Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-22 / 249. szám

2 Csütörtök, 1987. október 22. / 3 Shultz Moszkvába utazott c< Helsinki (AI*) George Shultz amerikai külügyminiszter szerdán este Helsinkiből vonattal Moszkvába utazott. Elindulása előtt bizakodóan nyilatkozott a közepes hatótávolságú rakéták felszámolását érintő tárgyalások várható eredményeiről. Shultz úgy vélte, hogy a megállapodás lényegében már kész van, mindössze néhány gyakorlati kérdést — elsősorban az ellenőrzés részleteit és a rakéták leszerelésének módját — kell tisztázni. Véleménye szerint a csúcstalálkozó időpontjának kitűzésére is sor kerülhet. A külügyminiszteri tárgyalásokon elsősorban a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról lesz szó, de haladás várható a hadászati fegyverek korlátozásának kérdésében is — mondotta. Shultz Leningrád érintésével csütörtökön reggel érkezik Moszkvába — közölte az amerikai küldöttség szóvivője. Sebes Sándor köszöntése Sebes Sándort, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosát 85. születésnapja alkalmából szerdán a párt vezető testületeinek nevében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára köszöntötte. Ipar - mezőgazdaság Tanácskozott az SZKP KB # Moszkva, (MTI, TASZSZ) Szerdán Moszkvában rendes ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága és a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójával összefüggő kérdéseket, továbbá néhány időszerű feladatot vitatott meg. A Központi Bizottság ülésén Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott előadói beszédet. Az ezt követő vitában közel harmincan szólaltak fel, többek között Borisz Jelcin, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Jegor Ligacsov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Itizskov miniszterelnök, Viktor Csebrikov, az Állambiztonsági Bizottság, elnöke, Aléks/.andr Jakovlev, az SZKP KB titkára, Eduárd Sevardnadze külügyminiszter, Mihail Gorbacsov zárszava után az SZKP Központi Bizottsága jóváhagyta az előadói beszéld főbb tételeit és következtetéseit, elfogadta a vonatkozó határozatot, majd egy szervezeti kérdésül foglalkozott. Eleget tett Gejdar Alijev kérésének, nevezetesen, hogy mentsék fel a Politikai Bizottság tagjának tisztségéből, mivel egészségi okokból nyugdíjba vonul. Ezzel a Központi Bizottság ülése befejezte munkáját NATO-VSZ Újabb megbeszélés Bécsben & Bécs, (TASZSZ) A Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői szerdán Bécsben újabb tanácskozást tartottak. Ezen az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő térségben lévő európai fegyveres erőkkel és a hagyományos fegyverzetekkel kapcsolatos tárgyalások mandátumának kidolgozásáról volt szó. Nagy erejű robbanás Kuvait partjainál 0 Kairó (MTI) Nagy erejű robbanás hangja hallatszott szerda reggel Kuvait déli partjai felől, a Perzsa(Arab)-öböl északi szektorából. A helyi idő szerint reggel nyolc után bekövetkezett detonáció ereje akkora volt, hogy azt még 6080 km távolságból is lehetett hallani. Az első hírek még arról szóltak, hogy a robbanás a valamivel délebbre fekvő szaúd-arábiai Rasz alKafdzsi kikötőjénél következett be, de délre hajózási források módosítottak: eszerint a helyszín a Kuvaitban levő Zur, vagy más néven Mi na Szaúdi körzete. A robbanás oka nem ismeretes. A Kuwait Oil Tankers Company, az átlobogózott tartályhajók mozgását irányító állami vállalat képviselői közölték, hogy az előző nap amerikai hadihajókísérettel útrakelt újabb, immár 12. konvojukat nem érte támadás, a 80 ezer tonnás kőolajszállító és a 46 ezer tonnás földgázszállitó Katar magasságában horgonyzott le. A detonáció színhelye nem messze található Kuvait legnagyobb olaikikötőjétöl, Mina-el-Ahmaditól, ahol a múlt hét csütörtökön és pénteken két hajót ért rakétatalálat. A második egy átlobogózott kuvaiti tanker volt — ennek megtorlásául rendelte el az amerikai elnök