Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

Emlékülés a népgazdasági tervezés 40. évfordulóján Maróthy László mondott ünnepi beszédet Az emlékülésen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, fiogy a tervgazdasági rendszert az első hároméves terv kidolgozása Jól és kezdetétől számítjuk. Az első lépésekre ma nem egyszerűen tiszteletadással gondolunk — mondotta —, hanem figyelünk a mának szóló tanulságokra is. Bebizonyosodott, hogy nemzeti összefogássaL nagyon nehéz helyzeteken is úrrá lehet lenni. Ma, amikor bonyolult nemzetközi és hazai feltételek közepette ismételten gazdaságunk, megújításának, modernizálásának feladatával kell szembenéznünk, feltehetjük a kérdést: mennyiben segítette az ország fejlődését a tervgazdálkodás, a tervezés. Fokozatosan kiépülő tervgazdasági rendszerünk egyfajta társadalmi racionalitás és érdek hordozójaként, célmeghatározó és cselekvésalakító szervező erejével döntő szerepet játszott a négy évtized társadalmi és gazdasági átalakulási folyamatában. Részese politikánk és gazdaságpolitikánk sikereinek, eredményeinek és természetesen kudarcainak, hibáinak is. A modern állam és társadalom irányításában a tervezés rendkívül fontos szerepet tölt be. Az OT elnöke ezután gazdaságunk mai körülményeivel foglalkozott. Mint mondta, az utóbbi másfél évtizedben késedelmesen, és nem elég hatásosan alkalmazkodtunk a felgyorsuló világgazdasági változásokhoz. A gazdaság teljesítménye a nemzetközi értékrendek módosulásának hatásakent leértékelődött, a termelési szerkezet változásai nem követték a világgazdaság áramlatait. Belső felhasználásunk ismét megalapozatlanul emelkedett. Mindezek együttes hatásaként a gazdaság egyensúlya tartósan megbomlott. Jelenleg a ma-, gyár népgazdaság történetének egyik legnehezebb időszakát éli. Éppen ezért tudatában kell lenni annak, hogy amennyiben a súlyos és nagy erővel ható folyamatokat nem tudjuk megállítani, hatásukat közömbösíteni. a magyar népgazdaság fejlődését új és tartós alapokra helyezni, akkor országunk elkerülhetetlenül elszakad a világgazdaság és a műszaki fejlődés fő irányaitól. A magyar gazdaság helyzete összességében lényegesen . rosszabb, mint három évvel ezelőtt volt. Ezzel összefüggésben a társadalomban is feszültségek halmozódtak fel. A gazdaság előtt álló feladatok közül Maróthy László kiemelte, hogy a külföldi adósságok növekedését még az idén erőteljesen le kell lassítani, néhány év alatt pedig meg kell állítani. Csökkenteni szükséges, majd fel kell számolni az állami költségvetés deficitjét. Fontos feladat a termelési szerkezet gyorsabb átalakítása, mégpedig intenzívebb műszaki fejlesztéssel és az érA magyar népgazdasági tervezés 40. évfordulója alkalmából pénteken emlékülést rendezett az Országos Tervhivatal a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. dekeltségi viszonyok átalakításával. — Vissza kell szorítani a gazdaságtalan tevékenységet, át kell alakítani azt, illetve indokolt esetben — a velejáró társadalmi és gazdasági konfliktusok vállalásával — fel kell számolni. Mindezt a gazdasági reform átfogó továbbfejlesztésével szükséges végrehajtani. Olyan határozott lépéseket kell kidolgozni, amelyek lehetőséget adnak a célok elérését szolgáló érdekeltségi és piaci mechanizmusok kibontakoztatására. Az előttünk álló feladatok végrehajtása elképzelhetetlen határozott és felelősségteljes kormányzati döntési rendszer nélkül. Alapvető jelentősége van annak is, hogy korszerűsítsük a szociálpolitikai rendszert. A leginkább rászoruló rétegek esetében a növekvő kiadásokat ellensúlyozni szükséges. A gazdaság stabilizációjának megteremtése nem eg> évre szól. Haladéktalanul el kell kezdeni a munkát, s igy 1988 mind á belső társadalmi és gazdasági élet, mind pedig külső kapcsolataink oldaláról nagyjelentőségű. