Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

VILAG piiniforAujAi, EGYESÜLJETEK; 77. évfolyam, 254. szám 19N7. október 28., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEI) VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Az energiaellátásról Felkészülés a télre Több energiái használunk el az idén, mint azt terveztük — mondta tegnap, kedden Budapesten Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes azon a sajtótájékoztatón, ahol egyebek között az energiaipar téli felkészüléséről tájékoztatták az újságírókat. A növekedés oka elsősorban az év eleji szokatlanul hideg időjárással magyarázható, hiszen döntően a lakossági fogyasztás emelkedett meg az idén. Az iparban 1 százalékos többletfogyasztással :i százalékos termelésnövekedési sikerült elérni, s ez. még elfogadható arány. Egyhavi .szénmennyiség 1,2 millió tonna a hazai hőerőművek szénkészlete, így várhatóan nem lesz télen sem fennakadás az energiaellátásban. Megfelelő készletekkel rendelkeznek a Tüzép-telepek is, közel 400 ezer tonna szenet kínálnak a vásárlóknak. Igaz, előfordulhat, hogy nem mindig tudnak majd olyan választékot biztosítani tüzelőanyagból, amelyet a lakosság igényelne. Felkészültek a földgázszolgáltatók is. iMég kemény hideg, mínusz 10 fok esetén is lesz elegendő földgáz. A napi 54 millió köbméteres kapacitás még egy szokatlanul mostoha időjárás esetén is fedezni tudná a szükségleteket. Legnagyobb mértékben a villamosenergiafogyasztás nőtt, a Paksi Atomerőmű négyes blokkjának belépésével azonban jelentősen megnóvekedett a termelés, így fennakadás itt sem lehet. Ezen a télen semmiféle energiakorlátozás nem várható — állítják a minisztérium illetékesei. Az energiahordozók fogyasztói ára várhatóan jövőre nem változik, csak a termelői árak változhatnak. A miniszterhelyettes részletesen foglalkozott azzal is, hogy milyen feladatok várnak az energetikai iparra a szerkezetátalakítási program végrehajtása során. A megengedhetőnél nagyobb szerepet. kapott eddig az energiatermelés gazdaságunkban. A jövőben a tervek szerint elsősorban a feldolgozóipart kell erősíteni, „átpumpálni" az energetikai iparból erre a területre a beruházáshoz szükséges pénzeket. Csak gazdaságos, világpiaci mércével is elfogadható energetikai beruházásokat szabad megvalósítani a jövőben. A fejlesztések során elsősorban az atomenergia mind szélesebb körű hasznosítására törekednek, mert itt alacsony termelői áron tudjuk a villamosenergiát előállítani. A széntüzelésű hőerőművek is megérettek a rekonstrukcióra, S egyúttal a szerkezetváltásra is. A jövőben háttérbe szorul' a kevésbé gazdaságos barnaszénnel való tüzelés, s több hazai erőmüvet lignitre állítanak át. Ez a szénbányászattól is más magatartást követel: a lignittermelést 2 tonnával növelni kell jövőre a barnaszénbányá szat rovására. Változatlanul gazdaságosan tudjuk • felszínre hozni szénhidrogén készleteinket, hiszen a hazai önköltség alig éri el a világpiaci ár felét. Ügy tűnik, 2000-ig szinten tudjuk tartani a szénhidrogén-bányászatot, de gond, hogy máig sem sikerült feltárni olyan geológiai készleteket, amelyek a jövőben biztosítanák a termelés növekedését. Az energiagazdálkodásban változatlanul nagy szerep jut a takarékosságnak. De az már látszik, hogy a jövőben az energiatakarékosság hagyományos eszközei nem lesznek elegendőek. A fogyasztás gyors növekedése elsősorban a lakossági és kommunális igények megemelkedéséből ered. Így csak akkor lehet komoly eredményt elérni ezután, ha olyan háztartási gépeket, fűtőberendezéseket, gépkocsikat, izzókat sikerül forgalomba hozni, amelyek a maiaknál sokkal kevesebb energiát igényelnek. Továbbra is ösztönöznek energiaracionalizálási beruházásokra, mert ezek jóval gazdaságosabbak az energiaimportnál. Cél, hogy középtávon az évi 1 százalékos nemzetijövedélememelkedés csupán 0,35-0,4 százalékos energiafogyasztási növekedéssel járjon, az utóbbi években tapasztalt átlagosan 0,0-0,7 százalékos arány helyett. R. G. Szűrös Mátyás megbeszélései Willy Dondelingerrel Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden megbeszélést folytatott Willy Dondelingerrel, a luxemburgi parlament külügyi bizottságának elnökével. