Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

4 Csütörtök, 1987. október 15. Hagy ház komforttal Családi házat kínai el­adásra az Országos Taka­rékpénztár Csongrád Megyei Igazgatósága Makón, a Kos­suth utca 14 szám alatt. Az épület hatszobás, amelyben két fürdőszoba, két konyha szolgálja a kényelmet. A ház két-három családnak is al­kalmas. környezete igénye­sen parkosított. A vételár 1 millió 854 ezer forint. A vá­sárláshoz a készpénzen kí­vül .1 százalékos OTP-hitel, ifjúsági takarékbetét-köl­csön, vállalati hitel és szo­ciálpolitikai kedvezmény is felhasználható. Az érdeklő­dök az OTP makói fiókjá­nál jelentkezhetnek .(x) n családok nagyságáról A Központi Statisztikai Hivatal az Egészségügyi Mi­nisztériummal együttmű­ködve széles körű felmérést végez arról, hogy az elmúlt másfél évtized népesedés­politikai intézkedései ho­gyan befolyásolták a család­tervezést, s hogyan hatottak a család nagyságára. A vizs­gálat részeként a közeli na­pokban, hetekben országo­san mintegy 4700, 1974-ben házasságot kötött nőt keres­nek fel otthonukban a helyi, körzeti védőnők, s tájéko­zódnak a családnagyság ki­alakításának körülményei­ről. Érdeklődnek arról is, hogy mennyi időt fordítanak a házasságban élö nők a gyermekek gondozására, ne­velésére, s hogyan tudják összehangolni a gyermekne­velést a házon kívül végzett munkával. Szombaton A szovjet tv napja A szovjet televízió napját rendezik meg szombaton, október 17-én a Magyar Te­levízióban. A kora reggeltől éjfélig tartó összeállításban a szovjet televízió ismert és népszerű műsorai, ottani te­levíziós produkciók adnak áttekintést a baráti ország televíziózásának jelenéről. A kádasmester Ez az utam i.s úgy indult, hogy nem lesz belőle sem­mi. Fölhívtam Sipos Sán­dort, aki hirdetés szerint kádak íolúiitását végzi, de mindenáron le akart beszél­ni a találkozóról. — Mit akar megtudni? — Azt. hogyan lehet rossz kádból jót csinálni. — Ez az egy. amit nem fog megtudni. Nem árulom el senkinek. — Mégis: vegyem a há­tamra a kádat és vigyem el? — Ki se kell mozdítania a helyéből. Mi házhoz me­gyünk. — Es? — És megcsináljuk. — Várjon, ember! Akárki meglesheti. — Nem leshet meg, mert udvariasan fölhívjuk a fi­gyelmét, hogy dolgozni sze­retnénk. Kullancstermészet nin­csen bennem, de nem sze­retek lemondani jónak ígér­kező témákról. Beadta a de­rekát, másnap négyre me­hetek. Ott is vagyok ponto­san, ötkor ő is megérkezik. Pedig nem látszik olyannak, aki játszik a szavával. Tro­lival jött, útközben óvodá­ba is ment nagyobbik lá­nyáért, el is akadt a jár­gány, azért késett. Addig a felesége és kisebbik gyere­ke töltötte velem az időt. Róluk is érdemes lenne írni egyszer, mert nagyon úgy tűnik, szeretetben, nevelked­nek a gyermekek, de most csak a kádról beszéljünk. — Eredeti foglalkozása? — Tüzeléstechnikus va­gyok a városgazdálkodás­nál. — Akkor magát kell szid­nunk, ha hideg a fűtőtest? — Szidni engem is szid­hat, mert akkor mindenkit szid az ember, de én a ké­mények ügyeit intézem. — így is messze esik a fürdőkádtól. — Minden családban meg­teremhet az ötlet. Idős szü­lők vannak, akik ráadásul ragaszkodnak régi holmi­jukhoz. Rossz a kádjuk, pénzük nincsen újra, segí­teni kéne rajtuk. Kipróbál­tuk, bevált. — Emlékszem az intésé­re, nem is akarok szakmai titkokat semmi furmánnyal előbányászni, de segítsen egy kicsit. Lepattan a zo­mánc a kádról, fölhívom önt, és megcsinálja. Vala­hogy meg kell tisztítania a foltot, aztán, gnndolcén, több rétegben föstéket ken rá. Rossz nyomon járok, mert nevet. — Mi nem ilyen munkát végzünk. Van egy öreg