Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

12 Szombat, 1987. október 24. Tápén és Szatymazon Tornatermeket adtak át Üjabb két bizonyíték arra, hogy a közös összefogás milyen nagyszerű eredményeket szül. Tápén és Szatymazon tornatermet adtak át. Az alapötlet még akkor született, amikor a településfejlesztési hozzájárulást szavazta meg a lakosság. Több helyen ajánlották pénzüket az emberek tornaterem építésére, s azok közül tegnapra elkészült kettő. Tápén a Gsomiép építette az egészséges testedzés kulturált termét, amely összesen 5 millió 200 ezer forintba került. Kanyarodjunk vissza a kezdethez. Egy apuka, Almási István 10 ezer forintot ajánlott fel — a hozzájáruláson kívül — a tornaterem építéséhez. A kezdeményezéshez később többen csatlakoztak. Voltak, akik nem pénzben, inkább szaktudásban jeleskedtek, így Rózsa Zoltán szobafestő és Varga Ferenc villanyszerelő. A Dél-Tisza Menti Afész pedig 30 ezret adott. Ezeken túl persze a város peremkerületében élők számtalan társadalmi munkát végeztek, de besegítettek Tápé intézményeinek szocialista brigádjai is. Az átadást követően elismeréseket adtak át. A városi tanács emlékplakettjét a Tápéi Háziipari Szövetkezet, a tápéi takarékszövetkezet, a Mahart Munkácsybrigádja, a Hungária szálloda Béke és barátság, valamint az Április 4. brigádja Tóth János és Miklós István tápéi brigádja kapta. A Társadalmi Munkáért kitüntető' jelvény arany fokozatát hatan, ezüst fokozatát öten. bronz fokozatát pedig ketten érdemelték ki. A népfront Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetését Varga Ferenc kisiparos kapta, az Üttörőszövetség Dicsérő Oklevelét pedig Terhes Józsefnek nyújtották át. Csakúgy. mint Tápén Szatymazon is torriá terem építésre szavazták meg a településfejlesztési hozzájárulást a 'község lakói. Az 1979-ben átadott 4 tantermes iskolához csatlakoztatták a minden igényt kielégítő lornatermet. A terveket a Csomiterv készítette. Az alapozást a Finn—Magyar Barátság Tsz végezte, a tartó, illetve a födémszerkezetet a ,'jl-es építőipari vállalat szerelte, a többi munkát a szegedi Épszüv Kisszövetkezet csinálta. Szatymazon is szinte megszámlálhatatlan a község lakói által végzett társadalmi munkaórák száma. A terem 7 millió 400 ezer forintba került,, de ebből majd leszámolják a társadalmi munka értékét. Ennyi tehát a közös akarat eredménye. A két nagyszerű létesítmény az iskolai testnevelési órákon túl más — a/, egészseg érdekében nagyon fontos funkciót is betölt. Tápén a szomszédos óvodások, Szatymazon pedig a lakosság is használhatja a termet. A.S. Egységes cselekvéssel cl kibontakozásért A gazdasági, *M p1ü; sok területén, Csongrád megyében is mindennap érezzük a változások, a megújulás szükségességét, kényszerét. A megyei pártbizottság azzal az elhatározással végezte el az igények és a lehetőségek összevetését, értékelte a gazdasági, politikai munka megyei tapasztalatait, hogy a gazdaság párti rányítása módszereiben fordulatot érjüpk el, s valóban létrejöjjenek a megújulás feltételei, a többször sürgetett változások. Nagy szükség van erre, hiszen a Központi Bizottság kibontakozási programjából. hangsúlyozottan olvashatjuk a megvalósításra váró tennivalóink javát. Igaz, hogy megyénk gazdaságában a termelés mennyiségi mutatói kedvezőbben alakultak az országosnál, azonban ném emelhetjük ki magunkat a valóságból. Szembe kell néznünk azzal, hogy országosan és nálunk is a termelés minőségi jegyei a szükségesnél lassabban javultak. Megyénkben megvan a reális lehetősége annak, hogy módszereink változtatásával, az erőforrások jobb kihasználásával, a pazarlások megszüntetésével, a teljesítmények növelésével, a strukturális