Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

12 Szombat, 1987. október 24. Kettős jubileum Huszonöt éves a tápot honismereti szakkör, és tíz a díszítőművészeti. Közös kiállítást rendeztek a művelődési házban, és közösen ünnepelték jubileumukat. Népi hímzésekkel is foglalatoskodik az egyik, a paraszti élet emlékeinek összegyűjtésével és földolgozásával, a másik, tehát jól megfér egymás mellett, egy teremben a kettő. Közelebbi kapcsolat is van. Molnár lmréné vezeti a diszitöket, Molnár Imre meg a honismeretieket. A közös kiállítást Juhász Antal nyitotta meg, a szegedi múzeum néprajzosa, közreműködött a jubileumi ünnepségen Pribojszky Mátyás citeraművcsz és a tiszakécskei citerazenekar. A kiállítás október 31-éig, máig tekinthető meg. Hirtelen kopott ki nemzedékünk népművészetéből és hagyományos eszközeiből. Szerencsére időben észrevették valakik, hogy ennyire gyorsan váltanunk nem szabad, mert kiégünk, arctalanná, manipulálható tucatemberekké leszünk. Az. etkeket nem szoktuk besorolni egyetlen művészet kategóriájába se, de talán jobban megérthető, mit akarunjt mondani, ha innen vesszük a példánkat. Koncz Gábor mondta a napokban a televízióban, ha hazamegy szüleihez, köttes kaláccsal vórja mindig édesanyja, és annál' jobb talán a világon sincsen. Más vidéken a cicege játszik hasonló szerepet, Tápén a túrós lepény. Ha hazagondol valaki, 'a házzal, a kerttel, a szomszéddal, az utcával, az egész faluvaL együtt a köttes kalács, a cicege és a túros lepény is eszébe jut, és nagyot nyel, mert összefut a nyál a szájában. Igen ám, de közbe jött a cukrászda krémeseivel, mézes-mázas süteményeivel, tortáival, réteges finomságaival, és egy csapásra kisöpörte a másikakat. A köttes, a cicege és a túrós lepény megmaradt hazagondoló, hazahívó, hazaváró nosztalgiánknak. Akkor leszünk igazán szegényebbek, ha már arra se marad meg, mert elmegy, aki sütni tudja. Akik észrevették, hogy ennyire sarkosan nem szabad fordulnunk, azt is kitalálták, szigeteket kell képeznünk, ahol a maga valóságában maradhat meg minden régiből minden jó, hogv kéznél legyen, ha újra föl akar támadni, vagy legalább az a kis sziget élhessen teljesebb életet. Szerény-szolid a kiállítás, szikrányi hivalkodás nincsen benne. Meg akarja csak mutatni, mivel foglalkozik az egyik szakkör huszonöt éve, és mivel a másik ti/, esztendeje. Hihetetlen kitartás, konok következetesség köti össze darabjait. Hímezni akkor, amikor idő sincs rá, és a gépi termék mindent hódít? Nem számoltam ytána, csak elhiszem, hogy az egyik terítő ezerhatszáz-valahány lyukból áll, fehér a fehérbon, a másik ezernyolcszáznál is többől. Hogy a hímzések hány öltésből ragadnak ószsze, talán megszámlálni se lehétne. Megfordult a fejemben az az idétlen gondolat, mi lenne, ha a következő búcsúban, ahol giccs lép a giccs sarkára, kicsike sátor alatt ezek az abroszok, len tök, futók, alátétek, kendők mind kaphatók lennének, de el is hessentem magamtól: ki tudja, lesz-e pénzünk rá jövőre? A falu hajdan híres háziipara szinte kizárólag a gvékényre-,épült, és alig volt ház, ahol nem hámiz'ák, nem selymözték, nem sodrották az ijant, nem ötölték föl az átalfákra, nem nedvesítették — paráho'.ták vagy szentölték — meg, nem dömbölték össze a beszúvott szálakat, előtte visszahajtva a finturát, és nem szűtték a bolondost. Ma már csak mutatóban készül néhány háznál ez is. Jó, hogy életképszerűen, babákkal beállítva mutatják be a kiállításon. Van itt egy homokszáilító bögösbárka is, kicsiben természetesen. Fából az egész, de minden pontos rajta. Hajdani hajólakatos készítette, elsősorban azért, ht gv a gugora működését bemutathassa. Mi is a gugora? Tömörkénynél többször megtalálható, arra szolgált, hogy víz ellenében csörlőkkel húzassák a hajót, ahol a vontatók nem férnek hozzá. Itt most sólyatéri gugorázás látható, javításra húzatják föl a bárkát. Függőleges helyzetben körbeforgó faderék, a tetején két-két forgatórúddal. amibe alkalmanként nyolcan-tízen kapaszkodtak bele, és a csigasor, az ugyancsak