Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-06 / 235. szám

VILÁG PROLLTAlUÁff EGYESÜLJETEK DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 235. szám 1987. október 6., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara : 1.80 forint Az első „repülő" Fejlesztés előtt a textilművek A Szegedi Textilművekben a szövös szakembereket keresve, az elmúlt hetekben gyakran az volt a válasz: „kint vannak a repülőgépnél". E kedveskedő, s kicsit minősítő becenév egy nemrégiben üzembe állított szövőgépnek szól. Az asszociációt nemcsak a berendezés márkaneve — Propeller C 401 — adta, hanem utal az új gép sebességére, korszerűségére is. Lássuk, milyen is ez az új szövőgép? A gyárnál jelenleg üzemelő hagyományos kínai szövőgépektől igazán sok mindenben eltér. Nincs a megszokott vetőszerkezet, az előzőből következően nincs vetélő, no és méretét tekintve is éppen kétszerese — közelítően a gyártható szövet szempontjából is —a kínai gépnek. Ügynevezett „rugalmas ragadókaros" ve tülékbefektetővel rendelkezik, mely egyfelől lehetőséget nyújt a megszokottnál lényegesen nagyobb sebességre, no és ami egyáltalán nem közömbös, tarkán szőtt áru előállítására is alkalmas — maximum nyolcszinü vetüléket tud bevetni. A szegedi gyárnál ez a technikai színvonal a holnapot reprezentálja. Néhány gyártási paramétere erről győzi meg a kívülállót is: míg a hagyományos gépek óránként három és fél négyzetméter árut tudnak előállítani, addig ezen a berendezésen közel 10 négyzetméter termék készül el ugyanennyi idő alatt. A konynyü, igényes női felsőruházati cikktől a farmeranyagig szinte mindent tud szőni. Míg a jelenlegi termékeknél 100 méter anyagban 20-24 hiba található, addig az új gépen szőtt áruban 4-5 (!). A szövős szakemberek jól tudják, hogy a szövés közben keletkező minőségi hibák nagy része a szövőnők „beavatkozásakor" keletkezik. Mivel az új berendezésen bizonyos cikkek esetében műszakonként 3-4 szakadás ha adódik, ennél többet a dolgozó sem képes hibázni. A szövő gyárrészleg vezetője ezt az üzembiztonságot érzékeltetve mondja: „mikor megindítottuk a gépet, azt hittük, perpetuum mobilét küldtek nekünk". A „repülőgép" munkában Tud ezt a gép egyebet is, nevezetesen: mintás áru szövésére célszerű használni, így a gépleállításnál „elektronikus agyával" vissza tudja keresni a mintát, és csak hibátlan gépinditást „engedélyez". Alig néhány hete került a Szegedi Textilművekhez ez az egy szem szövőgép, maris megszívlelendő tapasztalatok vannak: Mindjárt a próbaüzemeltetés első pillanatában egyértelművé vált, hogy ez a modern gép korszerű, és nagyon jó minőségű alapanyagot igényel —, csak így képes a benne rejlő lehetőségeket beváltani. Amikor a gépről lefogyott az a néhány méternyi fonal, melyet a berendezéssel Olaszországból küldtek, a szegediek saját fonalát fűzték be és — ahogy mondani szokás, — „se kép, se hang". Nagyon egyértelmű bizonyosságot kaptak a szakemberek: e csúcstechnikának számító berendezés a neki kijáró színvonalú előkészítést is igényli, és erre gyakorlatilag alkalmatlan az immár huszonöt esztendős írezőgép. Fölvetődhet a kérdés: vajon érdemes-e ilyen milliókat érő szövőgépeket vásárolni (merthogy darabja több mint egymillió forint, és a vállalat szándéka szerint közel másfélszázat vásárolnak a szegedi gyárnak), amikor a jelenleg bizony öregecskének mondható kínai gépparkot még ki tudja szolgálni a hasonló korú szövő-előkészítő berendezés. A válasz: nemhogy érdemes, hanem csak ez lehet a megoldás. A mai átlagosan 20 forintos, viszonylag igénytelen nyers szövetünkre nincs bőséges piac, míg az új eszközzel előállítható ötszörös értékű (!) termékre távlatokban is megvan (vagy valószínűsíthető) a kereslet. Ismételten a gyárrészleg-vezető hasonlatával élve: „a világpiac olyan szféráiba törhetünk be, amit eddig csak képekről láthattunk". Amennyiben ez a technika meghonosodna a Szegedi Textilműveknél, reális közelségbe kerülhet az oly sokat hangoztatott igazi gyártmányfejlesztés, ha úgy tetszik, profilváltás. Ez esetben vulóbun u korábbi Nagy László felvétele aktól alapjaiban eltérő termékek előállításáról lehetne szó. Első lépésként mintázataiban igényes áruféleségek kialakítását szándékszik megoldani a gyár. A napjainkban kezdődő váltásokat mind gyakrabban félve fogadják a szövők, hisz a