretű tilalmáról. Ezt állapította meg egybehangzóan hétfői találkozóján Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár, külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, a KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője. FOGADÁS Javier Rubio, Spanyolország budapesti nagykövete •' i'iii nemzeti ünnepe al• I hetf'.n fogadást . ;i a iiziileiuian. Készt '\eii u fogadáson Markója Imre igazságügy-miniszter. Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár, valamint a politikai, a gaz.dasagi és a tarsadalmi élet több más képviselője. Nobel hagyatéka egy jól irányított vállalkozás Hétfőn Stockholmban megkezdődött a Nobel-dijak „idénye". Az orvosi Nobel-díjat egy japán genetikus, Tonegava Szuszumu kapta, azokért a felfedezéseiért, amelyek genetikai magyarázatot adnak arra, hogyan képes a szervezet fertőzés esetén antitesteket termelni. Alfréd Nobel, a dinamit feltalálója az évszázad elején nyilvánosságra került végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a vagyona egy részéből minden évben azok részesedjenek, akik „valamivel hozzájárultak az emberiség jólétéhez". Az 1897ben 33 millió svéd koronára értékelt hagyatékból 31,6 millió koronát szánt a nevét viselő alapítványra. A díjakat 1901 óta ítélik oda a legkiválóbbaknak. Az orvosi, a fizikai, a kémiai és az irodalmi díjról Stockholmban döntenek, míg a Béke Nobel-díj sorsáról Oslóban ítélkeznek. Sokakat érdekel, hogy akik ezt a valóságos aranybányát kezelik, mi módon érik el, hogy évről évre emelkedik a díjazottak közt szétosztott összeg, amely ebben az évben tudományáganként 2175 millió korona (tavaly 2 millió volt, 1980ban pedig 800 000 korona), miközben évről évre növekszik az alapítvány tőkéje. Az alapítvány első ötven évében nem volt ilyen virágzó vállalkozás. 1953-ban az induló töke 65 százalékát elnyelte az infláció. Alfréd Nobel előírta, hogy az alapítvány tőkéje kizárólag fix kamatú kötvényekben és kincstári jegyekben legyen. E kétségbeejtő helyzet miatt, amely már magának a díjnak a létét fenyegette, a kormányzat felhatalmazta az alapítványt arra, hogy tökéje hetven százalékát részvényekbe fektesse. Negyven év kellett ahhoz, hogy az örökül hagyott tőke elérje egykori értékét: jelenlegi nagyságát 816 millió koronára becsülik. Való igaz. hogy Stig Remei, az alapítvány igazgatója tagia tizenkét nagy svéd társaság igazgató tanácsának. így jól tud gazdálkodni a részvényekkel. Az alapítvány beruházott fix kamatú ingatlanba is, sőt a pénz egy részét külföldön fektetik be. A beruházások húsz százaléka az Egyesűit Államokban, Japánban és Hongkongban található, de egyre inkább előnyben részesítik Európát is. A Nobel-alapit vány Svédországban rendelkezik egy rendkívül nagy előnnyel: az adómentességgel. Míg az alapítvány pénzügyi tevékenysége sikeres, addig az alapítványnak juttatott magánadományok öszszege egyre kisebb. Barátsági bél Magyar—szovjet barátsági hét kezdődött hétfőn Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában és Kecskeméten a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából. A megnyitót követően kecskeméti képző- és iparművészek munkáiból tárlat, valamint a kecskeméti üzemek és intézmények tevékenységéről átfogó képet nyújtó kiállítás nyílt. Az esti gálaműsorban fellépett a Kecskemét Néptáncegyüttes, a Hegedűs együttes és a Kodály Zoltán Ének-Zenei Altalános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola énekkara is. Parlamenti megbeszélések Hétfőn délelőtt az Országházban hivatalos megbeszélést folytatott a Magyar Országgyűlés meghívására hazánkban tartózkodó' máltai parlamenti küldöttség és a magyar tárgyalócsoport. A magyar ¡képviselők Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével ültek tárgyalóasztalhoz; a máltai delegációt Jimmy Farrugia, a Máltai Köztársaság törvényhozó testületének elnöke vezette. A magyar és a máltai képviselők tájékoztatták egymást munkájukról, a két törvényhozó testület működésének tapasztalatairól, a két ország választási rendszerének egyező és eltérő vonásai rád. A kétoldalú kapcsolatokat érintve egyetértettek abban, hogy Magyarország és Málta gazdasága számos együttműködési tehetőséget kínál. A máltai parlament elnöke kifejtette, hógy a kormányzati szervek között már kialakult kapcsolatok elsősorban az eddig kiaknázatlan lehetőségek feltárását célozták; az együttműködés konkrét területeit szakemberekből álló küldöttségek szintjén kívánatos tovább vizsgálni. Dióhéjban Tibetről Norbulingka Lhásza határában fekszik, korábban a dalai láma nyári lakhelyéül szolgált. 