fából való sólyasínen fölhúzta a. papucson csúszó alkotmányt. Ha meg kellett állniuk, pihenés vagy reggeli céljából, elhangzott a kösd ki kiáltás. Az egyik gugora tehát a kikötést mutatja. A hajós népek tudták, ha vontatják a bárkát, akkor lent van a hajó kosari, ha viszont a vízzel ereszkedik, akkor fönt. De ki tudna méretarányos hajókosarat készíteni? Egy szem dió jól megteszi. A múzeum embere azpnnal alkudni ke :,i a modell készítőjével, jó lenne ilyen a régiségek tárházának is. A Himnusszal és a Rákóczi-indulóval kezdődött az ünnepség, a tiszakécskei citerazenekar adta elő. Tüneményes-szépen szólt ujjaik között a citera, későbbi műsoruk is ámulatba ejtette a hallgatókat, ezért róluk, és Pribojszky Mátyás bemutatójáról külön is szándékozunk majd szólni, később. Kínálták a vendégeket túrós lepénnyel is, de, hogy kerek legyen a világ, cukrászati süteményekkel is. Azért jutott eszünkbe az előbbi hasonlat. Horváth Dezső Vtdeoenciklopedia, tanulsággal Szívre tett kézzel, tényleg töredelmesen kell bevallanom: jó darabig bizony igencsak fenntartásokkal szemlélgettem a jó hazai sznobériaszokások szerint eluralkodott magyanhoni videománlát. Mert hirtelenváratlan önjelölt, divatmajom „videósfiúk" születtek, kupeckedő, „ügyes gyerekek" váltottak át gyorsan „videóban utazásra" — miközben a teljesen homályban maradt kezelési eljárásokkal rendelkező berendezések ára az egeket verte, megszerezni őket átlagos magyar halandónak alig valamivel tünt elérhetőbbnek, mint mondjuk a holdkomp, vagy a lézerfegyver; a „beetetés", az undoritóan (mert kisstílű fontoskodással müveit) nyugatmajmoló videopropagálás meg csak folyt, folyt egyre. A videó szinte rögvest státusszimbólummá lett,, mi, konzervatív és . (lassacskán) középkorú állampolgárok pedig, kik lemaradtunk még valahol a kazettás magnónál és a kétcsatornás erősítőnél, csak bámulhattunk: mi történik hát ez ügyben (iS) körülöttünk? No persze, ha akadt volna valami, mondjuk egy tömegkommunikációs eszköz, netán valamilyen népszerű tömegkiadvány, tévéműsor, brosúra vagy ilyesmi, ami közérthető, szerény és főleg a lényegre koncentráló módon, nem pedig link handabandázással próbált volna a videorejtelmekbe világítani, valószínűleg egészen más fénytörésbe helyeződik az egész jelenségsorozat. Hiszen amit most a Videoalfa című vaskos kiadvány példáz, két dolgot azonnal megvilágít: a közérthetőség érvényesítésének lehetőségeit és a szigorúan „tárgyiasult", mondhatni materialisztikus higgadtságú, elemezve-bemutató közelítésmód szükségét. Azt a tényt, hogy a Márczi Imre és Zelnik József által szerkesztett kötet a legjobb értelemben vett enciklopédikus törekvéssel igyekszik teljes, világos és rokonszenvesen tényleg közérdeklődésre számot tartó video-ismeretgyűjteményt nyújtani. Gyakorlatilag minden benne van, amit az érdeklődő mai magyar polgárnak évszázadunk végének e rendkívüli technikai vívmányáról tudnia kell: a videó története, a képmagnó, a technikai kérdések sora éppúgy, mint a videotéka, a kábeltévé, a videó, és a számítógép kapcsolatának összefüggései, videó és közművelődés, videó és film kapcsolata, a magyar videomüvészet történetének vázlata, vagy a kábeltévé magyarországi fejlődésének sajátosságai és lehetőségei. Igényes, szép kivitelben, pontos, a tudományos-népszerű ismeretterjesztés stiláris követelményeinek megfelelő fogalmazásban; tankönyvek, lexikonok, kézikönyvek enciklopédikus "kritériumainak kiválóan megfelelve. A tanulságok pedig, melyek a Video-alfa megjelenéséből levonhatók, teljesen nyilvánvalók: ilyesféle kiadványok nélkül nőhettek, szaporodhattak tovább a félreértések és a különféle, többoldalú torz reakciók egy világszenzációt jelentő találmány hazai megjelenésekor; ugyanakkor az ilyesféle eszközök alkalmazásának itthoni ..tálalása" a közvéleménynek történő bemutatása mindig minimum ilyen eszközökkel, ilyen frappáns, ügyes, egyszerre jól tájékoztató és szimpatikus attitűddel magyarázó stílusban kell történjen. És így tón még a korombéli, kétcsatornás