Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

Csütörtök, 1987. október 15. 3 A bot színe: fehér... Mindig azt hittem, nincs az a gyermeki csibészség, rosszalkodási hajlam, ami ne tűnne el egy szempil­lantás alatt, ha elesett emberrel, láthatóan beteg­gel, időssel, segítségre szo­rulóval hoz össze a vélet­len valakit. Még ha az ti­zenéves 'akár. Sőt egy gye­rekben ott kell, hogy le­gyen a romlatlan jóság, az nem ilétezik, ho-gy egy­másfél évtized tökéletesen eltorzíthatja a tisztának születettet! Hiszem ezt még ma is. pedig láttam macskát kín­zó suhancokat, hegyes bottal békát szurkáló óvo­dást, facsemetét kicsavaró serdületlen kamaszokat És hallottam a minap, hogy a forgalmas buszmegálló­ban középkorú asszony állt egy valamivel idő­sebb férfi társaságában Hányas busz jön? — for­dultak a mellettük állók­hoz, mikor meghallották a közeledő Ikarus fékez­ni kezd. A tízes — vetet­ték oda a gimnazista korú fiúk, és már kapaszkodtak is föl a kocsira, amelynek tábláján a 35-ös szám volt olvasható. Szerencsére a röpke pár­beszédnek érzőbb szívű ta­núja is lévén, az asszony meg a férfi végül is nem szállt föl a dorozsmai já­ratra, kivárták a tízest. A srácok pedig — gondolom — jót derültek „tréfáju­kon", majdnem sikerült eltérítő akciójukon Ha még nem találták volna ki olvasóim a bi­zonytalankodó, segítséget kérő asszony és férfi bot­ra támaszkodott. A bot színe pedig fehér volt. * Csongrád megyében 820 vakot és gyengénlátó em­bert tartanak nyilván hi­vatalosan, de 1200-ra be­csülik számukat. Szegeden közülük 40ü-450-en élnek És naponta kérdezni kény­szerülnek. hányas busz fékez a megállóban. Teg­nap is, holnap is. És per­sze, ma, a fehér bot vi­lágnapján P. K. Ágazati munkaprogram A napokban kapja meg füzet formájában mintegy 500 ipari vállalat és szövet­kezet a kormányprogramhoz kapcsolódó ágazati koncep­ciót, amely az ezredforduló­ig terjedően foglalja össze a szerkezetátalakítással kap­csolatos feladatokat. Az ér­dekeltekkel széleskörűen egyeztetett munkaprogram tartalmazza az ipar legfon­tosabb céljait, és az azzal kapcsolatos feladatokat: így a műszaki fejlesztés felgyor­sítását, az exportorientált, gazdaságos termelést,, a ru­galmas strukturális alkal­mazkodást. a munkakultúra és az emberi erőforrások teljesebb kibontakoztatását, a szelektív fejlesztést, a nemzetközi munkamegosz­tásba való nagyobb bekap­csolódást. A legközelebbi országos Ipari tanácskozáson, válla­latvezetői értekezleten — amelyet november 5-én tar­tanak — ennek alapján tár­gyalják meg a továbblépés lehetőségeit és módszereit. Számítógép-bemutató a tanácsházán Tegnap. Szegeden a városi tanács épületeben rendez­ték meg a tanácsi informa­tikai központ számítógép­bemutatóját. A rendezvényt, melyen Papp Gyula, a vá­rosi tanács elnöke is meg­jelent, Csikós Ferenc, a végrehajtó bizottság titkára munkákat igényelt. A szá­mitógépek ezzel szemben akár pillanatokon belül be­mutatják a képernyőn a várost, s mindig csak azt, amire épp szükség van. Ha az illetékesek például egyes telkek elhelyezkedésére kí vánCsiak, akkor azt, ha pe­nyitotta meg, ezután Kardos dig — mondjuk — a köz­Kálmán, az informatikai művekre (viz-villany-gáz) Minderről egyébként ko­rántsem csak előadás for­májában szerezhettek tudo­mást a meghívottak. Az ej­méleti ismertetést