Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

2 Csütörtök, 1987. szeptember 24. Olasz diákok Szegeden Imelde Tomsaini és Rita Pelfegrino tanárok vezetéséve] 20 olasz diák érkezett Bolognából Szegedre, a Radnóti Miklós Gimnázium vendégeként. Az olasz partner az E. Fermi Líceum tanulói, akik a Radnóti diákjainak a tavaszi szünetben történt látogatását viszonozzák. A gimnázium gazdag programot készített számukra. Három napot Budapesten töltöttek, ellátogatva a Dunakanyarba és &ztergomba. Szerdától Szeged város és környéke nevezetességeivel ismerkednek. 'Ellátogatnak Fehér-tóra, Öpusztaszerre. Egész napos kirándulás keretében meglátogatják Mezőhegyest, Bugacot, majd Gyula várost keresik fel. Az olasz diákok szeptember 30-án utaznak vissza hazájukba. A két oktatási intézmény a diákcserét az UNESCO iskolák programjának megfelelően a jövőben is folytatni kívánja. Szolidaritási koncertek Hazaérkezett Afganisztánból a Népek Barátsága együttes, amely Varga András érdemes művész vezetésével szeptember 10. és 24. között az Afgán Béke- és Szolidaritási Bizottság szer vezésében húsz nagy sikerű koncertet adott Kabulban és más településeken. Schönberg tantusza Tragédia a Nemzetiben, Nyomorultak a Vígszínházban Nemcsak szakmai berkekben keltett izgalmat, a közönség is kitüntette érdeklődésével az elmúlt napok fővárosi színházi életének két jeles eseményét. Az egyikre a Hevesi Sándor téren került sor, a másikra a Vígszínházban, s ami — legalábbis gondolatban — összeköti azokat: mindkettő mögött ott van Szeged. Évfordulót ül a nemzet színháza, 150 esztendős. S bár a jubileumot csöndesebbre hangszerelte a szükség — ami igazi szenzációja lehetett volna, az új Nemzeti fölépithetőségének közeli esélye, tovatűnt — azért jó lehetőséget kínált az alkalom például arra, hogy (szegény ember vízzel főz) legalább tudományos tanácskozás elemezze a nemzeti színházi eszme gyakorlati kérdéseit a kontinensen, de például arra is, hogy megint színre kerüljön Az ember tragédiája. Madách remekműve 1883. szeptember 21-én kezdte színpadi pályáját, ekkor rendezte az ősbemutatóját Paulay Ede, természetesen a Nemzetiben. E színháztörténeti jelentőségű premieren Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes*László játszotta. Am e jelmezekben az eltelt évszázad során szin¡művészetünk legnagyobbjai próbálták ki tehetségüket, s a darab meghatározó szerep>et kapott a Szegedi Szabadtéri Játékok létrehozásában is. Hont Ferenc celebrálta először, Buday György díszleteiben, a Fogadalmi templom előtt, 1933. augusztus 26-án — jószerivel ettől a pillanattól datáljuk a Játékok indulását. S hogy minő hangsúlyos helyen tartották továbbra is számon, mi sem bizonyítja, a háború előtti ciklusban minden nyáron ment, más-más 6zcenírozásban, szereposztással, de a felújítást követően is hamar műsorba iktatták, már 1960-ban; azóta is legtöbbet játszott prózánk. Legutóbb 1983-ban ment, a mű színpadi karrierjének évszázados fordulóján, Vámos László rendezésében, s csodák csodájára eme változatot jegyzi ma is még a budapesti Nemzeti, mely akkor nyomban bevitte falai közé, centenáriumi ünnepséget ült vele. Efct a produkciót újította most föl a Bubik István, Tóth Eva, Balkay Géza vezette szerepu osztás, melynek érdekessége, hogy legendás nagyjaink is színpadra léptek egy-egy villanásra. A londoni színben Lukács Margit, a fa-lanszterben Agárdi Gábor, Kállai Ferenc, Gábor Miklós és Bessenyei Ferenc alakított kisebb figurát, hogy a végén aztán a tapsrendre, az Űr hangját is megszemélyítse Sinkovits Imre — imigyen válván szemléletessé az ügy folytonossága. A Nemzeti Színház évadnyitó díszelőadásán ott ült a nézőtéren Grósz Károly és Spetter Erzsébet (hogy egyebeket ne említsek az adakozás természetrajzáról; mellesleg a miniszterelnök üdvözlő levelét az igazgató föl is olvasta), politikai, állami, társadalmi és művészeti közéletünk tobb kiválósága, egyszóval méltósága, rangja tünt az estének. Még ha valamiképpten holmi visszafogottságot, okos mértéktartást is lehetett érezni a levegőben. Változatlanul nincs apálya egy musicalnek, mely immáron friss vígszínházi siker, s mely szintén oly ismerősen cseng a mi füleinknek. Nyomorultak, Les 'Miserables. Tulajdonképepn