Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-22 / 249. szám

Csütörtök, 1987. október 22. / 3 O MÓRAHALMI LÁTOGATÁS. Már évek óta tart a meleg, baráti kapcsolat a mórahalmi szociális otthon idős emberei és a Kenderipari Tröszt szegedi KISZ-esei között. A fiatalok gyakran látogatják meg az öregeket, és üres kézzel sosem mennek hozzájuk. Ajándékkal, műsorral vagy munkával segítik őket és Somogyi Károlyné felvétele ápolóikat. Legutóbbi látogatásuk alkalmával vendégeket is vittek magukkal: a Rigó utcai nevelőotthon néhány kis lakója verses-zenés műsorral szórakoztatta az öregeket — miközben a fiatalok kitakarították, megszépítették a 140 idős ember otthonát. Felvételünk a látogatásról készült. hány óra alatt a 143 éves Kübekháza, a határközség. Ács S. Sándor Kübekháza Segítség a letelepedéshez Szegedtől 17 kilométer- szerint a lakók 47 százaléka A Dél-Tisza Menti Áfész riyire, a román határtól kő- igényelné a korszerű ener- biztosítja az áruellátást. Az hajításnyira fekszik Kübek- giahordozót. A megvalósítás alapvető cikkekből nincs háza. Takaros kis község, reálisan az 1990-es évek hiány, az olcsóbb húsféleséIgy éreztem a minap, ami- elején képzelhető el. gek viszont ritkán kaphatók, kor néhány órát „vendéges- A környéken a kukorica, A művelődési otthont a kedtem" Nóvák Ferenc ta- a búza, a napraforgó és a régi községházából alakítotnácselnöknél. Megtudtam, lóbab termesztése a gazdasá- ták ki. Itt működik egy hogy a múlt század derekán, gos. Ipar nincs a faluban, klubkönyvtár és a mozi is. pontosabban 1844-ben alapi- de a Déltex és az Afész kö- Az épület állaga sajnos nem tották ezt a falut és 1851- zösen varróüzemet akar lé- kielégítő. Üjat kellene építoen svábokat telepítettek tesiteni. Már 24 asszony je- tenii, de nincs pénz. ide. Közülük tma már csak lentjcezett munkára. Még új körzeti orvosnő -látja néhányan laknak itt — ve- ebben az évben szeretnék €| az egészségügyi feladatogyes házasságban. A betele- „nyélbe ütni" az üzletet. A kat. Hetente kétszer fogo'rpedéssel 15 hold föld járt, Zöldért is ad munkát a kü- vosj szakrendelésen várják amihez jött még fél hold bekieknek: 4—5 éve kihord- a betegeket. A gyógyszertár építési telek és egy másik ják házakhoz a hagymát az igso^es évek elejétől szolfél hold úgynevezett pó- tisztítani. Ez a nyugdijasok- gaija a betegellátást, talék. A község névadója nak és a kismamáknak biz- j mutatta önmagát négróf Kübeck Károly bécsi tosit többletjövedelmet, udvari kamarás, akinek a Sajnos kevés a kisiparos, többi között ez a vidék is Nincs férfi- és női fodrász, adománybirtoka volt. férfiszabó, autószerelő, kaUgorjunk egy nagyot az rosszérialakatos, fényező, peidőben. Kübekháza 1968-ban d'g a tanács jelentős segítlett határőrközség és 1979- í*'get tud nyújtani a leteleben érdemelte ki a Kiváló pedéshez. Határőr Község megtisztelő A településfejlesztési hozcímet. önkéntes határőr zajarulast út- es jardaepicsapat már 1968 előtt is tásre szavazták meg ugy, volt.de az emiitett időpont- h°gy 1986-ban 400 forintot ban Bordás Sándor ötlete fizettek házanként, s ezt az nyomán összehívták a ha- összeget a tervidőszak vétárvadászokat és a közösen könnyebb el alapján alakultak határőrközséggé a falu lakói. Azóta határőrklubot alakítottak ki társadalmi munkában. Kübekházáín ezerötszázán élnek. Ez a lélekszám az utóbbi időben állandónak tekinthető, ugyanis az elköltözők helyébe jönnek a városból kiköltözők. Ez utóbbiak zöme a fiatal házasokból és a nyugdíjkorhatárhoz közeliekből tevődik ki. Viszonylag olcsón vásárolhatnak olyan házat, ami lakható és jókora kert is tartozik hozzá. A