ugyanis gyakorlati bemutató követte, ahol az érdeklődők — a hozzáértők segítségét igény­be véve — akár maguk is megismerkedhettek a szá­pedig központ intézményvezetője tartott részletes ismertető tájékoztatást. Elmondta, a bemutató célja nem a tech­nika fölvonultatasa vagy ságát a reprezentáció, hanem gálja. annak szemléltetése, hogy a korszerű információs rend­szerek milyen mértékben se­gítik a tanácsi munkát. Te­hát az ügyintézést, ami köztudomású — a városla­kók javát szolgálja. Itt van példának okáért a földterület, az ingatlanok nyilvántartása. A telkekről, épületekről, ezen belül a ilakásokról, szobákról sok esetben csak számszerű ada tok álltak eddig az illetéke sek rendelkezésére. Azt te­hát tudták, miből mennyi van, de azt már nem, hogy mi hol van. Az ingatlanok területi elhelyezkedésének megállapítása bonyolult föl­mérési, térképészeti stb. mitógép kezelésének néhány akkor ezek hálózatait. Az alapelemével. Ezután már áttekinthetőség gyorsasággal csak a csúcstechnika végle­és pontossággal társul, ami ges használati helyére szál­az ügyintézés gyorsa­és pontosságát szol­A számítógéppark alkalmas még az úgyneve­zett jogi személyek nyilván­tartósára, valamint — s talán ez a legfontosabb egy bizonyos szempontból — a népesség-nyilvántartásra. Minden, a személyi igazol­ványban szereplő adat „elő­hívható" néhány gombnyo­másnyi idő alatt — az ed­digi nehézkes, fáradságos manuális munka helyett. A nem kevesebb, mint ötven­három költségvetési intéz­mény gazdálkodásának köny­velését is megoldja a most „bevetett" technika, nem beszélve a tanácsi dolgozók bérkönyveléséről, s más, a hagyományos módszerrel csak lassan és vontatottan végezhető munkákról. lítása majd igazándi mun­kára fogása volt hátra; maga a vezérlés egyébként a Kelemen László utcai in­formatikai központból tör­ténik. Pontosság és kikezdhetet­len korrektség — ezek jel­lemzik a számítógéppark munkáját. Az itt dolgozók tevékenységét ugyancsak. Könnyű belátnunk: a két azonos tényező egymást csak erősítheti, ez pedig külön előny, hogy ezután mindez gyorsasággal is párosul. F. Cs. laké® és iskola A gazdasági stabilizáció érdekében a kormány csök­kenti a tanácsok gazdálko­dásához nyújtott közpon­ti támogatások mér­tékét. Az e manőverrel felszabadított pénzeket a termelőágazatokba csopor­tosítják át, elsősorban a technológia megújítására. Minden megye közigazgatá­sát érinti a központból el­rendelt „fogyókúra" Szű­kebb pátriánkban, Csongrád megyében ez azt jelenti, hogy 1988-ban a tanácsok 34,2 százalékkal kevesebb összeget fordíthatnak fejlesz- . tésre, mint amennyit a tervidőszak elején meghatá­roztak. Az elvonás értéke forintban kifejezve 394 mil­lió forint. A megcsappant forrást valamennyien meg­érezzük, hiszen lakások, is­kolák és egyéb közintézmé­nyek megépítéséről kell le­mondani. Azi már biztos, hogy nem húzhatják fel a szegedi 200 ágyas kórházi pavilont, nem kerülhet sor a hódmezővásárhelyi, ponto­sabban a kútvölgyi és ka­kasszéki egészségügyi léte­lékkal csökken. A községek zathoz képest évenként 40 részesedési aránya ebben a százalékkal rövidülne. Ez a változatban is növekszik, változat hátrányosabban egyben javul a városokban, érintette volna a népességük nagyközségekben is a ki­emelt társadalmi célok meg­száma miatt egyébként is mérsékeltebb támogatásban