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és áttekintették a két ország, s ezen belül a törvényhozó testületek közötti kapcsolatokat. Grósz Károly Lengyelországba utazott Grósz Karoly, a Minisztertanács elnöke Zbignieiv Messnernek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Lengyelországba utazott. Kíséretében van Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes. Grósz Károly búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese. Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Jerzy Piatkowski követ-tanácsos, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetsegének. ideiglenes ügyvivője. Grósz Károly tegnap megérkezett Varsóba. (Folytatás a 2. oldalon.) Hiányzik a versenyszellem Tegnap tartott ülésén a Szegedi Népi Ellenőrzési Bizottság megállapította; szolgáltatásaik általában kielégítők, hasznosak és szükségesek. Am a tehertaxisok munkájának vizsgálatánál sok érdekes dologra fény derült. Előfordult, bevételeik egy részét nem vezetik be a pénztárkönyvbe, mondván, hogy saját részükre fuvaroztak. Ugyanakkor a menetlevelekből is megállapítható, hogy általában nem maguknak, hanem a viszonteladás miatt szerezték be a különböző építőanyagokat, mert ez a tevékenység elsősorban erre a hiánycikkre a jellemző. Ez a gyakorlat az adócsalás lehelőségének veszélyét rejti magában, aminek következtében az állam jelentős bevételtől esik el. Ez a hiányosság veti fel a nagyobb számú rendszeres adó- és parhatósági ellenőrzések szükségességét. A kisiparof)t évvel ezelőtt abból a meggondolásból engedélyezték és kezdték népszerűsíteni a magánfuvarozást, hogy jobb lesz a szolgáltatás, természetesen olcsó árakkal. A statisztikából kiderül, hogy a teherfuvarozók köre a magánszektorban kiszélesedett, ma Sacgedcn több mint 250-cn vannak, ám a tevékenységük megítélése mégsem egyértelmű. Újdonságok és régi áruk a Nívónál A szegedi Nívó Ipari Szövetkezet második emeleti tanácstermében rögtönzött árubemutató várta tegnap, kedden a cég kereskedelmi partnereit. Szép gyermekágyak, etetőszékek élő és játék babák számára, gyerekszobába elhelyezhető ikrétás táblák, logikai fajáték, röpteniszütő. zsúr- és grillkocsi, zsúr- és grillasztal, kerti ülőgarnitúra, szerszámnyél és konyhai fa segédeszközök csoportja, rugós sámfa, magnó- és képmagnókazetta-tartó rekesz került a rögtönzött vitrinbe. A régebbi termékek felett ott volt az árcédula is, amely a mostani termelői árat jelölte. Viszont az újdonságoknál még csak irányárat sem mertek megjelölni a szövetkezetiek. Nagy Ernő, a szövetkezet elnöke rövid tájékoztatóját is az árgondokkal kezdte. Várható árindexek már rendelkezésre állnak az egyes termékcsoportokról, de például a gyermekágyaknál az állami támogatás eltörlése miatt igencsak megváltozik majd a bolti ár. Előfordulhat, hogy az az ágy, amiért ma ezer forintot sem kérnek el a pénztárosok, január elseje után mar jóval többe kerül majd mint kétezer. A szövetkezetiek kénytelenek a máris rebesgetett és várható bükkfaanyag áremelésével is számolni. Ez sem lefelé szorítja majd a fogyasztói árakat. Próbálkoztak új faanyagok alkalmazásával is; sikeres ülőgarnitúrájuk például akácból készül. Elképzelhető a gyermekágyak és az etetőszékek egyes elemeinek ebből a fából való gyártása is. Iparművész tervezett a Nívó számára fémvázai etetőszéket. Ez sokkal praktikusabbnak tűnik, mint a szövetkezet hagyományos ilyen darabjai. Mivel lényegesen könnyebb, összecsukható és igy a nem túl nagy alapterületű lakásokban kis helyet foglal eiGyanítom, hogy amióta a Skála az asztalra akasztható etetőszékével megjelent, a piacnak nem nagy szelete maradt szabadon. A szövetkezet az idén növelte árbevételét, nyereségét és tőkés exportból származó forintbevételét is. Ez utóbbiban közrejátszott fizetőeszközünknek a kemény valutákkal szembeni leértékelése is. Jövőre újabb termelésbővülésre gondolnak a gazdasági vezetők. Ügy gondolják: az ezután születendő gyermekeknek szükségük lesz ágyra és játékokra is. Nem nehéz megjósolni, hogy — az előbbi gondolkodás logikai helyességét elismerve — a bővítés forrása csakis az export lehet. Megkérdeztem Nagy Ernőt: — A Nívónak most nincs sem saját boltja, sem