1959-ben a 14. dalai láma innen menekült Indiába, ágya ügy maradt, ahogy kiugrott belőle: bevetetlenül. A nyári palota és kertje ma kirándulóhely, s 1987. október elsején is tömeg vigadt itt, miközben az Óváros központjában több száz fő Tibet függetlenségét követelte. A tömeg és a rendőrök közötti öszszecsapásban hatan vesztették életüket. A külföldi szemtanúk az áldozatok számát magasabbra taksálják. A rejtélyes Tibet, kínaiul: Hszicang, azaz „a rejtőzködő nyugati föld" mindig is foglalkoztatta a külföldet, de tájainak vad szépségét, kultúrájának középkorias pompáját jobbára csak képes albumok közvetítették külföldre. Most a lapok külpolitikai oldalaira került. Mi is rejtőzik a tömegdemonstráció, az égnek emelkedő öklök, a feldúlt rendőrőrszobák, és a pisztolylövések hátterében? Történelmi, etnikai, kulturális, civilizációs ellentétek egyaránt, amelyek a nyolcvanas évekig inkább csak mélyültek. A kínai történetírás szerint Tibetet ősi történelmi, dinasztikus kötelékek fűzik Kínához, kezdve azzal, hogy a bájos Ven Cseng hercegnő a 7. században egy tibeti férfival kötött házasságot. önállóan Tibet csupán a 20. század első felében létezett néhány évtizedig. a kínai császári hatalom felbomlása után, amikor vagy a polgárháború, vagy a japánok elleni harc foglalta le a hegyeken túl élőket. A történelmi jogfolytonosságot állították helyre 1950—51-ben, amikor a kínai hadsereg bevonult a területre. A kínaiak jelenlétét a dalai láma, a klérus, a tibeti feudális réteg csak ímmel-ámmal "tolerálta. 1959ben zendülést provokáltak, amit kínai részről levertek, s ez egyúttal a jobbágyság felszámolását is jelentette Tibetben. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben Kína nemegyszer túlságosan gyorsan akarta a maga képére formálni Tibetet. A maói politika idején Tibetre is kényszerzubbonyt húztak. Tibetben is kommunákat alapítottak, a helyi körülményekkel nem számolva, itt is gabonát kellett termeszteni, nem pedig a tibetiek kedvenc eledelét, a gingkót. A „kulturális forradalom" éveiben templomok és kolostorok ezreit rombolták le, a papokat, a lámákat elűzték a romok közül. Tibet a maga vallásával, a A Szovjelunióban elért eredményekről, a változásokról A nagy októberi szocialista forradalom közelgő 70. évfordulójára a Központi Statisztikai Hivatal jubileumi kiadványt állított össze a Szovjetunióban az elmúlt hét évtizedben, illetve a II. világháború óta elért eredményekről. változásokról. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem fejlődésére, az életszínvonal alakulására vonatkozó adatok mellett tóbb olyan információt publikálnak, amely a közelmúltig nem, vagy csak elvétve .szerepelt nyilvános kiadványban. Ilyen adatokat tartalmaznak például a csecsemőhalandóságot. a születéskor várható átlagos élettartamot, vagy az alkoholtartalmú italok értékesítését bemutató táblázatok. , A kiadványban a Szovjetunió 15' szövetséges köztársaságáról a megszokottnál némileg bővebb adatállomány szerepel. E táblázatok mélyebb betekintést nyújtanak a szovjet köztársaságok fejlődésének különbözőségeibe. A Szovjetunióban 23 olyan nemzetiség él, amelynek lélekszáma meghaladja az egymilliót, ugyanakkor számos nemzetiség létszáma a százezret sem éri el. Közismert, hogy az Orosz Föderáció mind területét, mind pedig lélekszámát tekintve az első a köztársaságok között. Az. már kevésbé köztudott, hogy a 15 köztársaság közül az örmény SZSZK területe a legkisebb, imíg legkevesebben (Budapestnél is alacsonyabb lélekszámmal) Észtországban élnek. A kiemelkedően magas születési arányszámnak köszönhetően a természetes szaporodás Tádzsikisztánban a legmagasabb, 33 ezrelék, Lettországban a legalacsonyabb. 