közlekedés elfogadható. Szegedre autóbusszal 30—35 perc az utazás, de a tanács vezetői szeretnék, ha a délutáni járatok sűrűbbek lennének. Gázhálózatot itt is építeni akarnak. A felmérések Fontosat — röviden Mostanában — főleg, mióta munkaidő utánra tették az összejövetelek egy részét — egyre többször hallom ezt a „nem érek én erre rá"-t. Korábbi dumapartinak minősíthető, értelmetlen gyűlések, fórumok, közéleti események rossz tapasztalatai alapján mondják ezt sokan. Meg azért, mert tényleg elfoglaltabbak saját ügyeikkel mostanában az emberek. Időt, energiát beosztani egyre bonyolultabb. S mintha egyszerre nehezebben. osztanák be úgy, hogy a köz dolgaira is fussa. Nem lehet — nem szabad — ezt észre nem venni! Mert egyre több a hiányzó; akár szépítjük a közéleti eseményekről szóló tudósításokat, akár nem ... Magyarázgatja nekem egy brigádvezető, hogy azért a terjedő passzivitás, mert nem munkaidő alatt vannak az események... A' népfiont egyik aktivistája azt fejtegeti, hogy azért van ez, mert kisebb az érdeklődés a közös dolgok iránt... A gyárkapun bevásárlószatyorJó néhányszor valtam olyan helyzetben, amikor, ha leheltem volna — s nem tart vissza munkaköri kötelességem , legszívesebben tüntetően kivonultam volna a teremből, az értekezletről, a gyűlésről, a közéleti fórumról. Ahol hosszasan mondták, esak mondták az alig valamit, vagy éppen a semmit. Aki pedig hallgatta, az többnyire mérgelődött, inert úgy érezte, hogy a szóesépléssel csak az idejét lopják. Vérmérsékletétől, s attól függően, hogy a munkaidejét vagy a szabadidejét „értekeztek el", ki-ki másként minősítette a mihaszna tanácskozásokat, de egyegy időrabló ülés után az a felmerülő kérdés közös volt, hogy „minek az ilyen". Sokan hozzátették még azt is, hogy „nem érek én erre rá". ral kilépő, villamoshoz roha nő munkásasszony az „uta- A gyűléseknek, fórumokzási holtidőben" arról be- nak titulált összejövetelek szél, hogy a paszivitás, az egy része valóban nem fon. érdektelenség látszat vala- tos, tényleg sok még a melmi; hiszen igenis érdeklik lébeszélés, s az ilyesmire lumokon haszontalan azok a dolgok, amik őt köz- igazán egyre kevésbé érünk vetlenül is érintik, arra van rá. De: a munkát, az egyészava, el is mondja, de ni sorsokat befolyásoló, köznem hosszú, szócséplő gyű- vetlenül érintő, megítélő léseken, arra még munka- munkahelyi tanácskozásokat, kozeleti forumokat igenidőben sem érne rá . Köztásának, vagy éppenséggel megakadályozásának. Aki érdekelt, annak van mit mondania, az nem nyargalász szóvirágos tiszteletkörökön, az a lényeget keresi, mondja. Az nem esik a szócséplés tulajdonképpen fegyelmezetlenségnek minősíthető vétkébe. S egyre kevésbé hagy abha esni másokat, ha változtatunk öszszejöveteleink eddigi stílusán, és mostantól nem tűrjük el a tiszteletkörözőket, az előttük szólóhoz félórákig csatlakozókat, a semmitmondókat, a mellébeszélőket, hanem megmondjuk nekik ott és akkor, kerek perec, hogy ilyesmire mi nem érünk rá. Csak azt hagyjuk beszélni, akinek érdemi mondandója van. Ha pedig beszélünk, tegyük azt röviden, lényegretörően, gondolatébresztőén. Azaz, fegyelmezettebben. Tudva azt, hogy munkában is, szavakban is az érdemiek időszaka jött el. a valóban hatékony cselekvésé, a minőségibb teljesítményé, a lényeget kereső és kimondó, kifejező gondolaté. Mert csak ezzel juthatunk előbbre. A „mellébeszélés" mind a munkában, mind a munkahelyi és közéleti fósőt hátráltató, visszahúzó. Amitőlszabadulni kell. De nem úgy, hogy „passzivitásba vonulunk", távolmaradunk, nem érdeklődünk, és nem életi fórumokon rendszere- röviden, szókimondóén, lésen