erősítőnél—kazettás magnónál leragadt kóbor értelmiségi is másként nézhet a (különben még mindig) csekélyke tíz meg tízezrekbe kerülő video-cuccokra Magyarországon. (Múzsák Közművelődési Kiadó, 1987.) Domonkos László . \ súgoiyuk * Súgólyuk * SŰflŐlyilk Csütörtökön este ismét (a közelmúltbeli Machbet-közvetítés után) a szegedi színház szerepelt a tévében, élő adásban láthattuk a Kisszínházból a prózai társulat — idén eddig — legnagyobb sikerű' produkcióját Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? című darabjának előadását. Előtte, utána és a szünetben is Wisinger István interjúvolta a főrendezőt, Sándor Jánost, a szerző-rendezöt, Görgey Gábort, és az öt szereplöt. Igazán kellemes este volt, ha nem számítjuk a riporteri ügyetlenségnek azt az iskolapéldáját, amit az utolsó pillanatban sikerült produkálni. Tudniillik teljesen fölösleges volt az „érdeklődő néző" telefonjára hivatkozni ahhoz a bejelentéshez, hogy megvan a Jézus Krisztus szupersztár főszereplője. Minek egy jótékonynak vélt hamisság a főrendező örömhíréhez: a népszerű popsztár, Varga Miklós vállalta a címszerepet. Am — fátyolt rá. s ha már itt tartunk, lássuk a világhírű rockopera szegedi, karácsony előtti bemutatójának többi szereplőjét: Júdás Jakab Tamás, Pilátus Bognár Zsolt; Mária Magdolna Janisch Éva, Heródes Király Levente, Simon Péter Bácskai János, Kajafás Varga Károly lesz. Bognár Zsolt. egyébként sikeres beugrással . mentette a Hamlet-premiert: a beteg Varga Károly helyett játszotta a színészkirályt. Itt az alkalom, hogy a Csárdáskirálynőbe történt beállások történetét is rekonstruáljuk: Szilvia szerepét október 1jén Vámossy Éva vette át, Stázit Andódy Olga; szeptember 30-tól Szántó Lajos Rohnsdorff ezredest, október 6-án Edwint Vajk György játszotta-énekelte. „Elődje", Egri László Győrben a Bajazzókban, illetve Pécsett, a Montmartrei Ibolya előadásában szerepel. Juhász József ugyancsak a győri Bajazzókban énekel, Lengyel Ildikó pedig beugrással mentett előadást ugyanott, a Parasztbecsület Santuzzájaként. Németh József az operaházi Nabucco címszerepére készül. Misura Zsuzsa NSZK-beli turnén vett részt októberben, a Toscdval járta a német színházakat egy erre szerveződött, olasz társulattal, s a postás szimfonikusokkal. Az Operaház — a „mi Landgraafügynökségünk" szervezésében — megy nyugat-európai turnéra: Mozart: Az álruhás kertészlány című művével, amelynek címszerepét Vámossy Éva énekli. (Ezekben a napokban pedig Nagy László, a szegedi színház igazgatója tárgyal „kint" Landgraafékkal, a következő turnéról.) A Szkéné Színpadon október 10-én és 11-én mutatták be Arkosi Árpád Beckett-rendezését (JátékJövés-menés — Mondd Jo?.) Mostanában itt is nagy a vendégjárás: békéscsabai és szabadkai delégációt fogadtak a színházban, a héten érkezett a Svájcban élő magyar származású komponista, Kovách Andor, aki Zrínyi című új művét ajánlotta a szegedi színházvezetők figyelmébe. (Medeáját mutatták be\itt). Az Igor herceg próbáira megérkezett a moszkvai Nagyszínház rendezője, Vagyim Milkov, aki dolgozott már Szegeden, a szabadtérin az ő rendezésében láttuk 1981-ben az Ivan Szuszanyint. Az újszerűnek és reprezentatívnak ígérkező előadás díszlet- és jelmezterveit is vendégek készítik, Viktor Volski, illetve Rafael Volski. Az operában a balettkarnak és a szólistáknak is hálás feladatok jutnak, Harangozó Gyula koreográfiájában. Az Oberfrank Géza fordításában és vezényletével (ismét Molnár László lesz a másik karmester) színre kerülő Borogyinopera címszerepét Németh József, illetve Gurbán János énekli, Jaroszlavna Misura Zsuzsa és Bajtay Horváth Ágota, Igor fia Soskó András (a színház új, Debrecenből ideszerződött művésze), illetve Vajk György, Galickij herceg Andrejcsik István és Egri László, Koncsak kán Gregor József és Kenesey Gábor, a leánya Erdélyi Erzsébet lesz. Bemutató: november 21-én A jövő csütörtökön tartják a kisszínházban az Irma, te édes bemutatóját, amelyet vendégként Korcsmáros György, az Arany János Színház művésze rendez. El kellett