kád, annyit súrolták már, színe se látszik, és rovátkáiba be­leragad a szenny. Hideg el­járással újrazománcozzuk. — Nem lehet! A zománc azért zchnánc, mert tűz is kell hozzá. — Jó, nem zománcozzuk Több rétegben bevonjuk. — Csak a régit? Néha az új hamarabb tönkremegy. — Sajnos, igaz, és ráadá­sul az anyaga se a legjobb. Szeretjük is előre megnézni, milyen. Megsimogatja az ember, abból minden kide­rül. — Tehát ott van nagy'ma­máék régi kádja, amelyik­nek az anyaga kitűnő, de a máza nem az. — Nem belföldi szárma­zású anyaggal kezeljük, csa­ládi kapcsolatok révén ju­tunk hozzá. — Kicsit se szokatlan, mondhatjuk úgy is, hogy külföldi az anyag. Garan­ciát vállalnak? — Nem. A kádgyár se vállal az újért, a bolt se, miért éppen mi vállaljunk? — Gondolom, nagyobb lenne a bizalom. — Megmondom őszintén, mi se tudjuk, meddig tart az új bevonat. Másfél éves kádunk már van, arra biz­tatjuk leendő ügyfeleinket, nézzenek meg olyant, ame­lyiket már megjavítottuk. — Akármire használható utána, és akármivel súrol­ható? — Mindegyikre azt mon­dom. nem. Láttunk ugyan kádat, amiben krumplit tartottak, meg olyat is, ami­ben kolbászhúst dagasztot­ták, de a kád mégiscsak für­désre való. Nézze meg az értelmező szótárt, abban is az áll. Tisztításra pedig a folyékony mosószert ajánl­Vízgazdálkodási társulatokról „Már a múlt század nagy vizi munkáinak (pld. a Tisza­szabályozás) végrehajtásá­ban kiemelkedő jelentőségük volt az érdekelt birtokosok un. vizi társulatainak, ame­lyek jogviszonyait a vizjog­ról szóló 1885. évi XXIII. törvény kimerítő részletes­séggel szabályozta. Ezek a vizi társulatok egészen a felszabadulásig nagy részét végezték az akkor még nem állami feladatkörbe tartozó vízügyi tevékenységnek. A vízügyek intézésének 1948­ban történt államosításával a vízi társulatokat is álla­mosították." — írja Simády Béla vizügyigazgató annak a kiadványnak előszavában, amely a vizgadálkodási tár­sulatok megalakulásának 150. évfordulója alkalmából jelent meg, nemrégiben. A vízügyek államosítása után azonban nem sokkal kiderült, hogy á vízgazdál­kodás fejlődésében érdekelt helyi államigazgatási szer­vezetek. a lakosság, az ipar, a mezőgazdasági üzemek és az állami vízügyi szervezet között az együttműködés nem kellően szabályozott. A vízgazdálkodásban érde­kelt helyi szervezetek és a lakosság nem kapott meg­ftlelő érdekeltséget. Ezen próbált segíteni egy 1957. évi törvényerejű rendelet, amely létrehívta a helyi érdekű vízgazdálkodási • tár­sulatokat. A regi vizitársula­tok mintegy 120 éves műkö­dése, az új vízgazdálkodási társulatok 30 éves munkás­sága igazolta, hogy az utób­biak a helyi vízgazdálkodás­nak jelentós teljesítménye­ket felmutató szervezeteivé váltak. A kiadvány legfontosabb tanulmánya Forgó László ny. vízügyi igazgatóé, aki a Csongrád megyében mű­ködött ármentesitő társula­tok történetéről ír, megala­kulásuktól az államosításig. Első korszakukban, amelyet Forgó László az alakulástól az 1879. évi szegedi árvízig jelöl meg, megépítették a megyében az összes árvíz­védelmi töltést, számos zsi­lipet, szivattyútelepet, belvízi főcsatornát hidjaikkal és átereszeikkel együtt. Ezeket a munkálatokat jól képzett és modern gondolkodású vízügyi mérnökeink irányí­tották. Az országban 1872­ben nyilvántartott 29 társu­latból 8 mükodótt az Alsó­Tisza vidékén. A szerző szerint a társulatok második korszaka 1919-ig, majd a harmadik az államosításig terjed. Ez utóbbi korszak­ban a társulatok hősies har­cot vívták a belvizek ellen. Az ország legnagyobb ilyen szervezete a Körös—Tisza— Maros Ármentesitő Társulat