2 ezrelék. A nagy októberi szocialista forradalmat megelőző évtizedekben a várható átlagos élettartam alig múlta felül a 30 esztendőt. Ez a mutató 1971—1972-ig 70 évre emelkedett. Akik 1986-ban születtek, ennVl valamivel kevesebbre, 69 évre számíthattak. Ezen belül igen nagy eltérés — csaknem tíz év — mutatkozik a férfiak és a nők várható élettartamában, a nők javára. A forradalmat megelőző években a foglalkoztatottak háromnegyede a mezőgazdaságban, 9-9 százaléka az ipar-építőiparban, illetve a kereskedelmi ágazatokban dolgozott. A 80-as évek közepén az iparban és építőiparban dolgozott a foglalkoztatottak majdnem két ötöde, a mezőgazdaságban kereken 20 százaléka. Az ipari termelés gyors ütemű térhódítását tükrözi, hogv az 1986. evi termelés 2ü-szorosa volt az 1940. évinek. Ezen belül a gépipar fejlődött a legdinamikusabban (105hzomsere), s ebben az iparágban fokozódott legnagyobb mertekben a munka termelékenysége is. Az iparban foglalkoztatottak kapták 1986-ban az építőipar (244 rubel) és a közlekedés (228 rubel) után a harmadik legmagasabb (216 rubel) havi átlagbért. A legalacsonyabb összegű bért a közművelődésben dolgozók részére fizették ki. A szövetséges köztársaságok közül az Észt SZSZK-ban átlagosan 214 rubelt, míg Tádzsikisztánban 158 rubelt kerestek havonta. Az Észt SZSZK az egy lakosra jutó takarékbetét-állomány nagyságát, valamint az ezer lakosra jutó felépített lakások számát tekintve is kiemelkedő helyet foglal el a köztársaságok között. A Szovjetunió külkapcsolataiban a II. világháborút követően jelentős változás történt, elsősorban a népi demokráciák létrejöttét, majd a KGST megalakulását követően. 1930-ban például az ország exportjának több mint egynegyede az Egyesült Királyságba irányult. míg az import hasonló hányada az Amerikai Egyesült Államokból származott. Jelentős külkereskedelmi partner volt ekkor Németország is. 1985-ben a kivitelben és a behozatalban egyaránt az NDK és Csehszlovákia állt az első. illetve a második helyen, míg a korábbi vezető partnerek aránya jelentősen visszaesett. Magyarország 6-7 százalékos részesedéssel a Szovjetunió külkereskedelmében az ötödik hulyun ullt 1985-,ben. lámaizmussal, a megreformált buddhizmussal mindig is különös színfolt volt Kínában, ahol a vallásosság a konfucianizmus etikai szabálygyűjteményében oldódott fel, és sohasem öltött fanatikus formákat. Nem úgy, mint Tibetben. Aki csak egyszer is járt a nyolcszögű Dzsokang templomban, a látvány örökre az agyába vésődött. A Dzsokang a lámaizmus híveinek az, ami a katolikusoknak a Vatikán. Minden igaz hivőnek fel kell keresnie. A legtöbben ősszel, a mezőgazdasági munkák befejeztével kerekednek fel. Az út nagy részét hason csúszva teszik meg. Tenyerükre fadarabot erősítenek, hasra vetik magukat, homlokukkal megérintik a földet. Felállnak, a pillanatokkal korábban még testükkel fedett szakaszt átlépik, s elölről kezdik a rituálét. így érnek el a Dzsokanghoz. Ezt is körüljárják, majd a főbejáratnál csiszolják még fényesebbre a tükörsima köveket. Pörögnek az imamalmok, imákat mormolnak a szájak. A „kulturális forradalom" idején a Dzsokang zárva volt. állítólag katonákat szállásoltak el benne. Ma káprázatosabb, mint valaha. Lassan a romos kolostorok is benépesülnek, a csupaszon meredező falak között ismét vörös-sárga-fehér épületek állnak, bennük elmélkedő lámákkal. A „kulturális forradalom" megtagadása a Tibet-politika felülvizsgálatát is magával hozta, 1980-tól egyre erőteljesebben. A gazdasági és népesedési politikát az itteni feltételekhez igazították. Ide mindent — a forgalomba kerülő áruk több mint kilencven százalékát — kívülről hoznak. A több mint egymillió négyzetkilométernyi nagyságú területet vasút nem, csak repülőjárat és egy-két életveszélyes út köti össze a külvilággal. Kína 1949 óta tízmilliárd jüant költött a stratégiailag is igen fontos autonóm területre. Voltaképpen a dalai lámának is megbocsátottak, és Kínába való visszatérése elé nem gördítenének akadályokat. Az elmúlt hét véres eseményei azonban az invitálást egy ideig nem teszik időszerűvé. A tibetiek külföldről . is szított, főleg a dalai láma környezetéből táplált Kína-ellenessége is hozzájárult a Ihászai atrocitásokhoz. Mi több. kínai részről nem alaptalanul vonnak párhuzamot a Ihászai provokáció időpontja és a dalai láma legújabb diplomáciai korteskörútja között. A vallási vezető alig néhány nappal korábban az amerikai kongresszus emberi jogi bizottsága előtt szorgalmazta „Tibet státusának újratárgyalását". Kinyújtják-e egyaltalan még egyszer Pekingből az olajágat? Vagy a norbulingkai ház látogatóinak most már örökre bevetetlen ágyat mu-i tathatnak csak? Sarkad! Kováén Ferenc