Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

2 Szombat, 1987. szeptember 12. Tájékoztató Az idei keresetekről és a foglalkoztatáspolitikáról Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a SZOT képviselői pénteken közős sajtótájékoztatót tartottak bér- és munkaerőgazdálkodási kérdésekről. Halmos Csaba államtitkár, az ABMH elnöke elmondta, .hogy az év első felében az anyagj ágazatokban a keresetek tömege 4.2 százalékkal. az átlagkeresetek pedig CJ százalékkal, a népgazdasági tervben előirányzottnál, s a teljesítményeknél is jobban emelkedtek. Becslések szerint az év végéig a kiáramló keresettömeg 0,5—1 százalékkal, az átlagkeresetek növekedése pedig körülbelül egy százalékkal haladja meg a népgazdasági tervben számítottat. Ezért nagyon fontos, hogy a hátralevő időszakban a vállalatok megfontolt, felelősségteljes bérgazdálkodást folytassanak. Az államtitkár szólt arról is, hogy — bár elterjedtek ilyen hírek — a kormány az idei évre a kedvezőtlen tendenciák ellenére sem tervez bérstopot. Ezek a híresztelések is hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalatok az elmúlt hónapokban a teljesítmény emelkedése nélkül is fokozták dolgozóiknak a kifizetésekét. A tervezettnél magasabb keresetkiáramláshoz hozzájárult az is, hogy a vállalatok egy része az idei kifizetésekkel akarta javítani jövő évj bérpozícióját. Jövőre ugyanis a bérek tömegét szabályozzák majd központilag, s ennek a szabályozásnak az alapja az idén kifizetett bér lesz. Azok a kifizetések azonban nem számítanak majd bele az alapba, amelyeket a vállalatok az idén többletadó vállalása mellett, nagyobb teljesítmények nélkül hajtottak végre, illetve amennyivel a mostani központi bérszabályozásban túllépték az engedélyezett kereteket. A jövő óVi bérszabályozásról szólva azt is elmondta, hogy a gazdasági követelményekkel összhangban a nettó keresettömeg 1988-ban 3 százalékkal nőhet. Ez azonban nem jelenti azt, hog" a vállalatok valóban ennyivel emelhetik a dolgozók bérét, mert ennek a 3 százaléknak egy részét egyebek között leköti például az idei, évközi béremelések áthúzódó hatása. Jövőre egyes vállalatoknál, egyforintnyi bérfejlesztésre sem lesz mód. A bértömeg-szabályozás mellett jövőre lesznek olyan területek, amelyekre a viszonylag szabadabb átlagbér-szabályozást alkalmazzák majd annak érdekében, hogy ahol indokolt, bővíthessék a létszámot. Az átlagbér-szabályozás döntően a szolgáltatókra lesz érvényes. Az államtitkár ismertette azt a programot is, amelyet a kormány csütörtöki ülésén fogadott el a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének korszerűsítéséről. (I Rádiótelex KADAR JANOS FOGADTA AZ fR PARTKÜLDÖTTSÉGET Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására James Stewartnak, Írország Kommunista Pártja főtitkárának vezetésével szeptember 7. és 11. között ír pártküldöttség tett látogatást hazánkban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta a küldöttséget. HONECKER HAZAUTAZOTT ötnapos hivatalos NSZKbeli látogatásának befejeztével péntek délután Münchenből repülőgépen hazautazott Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. CSEHAK JUDIT PRÁGÁBAN Lubomir Strougal, a <J!SKP KB elnökségének tagja, csehszlovák miniszterelnök pénteken, a prágai Hrzan-palotábarv fogadta Csehák Juditot. Országgyűlési bizottságok együttes ülése A hagyományoktól eltérően az ülés — amelyen részt vett Sarló» István, az Országgyűlés elnöke — azzal kezdődött, hogy a két bizottság tagjai észrevételeket tettek a törvénytervezetekre vonatkozóan. Török Sándor (Szolnok