Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

73 Szombat, 1987. szeptember 12. BNV Másfél ezer kiállító Szabó Imre ipari mini.z- Szovjetunió a legnagyobb tériumi államtitkár és Kft- kiállító, köztársasagai körösvölgyi László, a Hungex- zúl ónálló bemutatóval az po vezérigazgatója pántokon idén Üzbegisztán jelentkeközös sajtótájékoztatót tar- zik. Először szerepel Köbátott a szeptember 18-án nví- "yún nemzeti kiállítóként ló őszi Budapesti Nemzetkö- Torokország a külföldi vál... . , . lalatok kozul első alknlomzi Vasar előkészületeiről. mal jelentkezik árucikkeivel Elmondták: hazánkkal a HASBRO amerikai játékegyütt 26 ország több mint forgalmazó cég. Többives 1500 kiállítója vesz részt az szünet után ismét bemutatőszi BNV-n. Az évek óta ják termékeiket a vásarvátartó élénk érdeklődést jel- rosban a libiai vállalatok, zi, hogy a szocialista, a fej- Jól bevált gyakorlat, hogy lett tőkés és a fejlődő orsz.'i- a vásáron kiállított termékek gok vállalatai egyaránt fon- árucsoportonként tékinthetosnak tartják részvételüket tők meg. Tizenkét árucsoa fogyasztási cikkek buda- portban mutatják be a hazai pesti seregszemléjén. A kül- és külföldi kiállítók cikkeiföldiek közül ezúttal is a ket. Kötvényből villamosmozdony A MÁV a villamosított vasútvonalak fejlesztéséhez és a villamosmozdonyok beszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítása érdekében lakossági kötvényt bocsátott ki. A kötvény 3 éves lejáratú, évi 11 százalékos kamatozású, 10 és 50 ezer forint névértékű. A kamatot évente augusztus 20ától lehet felvenni. A kötvény visszavásárlása 1000. augusztus 20-ától egy összegben történik. A kötvény megvásárolható Szegeden, a MÁV-igazgatóság házipénztárában. Az érdeklődőknek pedig az igazgatóság közgazdasági osztályán adnak felvilágosítást a 15-277-es telefonszámon. Gazdasági stabilizáció „Nem akarunk időt veszteni" Kapás Sándornét, a Szegedi Kender- és Műanyagfeldolgozó Vállalat igazgatóját kérdeztük, a program vállalati feldolgozásáról. — Hogyan valósítják wcg vállalati szinten a stabilizáció és kibontakozás programját? — A Központi Bizottság 1986. novemberi határozatát már korábban feldolgozta a vállalati pártbizottság, ehhez jött a júliusi program. Ennek végrehajtását saját területünkön elindítottuk. Nem akarunk időt ves.'. teni. Ha az Országgyűlés szepElöző cikkünkben beszélgetést közöltünk Berta Istvánnal, a Magyar Kenderipari Tröszt vezérigazgatójával arról, hogyan értelmezik tröszti szinten gazdasági stabilizációs programunkat. A tröszt egyik vállalatánál is jártunk avégett, hogy egy konkrét példán keresztül érzékeltessük a megindult munka folyamatosságát, eredményeit. ezen gépek itteni működtetése jelentős megtakarítást eredményez majd a trösztnek (szállítási, irányítási es rezsiköltség csökkenése), hatszáz tonna helyett 1200 tonna Raschel-termáket tudnak majd gyártani; szigorú költséggazdálkodást folytatunk, a munkakörök koncentrálásával esetleges létszámcsökkentéseket is végrehajtunk a nem termelő területen; a szocialista árucserében (román és cseriszlovák viszonylatban) csak olyan félkésztermékeket hozunk be, amelyek főként továbbra is folytatjuk; kereskedelmi apparátusunk növelésével felerősítjük mara temberi ülésszakán elfogad- bilizációs programra, s ar- importot váltanak ki, illetve ja a kormányprogram terve- ra- m>t vár az ipar vezetése a műanyag alapanyagok tezetét, és az törvényerőre a vállalatoktól. rén folyamatosan kísérleteemelkedik, akkor mi is ka- — A vállalatnál hogyan z"nk jelentős tőkés import