valósításának lehetősége. Az részesülő községeket. Az eredetileg tervezett tanácsi 1988—1990-re előirányzott bérlakások száma 3 év alatt tanácsi bérlakások száma 49 százalékkal — 485-tel —, a telepszerű, többszintes la­kásépítés pedig 35 százalék­kal — 900-zal — csökken. Nem lesz lehetőség a vízter­melő kapacitás fejlesztésére, az új, 20 tantermes szegedi középiskola és tanműhelyek 39 százalékkal — 400-zal —, a telepszerű, többszintes la­kások száma pedig 23 szá­zalékkal — 600-zal — lett) volna kevesebb. A másik elképzelés alap­ján a városok támogatása 42,8 százalékkal, a nagyküz­építésére. Ugyanakkor tá- ségeké 30 százalékkal, míg niogatasban részesülnek azok a városi szennyvíztisz­tító beruházások, amelyek építése már elkezdődött. A tanácsi forrás csökken­tésének ellensúlyozására, egyebek között, tervezik a lépcsőzetes lakáscserék fel­gyorsítását, a fiatal háza­a községeké 10 százalékkal lett volna kisebb. Ebben az esetben a falvaknak nyúj­tott segítség maradéktalanul biztosítja a folyamatban le­vő beruházások befejezését, növeli viszont a városok pénzügyi gondjait. Ennél a változatnál a 3 évre terve­soknak és többgyermekes zett tanácsi bérlakások szá­családoknak juttatott támo­sítmények rekonstrukciója- gatás növelését. A vízterme ló és szennyvíztisztító ka­pacitások fejlesztése során hitelek igénybe vételét, tár­sulatok szervezését javasol­ják. A hiányzó középiskolai tantermeket más célú intéz­mények jobb kihasználásá­val pótolják. A tanműhe­lyek kialakításánál a válla­latoktól remélnek támoga­tást. ra. Elmarad az ásotthalmi szociális foglalkoztató épí­tése, a makói szociális ott­hon bővítése, a megyei egészségügyi intézmények­nél a fűtésrekonstrukció ki­vitelezése, a csongrádi 80 személyes kollégium felépí­tése. Ugyanakkor jövőre be­fejezik a hódmezővásárhelyi kórházi diagnosztikai szárny­épület, a 200 személyes szo­ciális otthon, az ópuszta­szeri nemzeti emlékpark fő­épületének építését, és a makój kenyérgyári rekonst­rukciót. Legutóbb a megyei tanács ülésén hagyták jóvá azt a megalapozott számítást, amelynek segítségével elké­szíthetik a jövő évi tervet. A testület tagjai azonban vitatkoztak azon, hogy mi­lyen legyen a „fogyókúra". Többféle változat közül vá­lasztották ki azt az elgon­dolást, amelynek alapján majdan elkészülhet Csong­rád megye tanácsi gazdasá­gának költségvetése. Hogy miért csak egyféle megol­dásra voksoltak, az talán kiderül a fejlesztési forrá­sok megcsapolása lehetséges módozatainait ismertetésé­ből. Először arról a válto­zatról adunk tájékoztatást, amelyet a megyei tanács vé­gül is elfogadott. A városok és nagyközségek támogatá­sa egységesen 41 százalék­kal, a községeké 25 száza­ma 547-tel, illetve a több­szintes, telepszerű lakásoké 900-zal csökken . Az igazságos köztehervise­lés elve alapján hozták meg tehát a döntésüket a me­gyei honatyák Ami persze nem jelenti azt, hogy a so­ron következő helyi, tehát a városok, falvak tanácsülése­in nem lesz vita: az össze­zsugorodott pénzmagot mi­A' másik kettő de elvetett k,ipp lehet felhasználni. Hi­A másik kettő, de elvetett szfcn flz eIvonás mindeil te_ javaslatot távirati stílusban így foglalnám össze. Az egyik verzió szerint valamennyi település támo­gatása az eredeti előirány­lepülést érint, fájdalmas, de a szigorú tényeket, sajnos, tudomásul