volt. A Csongrád megyei társulatok felügyeletét a szegedi Folyammérnöki Hi­vatal (egyik nagy felkészült­ségű főmérnöke volt: Reök Ivari, a Reök-pulotá — a .Jófaru-ház" — építtetője) vegezte. A megye területen jelenleg ot vízgazdálkodási társulat működik, de egy-egy Békés megyeivel és Bács­Kiskun megyeivel szoros az együttműködés. Az új típusú vízgazdálko­dási társulatok kialakulását, fejlődését, munkásságukat a kiadvány számára Fehér József foglalja össze. Ezek a társulatok ma már jogi személyek, és lehetnek vizi társulatok, valamint vizi­kozmü társulatok. 1966 óta ezeket területi választmány fogja össze. Vágás István összeállítá­sában a kiadvány idéz a történelem társulati küzdel­meiből, Hatolykai Pap Ist­ván 1939-ben írott munkája alapján. Ebből az írásból is elénk tárul az a hatalmas erőfeszítés, amely az 1879. évi szegedi árvízkatasztrófát megelőzte. Végül Csizmadia Károly összeállításában megadják a társulatok ama állandó al­kalmazottjainak névsorát, akik az államosítás idején ezen a területen dolgoztak, és így őket az állami vízügyi szolgálat alapitóinak kell tekintenünk. Többek közü­lük ma is élnek, nyugdíjas szakemberek, akik most is érdeklődnek a vizek ügyei iránt. A kiadvány szerkesztői munkáit Vágás István vé­gezte. A most formálódó új gazdasági élet lehet hogy ismét a társulati munkára irányítja a figyelmet, ami­hez jó alapot nyújthatnak a másfel évszázad eredményei. Bátyai Jenő juk. A legolcsóbb is jó, a Tip. vagy a Bip — Ha valaki azért jelent, kezik, mert újracsempézte a fürdőszobát és hczzáillöbb szint szeretne? — Egyre többen jönnek ilyen kéréssel. Most a baha­maszínek a keresettek, de nekünk egyelőre csak vilá­goskék van. Hamarosan lesz tálán más is — Hallottam az előbb, amikor a felesége telefonált, hogy szint eresztő ruhát nem tanácsos áztatni benne, és nyolc napig nem hasz­nálható a kád. — Ez mind igaz, sőt hy­pózni se tanácsos. Három­négy nap rámegy a munká­latokra, és utána legalább öt napot kell szánni a tel­jes keményedésre. Mondom, garanciát nem adhatok, de jó minőségű munkát igen. Eddig még nem volt panasz ránk. — Többször is fejedelmi többesben beszél — Nem fejedelmi, hanem ketten csináljuk — Az adóhivatallal sem­mi kapcsolatom nincsen, igy se árulható el a tarsa? — Nem titkos, csak tá­vollétében nem akartam em­legetni. Kapás György, meg is érdemli, hogy öt is nevén nevezzük. — Jó üzlet7 — Ezernégyszáz forint irányárral dolgozunk. Sokat nem kérhetünk érte, és so­kat nem is csinálhatnánk az egészség károsodása nélkül. Sokszor előfordul, hogy in­kább lebeszélem a leendő kuncsaftot, illetve rábeszé­lem, hogy vegyen új kádat, ha úgyis fölújítja az egész fürdőszobát. Bizonytalanba soha nem akarom belehajta­ni őket — Említette az előbb, hogy az egészség károsodhat közben. Ezek szerint komp­resszorral dolgoznak. — És védőöltözetben, gáz­álarccal. — Most már értem, miért nem kell külön agitalni az embereket, hogy ne kíván­csiskodjanak. Azt is sej­tem, leginkábí) a hét végén csinálják — Elvileg bármikor, de jobb, ha a házigazda is rá­ér. Előfordult ugyan már, nem is egyszer, hogy a kul­csot is szívesen ideadták volna, de megvallom őszin­tén, fázunk tőle. Ha nem oda teszi utána a nyaklán­cát az asszony, ahová szok­ta, és nem találja meg azon­nal, első a gyanú: idegen járt a házban! Azért is jobb a hétvége, mert nem kell annyira elszakadni a csalá­domtól. Kicsik a gyerekek, nem szeretném, ha csak hír­ből ismernék az apjukat — Ha ennyire unikum, amit csinálnak, akkor vidék­re is hivják magukat? — Debrecenben is. Pesten is dolgoztunk már. A ben­zinköltséget