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a termelési szerkezet átalakításának hoszszabb távú feladatai és az egyensúly megteremtésének rövidtávú célja között ellentmondás áll fenn. A Ikon ve rti bilis kivitel gyors növelésére a legegyszerűbb megoldás a meglevő kapacitások fokozott kihasználása, lenne, de a piac éppen ezen kapacitások egy részét értékelte le. Ezért új, a gazdaság jövőjét szolgáló, a vállalatok aktivitásán és érdekeltségén alapuló fejlesztéseket kell megvalósítani. Mégis mivel teremthetjük meg a jobb gazdálkodás feltételeit? A gazdaság' mechanizmus átfogó • fejlesztésével erősíteni kell a vállalatok érdekeltségét a valós társadalrrji eredmények növelésében. Olyan szervezeti és ösztönzésiszabályozási eszközöket célszerű alkalmazni, amelyekkel el lehet hárítani minden akadályt a konvertibilis elszámolású kivitel növelésének útjából. A kormányzat véleménye szerint a gazdasági életet mindenekelőtt a gazdasági ésszerűség határozza meg, nem lehet vállalkozni életképtelen vállalatok fenntartására — hangoztatta. A tervezés reformjáról, megújításáról szólva Maróthy László kifejtette: ma egyre sürgetőbben vetődik fel tervezési gyakorlatunk hatékonyabbá tétele. A népgazdasági tervezés feladatának tekintjük, hogy reális képet és értékelést adjon a változó gazdasági helyzetről, a kapcsolódó technológiai, műszaki és társadalmi folyamatokról; megbízhatóan előre jelezze a fejlődés külső és belső feltételeit; valós fejlődési és cselekvési változásokat mutasson be és dolgozza ki a végrehajtás feltételeit, illetve eszközrendszerét. Az elmúlt években tervezési gyakorlatunk ezeknek a feladatoknak nem mindenben tudott megfelelni. Abban, hogy az utóbbi években kitűzött gazdasági célokat nem értük el, a népgazdasági tervezésben elkövetett hibáknak, a tervezőmunka hiányosságainak is szerepe van. A tervezés ugyanis túlbecsülte a népgazdaság egyensúlyi helyze tében korábban bekövetkezett javulást, nem tárta fel a gazdaság strukturális problémáit és feszültségeit, az ezeket kiváltó okokat, s ennek nyomán nem dolgozott ki kellően radikális javaslatokat központi döntésekre, szabályozási megoldásokra, nemzetközi együttműködési lépésekre. A tervezés nem volt elég határozott az olyan gazdasági szabályozásokkal szemben, amelyek megbontották a célok és eszközök összhangját, elszakították egymástól a jövedelemtermelést és -felhasználást, veszteségek és hatékonyságromlás forrásává váltak. Maróthy László végezetül arról szólt, hogy-a tervezésnek helye, szerepe volt és van a szocialista társadalom építésében, a stabilizációs és kibontakozási program megvalósításában. Hatékony és előremutató változásra van szükség a tervezés minden szintjén és szakaszában, az átfogó gazdaságpolitikai véleményalkotástól a biztos alapot teremtő, objektivitást hordozó módszertani eszköztár továbbfejlesztéséig. Elutazott a lódzi delegáció Kistelekre látogatott itttartózkodása utolsó napján tegnap, a lódzi tanácsi küldöttség. A városi jogú nagyközség tanácselnöke Ott József köszöntötte a vendégeket. Elmondta, hogy az elmúlt három esztendőben a közigazgatás átszervezését követőén a vonzáskörzethez tartozó településekkel meg szorosabbá vált a kapcsolat. A mellérendeltségi viszonyból eredően felerősödött a demokratizálódási folyamat. A községekben élők örömére Kisteleken hamarosan átadják a 42 millió forintért épített egészségügyi szakrendelőt. Délután a lengyel vendégek ellátogattak az ópusztaszeri emlékparkba. Ezt kővetően került sor a zárótárgyalásra, majd a küldöttség elutazott megyénkből. 