részt vevő tanácsi dol- nyegre törően fogalmazó gozók vitatják maguk közt, előadókat és hozzászólókat .... , . , . meghallgatják, nem sajnálmiért, hogy egy-ket kepvi- ják rf. fl2 Még a ¿un_ selő és tanacstag beszamo- kaidon túli idejéből is állóira szervezés nélkül is so- doz a dolgozó arra az esekan mennek, másokéra pe- menyre, amin olyan kérdé... . , . . sekről van szó, amikhez ködig joforman csak a híva- „ „ ' . . .. h J ze van, amikben erdekeit, tálból küldöttek és néhány amjkhez felelősségérzete nyugdíjas ... diktálja-hozzászólni. Fordítgatom, pászítgatom S csakis ilyen eseményekmagamban az érveket, gyüj- re lenne szabad invitálni! tögetem a tapasztalatokat, Legyenek érdekeltek az oltelemezgetek eseményeket; levők abban, hogy ott jelen valóban sok-e az értekezlet; legyenek, sőt véleményük minek mindenről fórumotl legyen. Mit el is mondanak, szervezni; csócséplés-e a mivel részesei lehetnek vajellemző, s igazándiból nem lami kezdeményezésének, érünk-e rá. kialakulásának, megvalósíis fontosnak minősítik; a érünk rá. Hanem úgy, hogy géig évente száz forinttal emelik. Eddig — tanácsi támogatással — 2 milliót költöttek útépítésre. Törpevízmü biztosítja az ivóvizet a községben. Ez és az 1981-ben fúrt második kút hosszú távon teszi lehetővé a vizellátást. Kübekházán bölcsőde nincs, jelenleg erre nincs is igény, de van egy 3 csoportos jói felszerelt óvoda. Ebben az évben adták át, és 200 ezer forintba és jelentős társadalmi munkába került. Az általános iskola is újnak mondható, hiszen 8 éve kezdődött abban a tanítás. Szaktantermes oktatásban részesül a nyolc osztályba járó 168 diák. Az óvodások és az iskolások saját konyháról étkeznek, de jut ebéd a szociális rászorulóknak is. Tervezik, hogy január l-jétől megnyit; ják az idősek klubját. Megszűnnek a menetrendszerű járatnk A MAHART értesíti az szerinti járat pedig október utazóközönséget, hogy a 25-én, vasárnap szállít utolDuna alacsony vízállása jára utasokat. A budapesti miatt nem közlekedteti a sétajáratok, valamint az menetrend szerinti járatait: Fszteraom_Párkanv ,ctu a személyhajók ma. csütör- tózKrgom Farxany (stutökön, a soroksári Duna- rovó) kozott kozlekedo komp ágban közlekedő menetrend továbbra is közlekedik. 1 Lapozgatás a Csongrád megyei statisztikai évkönyvben (8.) Megyei böngésző Egészséges nemzetről álmodozunk. Ennek egyik fedezete az orvosi ellátottság. 1975-ben megyénkben tízezer lakosra 32 orvos jutott — 1986-ban 41. Az általános körzeti orvosok száma nagyjából ugyanazon lélekszámra vetítve 15-tel növekedett 1975—1986 között. A gyermekgyógyászkörzetek száma 18-cal emelkedett ugyanebben az időben. A kórházi1 ágyak száma mérsékelten, közel 200-zal nőtt. Bzonos színvonalon A megyei statisztikai évkönyv (1986) bizonysága szerint lényeges változás az onkoradiológia nem történt az elmúlt tíz szemészet ugrik esztendőben a megye százalék fölé. egészségügyi ellátásában szerencsésnek — vagyis: azonos, vagy hasonló színvonalon ma- ágykihasználása radt az egészségügyi gondoskodás. Egy-két adatban ezren vettek igénybe. A két adat különbsége majdnem ugyanazt az adatot mutatja. Különösen figyelemre méltó azonban, hogy a családi pótlékra jogosult, illetve azt igénybe vevő családok száma megyénkben 1975-ben mindössze 28 ezer 716 volt — 1986ban azonban már megkö. . . . zelítően 51 ezer! A kifi„legopumali- zetett asaladi pótlék összeIalr i c ge ezalatt 200 millióról 765 millióra emelkedett! Mennyit voltunk táppénzen? 