az iráni olajfúrótelepek elleni támadást. * CJ Washington (MTI) Az amerikai szenátus szerdán határozatot hozott arról, hogy Reagan elnöknek harminc napon belül tájékoztatni kell a törvényhozást az amerikai erők felhasználásáról a Perzsa-öböl térségében. Ezt követően a kongresszusnak további harminc napon belül kellene állást foglalnia, hozzájárul-e a csapatok további felhasználásához. A szenátus heves vita után, kis többséggel fogadta el a határozatot, amelyet első olvasásban elvetett; de szerzői: a demokrata pártcsoport vezetője, Róbert Byrd és John Warner republikánus szenátor javaslatára újra szavazásra bocsátott. A szenátusi határozat még nem törvényerejű, azt a képviselőháznak is el keli fogadnia, s Reagan elnöknek módjában van megvétóznia a döntést. A határozat elsősorban arra szolgál, hogy valamelyes beleszólást biztosítson a kongresszusnak az amerikai hadmüveletekbe arra az esetre, ha Reagan elnök továbbra is elutasítja a külön kongresszusi felhatalmazás megszervezésére vonatkozó törvény alkalmazását. A vietnami háború tapasztalatai alapján évekkel ezelőtt elfogadott törvény kötelezi a mindenkori elnököt ilyen felhatalmazás megszerzésére, ha amerikai csapatokat meghatározott időn túl kíván állomásoztatni háborús veszélynek kitett körzetekben. Reagan azonban közölte, hogy ezt „alkotmányellenesnek" tekinti és nem hajlandó alkalmazni. A mostani szenátusi határozat mindkét félnek ad bizonyos kibúvót: Reagan kitérhet a törvény érvényesítése elől, a kongresszus pedig valamelyes beleszólási jogot biztosithat magának. Reagan egyébként — ígéretének megfelelően — formálisan, levélben is tájékoztatta a két ház vezetőit a Perzsa-öbölben legutóbb végrehajtott hadműveletről, az iráni platform megsemmisítéséről. A levél ismét „jogos önvédelemnek" minősiti az akciót, amelyről azt írja, hogy „mérsékelt és arányos" válasz volt az amerikai zászló alatt közlekedő kuvaiti tartályhajó, a Sea Isle City ellen végrehajtott iráni rakétatámadásra. Az elnök azt írja, hogy közlése megfelel a törvény rendelkezéseinek, és „együtt kíván működni a törvényhozással a közös cél, a Perzsa-öböl térsége, békéje és stablitása biztosításában". A műszaki fejlődés gyorsításáról és az ezzel kapcsolatos tudományos kutatási eredmények hasznosításáról hallgatott meg tájékoztató jelentést szerdai — Juhász Mihály elnökletével tartott — ülésén az Országgyűlés ipari bizottsága. A képviselők elé terjesztett tájékoztató megállapítja, hogy gazdaságunk — s benne az ipar — kibontakozásának alapvető útja a műszaki fejlődés gyorsítása, az innováció dinamizálása. Már az elmúlt tervidőszakban kidolgoztak több középtávú fejlesztési, központi és tárcaprogramot, de^ezek nagy léptékű termelési és termékszerkezeti változást csak kevés területen eredményeztek. Ennek okai voltak a külpiaci versenyek éledése mellett: a nehezebb értékesítési lehetőségek, a növekvő mértékű vállalati elvonások, és a korlátozott beruházási és importlehetőségek. Ezek mind szűkítették a vállalatok és az intézmények mozgásterét. További gondot jelentett, hogy a feldolgozó iparban a választék csak kevés új termékkel bővült, a gyártmányok átlagéletkora tíz évnél is több. Ugyanakkor az utóbbi két-három évben pozitív változások is tapasztalhatók elsősorban a különböző műszaki fejlesztővállalatok, innovációs vállalkozások létrejöttével. Ezek az intézmények a tudományos-műszaki eredmények gyorsabb és hatékonyabb hasznosítását hivatotjtak előmozdítani. Kialakult az innovációs pénzintézmények hálózata is, amelyek segítik a kutatási-fejlesztési eredmények bevezetéséhez szükséges beruházások finanszírozását. A találmányok hasznos eredménye megsokszorozódott. A világgazdaságban felgyorsult tudományos és műszaki fejlődést azonban iparunk csak részben tudta követni. Ezért a jelenlegi tervidőszakban főleg a kutatásés a tudományigényes szakmakultúrákat kell fejleszteni, a szűkös