megye) a lakosság rossz hangulatára, az állampolgárok cselekvő-, alkotókedvének hanyatlására hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor hangsúlyozta: nincs más kiül, mint az adó- és árrendszer reformjának bevezetése. Ahhoz, hogy a lakosság kiáll jon a tervezett törvény végrehajtása mellett, az eddig felvázollaknál erőteljesebb garanciákra van szükség. Javasolta: két esztendő elteltével az Országgyűlés kapjon részletes tájékoztatást az adó- és az árrendszer reformjával kapcsolatos lapasztalatokról. Antalffy György (Csongrád megye) kiemelte: az adóreform nem elégséges eszköz a gazdasági bajok orvoslásához. A fogadtatásával kapcsolatos bizalmatlanság részben azzal magyarázható, hogy nem lehet megnyugtatóan megítélni a társadalmi hatását, és kérdéses az is: megszünteli-e a gazdaság funkciózavarait. Ügy vélte, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése a differenciálás ellen hat, hiszen a kiemelkedő teljesítményt nyújtók tehertétele lesz a legnagyobb. Szükségesnek tartotta, hogy a két törvény végrehajtásúra vonatkozó jogszabályokat minisztertanácsi rendelet rögzítse. Horváth Jenő (Budapest) nehezményezte, hogy a törvénytervezetekről fontos összefüggések ismeretének hiányában vitatkoztak az országgyűlési bizottságok tagjai. Így például ma sem tisztázott meg a vállalkozási adó nagysága és szerepe, és abban is megoszlanak a vélemények, hogy a vállalatoknak lesz-c elegendő tartalékuk a szükséges termékszerkezet-váltásra, bérfejlesztésre. Javasolta, hogy legyen mentes az adó alól a nyugdíj mellett szerzett egyéb jövedelem is, ha a nyugdíj és az egyéb kereset együttes összege a 120 ezer forintot nem haladja meg. Kérte, hogy a törvénytervezetben szereplő . adókulcsokat változtassák meg, mert azok — mint mondta — a kiemelkedően mágus jövedelműeknek kedveznek. Végezetül napirend-módosító javaslattal élt: indítványát a két testület elfogadta. s ennek megfelelően az országgyűlési bizottságok elnökeinek tájékoztatójával folytatódott a tanácskozás. Pesta I Asz ló. az Országgyűlés szociális és egészségAz Országgyűlés terv- és költségvetési, illetve jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, Bognár József és Antalffy György elnökletével, együttes ülést tartott pénteken a uailamentocn. A két testület megvitatta az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerülő, az általános forgalmi adóról, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat, s meghallgatta az egyes országgyűlési bizottságok elnökeinek tájékoztatóját a tervezetekkel kapcsolatos testületi vitákról, valamint a képviselői észrevételekről, a törvényhozók módositó javaslatairól. JuriJ Scserbdk Zalai Ferencz Győző fordítása ügyi bizottságának elnöke elmondotta: a testület három alkalommal foglalkozott a törvényjavaslatokkal. A törvényhozók főként az adóreformhoz kapcsolódó szociálpolitikai intézkedések szükségességét hangsúlyozták, illetve a láthatatlan jövedelmek bevallásának ösztönzésére, a nyugdíj melletti munka adóztatására vonatkozóan tettek észrevételeket. Szirtesné Tomsits Erika (Budapest) öt módositó javaslatot terjesztett elő, azonban ezeket a bizottság elutasította. Végül is a testület a törvényjavaslatok elfogadása mellett foglalt állást Stadinger István, az építési és közlekedési bizottság elnöke utalt arra, hogy a képviselők a választópolgárok kérdéseinek állandó kereszttüzében állnak, s a tervezetek részletes tanulmányozására nem volt elegendő idejük. Hangsúlyozta: a törvényjavaslatokkal, illetve azok bevezetésének időpontjával egyetért a bizottság, az