kérjük ráadás­ként, és fürdőszobás szál­lást. Ebben a munkában a fürdő létkérdés. Horváth Dezső Románia: új híd a Dunán llj híd ível át a Dunán Cernavodánál. A híddal je­lentősen lecsökkent a távol­ság Románia ipari központ­jai és a fekete-tengeri kikö­tővárosok között. A híd, amely 470 méter hosszú és 1250 tonna súlyú, a legújabb műszaki-tudományos ered­menyek felhasználásával ké­szült. Európa lő vizi útját átszelő híd egyúttal a vas­úti és közúti közlekedést is szolgálja m-l. OKTÓBER IV, (SÜT0RT0K - NÉVNAP: TERÉZ A Nap kel fi óra 2 perekor, és nyugszik ifi óra 5» perckor. A Holtl kel 22 dra 411 perekor, és nyugszik 14 ura 24 perekor. VIZÁI,LAS A TI»*« vízállása Szegednél szerdán plusz 155 cm (áradd) KZAZIIATVANOT ÉVE született Ábrányi Kornél (1822­19(13) zeneszerző es zeneim 18fi7-ben o alapította az Orszá­gos Magyar Daláregyesületet. Reszt vett a Zeneakadémia fel­állítása krtrdli mozgalmakban is: az. Intézetnek 1873-ldl 1883-ig titkára es rendkívüli tanara 1882-tól ö szerkesztette a Zone­szel! Közldnvt. HETVENÉVES Eabrl Zoltán (sz. 191«) három­szoros Kossuth-díjas. sZOT-di­jas színházi es filmrendező, ki­váló muvesz. Szamos filmje filmtörténeti Jelentőségű - alko­tás. HETVENÉVES Pálos Imre <sz. 1917) az. Opera­ház magánénekese, t.iszt-dijas, érdemes műves. Foként Verdi­és Puccini-szerepeket enekel. ÖTVENÉVES Hódi Gyula <sz. 1937» állami dí­jas állatorvos. KISSZlNHAZ Este 7 órakor: Komámasszony, hol a stukker? (Vaszi 2. berlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 1« óra­kor: Vissza a jOvobe (színes, m. b. amerikai fantasztikus kaland­film. III. helyár!), délután fel 4 orakor: A beg csapdájában (szí­nes szovjet film), háromnegyed 6 és 8 Orakor: A sárkány utja (színes hongkongi kalandfilm. IV. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Vadállatok a fedélzeten (szinas szovjet filmvígjáték), negyed 6 és fél 8 órakor: Hol volt. hol nem volt (magyar film). Szabadság: fél 4. háromne­gyed 6 és 8 órakor: Vissza a jo­vóbe (színes, m. b. amerikai fantasztikus kalandfilm. III. helyár!). Filmteka: fél fi és fél 8 óra­kor: Egy fiatal z.eneszerzö uta­zása (szovjet film). Kiskörössy halászcsárda (vi­deomozi): délután 4 es este 8 orakor: Egyszemélyes bíróság (színes amerikai krimi). Éva presszó: este 8 órakor: Salmt tropezi csendőr (színes francia film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es). Es­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesete^ szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vetell ügyeletet az I. sz. Sebésze­ti Klinika (Pécsi u. 4.). urológiát felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyerme­keket a kórház baleseti sebú­szetl osztályán, az egyéb sebé­szeti gyermek betegeket a sebp­szeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a fetnöttlnkosság reszére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz, alatt. Telefon: ío-lfto. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap regeel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel rel 8 órátg a Lenin krt. 10. sz. alatti kórzexl gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvost ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig az Újszeged) Gyer­mekkórház. szeged. Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig: szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-00«. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 őráig hívható. 18.00: Pannon Krónika 19 00 Digit-alk — U 19.30: ..szol a sziV . 2100: Mirado 2. 21.2(1: Jánus 22 00: A vizoblitoses angol vécé fejlődés­története — amerikai dok.