punk majd az Ipari Minisz- alakították, ki a tnunkameg- kiváltásával; a piachoz való tériumtól egy ágazati te/ve- osztást? alkalmazkodás jegyében , a Szu^'^rmTmL^.um0: falatunk neve k<* ^bon állás" politikáját nak adtunk részanyagokat. JgT -'a ^lőmunkál^okban ^agyon tevékenységünket; szorosan együttműködik az ' £ fonalak kd/X+ bértömeg-gazdálkodás adta iparvállalatokkal. Itt van- mSt műanyág a aptayagú lehetőségekkel élve őszt,innak a — minisztériumtól termékeket is Pvá ' ink zési rendszerünket tovább kapott - „kék füzeteink": (Raschel-zsákokat, különféle finomítjuk; s végül műszak3? .T e szerko:wt- kötöző-zsinegeket, valamint k"ncentracio revén nagy atalakitasi feladatai, a ma- műanvag hdIókat). Az el,ö súlyt helyezünk az energia sík a Cselekvési program a negyedévre személyre szóló megtakarítására is. Sz,vetgazdasagi-tarsadalmi saih.- feladatmeghatározást jelöl- ném ^emelni: i lizació ipar. feladataira ci- tem meg ezt követően met visel. Az .pari m.nwz- szintén személyekre Iebontter kulon tanulmányt >s irt va _ féléves tervet kéwítet_ Az iparpolitika tarsadaio.n- tünk me, t sikeresen m tudomány. megalapozása valósítottunk Most d,jlg*_ címmel. Ezeket az anyago- zunk az év hátraIev6 kat a nyár folyaman vele- ben teljesitendö célok megmenyeztuk. fogalmazásán. Azért nem _ Szeged egyik könnyü- A juliust program egyik rögz.tettük előre éves célki- ¿pari vállalata hogyan érzi pontjaban ezt olvashatjuk: tűzéseinket, mert a piaci ie- ű2 országos gondokat? „A kozponti irányítás alant- hetöségek változásait ugy- MinHo„.oI.,. . son ki olyan közgazdasági is sem tudtuk volna előre be- , -~ '^ndeneke>ott a, tefme" társadalmi környezetet, kalkulálni !es Altételeinek biztosi-osaban; az alapanyag- es enerNem vártunk 1988 január- giaellatásban, segédanyagFnnek uvikorlntl ínég- jalg' a .J,U'lliSI . á'tósfoglalás ellátásban, az árak alakolá— Ennek gyakorlati meg- utan elkezdtük hároméves snban Sok a nvitott ké-lés valósítására példakent tud- Droeramunk kidnlen/nrít V . , '!;, , , nám felhozni Kanolvi ' ív ló C-8, „. Kidolgozását. meg a szabalyozókkal kopnám teinozni ivapoiyi -as-io Konkrét intézkedések ?t is csolatban is ró lenne hí ipari miniszter ket, vallató- tettünk már- növeltük a , ..?a .' , ,ne ha tünkhöz intézett levelét , K.-, / nov.«;,tuk a legalább ot évre alakítanák tunknoz intézett teyeiLt, munkaido kihasznaltsagi fo- ki a szabálvozókat mert irv melyekben többek között ez kát ¡-ivítottnk a munk-iie. .- szaDa'yoz°Kat, mert így áll- naev ielentós-ee , JdvitottuK a munkaié- elore 1S tervezhetnenk. „...nagy jeienios.ge gyelmet, s a munka szerve- Eevébként ontimista vatrvok van annak, hogy a program zettséeét Mindezek eredmé- 'w®®*™* °Pum,sia vag/oK k,felezze az eeves szakma- , 8 10 fr,e.a"le az adórendszerrel kapcsolatkitejezze az egyes szakma nyekeppen az első felevben ban s a kormánv tervezetékultúrák, vallalati csopor- hat s/.azalékkal nőtt a mun- u kormány tervezeteink vállalatok iavaslatait ,„,, 1 . U d "T ben az tetszik, hogy össztok, vauaiatok javaslata c, ka termelekenysege, a teljes táriarfalmi kíván ten-ii észrevételeit, kiegészítéseit, munkaidősok átlaekere-.ete , „! kivan .en.n, Erre tekintettel kérem igaz- ^száSkal "SlSSS ^ZÍitiÉTKÉT S ^ gatő elvtársnőt, szíveskedjék ez.en belüi a fizikaiaké 9- texKlr nehíz^para '.ken* ném kiemelni: jelentős tartalékokat látok még a irös.cti szervezeten belüli vallalati önállóságunk növekedésében — 1987 még az átállás éve lesz, 1988-tól kezdve viszont ónálló költségvetési mérleget