anyagi-technikai erőforrások miatt előtérbe kerül a szakértelem, az alkotó mérnöki tevékenység. A gazdasági-műszaki fejlődés irányzatai világszerte a teljes innovációs rendszer átfogó fejlesztésének adnak elsőbbséget. Hazánkban az ipar szerkezetátalakítását és a fejlődés gyorsítását alapozzák meg a különböző gazdaságfejlesztési programok, a középtávú kutatásfejlesztési tervek, és az ezekhez kapcsolódó tárcaprogramok. Valamennyi a műszaki kultúra Vállalatok, intézmények, egyéni előfizetők figyelmébe ajánljuk! Előfizetéses étkezésre szabad kapacitással rendelkeznek éttermeink, konyháink: Hóbiárl bisztró. Búbos étterem. Egyelem étterem, központi konyha, KISZ-táhorkonyha, Lila Akác étterem. Jelentkezés a helyszínen. Várjuk kedves vendégeinket! CSONGRÁD MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT Robert Solow kapta a közgazdasági Nobel-díjat gyors ütemű fejlesztését tűzi ki célul. A fejlesztési feladatok sorában kiemelkedik az elektronizáció, a biotechnika, a szerkezetianyag-kultúra fejlesztése, a finommegmunkálási eljárások korszerűsítése, a gyártásautomatizálás, a mérési kultúra és a minőségügy fejlesztése. A tájékoztatót vita követte. Az ülés végén Tóth Attiláné (Budapest) javasolta az ipari bizottságnak,1 hogy a következő tanácskozáson tűzzék napirendre a legutóbbi jelentős hitelfelvétel felhasználását, továbbá a jövőre életbe lépő adók, szabályozóelemek várható hatásait. A vitában felszólalt még Bozsó Lajosné (Budapest), Dobos Józsefné (Heves megye), Kovács Károly (Budapest) és László Ferenc (Fejér megye) képviselő. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szerdán a Dunakanyarba látogatott. A Dunakilitiben megtartott, kihelyezett ülésen — amelyen Csclőtei László elnökölt — a testület tájékoztatást hallgatott meg a vízgazdálkodás előtt álló feladatokról, valamint a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésének helyzetéről. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokról szólva egyebek közt elmondotta: a hetedik ötéves tervidőszakban két fő célt határoztak meg, az ivóvízellátás fejlesztését, illetve a felszíni és a felszín alatti vizek fokozott védelmét. Ezekre a beruházásokra a rendelkezésre álló forrásoknak mintegy kétharmadát fordítják. A fejlesztést egyrészt az teszi szükségessé, hogy 1100 településen nincs vezetékes ivóvíz, másrészt a használt vizek tisztítása elmarad az igényektől, azaz a közműolló tovább nyílik. Az OVH elnöke hangsúlyozta: napjainkban 700 településen nincs egészséges ivóvíz, ezek közül 450 községben társulások létrehozásával kívánják kiépíteni az ivóvízhálózatot a mqstani tervidőszakban. így 1990-re a vezetékes ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 73 százalékra emelkedik. A tervidőszakban mintegy 400 ezer köbméterrel bővül a szennyvíztisztító kapacitás, s a szennyvízhálózathoz kapcsolódó lakások aránya eléri a 42 százalékot. Az általános forgalmi adó bevezetését követően a fejlesztési források mintegy 20 százalékkal csökkennek, ám azért, hogy a lakosság kezdeményezőkészsége ne mérséklődjék, a társulásoknak a költségek egy részét visszatérítik — emelte ki az OVH elnöke. A jövő év elején olyan vízdíjrendszert alakítanak ki, amely a mostaninál jobban tükrözi majd a ráfordítási költségeket. Erre azért is szükség van, mert jelenleg a lakosság csupán 21 százalékát téríti meg az ivóvíz előállításával kapcsolatos költségeknek, s így nem érdekelt a takarékosságban. A Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésének helyzetéről szólva az államtitkár kiemelte: a többcélú hasznosításnak megfelelően a beruházás megvalósításával a Duna Pozsonytól Nagymarosig terjedő szakaszának természetes vízenergiája hasznosul, a két erőmű évi átlagos energiatermelése 3,6 milliárd kilowatt lesz. Magyarországot a termelt villamos energia 50 százaléka, azaz évente kereken 1,8 milliárd kilowatt villamos energia illeti meg. Az