adó- és árrendszer reformját szükséges, de^ nem elégséges feltételnek tartja ahhoz, hogy a gazdasági életben kedvező változások következzenek be. A törvényhozók véleményét tolmácsolva kiemelte: nem szabad teret engedni a kivételezésnek, mert kellő szigor nélkül a tervezett intézkedések hatástalanok lesznek. Hangoztatta: az adózást társadalmilag alátámasztó etika kialakítására is szükség van. Juhász Mihály, az ipari bizottság elnöke elmondotta: a testület egyetért a törvényjavaslatok fö céljaival, az adóreformot a gazdasági tisztán látást segítő, az igazságosabb közteherviselést előmozdító, fontos szabályozó eszköznek tartja. Fontosnak tartotta, hogy a nyugdíj melletti tevékenységet ne korlátozza az adózás, s a családi jövedelemadó bevezetése távlatokban ne kerüljön le a napirendről. A bizottság egy módosítást terjesztett elő: eszerint szükségesnek tartjak, hogy az adómentes, 48 ezer forintos értékhatárt 70 ezer forintra emeljék fel. A kereskedelmi bizotriag álláspontjáról Hellner Károly titkár adott tájékoztatást. Elmondotta: a testület helyesli a két új adónem alapelveit, s a törvénytervezetekkel, az adó- és árreform bevezetésének időpontjával egyetért. A bizottság szerint: a láthatatlan jövedelmek egy részét úgy legalizálhatják, hogy beszámítják a nyugdijalapba, illetve vegyék figyelembe 9 láppénz kialakításakor. Ahhoz, hogy az adózók és az adóhatóságok között bizalmi légkör alakulhasson ki, szükség van a demokratikus ellenőrzés megteremtésére — mondta. Horn Péter, a kulturális bizottság elnöke a testület véleményét összegezve hangsúlyozta: a képviselők belátják az adóreform bevezetésének elkerülhetetlenseget, de elválaszthatatlannak tartják azt a bérek és a szociálpolitika reformjától. A két új adónem bevezetésétől azt várják, hogy javuljon a vállalatok, az egyének teljesítménye. A bizottság egyebek közt indítványozta: a családok adóalapját gyermekenként havonta ezer forimial csökkentsék, illetve 96 ezerről 120 ezer forintra emeljék fel az adómentesség összegét a nyugdíjasoknál. Cselötei László, a mezőgazdasági bizottság ílnöke kiemelte: a kistermelők, kisiparosok adóügyeivel kapcsolatos tanácsadásra alakuljanak a tanácsoknál adóügyi bizottságink, s a Hazafias Népfront lássa el az adóügyek társadalmi ellenör/éset. Straub F. Brúnó, a tel jpülésfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke kifejtette: a két új adónem bevezetése nélkülözhetetlen eleme a gazdaság megújításának. Fontos, hogy a »zemélyi jövedelemadóból származó összegeket az állampolgárok lakóhelye szerinti tanácsok használják fel. Kérte, hogy az egészség megóvását szolgáló, halasztást nem tűrő környezetvédelmi beruházásoknál a felhalmozási adó, illetve az általános forgalmi adó mérsékel!lelő, illetve Idővel teljesen eltörölhető legyen Indítványozta továbbá a testület, ho,{y a lakásépítésen kívül a -felújítás és a -karbantartás is élvezzen adómentességet A képviselők észrevételeire adott válaszában Medgye^sy Péter pénzügyminisz,ter ismertette az, adó- és árreformhoz kapcsolódó tervezett szociálpolitikai programot. Eszerint a hetven evén felüli nyugdijasok teljes ellentételezésben részesülnek, minimálisan 330 forinttal emelik a havi járandóságukat. A hetven éven aluli nyugdíjasok átlagosan 530 forintos kompenzálást kapnak. A családi pótlék gyermekenként mintegy 380—130 forinttal emelkedik. A tervek szerint a gyermekgondozási segély 300—330 forinttal lesz havonta több a mostani összegnél, s a gyermekgondozási díj időtanamát két évre terjesztik ki. A programban szerepel, hogy