készítünk. környezetet, kalkulálni. amely ösztönöz a vállalkozásra ..." javaslataival, véleményével J0 százalékkal. Utóbbiak áthozzájárulni a szerkezetűt- iagkeresete 5500 forint liaalakítási pjogram jobb meg- vonta. alapozásához", illetve ,Sze- _ Milyen elképzeléseket retnénk ezt a munkát haté- szeretnének megvalósítani konyán, eredményesen és of elkövetkezendő három barátian együttműködve, a évben? jó értelemben vett partneri _ T)z pontban tud.iám kapcsolat szem előtt tartása- összefoglalni vállalati progval bonyolítani a jövőben ramunkat, úgymint: a veszis." Látható, hogy az >par teséges áruféleségek gyirtávezetése támogatólag ker. sdnak megszüntetése, illetve nem diktátumszerűen. Épít eredményessé tétele; folyaaz alulról jövő kezdeménye- matos értékelemzéssel az zésekre, a kibontakozó íjnál- önköltség csökkentése; milóságra. vei a KSZV-hez képest a — Volt már korábban pre- mostani tröszti szervezetben cedens ilyen szoros egyitt- nagyobb önállóságot élveműködésre az Ipari Minisz- zünk a beruházási és fejtériummal? lesztési alapok létrehozósá— Újszerűnek tartom ezt ban, esetleges beruházisoka kezdeményezést. Az év kai az exportot gyártó sorok elején például országos la- felújítása; felkészülünk az nácskozásra hívták össze az Ujszegedi Szövőipari Vállaiparvállalatok vezetőit. Ki- lattól érkező Raschel-kótögyelmünket már akkor rá- gépek fogadására, majd irányították a készülő sta- 1988-tól üzemeltetésére — dergyártás és -feldolgozás, amellett sok géemkával és túlórával születnek eredményeink. Feladatunk azonban nem lehet más, mmt megtartani az eddig ' elért kender- és műanyag-feldolgozási színvonalat. Dáiiyi László Családra kalkulálva M éltatlankodik az ABC-ben a bolt- geinket, akkor ozok odahaza törnek eló, vezető meg a pénztárosok, hogy a jobbára viharfelhös családi égbolton lassan belekábulnak a folytonos csattogunk, mint a villám. S ezzel csau árváltozásokba. A kedves vevők — én, te, szaporítjuk a problémákat. (A válási staő, mi, ti, ők — többsége pedig mérge- tisztikák nem hizelgőek nálunk, s egyre lödve veszi tudomásul, hogy maholnap több a csonka családban nevelkedő gyermár semmi se annyi, amennyi, mert az mek.) Elveszítjük lassan a családi hátteáruk előállítói, termelői, forgalmazói két- ret, az otthon menedékét, biztonságát, hetenként háromszor kalkulálják, módo- ami pedig — főleg nehéz helyzetekben — sítják az árakat. igen fontos. Hiszen a jó családi környezet Azazhogy emelik — a mi számoló- képes védeni a civilizációs ártalmak cédulánkra, a mi pénztárcánkra. Olyan nagy részétől, képes háttérbe szorítani az sűrűn változnak az árjelzések némely egészségünket, életünket fenyegető riziterméken, hogy a jó szándékú fogyasztó kófaktorokat. Olyan rizikófaktorokét is, is arra gondol néha, hogy egyesek már mint az áremelkedés, csak azért is emelgetik az árakat, mert Mert a családokon is múlik, hogy homások is ezt teszik. Tehetik. Mert nem- gyan alkalmazkodnak hozzá, hogyan váligen tudunk tenni ellene. Kellene pedig, tóztatják, mint igazítják a változó körüttudják ezt az illetékesek is, de talán ép- ményekhez életmódjukat. Az életvitelt, pen azért nem tudnak mit tenni, mert ami a családok belső ügye, bár indirekt egyre kevésbé tehetős a mi mostani nép- módon, a külső feltételek változtatásával gazdaságunk. Nemhogy nem tehetős, de lehet befolyásolni. A feltételek mifelénk inkább szegényedő és adós. Fizetnie kell. mostanában nem kedvezően befolyásolS veié együtt nekünk is fizetnünk kell. ják. Ne tagadjuk! Hanem nézzünk' szemEgyre többet mindenért. Az