megújulással megfelelő alapot teremtsünk helyi problémáink elfogadható megoldásához, és eredményesen járuljunk hozzr a Központi Bizottság, a kormány gazdasági, társadalmi programjában elhatározott stabilizációs és kibontakozási célok eléréséhez. A közvélemény cselekedeteket vár, az ország népe cselekedni akar. A Központi Bizottság stabilizációs és kibontakozási programja úgy fogalmazza meg a közös feladatokat, hogy- az általános érvényű keretek között elegendő teret hagy a helyi tennivalók kidolgozására. Megtisztelő ez a gyakorlat minden vállalat, termelőszövetkezet, intézmény sz imára, hiszen feltételezi, elismeri az állami, mozgalmi, gazdasági vezetők, testületek érettségét, bízik kezdeményező, helyzetfelismerő készségükben, tenni akarásukban. A vállalati, intézményi önállóság tiszteletben tartásával elsősorban azokra a politikai eszközökre utal, amelyek elősegíthetik a tennivalók eredményesebb megoldását megyénkben. Megyénkben is több területen keletkeztek feszültségek. A szélsőséges időjárás közel 2,5 milliárd forint árbevétel-kiesést okozott a mezőgazdaságban. A termelési és termékszerkezet-váltás elmaradt a lehetőségeinktől és a szükségletektől. A versenyképesség, a jövedelemteremtő képesség területén az indokoltnál lassúbb volt a fejlődés. Megyénk exportáló szervezeteit is számottevő külpiaci árveszteség érte. A központi fejlesztési programhoz kevés alkalommal csatlakoztak a vállalatok. A megye gazdaságában azonban az l—9. hónapban a termelés eredményei — kiemelten is a nem rubelexport — a tervezettnél kedvezőbbek voltak, tehát pozitív változásra utaló jelek mutatkoznak, nincs miért csüggedni. termelési szerkezete az őrzi Szegedi Polgári Védelmi Parancsnokság, városunk állami, társadalmi, tömegszervezetei támogatásával rajz és festménypályázatot hirdetett Polgári védelem a környezetvédelemért címmel. A Balázs Bcla Üttöröházban a beadott pályamunkák közül 40 alkotást mutatnak be a rendezők. A tegnap délután megnyílt kiállításon a bíráló bizottság döntése alapján jutalmak átadására is sor került. fl környezetvédelemről Díjazottak: 1. oijat Rozóki Veronika, második dijai Csillag Zsolt, harmadik dijat Árokszállási Géza (mindhárman sánclorfalviak) kapott. A városi Vöröskereszt Móricz Henriettái, a Magyar Úttörő Szövetség városi elnöksége Széplaki Ágnest (Sándorfalva) különdíjjal tüntette ki. Az úttörőház jutalmát Kiss Tamás (Gedói általános iskola), Oláh Szilvia (Zrínyi Általános Iskola), Kokavecz Márta (Sándorfalva) vehette át. A pályamunkák őszinte, gyermeki megfogalmazással láttatják a kornyezetszenynyezés veszélyeit, az ellene való védekezés lehetőségeit A kiállítás november 13-ig tekinthető meg. A megye szágosnál kedvezőbbnek mondható, de kisebb módosításra itt is szükség van. A termékszerkezet korszerűsítése lényegesen szélesebb körben indokolt. A szerkezetátalakítás során szorgalmazzuk a progresszívebb ágazatok arányának növelését. Az ipar szerepe továbbra is meghatározó jelentőségű lesz a megyénkben úgy, hogy a kitermelő- és a feldolgozóipar aránya — a kormányprogramban jelzett módon — az utóbbi javára módosul. A kőolaj- és földgázkitermelésben és -feldolgozásban — a jelenlegi szint tartára mellett — az értékesebb termékek arányának növelésével számolunk. Dinamikusan fejleszthető a vegyipar. A fö'.dgázvagyon jobb hasznosítása érdedében indokolt a nehézvegyipar egyes ágainak kifejlesztése. Műanyag alapanyagú csomagolóeszközök gyártásának megszerve?:ésáben, öletve fejlesztésében is szükséges előrelépni. Közel kerültünk a hosszú idő óta szorgalmazott gyógyszergyár megvalósításához. A gépipar fejlődési üteme meghaladhatja a megyei ipari átlagot. A