kell venni. H.M. Vállalati átvilágítások A különböző szervezési A vizsgálatoknak többféle vállalatok az Ipari Minisz- módszerét alkalmazzák, úgy, tórium irányításával évek hogy a kialakított értékelé­óta rendszeresen megvizs- sek egységes elvek alapjan gálják az iparvállalatok összevethetők legyenek egy­teljes gazdálkodását. Ezek- mással. Valamennyi ipar­ról az úgynevezett vállalati vállalatnál az elmúlt egy átvilágításokról szerdán év alatt teljes körű gyors­sajtótájékoztatót tartottak a átvilágításokat tartottak, et­minisztériumban. tői kezdetben idegenkedtek Ambrózy Géza, az Ipari a vállalatok, de most már Minisztérium osztályvezetője érzik előnyeit, s nemcsak elmondta, hogy mindenek- eltűrik a vizsgálódást, ha­elött a piachoz való alkal- nem mind több esetben kez­mazkodást, a hatékonyságot, deményezik azt. A gyors­a pénzügyi helyzetet vizs- vizsgálatok alapján kiemel­gálják, s mindezzel össze­függésben az üzemek szer kezetátalakítási törekvése­it Különleges befon a vízi erőműhöz A bős—nagymarosi vízi- technológiai erömü-rendszer építéséhez ja meg. menete kíván­különleges betont kísérle teztek ki az Építéstudomá­nyi Intézet szentendrei tele­pén. A nagyberuházást kivi-" telező Vízügyi Építő Válla­A betonmintákat labora­tóriumi körülmények között, többirányú nagyfokú terhe­lésnek vetették alá, túlnyo­lat megbízásából az intézet másos vízben figyelték el­több száz különböző összeté- lenálló-képességüket, a telü minta közül választotta lárdságot törögépekkel ki azt a néhányat, amelyek egy átlagos betonnál jobban terhelhetők, ellenállnak a viznyomásnak, fagy- és ko­pásállóak. Ehhez mindenek­előtt szennyeződésmentes, meghatározott szemnagysá gú sóderre van szükség. Az építkezés helyszínén kiter­szi­el­lenőrizték, a hőmérséklet­változással szembeni ellen­állóságot pedig a minták hű­tőszekrénybe, illetve meleg vízbe helyezésével vizsgál­ták. A legkedvezőbb tulaj­donságokat hordozó beton­fajtat már használják is Dunakilitinél, a duzzasztó­méit kavics erre nem volt mű építésénél. Itt összesen megfelelő, ezért végül is a 200 ezer köbméter betonra hegyeshalmi kavicsbányából van szükség; az intézet ál­hozzák az' alapanyagot, a ce- tal kikísérletezett különle­mentet pedig a bélapátfal- ges betonfajtákból eddig vai gyárból. A különleges több tízezer köbmétert épi­betonba többféle kémiai tettek be. Műszerekkel fo­adalékot is kevernek, amely lyamatosan ellenőrzik az a fagytűrűképességet növeli, anyag viselkedését, tulaj­illetve a cement kötését las- donsúgait, s a vizsgálatok sitja Ez utóbbit az építés kitűnő eredményt adtak Lapozgatás a Csongrád megyei statisztikai évkönyvben (3.) Megyei böngésző Lényeges szempont, hogy miből élünk, hol keressük a kenyerünket, mennyi az átlagbérünk. A Statisztikai évkönyv egyik fejezete nemcsak a múlt évi helyzet­re közöl jellemző adatokat — visszamenőleg is ad el­igazítást. Közel 150 ezer foglalkoztatott A foglalkoztatottak együt tes számát az évkönyv 1986-ban 147 ezer 22-ben jelöli meg. Ebből közel 50 ezer ember az állami ipar ban dolgozik. Ehhez hoz­sonlíthatunk. Ekkor 3 ezer 677 forint volt az ered­mény, vagyis hat esztendő alatt 2 ezer 20 forinttal nö­vekedett a havi átlagbér. Az átlagok természete­sen senkire sem jellem­zők. Hiszen egy másik oszlopsor a Statisztikai