árszínvonal- be az igazsággal, a nemkívánatos új jeemelkedés gyors és folyamatos. lenségekkel, s próbálja mindenki megHatása pedig — hogy finoman fogai- tenni a magáét azért, hogy változzék a mazzak — káros. A lakosság életvitelére helyzet. Felsőbb szinten — a gazdaságija, szemléletmódjára is. Hiszen az árbiz- társadalmi kibontakozás programja alaptonság hiánya sokakat arra ösztönöz, ján — azért tevékenykedjenek, hogy lehogy gyorsan elköltsék minden meglevő gyen meg a családi jövedelmek biztonsápénzüket. Arra is, amire szükségük van, ga és értéke (miből még csekély tartalémeg arra is, amire nincs. Ha pedig igaz kot is képezhetnek); a közvetlen alapa régi szólás, hogy amire nincs szükség, szükségletek a jövedelemszinttől függetarra költeni pazarlás, akkor most meg- lenül kielégíthetőek legyenek; a tömegfigyelhetnénk a pazarló életforma terje- fogyasztási cikkek minősége, ára elfogaddését. Sokan nem látják értelmét a gyúj- ható legyen; az áruellátás biztonságos; tögetésnek, elköltik hát sebesen a pénzt lehessen lakáshoz jutni, s próbálják biznemkivánatos dolgokra is. Mások meg losítani az élet minden területén a civiéppen most kezdenek gyűjtögetni „kin- lizált követelményeket. — Családi, egyécset" — úgymint: ékszer, régiség, műtár- ni szinten pedig azért kellene — de nagyak, ingatlanok —, próbálnak „vagyont" gyon! — többet tenni, hogy összevessék a képezni. S ezzel csak nő, növekedik a teherbírási és igényszinteket, s realitásokszakadék társadalmunk egyes rétegei kö- ra épülő életvitelt alakítsanak ki. Ami zött. Hiszen az átlagos magyar családok pediglen nem a pazarló, nem a gyűjtögetöbbségének csak arra futja, hogy ver- tő, nem a vagyonképző, de nem is a perssenyt futva az áremelkedésekkel, próbál- pektívátlan életforma. S nem is a csak ják tartani a fogyasztásuk reálszintjét, robotoló, a munkába belerokkanó; nem is különmunkákkal kivédeni a növekvő a konjunktúralovagkodo, ügyeskedő, csaló árak okozta újabb terheket. életszemléletű. Külömunkakkal, amiknek felvállalá- . sa szükségszerű; egyszersmind lehet sza- II«nem a valós helyzettel szamot vebadidőrabló, egészségkárosító, netán csa- fi f0' malisán, emberre, csatódra szaládromboló. A plusz jövedelemre, a ki- b"lUm A^e™ es cselekvő eletvjadásokat megtakarító, otthoni tevékeny- tel. Amiben például, a helyzethez olkatségre, a szolgáltatások árait megspóroló mazkodva, csökkentem próbálják almeneházi munkára szükségünk van (szabad- tlleg a korábbi nagyralátó terveket, időnk, művelődésünk rovására is). Mert kiadásaink egyre növekednek, nincs árbiztonság, nem tudjuk, mikor, minek az áremelése következik be és érint érzékenyen bennünket, borítja fel a kalkulációnkat. S ettől, mi tagadás, érzékenyebbé váltunk, életünk mostanság zaklatottabb, idegesebb, túlterheltebb. Majdhogynem egyszer majd, egyensúlyunkat megta alva nem pedig, „ha beleszakadok is, megcsinálom" módra gondolkodnak. S amiben olyan a légkör, az emberi munkaképességet újratermelő családi háttér, hogy hozzásegít a feltétlenül szükséges jövedelemplusz megszerzéséhez szükséges túlmunka vállalhatóságához. Erre lenne most szükség ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani., Hogy egészségtelen.