1986-ban 2 és fél ,. , . , ... millió napot; vagyis száz to, hogy nemely osztály emberbőL mindennap 6 használás a sabb" (98,2 százalék), s meg a még 90 Talán még is mondhaalacsony volt 1986-ban: fertőzőosztályokon 48,5 mégis jelentősebb a vál- százalék; intenzív betegeltozás,-az ellátás színvonalának javára. Az orvosok látó osztályokon 58,8 százalék. S ugyan ki érti: a mindennap i«Kw.n maradt távol a munkából, igazolt betegség miatt. A szociális gondoskodás számaiból: a szociális otthoni férőhelyek száma 1975—1986 között 1788-ról 2135-re emelkedett megyénkben. A gondozottak száma régebben is, ma is nemcsak beteg- kevesebb a lehetségesnél, .. . .„ . ség! Évente egy-egy bol- de nem számottevően tasbol elbocsátott betegek csödével több lett a tíz év (1986_ban az eltérés mindszama lenyegesen noveke- alatt; a befogadási képes- össze 30). Az öregek nappedig 1664-ről 2819-re ug- közi otthonai azonban rott. Bölcsődei felvételre megkétszerezték fogadómár nem kell tolakodni — képességüket 10 év alatt. szama ugyan mérsékelten szülőotthonokban 21,5 száemelkedett, az ápolóké an- zalék! nál jelentősebben (478-ról 716-ra). Igaz ezzel szem- szetesen ben, hogy a kórházi elládett: 1975: 87 ezer — 1986: 115 ezer. Bizonyosan a gyógyitómunka eredméAz egészségügy terményességét igazolja, hogy az elutasított gyermek nincs Nem nagy öröm, de erőágykihasználás mégis csök •kent valamicskét eközben, még ha csupán 15 százaié- ^ondoTÁs] kot mutat is a statisztika. Az egyes kórházi osztályokra a terhelés korántsem arányos. A múlt évi adatokból kiderül, hogy az ideggyógyásza ágykiCsongrád megyében! feszítéseinket becsülettel Különös szám: a gyer- tükrözi: 1975-ben 6 ezer segélyt ember részesült megyénkigénybe vevők száma 1975- ben tanácsi szociális seben 11 ezer 451 volt — gélyben — tavaly pedig 26 1986-ra 4 ezer 430 lett. ezer. A segélyezésre fordiIgaz, közben bejött a gyer- tott összeg ezalatt 16 milmekgondozási díj, amelyet lióról 84 és fél millióra a múlt év végén iközel 5 emeLkedétt. csak érdemi dolgainkat érintő értekezletet, gyűlést, tanácskozást, beszámolót, valódi fórumot szervezünk — ahol felelősséggel, fegyelmezetten, lényegre törően mondjuk el a véleményünket, adjuk elő javaslatainkat és kritikai észrevételeinket. Lehetőség persze munkaidő után. Amikor — ne feledjük! — a mások szabadideje is ugyanolyan drága, mint a miénk. Ne kelljen hát tűkön ülve, órát nézve, azon mérgelődni,' hogy „már megint lopják az időnket". S ne kelljen, persze, ezen dühöngeni a munkaidő alatt esedékes tanácskozásokon, értekezleteken se. Ott méginkább váltsunk stílust! Méginkább próbáljunk a fentiek szerint tevékenykedni! Hiszen ott dolgozunk (fizetnek érte!), s a miként, a tanácskozás munkastílusa egyben minősíti a munkánkat is. S ha igazán adunk magunkra, nem engedhetjük meg, hogy egy-egy munkaértekezlet után bárki azzal álljon fel az asztaltól, hogy megkérdezi, „minek az ilyen tanácskozás". (Zárójelben: merjük már mindenhol, ahol lehetne és kellene, feltenni ezt a kérdést?) Szabó Magdolna Vegyes vállalat Termékszerkezetének megújítására készül a Fertődi Építőipari Szövetkezet. Jövőre az eddiginek felére csökkenti hagyományos faipari tevékenységét; első lépésként már megszüntették a korábbi nagy tételű ablakgyártást, mivel üzemük alacsony technikai színvonala miatt nem tudtak az új hőtechnikai szabványnak megfelelő ablakokat készíteni. A felszabaduló munkaerőt a tetőtéri ablakok gyártásában foglalkoztatják. E termék hazai gyártására vegyes vállalatot alapított a szövetkezet és a dán V. Kann Rasmussen Industri szerkezetgyártó cég. A vegyes vállalat megvásárolta a dán partner leányvállalatától, a Velux Internacional ablakgyártó cégtől a velux rendszerű tetőtéri ablakok gyártási engedélyét és technológiáját.