korszerű, nagyobb teljesítményű berendezések általában csökkentik a munkahelyek számát — szóval, kevesebb dolgozóra lesz szükség. Tari Vince szövögyárrészleg-vezetö: — Amennyiben az elképzelések szerinti 144 Propeller szövőgépet üzembe állítjuk, úgy 320 kínai szövőgépet fogunk kivenni a termelésből. Így valóban szövő létszám szabadul föl, azonban senkinek nem kell tartania attól, hogy nem lesz munkája. Az új gépek munkába állítása után a jelenlegi munkáskéz hiánya miatt állásra kárhoztatott berendezéseinket el tudjuk indítani. Jelenleg kubaiak is dolgoznak az üzemben. akik maximum három esztendő múlva visszautaznak hazájukba, s őket is pótolni kell. Tehát, aki dolgozni akar, a jövőben is megtalálja helyét a szegedi gyárban. Lehet, hogy csupán a véletlen hozta így — bár a vállalat stratégiáját tekintve nagyon is tudatosnak látszik —, de a Szegedi Textilmüveknél most tetten érhetjük az oly sokat hangoztatott stabilizálás hétköznapi megvalósulását, annak szinte valamennyi kritériumának eleget téve: olyan gyártmányt előállítani, melyre megvan a világpiaci kereslet, az eddigieknél érezhetően magasabb minőségi fokon, és végeredményként az alapvetően gazdaságosabb termelés. Vigh Zoltán Kádár János Kínába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban. (MTI) Hazánk képviselője az END bizottsági ülésén Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára hétfőn hazaérkezett Antvorponböl, ahol részt vett az Európai Nukleáris Leszerelés (END) összekötő bizottságának ülésén. E testület feladata, hogy az európai bókomongülmuk jelentés fórumai, az évenkenti konventek közölt szervezze a leszerelési mozgalom tevékenységét. Ez volt az első ülés, amelyen — az END alapokmányának a nyári, coVentryi konventen való elfogadasa utan — hazánk képviselője teljes jogú tagként vett reszt a testület munkájában. Kényszer és kockázat Pénzszükös_ világunkban otthon, a háztartásban és a munkahelyeken, egyaránt ér2Ődifc, a napi kiadások után egyre kevesebb marad a jövöt megalapozó vásárlásokra, nagyobb beruházásokra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy belenyugodjunk az egy helyben topogásöa. Ha azt látjuk, nehezen gyűlnek a bankók, keressük a lehetőséget, mit lehetne a legelőnyösebb módon hitelből megvásárolni. Ennek a mértékét nem könnyű igazán eltalálni. Mert ha túllőttünk a célon, túlbecsültük teherbíró-képességünket, a részletek kifizetése után rájövünk, napi megélhetési gondokkal kell szembenéznünk. Ha viszont túlságosan kishitűek vagyunk, s moccanni sem merünk, menthetetlenül lemaradunk környezetünkhöz képest, s szegénységünk tudata tovább lohasztja Ambícióinkat. A Deszki Maros Tsz évekkel ezelőtti csekély nyereségű, majd veszteséges gazdálkodása kikényszeritette a változtatást Az új vt|zelöség kemény feladatok előtt állt: mielőbb kivezetni a válságból a kollektívát. A céltudatos, igényes és számon kérő vezetői magatartás sikereit lehetetlen nem észrevenni. Mintha kicserélték volna ezt a szövetkezetet A tavalyi 7 millió forintos nyereség után 8 és fél millió az idei terv, ami a jelek szerint teljesíthető. Az első időszak a munkafegyelem megszilárdításával telt, majd következett a termelés anyagi alapjainak megújítása. S ebben az idei év fontos mérföldkő. Közel 70 millió forintot költenek beruházásra. Miként lehetséges mindez, hisz a deszki szinten jó nyereséghányad ehhez az ütemhez mégiscsak kevés. Juhász Béta elnök, válaszából kiderül, hogy a saját erő mellett meg kellett keresni azokat a területeket, ahol az ésszerű fejlesztést állami támogatás ösztönzi, s emellett a hiányzó összegre bankhiteleket kellett felvenni. A hitel terhekkel jár, de elengedhetetlen. Az alaptevékenység termelőképességének magasabb szintjét teljes körűen csak így lehet biztosítani. A dráguló munkaerő ellenszere egyedül a technológia színvonalának emelése lehet. Az ehhez párosuló szakmai fegyelem és piacorientált termelési szerkezet adhat arra esélyt, hogy a Javuló cserearányok Az idén, dollárban számítva, várhatóan mintegy 3 százalékkal javul a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat által exportált és importált vegyi cikkek cserearánya. A javulás nagyobbrészt annak köszönhető, hogy a vegyi termékek világpiacán egyes cikkcsoportok áraj emelkednek. A vállalat importja is drágul — a számítások szerint mintegy 