gumiáruk, kábelek, elektronikai alkatrészek, mérőműszerek, orvosi segédeszközök, bioipari berendezések gyártásának fejlesztésére, illetve meghonosítására a megye lehetőségei kedvezőek. A mezőgazdasági gépek gyártásának bővítésére — a minőségi követelmények egyidejű fokozásával — a hazai jelentős felvevőpiac és a KGST növekvő igényei alapián célszerű nagyobb figyelmet fordítani. Új lehetőségként kínálkozik a bioipar kialakítása, moly az élelmiszer-gazdaság teljesítményét, termékeinek feldolgozott-ági fokát kedvezően befolyásolhatja. E területen egyrészt a biotechnológiai eljárások alkalmazásához szükséges berendezések, eszközök gyártására, másrészt pedig a biotechnológia gyakorlati hasznosítására is reálisan vállalkozhat megyénk gazdasága. A könnyűipar lehetőségei ágazatonként differenciáltak, összességében azonban a fejlődés perspektívája e területen nem egyértelműen biztató. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok átrendezése miatt a könnyűipari ágazatok helyzetét, termékszerkezetét ezért indokolt alaposan felülvizsgálni. Az építőiparban legalapvetőbb cél — a piaci igényekre alapozva — a szerkezetváltás és a szervezeti átrendeződés1 gyorsítása, a jövedelemtermelő képesség tartós megjavítása, a minőségi követelmények következetesebb érvényesítés;. Az élelmiszer-gazdaság kiemelkedő jelentősége az ismert külpiaci feszültségek ellenére sem csökken, amennyiben a nemzetközi versenyképesség javításában, a hatékonyság növelésében, a vertikális kapcsolatok további mélyítésében sikerül előbbrelépnünk. A gabona- és hústermelés szerepe a jövőben is meghatározó marad, a termelésszerkezet módosításakor azonban célul tűzzük a fehérjeprogramba való fokozot'abb bekapcsolódást (szója-, borsó-, lóbabtermelés bővítése stb). Az átlagosnál jobb adottságainkat célszerű nagyobb mértékben hasznosítani a vetőmagtermesztesben, gyümölcsfa-szaporítóanyag, dísznövény-előállításban, gyógynövénytermesztés-meghonosításban. A kertészeti termelés magas arányának stabilizálása indokolt a termőhelyi adottságaink és a termelési hagyományok alapján a piaci munka egyidejű javításával. Az állattenyésztés részaránya és belső szerkezete alapvetően nem fog változni, de a juh- és baromfiállomány átiagosnál gyorsabb növelésére számítunk. A mezőgazdasági termelés növekedésével összhangban szükséges tovább bővíteni a feldolgozó kapacitást. A vertikális kapcsolatolt továbbfejlesztésével az élelmiszeripar minden területén nagyobb gondot kell fordítani a minőségi, a korszerű táplálkozási, csomagolási igényekre, követelményekre. Hosszabb távon célszerű kialakítani megyénkben is a hűtőipart, a sörgyártást. A közgazdasági szabályozó rendszer módosítása várhatóan befolyásolja a megye gazdaságúnak szerkezetváltását. Fel kell készülnünk arra, hogy több területen komoly gondok jelentkezhetnek, amennyiben az eddig jelentősen támogatott területeken (pl. húsiparban, kenderiparban) a költségvetési támogatás nagyobb mértekben csökken vagy megszűnik. A bérbruttósítás megyénket az átlagot meghaladó mértékben terheli majd, mert az élőmunka-igényes területek aránya igen magas. A gazdasági-tntsaclálmi kibontakozás megyei feladatainak sikeres megvalósítása feltételezi, hogy a kutatási eredmények gyorsabban és mind szélesebb körben hasznosuljanak a gyakorlatban. A kutató-műszaki, fejlesztő tevékenységnek jobban kell támaszkodnia a megyei kutatóbázisok munkájára. Lényeges- követelmény, nogv közös érdekeltségben működjenek együtt a kutatók, a termelők és a termékforgalmazók. Az innovációs lánc elemei közötti kölcsönös érdekeltség és kockázatvállalás jó példája lehet a közelmúltban a kutatók és felhasználók részvételével megalakult