-fitm 22.25: Képújság BELGRÁD 1. 18.43: Híradó magyarul es szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18 00: Családi magazin 18 30: Raizfilm 18 40: Vetélkedő 19 00: ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19 30: Híradó 20 00: Politikai magazin 21.05: 1984 - angol játékfilm­22.45: Mirado 23.05: Sakk-kommentár rJVIDÉK 16 45: Hirade magyarul és szerbhorvaiul 17.30: Aranyhalaeska 18 00: Újvidéki képeslapok 18.30: Vajdasag harcban 19 00: Ma 19 15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20 00: Belpolitikai műsor 21.05: 1984 — angol játékfilm 22.45: Hiradó szerbnorvátul Rádió 8.20 8.30 9.14 9.30 10.05 10.35: 10.50: 11.36 12.30 12.45 13.00 14.10 14.25 15.03 16.05 17.01) 17.30 19.15 10.25 ,19.36 20.58 '21.30 22.20 22.30 22.33 23.38 0 10 0.13 8 03 8.20 8.50 9 05 12.00 12.10 12.25 12.30 1.3.05 14.00 15.05 15.10 15.45 16.00 16 40 17.05 17.10 17.30 18.3(1 19.05 20.00 3 TP 0 m leve BUDAPEST I. » 00: Tv-torna 9 05: Teledoktor 9.15: Szerelem, avagy bekerítő hadművelet — NSZK tv-film — (ism) 10.30: Kalendárium 1987 — (ism.) 11.20: Képújság 15 45: Hírek 15.50: A banda — angol ifjúsági film 16.45: Perpetuum mobile 17.15: Az én világom — (ism ) 17.55: Képújság 18.05: Telesport 18.40: Miki és Donald — amerikai rajzfilm­sorozat — 1. 19.05: Esti mese 19.15: Loltosorsolás! 19.30: Hiradó 20.03: Tetthely — NSZK bunugyi tv-film­sorozat 21.20: Vun öt perce? 21.30: Panoráma 2.30: r.injli emlékezik 5. 23.05: Mtiadó 3. BUDAPEST 2. 17.10: Képújság OOn> 17.13: Tv-torna • 17 20- Hegyháti kalauz 20.05 21.05 21.55 23.20 0.15 8 13: 8.50: 10.35: 11.30: 11.35 : 12.21: 13.05: 13.20: 14.06: KOSSUTH : Kézmosás percenként : Brazil ritmusok : Zeneiskolásoknak : A külpolitikai rovat műsora — (ism.) : Diakfélóra Színes gyermekképek : Sarolta — részletek Erkel operájából : A falusi élet rendje — Vaszllij Belov karcolatai — 9. Ki nyer ma? Perzsia — Budafokon Széli György zongorázik A Szent Mihály a jégen Notak : Bronzutókor — Vészi Endre hangjátéka : Révkalauz TukorKépunlc 37 darabban .,ÜJ kor nyitánya volt ..." - 3. Lottósorsolás' : Arkanda — Anrtrcj Nowiczki radlójntéka Marom szolomban nrosz. dallamok Múltidéző . . . Tíz perc külpolitika Kapaszkodó Hangszrrek, hangszínek Lrmezmuz.Piim Himnusz Éjfél után . . . PETŐFI Clteramuzsiká A Szabó család — (ism.) Tíz. porc külpolitika Napközben Hírek nemeiül, oroszul es angolul A Budapesti Koincert­fúvószonekar játszik Útikalauz, üdülőknek A népművészét mesterei Nosztalgiahullám Ueláto Néhány perc tudomány Opcraslágerek — (ism.) Törvénykönyv — (ism.) Slágerról slágerre — (ism.) Népdalok Ipargazdak A Strmg Connectlon dzsesszegyuttes játszik Segíthetünk? Slagerlista Operettkedvplóknek Mit olvashatunk a Pártélet oktoberi szamaban? A Poptarisznva dalaiból Miért van kotes a lábon? — szovjet humor Nepszeru dallamok, esti hangverseny A Smiths-egyuttes nagylemezei Éjfél utan . . . J5 00: 16.80: 16.39: 17.0«: 17.8Ü: 18.10: 18.30: 19.05 : 20.17 : 20.47 : 21.55: 22.30: 23.20 JSmm* BARTÓK Dmitrij Basktrov zongurahang verseny e Kb. Szimfonikus táncok Csak fiataloknak! Pillanatkép A kórusirodalom mestermu veiből Ket versenymű Magyaran szólva Európa újra csendes — 1. — (ism.) A rózsalovag — reszletek Richárd Strauss operajabol pophullam Durko Zsolt műveiből Régi fuvosztzne Diakfélóra ZenetOrteneti értéktár Holnap közvetítjük . . . Clhika Ivan Szuszanyjn In hmba matenna — román nyelvű nemzetiségi műsor Soproni Regi Zenei 'lataieozas a vn.ighn rel Zenekari muzsika Nagy slagerek Napjaink zeneje Josquin des Prés sanzonok ' ' S i

Next

/
Thumbnails
Contents