77. évfolyam, 215. szám 1987. szeptember 12., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Földgázt találtak Celldömölk határában Földgázmezöre bukkantak Celldömölk határában a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat gellénházi üzemének kútfúrói. Tavaly kezdték meg a térségben a szénhidrogén-kutatást, ám az idén elkészült háromezer méle mély kút csak ivóvízmin'cégű, hetvenöt fokos vízzel kecsegtetett. A városi tanács vezetői már tárgyaltak az illetékes vízügyi hatóságokkal a meleg víz többirányú hasznosításáról, amikor rétegtisztítás közben földgáz tört a magasba a kútból. Egyelőre folyik a napi százezer köbméteres mennyiségben feltörő gáz laboratóriumi vizsgálata, s még azt sem tudják, milyen kiterjedésű a földgázmező, de az erre vonatkozó kutatásokat hamarosan elkezdik. A feltételezett gázlelőhelyet régóta keresik a Kisalföld déli részén. Celldömölk környékén már a hatvanas években több fúrást végeztek. A jelenlegi kútból 110 bar nyomással, mintegy 1950 méter mélységből feltörő földgáz most ismét reményt adott a kutatóknak. (MTI) Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület Baranyai Tibornak, a SZOT főtitkárának tájékoztatója alapján megvitatta a szakszervezetek időszerű feladatait a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításában. A SZOT főtitkára beszámolt arról, hogy milyen eredményekkel kezdődött meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa július 10-i állásfoglalásában megfogalmazott tennivalók végrehajtása. Az 1988-ra tervezett bér- és keresetszabályozásról szólva megállapította, hogy az egyes törekvéseiben közeledést jelent a szakszervezetek által képviselt állásponthoz, de tovább kell keresni azokat a megoldásokat, amelyek a magas hatékonysággal termelő, kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítő vállalatoknak megfelelő mozgásteret biztosítanak. Az előadó áttekintett több, a tervezett adóreformmal kapcsolatos kérdést, Baranyai Tibor ezután tájékoztatta a testületet a népgazdaság első félévi teljesítményeiről. Kiemelte, hogy az esztendő eredményes befejezése kulcsfontosságú az 1988. évi tennivalók megalapozása szempontjából. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ezután' személyi kérdésekben döntött. Ligeti Lászlót és Palotai Károlyt — érdemeik elismerésével — felmentette SZOTelnökségi tagságukból és alelnöki tisztségükből. Virizlay Gyulát — nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerésével — felmentette SZOT-titkársági tagságából, SZOT-titkári tisztségéből, és megválasztotta a testület alelnökének. Petrák Ferencet megválasztotta a SZOT-elnökség tagjának, a SZOT alelnökének. Csikós Pált megválasztotta a SZOT-titkárság tagjának, a SZOT titkárának. Bartos Istvánt kooptálta a SZOT tagjainak sorába. TÁPÉI HAJÓÉPÍTŐK, ösl mesterség mai szakembereinek munkáját leste meg Nagy László fotóriporterünk Tápén, a Muhart Hajójavító Üzemigazgatóságánál. Sokat változott mára már ez a mesterség is. Az egykor fából ácsolt hajóitat, a nehéz kezi fűrészelést felváltotta a hegesztöpisztoly, aminek nyomán hatalmas vasóriások születnek. A Dunát szelik majd az itt készülő bárkák. Az idén hat darabot építettek Tápén, csehszlovák megrendelésre, terven felül még a hetedik is elkészül az év végéig. Tiz-tizenkét mesterség képviselői is dolgoznak egy-egy hajón, mire vízre kerülhet A modern technika, a korszerű gépek, ha segítenek is. a nehéz munkát aligha száműzhetik végleg innen Nemcsak hajózni, de hajót építeni is férfias mesterségnek számít ...