3,5 százalékkal —, de ennél is nagyobb mértékű. <¡.8 százalékos emelkedést várnak exportáraikban. Mindennek eredményéként, az előzetes számítások szerint, az idén közel 25 millió dollárral javul u Chemolimpex áruforgalmának, egyenlege. tartozások a többlethoza. mokból megtérüljenek. A jó gépesítettség a munkák időbeni és veszteségmentes elvégzésének a záloga. Az iparszerü gabonatermesztési program adta a lehetőséget, hogy az idén John Deer-traktort és hozzá tartozó munkagépeket vásároljanak, az elhasználódott SZK-kombájnok felváltására 3 ClaaS Dominátort szereztek be, és a két, nagv pontosságú nprómag-vetö gép is megérkezett. Emellett a szállítóeszközök cseréje is megtörtént. Az intenzív kukoricatermesztési program keretében 2 Waldhauser-öniözőberendezést állítottak munkába az idén. A feltételeknek megfelelően, a többleitermést a gabonaforgalmi vállalatnak adják át. Az öntözésfejlesztést két Bauer-berendezéssel kezdték, megteremtve ezzel a biztonságos kerteszeti termelés feltételeit. A munkaigényesség miatt a fehér paprikát részes művelők kapálják, szedik. Jelenleg Szegedről 150 család jár ide. a jó jövedelemkiegészítés reményében. Amennyiben a közgazdasági feltételek ezt nem . gátolják, jövőre a vöröshagymára és gyökérzöldségre is kiterjesztik ezt a módszert. A fehér paprika 16-20 forintos piaci árára gondolva felvetődik, hogy igencsak drágán termel a mi mezőgazdaságunk. Úgy látszik, a drága gépeket, az öntözést végül a fogyasztó fizeti meg. No, nem egészen ez a helyzet. Salgótarjánba 9 forintért a boltba szállították a paprikát, s még el sem jött a kocsi, ott díszelgett rajta a 20 forintos árcédula. Valóban ez lenne a termelő és kereskedő kockázatának és költségeinek aránya? Aligha. Korrektebb kapcsolatra is akad példa. Szegeden maguk keresték az áfészt és az élelmiszer-kereskedelmi vállalatot, 8,50-ért annyit szállítanak, amennyi csak szűk séges. A 12 forintba megál lapított fogyasztói áron egy hete ezt a paprikát láthat juk a nagyobb üzletekben Az állattenyésztésben ta valy a baromfi rendkívül jó eredményt hozott Ugy érez ték, érdemes fejleszteni. Sa ját erőből 10 milliót költöttek korszerű berendezésekre, a férőhely bővítésére. A házilagos kivitelezés, a kisebb költség mellett, még azzal az előnnyel is járt, hogy 2 és fél hónap alatt elkészüli. Egy év sem telt el, s rajtuk kívül álló okokból, az idén náluk ez tett a válságágazat. A magasabb takarmányárak ellenére, a fehérjeimport miatt, a beltartalmi érték a „csirkék, által végzett minősítés" szerint romlott. A súlygyarapodás elmaradt a kívánt értéktől. A korszerű tartástechnológiának megfelelő genetikai háttérrel sincsenek megelégedve. A csirkék között több a kelésgyenge Ha nincs más, az emelt árat ezért is meg kell fizetni. Ebből az egy momentumból is levonható a következtetés, minden lépésnek óriási a kockázata. A tejtermelés az. elavult, kötőt t tartástechnológiával nem volt kifizetődő. Két út kínálkozott, felszámolni vagy korszerűsíteni. Az utóbbit választották. A kö letlon tartásra átalakított épületek ós az Alfa Izival fejőház kivitelezésére kiírt versenypályázaton az ajánlatokat 40 millió forintnál alább nem tudták leszorítani. Maguk láttak neki. s fél év alatt, decemberre. szeretnék befejezni, 30 millióból, melynek fele állami támogatás. A vezetékes gáz gerincvezetékének kiépítéséhez 1 millió forintnyi munkával járultak hozza. Ez egyben a község érdekét szolgálja, de elősegíti a szövetkezet gazdaságosabb energiaellátását is. Első lépésként a tehenészeti telep fűtését alakítják át gázüzeműre. Az alaptevékenységen kívül jutott energia az ipari jellegű termeles szélesítésére is. Az Agrokernek. gyártott alkatrészek a hiánycikkek számát csökkenti. Októberben tőkés importot kiváltó ekevasat is keszitenek, hazai alapanyagból. Egy munkahely, s ennyi törekvés. S hogy a dolgozók a kisebb csoportok is érezzék. fáradozásaik eredmenye nem vész el a „nagy kalapban", az év vegi reszesedesl úgy osztják majd fel, bogv mércéül. a közösségért tett erőfeszítés szolgál A betervezett fejlesztések 1988-ra elkészülnék. Elmondhatják, a korábbi lemaradásukat behozták Az uj adó- es elvonaSj rendszer követelményeit megismerve tudják majd meghatározni, milyen nyereségre számít hatnak hosszabb tavon s ez határozza meg a további teendőket TóU) ¡szetes isi van