Szegedi Innovációs Park is. Indokolt, hogv a hatékonysági követelmények alapján — a tudománypolitikai elvek még következetesebb érvényre juttatásával — meggyorsuljon a kutatóhelyek témáinak szelekciója. Adottságaink különösen kedvezőek az élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatási-fejlesztési feladatok megoldására (biotechnológia, gabona- és zöldség-, élelmiszer-ipari kutatások stb). A helyi kutatási;)!eszr tés mellett szorgalmazzuk a megyén kívüli kutatási eredmények átvételét, • továbbá licencek, know-hovok nagyobb arányú vásárlását. A kibontakozás legalapvetőbb feltételei a jobb, hatékonyabb munka, az, hogy már eddig is sikeres vezetőváltások történtek. A szabályozó rendszer várható módosulása önmagában nern jelent garanciát a kibontakozáshoz, de elősegíti a gazdasági tisztánlátást, bővítheti a hatékonyan gazdálkodók mozgásterét. Várhatóan következetesebb mur.két igényel a veszteségforrások felszámolása, a gazdaságtalan termelés és export viszszaszorítása érdekében. Ezáltal a hatékonyabban termelők számára nagyobb források állnak rendelkezésre. Ezt erősíti a társadalmi közkiadások csökkentése és a lakossági fogyasztás mérséklése. További forráskiegészítés lehet a központilag meghirdetett programokhoz, pályázatokhoz való nagyobb arányú csatlakozás, valamint — kiegészítő jelleggel — a működő töke beáramoltatása és a lakossági megtakarítások termelésbe történő bevonása is. A kibontakozást segítő erőforrások között megkulönböztetetten fontos a vállalatok belső érdekeltségi rendszerének korszerűsítése, az átfogó bérreform bevezetése előtt is. A gazda ;agitársadalmi kibontakozás eredményes megvalósítását a különböző objek-tív és szubjektív tényezők jól segítik, azonban e munkának kockázati tényezői is vannak. Ilyenek például .a külpiaci alkalmazkodás eredményessége, a nemzetközi politikai, gazdasági és pénzügyi körülmények változása, vagy a vezetők egy részénél ma még mindig jellemző kiváró, passzív magatartás, tartalékolás, különböző szemléletbeli problémák. A stabilizációs szakasz és a kibontakozás feladatai megvalósításának időtartamát az 1987. évi gazdálkodás eredményei is befolyásolja-». Lényeges' tehát, hogy az év hátralevő részében törekedjen mindenki a saját területén mindent megtenni a tervcélok elérése, az elmaradás mérséklése érdekében. A gazdálkodó szerveknek fel kell készülniük az átállásra, ráhangolódni az újszerű követelményekre és feladatokra. A szűkebb források miatt nagy feladat vár a helyi tanácsokra, ugyanis a célok és eszközök összhangját új rangsor alapján kell megteremteniük. 07 IN megoiHt UJ dúsa a pártmunka módszerében, intézményrendszerében megyénkben is módosítást igényel. A kö-.cljovöben tárgyalja a Központi Bizottság a tudatfainv'iló munka és a párt vezető szerepe kérdéseit, mely a helyi tennivalók konkretizálását is segíti majd A párt-, állami, társadalmi szervek közötti munka- és felelősségmegosztás konkrétabbá, hatékonyabbá fog válni. Indokolt a pártmunka arányainak olyan módosítása, mely lehetővé teszi — a bürokratikus elemek mérséklése, az elvi-politikai irányítás színvonalának növelése mellett — az agitációs és propagandatevékenység és a tömegkapcsolatok erősítését. Nyílt, őszinte politizálásra, meggyőzésre és a bizonytalanság, a tétovázás eloszlatására van szükség a nehezedő gazdasági körülmények között a pártegység naponkénti megújítása érdekében. Olyan közhangulatot kell kialakítani, mely segjti a kibontakozást. Használjurk fel minden politikai fórumot. a közelgő tagkönyvcserét is arra, hogy a személyes beszélgetések során mozgósítsunk a legsürgetőbb feladatok végrehajtására. RARTIIA LÁSZLÓ. a megyei pártbizottság titkára