év­könyvben azt mutatja, milyen „szóródásból" jött össze az átlag. S ebből ki­derül, hogy a teljes mun­kaidőben foglalkoztatottak mok fejezik ki: 2 ezer 319 forint — illetve 5 ezer 29 forint. Tavaly a havi átlag­bér legmagasabb a közle­kedés, a posta és távköz­lés munkahelyein volt: 6 závéve az állami szektor ezer 430 forint; de 6 ezer milyen aránya kapcsoló­egyéb ágazatait, (építőipar, forint fölé nőtt még az dik bizonyos keresetcso­mezőgazdaság, erdőgazdái- építőiparban és a vízgaz- portokhoz. Lássuk: 2 ezer kodás, közlekedés, posta és dálkodásban; meghaladta 500 forintot vagy ennél ke­távközlés, kereskedelem, az 5 ezer forintot a mező- vesebbet keresett havonta vízgazdálkodás stb.) 97 ^ erdőgazdálkodásban, a kereskedelemben, az ipar­ban J5 ezer 859 [!]). Az egyes szektorok kö­zött kiegyensúlyozottság ezerre jón ki a végső szám. A szövetkezeti szek­torban kerekítetten 50 ezer a foglalkoztatott. A fizi kai és szellemi foglalkozá­súak ezen belül nagyjából jellemző. Az anyagi ága­3:1 arányt képviselnek. zatok egyesített statisztiká­közei 1826 dolgozó. A to­vábbi mutatók: 2501—3000 forintig 2 ezer 183; 3001— 4000 forintig 14 ezer 597; 4001—5000 forintig 23 ezer 286; 5001—5500 forintig 12 ezer 639; 5501—6000 forin­tig 12 ezer 154; 6001—7000 A foglalkoztatottak havi jában 1986-ban a havi át- forintig 20 ezer 544; 7001— átlagbére tíz év alatt több lagbérek fizikai munkavál­mint kétszeresére emel ke- lalók esetében 5 ezer 367 dett. Az ipari átlagbér az forintra nőttek, a szellemi állami szektorban 1975-ben munkakörökben pedig 6 2 ezer 616 forint volt — ezer 755 forintra. Az ösz­1986-ra 5 ezer 859 forint szesített átlag 5 ezer 687 lett. A szövetkezeti szek- forint volt. Minthogy 1975­torban ugyanezt az össze- bői hasonló adat nincsen, függést a következő szá- csak az 1980. évihez ha­8000 forintig 13 ezer 873; 8001—9000 forintig 8 ezer 533; 9001—10 000 forintig 5 ezer 50. Ezen felül már csak így halad a lépcső: 5 ezer 45, 1981, 1828. A ke­resők derékhada tehát a 4—9 ezer forintos sávban helyezkedik el. kedően jól gazdálkodó és fejlődő tíz vállalatról az Ipargazdasági Intézet eset­tanulmányt készít majd. Megkezdték öt veszteséges, alaphiányos, gazdálkodási nehézségekkel küzdő válla­lat alaposabb, komplex át­világítását is. Ezt a munkát belföldi és külföldi szervező vállalatok együttesén végzik A saj tóté jékoztá tón a mélyreható átvilágítások vállalati tapasztalatait is is­mertették. Angyal Adám, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatója arról szólt, hogy a vizsgálat vállalatánál feltárta a ko­rábbi pénzügyi gondok oka­it, s a tapasztalatokat fel­használva a hajógyár rész­letes programot készített a hiányosságok pótlására. Vé­leménye szerint ezek a vizs­gálatok csakúgy, mint a már régebben bevezetett ér­tékelemzések, mint szerve­zéstudományi módszerek, rendkívül hasznosan segitik a vállalatok működését Be­nyó István, a Veszprémi Szénbányák Vállalat vezér­igazgató-helyettese arról számalt be, hogy a vizsgá­latok után már az idén több felvetett problémát megol­dottak. Hasonló, üzemrésze­ket átfogó átvilágításokat pedig ezentúl maguk is ké­szítenek, mind a négy mély­művelésű bányában és a ki­segítő üzemekben. Ezek az önvizsgálatok elsősorban a kóltségszintelemzésre terjed­nek majd ki

Next

/
Thumbnails
Contents