- Hiszen aktív népességünknek többsége napi 12-14 órát dolgozik, a ki tudja, hányféle gazdaságban hajtja a pénzt, magát, családját. Nem pihenünk eleget, feszültek vagyunk, A feszültség, fáradtság levezetésére, oldására pedig marékszám szedjük a gyógyszereket, felemelt áron szívjuk tüdőre naponta a doújra tehetősebbek lehessünk. Ezt célozza, ezt mondja ki az MSZMP KB júliusi állásfoglalása, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja: „Az egyensúly javítását most a kiadások csökkentésével, tartósan csak a jövedelemtermelő képesség fokozásával lehet megalapozni." Ha mostani életmódunkkal nem vigyáboznyi cigarettát, döntögetjük magunkba zunk a családi jövedelemtermelő képességa szeszt. (Az alkoholisták számát hazánk- re, akkor népgazdasági szinten vajon lesz ban tavaly már 448 ezerre becsülték.) — mit fokozni? Ha pedig nem tudjuk levezetni feszültsé- Sz. M. Vetőmagvak választéka A Vetőmagtermeltető és kell — mondta. Hogy miÉrtékesitő Vállalat orosházi ként? A leglényegesebb, területi központja a gazdája hogy ismerjék a vevőik igémegyénk vetőmagellálásá- nyét, s ehhez szervezzék a nak. Ahogy Gubacsi László termeltetést. Jó támpontot igazgató fogalmazott legna- adnak a vállalati piackutatápi, pénteki tájékoztatóján, a sok- valamint a kispaccellás ,. , .és nagyüzemi kísérletek. A termeles biologiai alapj.H, szaporitósj tervek az ellatds vagyis a szaporítóanyagot mellett biztonsági tartalékok mindenképpen biztosítaniuk képzését is előírják Szemétlerakó helyek Csak fél köbméter! Ha egyszer meg kellene rendszeres szállítás, a toló- Az olyanféle emberekre, számszerűen mondanom, lapos elegyengetés, a sze- mint amilyen a múlt héten hogy a városüzemeltetés métlerakó-helyeken kitett a tápéi lerakóhely bejárati melyik területéről írtunk az táblák információi, a kije- útjának közepére hányt le utóbbi években a legtöbb- lölt területeknél jóval na- egy halom építési törmelészön e hasábokon, először a gyobb földdarabokat önt el a ket, vagy mint amilyen az szemétgyűjtés és -szállítás szemét, a megengedett fél a tehenes gazda, aki elhultémakörében született cik- köbméternél olykor számot- lott állata teteméről nem a keket gyűjteném össze. Az tevően többet, nem ritkán gyepmestert értesítette, a a gyanúm ugyanis, hogy egész kocsírakományokat 67-040-es telefonszámon, ezekkel az írásokkal talál- hordanak oda. Érdekes mó- hanem nagy titokban kiszálkozhatott leggyakrabban az don: inkább a közületek, lította a — no nem az algyői olvasó. Odafarolnak egy billenős Irma-majori útra. ahová , • x _ ZIL -lel, s még jobbik <?sct, kellett volna, hanem — a NO, tul nawsosnaK éppen ha npm a lerakóhelyhez ve- hozzá legközelebbi szemétlenem nevezhető, amit eler- 74ftó úto hanem keritésen rakó helyre tünk, például a kijelölt sze- be,ü|r€ önUk a tórmeléket Ez id6 szerint szegeden m"",>ratn ugyóben Rpp a közület, piióták. szál- évente 270-280 ezer köbmélítási előadók ne tudnák, ter szemét keletkezik, több hogy a sándorfalvi úu nagy mint egytizedét a kijelölt telepre, vagy a Gyálarét és lerakóhelyek fogadják. EnHattyas közti lerakóhelyre nek a körülbelül 30 ezer kéne menniük? Dehogyis- köbméternyi mennyiségnek nem tudják, csak éppen a az elszállítása másfél-két tápéi, vagy a dorozsmai kö- millió forintba kerül évente, zelebb van.,, De nem sajnálnánk ezt a Apropó, dorozsmai! Azt pénzt, ha legalább megolmeg rendszeresen fölgyújt- dottnak tekinthetnénk ezzel ják. Megfogni még nem sí- a nem háztartási hulladékkerült eddig a szeméttűz nak minősíthető szemét mániákusait, pedig már a gyűjtőhelyeinek ügyét. Hogy környékbeli házak lakói is legyen végre rend ezek kör,,résen vannak". Meg a köz- nyékén, az most már csak a terület-felügyelők, akiket rendeltetésszerű használaton ugyancsak „ráállítottak" a múlik. szemétlerakó helyek rémeire, P. K. métlerakó helyek Vlert hiába a körülkerítés, a l %