négyezerről hatezer forintra nő az anyasági segély ószszege, valamint a három- és a többgyermekes családok beiskolázási támogatásként évente egyszer 25QO forintot kapnak. A tanácsok szociálpolitikai segélykereted 500 millió forinttal gyarapítják Mindez összesen 24—25 milliárd forinttal terheli az állami költségvetést. Az önerős lakásépítésről szólva a pénzügyminiszter hangsúlyozta: az építőanyagoknál fokozatosan megszüntetik az állami támogatást. Ennek ellentételezéseként felemelik a szociálpolitikai kedvezmény összegét. Az egygyermekes családok 30 ezer helyett 50 ezer, a kétgyermekesek az eddigi százötezerrel szemben százötvenezer, a 3—4 gyermekesek pedig 230 ezer helyett 400 ezer forint szociálpolitikai kedvezményt kapnak. Az együttes ülésen Sarlós István, az Országgyűlés elnöke szólt arról, hogy az utóbbi hetekben, még inkább hónapokban a képviselők sokasága már termékeny — a kritikus hangvételt sem nélkülöző — véleménycseret folytatott a Parlament elé kerülő adótémákról. Megemlítette e beszélgetések két fontos tanulságát: egyfelől azt, hogy az emberek általában egyetértenek az általános és igazságos közteherviselésre irányuló törekvésekkel, másfelől pedig: a pénzügyi kormányzatban, a Parlamentben is megvan a kellő készség, hogy az állampolgári vélemények alapján is születhessenek kompromisszumos megoldások a rendelkezések minél jibb megformálásáért. Bognár József zárszavával ért véget a tanácskozás, azzal, hogy a két bizottság elhatározta: kedden — tehát még a parlamenti ülésszak előtt — újabb ülést tart. bizonyos szövegpontosító részletkérdések tisztázása végett, 13. Az egyik csernobili riportom utén a Lityeraturnaja Gazeta (Irodalmi Üjság — a ford.) szerkesztősége elküldött nekem egy levelet. Tessék, olvassák: „Pripjaty városi munkások írnak önnek, igaz, most Kijevben lakunk. Nem panaszlevél ez, csupán néhány tényt sorolunk föl, amelyből vonja le a tanulságokat. Felhozzuk Kijev és Pripjaty város felelős vezetői bűnös felelőtlenségének példáit. Mindenek előtt azt a felelőtlenseget, amelyet a gyerekekkel szemben tanúsítottak (a harminc kilométeres övezeten belül) mert egész napokon át semmit sem közöltek, s nem tiltották meg a gyerekeknek, hogy az utcán futkorásszanak és játszanak. Mi, akik munkánkból kifolyólag ismertük a sugárzás mértékét, betelefonáltunk a városi polgári védelmi parancsnokságra: Miért nem adnak ki utasítást arra, hogy a gyerekeket ne engedjék az utcákra, hanem tartsák őket otthon stb. ? Tudja mit feleltek? Ez nem a maguk dolga. Moszkva majd ad ki utasításokat. Ezután, május 7-én megtudtuk, hogy volt már döntés arról, hogy a gyerekeiket (unokáikat és azok nagymamáit) a Krímbe kell költöztetni. A magas Vezetőség tehát azonnal intézkedett, s a „kiválasztott" gyerekeket május l-jén a krimi szanatóriumokba szállították. A felelőtlenség másik példája, amikor a nehéz pillanatokban azonnal használni kellett volna a szükséges eszközöket, ellenőrző műszereket. Csakhogy a feltétlenül szükséges eszközök használhatatlanoknak bizonyultak. Hogyan kelj ezt értékelni? Miért, hogy a magas beosztású vezetők, akik éveken át magas (és meg nem dolgozott) fizetést kaptak, nem ismertek, a valós helyzetet a védőeszközökkel, meg a többi disznóságot? Miért nem ellenőrizték személyesen, miért elégedtek meg a .papírokon szereplő adatokkal, amelyek azt mutatták, hogy „minden rendben van"? Kérjük, hogy az állami bizottság ellenőrizzen mindent es hozza meg a szükséges intézkedéseket, főképp abban a súlyos kérdésben, hogy ki a hibás a rendetlenségért, s a „magas