üzletrésze. Pedig itt nemcsak a partner kereskedelmi vállalatok. hanem a vásárlók igényeiről is tájékozódhatnának. Netn hiányzik ez az egység a szövetkezet szervezetéből? — Most tárgyalunk arról, hogy a Szebisz mintaboltjában esetleg majd árusítjuk is a termékeinket. Más üzletből is megkerestek bennünket. Kétségtelenül szükségünk lenne a vevőkkel való közvetlen találkou zásra is, hogy az ő igényeikre rugalmasabban reagálhassunk termékszerkezetünk változtatásával. B.I. A kereskedők előtt a Nívó teljes áruskálája sok általában a megegyezéses árat, vagy a fuvarozandó árura kalkulált egységdíjat számolják fel. A népi ellenőrök szerint azonban a tehertaxisok között a versenyszellem nem tudott kellőképpen kialakulni, mégpedig azért, mert munkacsoportokba tömörülnek és ez hátrányt jelent, amennyiben a magánfuvarozók részére árakat szabnak. A tól-ig határ korlátozza a versengést, és ha a taxis a megszabott ár cLsó határa alá száll, akkor számolhat a munkacsoportból való kizárással, az igy biztosított előnyök — diszpécserszolgálat igénybevétele — elveszítésével. Ennek az árkartellnek hátrányát elsősorban a lakosság érzi, hiszen a piacon kiszolgáltatott helyzetbe kerül. A népi ellenőrzési vizsgálat megállapította azt is. hogy a kisiparosok döntő többsége tisztességesen és becsületesen dolgozik. Viszonlag kevés azoknak a száma, akik eleve a gyorsabb meggazdagodás reményében ülnek a volán mögé. Jövedelmi viszonyaik alapján igen nagy a rétegződés. Azok, akik kiállnak a Szent István téri placcra és kisfuvart vállalnak, általában ennyit keresnek amennyi a megélhetésükhöz szükséges. A tíztonnás teherautókkal rendelkezőket azonban semmi sem menti meg attól, hogy egy-két éven belül ne legyenek milliomosok. A munkájukat lelkiismeretesen végző kisiparosok közül azonban gyorsan kiszűrik az ügyeskedő, a többiek hírnevét, megbecsülését rontó egyéneket. Szó volt arról is, vajon Szegeden elegendő e szolgáltatás területén dolgozók létszámé ? A válasz egyszerű. a piac igényei határozzák meg — és ne adminisztratív előírás — a foglalkoztatottak körét. Nagyon sok fuvarozó állami vállalatoknak szállít. Ugyanakkor állami szállítóvállalatoknak, nincs elegendő feladatuk. A magánfuvarozók vállalkozási módszeréről rendelkezésre álló adatok vegyes képet mutatnak. Közismert tény, hogy a maszek tehertaxisok általában rugalmasak, jól alkalmazkodnak a megrendelő igényeihez. Helyi és távolsági fuvart egyaránt vállalnak. Elvégzik a rakodást, felhajtják az árut, ha kell. Ezzel az utóbbi tevékenységükkel a rendőrség is foglalkozik, hiszen nagyon sok esetben szabálytalanságot követnek el. Az építőanyagot termelő üzemekből való fuvarozást egyébként jogszabály tiltja. Több szegedi és városkörnyéki teherlaxls az elmúlt két évben több tételben es nagyobb mennyiségben rendszeresen szállított a«Tisza-parti városba cementet és meszet a Pécsi Tüzep Beremendi Cementgyárához kihelyezett telepéről. A meszet és cementet Boremenden 139 forintos mázsánként! egységáron vásárolták. és itt a cementet lflfl' —200 forintért, a meszet 200 —220 forintért értékesítették. Ez az ár magasabb a vételár fuvarköltséggel és rakodási díjjal növelt öszszegénél. A kisiparosok többsége nem vezette be a pénztárkönyvébe e szállításból származó bevételét. A népi ellenörök szerint a gyár nem arányosan terítette ezeket az árukat, mert például a Pécsi Tüzep Vállalat sokkal nagyobb menvnyiségü cementet kapott, mint a szegedi, ahol emiatt ellátási zavarok keletkeztek. A magánfuvarozók tiltott kereskedelmi tevékenységet folytattak, és árdrágítást követtek el. Közismert tény az is, hogy a magántaxisok egy része anyagi juttatásban részesíti a gazdálkodó szerv ügyintézőjét, annak reményében és érdekében, hogy biztos piachoz jusson. Ennek bizonyítása nagyon nehéz, hiszen ezeket az üzleteket igyekeznek tanúk nélkül lebonyolítani. Az összefonódások tényét ékesen bizonyítja, hogy a neb munkája a szegedi Domus Áruházban meghiúsult, mert az áruház vezetője és más személyek ellen éppen ilyen cselekmény miatt indult eljárás a vizsgálat napjaiban. A Szegedi NEB javaslata egyebek között a felügyeleti szervekhez, hogy erősíteni kell a magánfuvarozók árés adóellenőrzését. H. M.