viszont halasztani az évad első klubszínházi premierjét: B. Túrán Róbert: Me'ina (avagy a „Torzó") című tragédiájában is játszik a mostanában folyton foglalt Király Levente, aki — érthetően — keveset tudott próbálni. JSzért a november 13-ra tervezett bemutatót 20-ra tették. A diktatúra évei alatt emigrációba kényszerült görög színésznőt, Melina Mercourit egy napra, az édesanyja temetésére hazaengedi a hunta; erről a napról szól a darab. A címszerepet az idén Szegedre szerződött Fehér Ildikó játssza, ez lesz az első szegedi szereplése. S. E. Kábeltelevíziós hírek A Szegedi Építőipari Szövetkezet szakembereitől a városi tanács vb tervosztálya átvette a városi televízió stúdióját. A szerdai műszaki átadást követően még a hiánypótlásokra kerül 6or, de a tervek szerint november második hetében már az új stúdióból sugározzák a műsort. Az Északi, Makkosház és Rókus városrészek lakói már észrevehették, hogy a kábelrendszer kibővült a Román Televízió műsorával, amely a kettes csatornán fogható. A hét végén újabb bővítésekre kerül sor. Vasárnap reggeltől a lakókörzet rádióhallgatói a Kossuth, a Petőfi, a Bartók Rádió, valamint a szegedi rádióstúdió adásainak is részesei lehetnek. Tekintettel arra, hogy a vételi frekvenciák nem egyeznek az adásokéval, a következőkben közöljük a kábelrendszer hálózatába csatolt rádiók vételi helyeit, az URH sávon: Kossuth: 69.00 Mhz Petőfi: 69.45 Mhz Bartók: 70.05 Mhz Szeged: 105. 2 Mhz Szabadkai 103. 7 Mhz Zágráb: 104.15 Mhz Vers- és prózamondó verseny Csökken a versolvasási kedv. Különösen a munkásfiatalok körében érezhető nagy visszaesés. Évről évre egyre kevesebben jelentkeznek a vers- és prózamondó versenyekre. A SZOT mégsetn adja fel. Karöltve az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével, az EDSZ-szel, a KISZ KB-val, a Művelődési Minisztériummal, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsával, meghirdeti a munkásfiatalok országos vers- és prózamondó versenyét. A cél az, hogy a résztvevők közelebbről megismerkedjenek Nagy László életművével, irodalmi értékeinkkel, anyanyelvi kultúránkkal. A versenyre mindazok benevezhetnek, akik még nem töltötték be a 35. életévüket, szakmunkástanulók, szakközépiskolások, valamint vállalatok, intézmények fizikai dolgozói. Kötelezően előadandó egy Nagy László-mű, a szabadon választott vers vagy próza lehetőleg SZOT-díjas szerző alkotása legyen. Jelentkezni a munkahelyi szakszervezeti bizottságoknál 1987. november 30-áig lehet. Az érdeklődők részletes felvilágosítást kaphatnak a szakszervezeti székházban (Szeged, Eszperantó utca 3—5. szám alatt) és a munkahelyi szakszervezeti bizottságoktól. A válogató versenyeket ágazatonként 1988. január végéig rendezik meg. A kö—• zépdöntőre februárban kerül sor, ahonnan a megyéből hárman jutnak tovább az országos vetélkedőre, melyet 1988. április 9—10-én Salgótarjáánban tartanak. A legjobbak arany-, ezüst- és bronzdiplorpát kapnak. Az szmt a válogatóversenyek lebonyolításába nem szól bele. Kérik viszont a pedagógusok, a szakmaközi bizottságok és a KISZ-esek segítségét Műsorajánlat A SZOCIALIZMUS VAGY A KAPITALIZMUS FELÉ? — ezzel a címmel a húszas évek szovjetunióbeli ideológiai vitáiról tart előadást a TIT megyei szervezete történelmi szakosztályának rendezvényén Dányi László újságíró a Kárász utca 11. szám alatti TIT-klubban november i2-án, hétfőn délután 2 órától. A SZÉGYENLŐS CHARLIE című svéd filmet vetítik a Tisza Volán filmklubban november 2-án, hétfőn este fél 7 órai kezdettel a Kossuth Lajos sugárút 52. szám alatti Dugonics moziban. A NASA OBRAZOVKA, a szegedi tévéstúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora november 4-én, szerdán este 6 órai kezdettel lesz legközelebb látható a 2-es programban. Az adást november 7-én, szombaton déli bórakor az 1-eisen megismétlik. Mesejáték Kisteleken Hétfőn, november 2-án délelőtt 10 órakor, a kisteleki művelődési házban gyerekeknek rendeznek műsort. Szegedi amatőr színjátszók adják elő a Misi mókus kalandjai című zenés mesejátékot.