vezetők" alkalmatlanságáért beosztásukban. Az aláírások: Sz. V. Nyikulnyikov, D. V. Kolesznyik, A. M. Pavlenko, N. N. Radcsuk." A levélírók sok mással együtt érintették áz egész csernobili hősköltemény legbetegebb pontját. Azt, hogy az embereket időben és gyors intézkedésekkel kell megvédeni a katasztrófa következményeitől. Ez a kérdés sok ezer embert nyugtalanít ma i» szűk körű, bizalmas beszélgetésekben, családi összejöveteleket, de valahogy arcpirító módon hiányzik a városi, a megyei és a köztársasági vezetők nyilvános beszédeiből. Persze, nem akarok sém a bíró, sem a vádló szerepében tetszelegni. Most, sok hónappal az erőművi baleset után könnyű fenyegetőzni. Nem szeretnék a mindenttudó ügyész alakjában sem feszíteni. Azt azért mégis csak szeretném megtudni: mi is történt? Sok pripjatyi (idézzük, csak fol A. Perkovszkaja elbeszélését!) örökké emlékezni fog a kijevi megyei pártbizottság másodtitkára, V. Malomuzs által vezetett április 26-i értekezletre, amikor utasítást adott; tegyenek meg mindent, hogy ,az élet éppúgy menjen tovább, mintha semmi sem történt volna. Vagyis: a tanulók menjenek iskolába, a boltok legyenek nyitva, a soron következő esküvőket is meg kell tar'tani. Valamennyi értetlen kérdésre ennyi volt a válasz: ezt így kell csinálni. Kinek „kell így"? Kinek a nevében „kell" így? A sors fintora, hogy három nappal a szerencsétlenség előtt gyakoroltatták az iskolásokkal polgári védelmi oktatás keretében az egyéni • védőeszközök, a szájkendők, a gázálarcok használatát, s a sugármentesítést. De a baleset napján még a. legegyszerűbb intézkedéseket , nem hozta meg senki! A robbanás után Pripjatyban azonnal olyan titokzatosság uralkodott, hogy még a városi párt-vébé és a Komszomol-bizottság felelős munkatársul sem voltuk tisztában a sugárzás valódi mértékévé], erősségével két teljes napon át! Szemtanúk mesélik, hogy az említett vörös erdőn át vezető úton (amelyre nagy mennyiségű grafitpernye hullott!), annak legnagyobb erejű sugárzása közepett gyerekkocsikat tologattak az édesanyák! Talán a váratlan és különleges helyzetben nem is lehetett volna másként cselekedni? Lehetett volna! A szakemberek állítják, hogy lehetett, sőt: kellett volna. A városi rádióban ismertetni kellett volna a várható és lehetséges veszélyeket, mozgósítani a városi aktivistákat, hogy tegyék meg a legszükségesebb intézkedéseket; ne engedjenek másokat az utcára, csak akiknek dolguk van a katasztrófa fölszámolásában, zárva kell tartani az ajtókat, ablakokat, s a legsürgősebben jódos gyógykezelésben kellett volna részesíteni a lakosságot. (Folytatjuk.) A CSONGRÁD MEGYEI ZÖLDÉRT VALLALAT SZEGEDI KIRENDELTSÉGE felvételt hirdet. férfi és női segédmunkások / számára, egy és több műszakos munkavégzésre, vgmk-lehetőséggel. Jelentkezni lehet a kirendeltség munkaügyi csoportjánál, Szeged, Dorozsmai út 41. Telefon: 13-611/34, hétfőtől péntekig, 8 órától 15 óráig. Közleménvek Balett-tanfolyam Indul a Viktor H. u. 5. szám alattt Helyőrségi Klubban. Beiratkozás: szerda, penlek 4—6-ig. Tanfolyamvezetö: Menesi Gabriella. Jógatanfolyam indul a November 7. Művelődési Hazban szeptember 16-an. szerdán 17 és 19 órai kezdettel, Tizenhat hetes tanfolyamunk reszveteli dija nyugdíjasoknak, gyes-en lévőknek, diákoknak 250 Ft, dolgozóknak 500 Ft összesen. Jelentkezni a helyszínen lehet (Újszeged. Odesszai krt. 49. Telefon: 17-781) munkanapokon 10—18 óráig. Tanfolyamvezető: nyolc éve folyamatosam és most is: Kártylkné Bunke Etka. Kiegyensúlyozottság — eleterö — egészség - JOGA! Jelentkezzen maris, biztosítsa bolyét!