építkezéshez szükséges terület négyezer hektár, ez kétezer hektár erdőt, ezer hektár szántót és ezer hektár rétet foglal magába. Az érintett mezőgazdasági üzemeknek a beruházáshoz igénybe vett területekért teljes kártérítést fizetnek. Az építkezés megkezdése előtt rendkívül alapos környezetihatás-tanulmányt végeztek. Ma már biztosan állítható, hogy a vízlépcsőrendszer megépíthető a természet súlyosabb károsodása, a környező települések veszélyeztetése nélkül. Az OVH elnöke elmondotta : a nagymarosi vízlépcsőt mintegy 18 és fél milliárd forint értékben osztrák vállalkozók építik meg. A munkáért 1996-tól villamos energiával fizetünk. Ezt követően Schmidt Ernő (Vas megye), Dobi Ferenc (Pest megye), Boros László (Budapest), Solymosi József (Tolna megye), Hankó Mihály (Békés megye), Dauda Sándor (Budapest), Antal Imre (Pest megye), Cselőtei László (Pest megye), Nemes Tamás (Komárom megye) képviselők kérdéseket tettek fel a vízlépcsőrendszer építésével összefüggésben. Brezniczky József (Baranya megye) javasolta: az eddiginél szélesebb körű, részletesebb tájékoztatást kapjon a közvélemény erről a nagyszabású beruházásról. A tájékoztatót követően a bizottság tagjai megtekintették a dunakiliti duzzasztómű és tározó építkezését, illetve hajóval Gönyübe utaztak, és megismerkedtek a vízlépcsőrendszer részeként kialakítandó üzemvízcsatorna beruházási munkálataival. A 63 éves amerikai Róbert M. Solow professzor, a Massachusetts Institute of Technology közgazdász kutatója kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat „a gazdasági növekedés elméleti problémáinak kutatásában elért, eredményeiért" — közölte szerdán a Svéd Királyi Akadémia. A díjat odaítélő bizottság szerint Solow „olyan matematikai modellt dolgozott ki, amely alkalmas a gazdasági növekedés hátterét adó tényezők elméleti feltérképezésére és mennyiségi számbavételére. Solow modellje válaszokat ad arra, hogy a gazdasági növekedést milyen mértékben befolyásolják a különböző termelési tényezők." E tényezők között Solow szerint legnagyobb súllyal a technológiai^ fejlődés esik latba. A Solow-modell nem újkeletű egyébként; mintegy 30 éve dolgozta ki a most Nobel-díjjal kitüntetett tudós, aki azt vizsgálgatja azóta is számitógépes modelleken keresztül, hogyan befolyásolja a gazdasági növekedést a tőkeberuházások, a megtakarítások, a foglalkoztatottság és bérszínvonal, vagy egyéb gazdasági tényezők alakulása. Solow volt az első, aki a műszaki haladás, a kutatás-fejlesztés növekedésgerjesztő hatására, méghozzá mérhető hatására felfigyelt, és ennek fontosságát, mint elsődleges tényezőét hangoztatni kezdte. „Solow elméleti modellje óriási befolyást gyakorolt a gazdasági elemzésekre" — emeli ki a svéd akadémia. Módszerét ma használják a Világbanknál és számos országban, hiszen mindenütt készülnek manapság gazdasági előrejelzések, működnek a kormányzatok mellett ilyeneket készítő intézetek. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! • AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM, DEBRECEN, ÁLLATTENYÉSZTÉSI FŐISKOLAI KARA (HÓDMEZŐVÁSÁRHELY) pályázatot hirdet a tanüzemvezetői állásra • A kinevezendő tanüzemvezető feladata lesz az oktatás és kutatás szolgálatában szervezői munkák ellátása és ágazati munkák irányítása. Pályázhatnak olyan agrármérnökök vagy üzemszervező üzemmérnökök, akiknek legalább 10 éves nagyüzemi (közép)-vezetői gyakorlatuk van. A betöltendő állás után a 16/1983. (XII. 17.) ÁBMH számú rendelkezésben, a 3303. kulcsszámú munkakörre megállapított illetmény jár. A pályázatot mellékleteivel együtt 1987. november 6-áig kell az Agrártudományi Egyetem, Debrecen, Állattenyésztési Főiskolai Kar főigazgatójának (Hódmezővásárhely, Lenin u. 15., Pf. 79. 6801) benyújtani. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítás! a főiskolai kar főigazgatója (Hódmezővásárhely, Lenin u. 15., telefon: 41-779, vagy 46-466) ad.