csak részben vígszínházi, minthogy a helyet adó épület meg pár színész (nem is akármilyen, Szombathy Gyula, Kaszás Attila!) a házi; javarészben a Rock Színház — meg persze a mi szabadtérink produkciós vállalkozása érdekelt benne. Némileg változott a színlap — Várkonyi félteni, s a folyosó majd szétrobbant a nevetéstől, csak szegény Szilágyi István (jogvédő hivatal) maradt néhány másodpercig kínban miként is fordítsa. Végül úgy döntött, angolul körül irja, mire aztán Schönberg kacagott nagyokat, hogy ná la is leesett a tantusz. Ilyen barátságos hangulatban telt egyébként az egész este, előadás után még hajnalig, hogy a valóban őszinte, nagy — és a produkció további érése okán kiérdemelt — sikert követően együtt maradtunk a budai kisven déglöben. Ahol természetesen a rockosokkal más közös terveinkről, Schönberggel pedig a Nyomorultak esetleges szegedi visszatéréséről váltottunk szót. ClaudeMichel a maga részéről megNagy László felvétele A Nyomorultak magyarországi bemutatója után, a Szegedi Szabadtéri Játékok fogadásán (jobbról balra): Schönberg, MacKintosh, Alain Boubiil, a szövegíró és Szilágyi István, a jogvédő hivatal vezetője Mátyás vezényelt, Kováts tiszteltetésnek venné — p»erKriszta dalolta Fanüne-t, sze az immáron elkerülheGyimesi Kálmánt pedig Dig- tetlen iszcenikai módositáne püspökének lila reveren- sokkal. Dehát ö csak egy dájában Balogh Bodor Attila „hétköznapi szerző". A dönváltotta —, s forgószínpad íö szót más mondja ki: lévén, a rigorózus szerzői- Cameron MacKintosh, a Ionproduceri előírásoknak meg- doni producerpápa. Akivel felelően a rendezés is. Már viszont — mint nyomatéa hetedik előadásnál tartót- kosán jelezte — együtt vatak, hogy ismét befutott csorázik már másnap Páhelyszini szemlére a kompo- rizsban, s nem kelnek fel nista Claude-Michel Schön- az asztaltól anélkül, hogy berg, ezúttal magányosan, Szegedről is beszéljenek. elhagyva szerzőtársait, akik viszont a lelkére kötötték, alaposan nézzen szét, információitól függ a jogok esetleges további kiterjesztése. Nevezetesen a kazettához, lemezfelvételhez, külföldi vagy más előadási lehetőségekhez — nem utolsó sorban ahhoz is tehát, hogy jövő nyáron Sizeged is játszhassa újra. A szűk öltözőfolyosón sokan zsúfolódtunk össze a rokonszenvesen közvetlen Claude-Michel körül, aki szokásához híven bekopogtatott egy-egy bátorító szóra a készülődő művészekhez, akárcsak Szegeden. ,rMit üzen Wilkinsonnak?", az angol Jean Valjean-nak — vonta föl szemöldökét huncut mosollyal Vikidái Gyula izmos hátára tapsolva. „Hogy kösse föl. az alsóneműjét!" vágta rá némi habozás után a maga naturbursch modorában a szimpatikus rocker, akit persze sohasem kell Nikolényi István A Mediterráneum közelítése Tegnap, pénteken szakmai konzultációkkal befejeződött Szegeden a SZAB székházában a Gyarmatost' tás, antikolonialista harc, nemzeti felszabadulás Észak. Afrikában címmel rendezett háromnapos nemzetközi konferencia. A tudományos ülésszakon hét ország (a Szovjetunió, Franciaország, Olaszország, Algéria, az NDK, Finnország és hazánk) történészei tekintették át a Mediterránum népe; XIX— XX. századi történetének és kapcsolatainak alakulását, illetve számoltak be a térséggel kapcsolatos kutatási eredményeikről. Az előadások egy része Algériával foglalkozott, phol idén júliusban ünnepelték a függetlenné válás 25. évfordulóját. — A tanácskozással emlékezni akartunk az algériai nép függetlenségi küzdelmére is — mondotta J. Nagy László tanszékvezető egyetemi docens, a rendezvény házigazdái nevében, amikor a konferencia összegzésére kértük. — A kollokvium rendezése ugyanakkor jelezte, szolgálta egy, a közelmúltban a szegedi tudományegyetemen megtervezett, megkezdett kutatási program nemzetközi indításá: is. — Mi indokolja a mediterrán térséggel való foglalkozást? — A Mediterránum több szempontból is metszőp>ontban van. Összekötő kapiocs Európa és az arab világ, illetve az úgynevezett harmadik világ és az arab térség közölt. Számos konfliktus terheli, s az események Befejeződött a nemzetközi történészkonferencia szinte naponta jelzik, hogy Európa biztonságát nem lehet elválasztani a Mediterránum biztonságától. Jobban meg kell tehát ismernünk ezt a térséget. A múltját is, hogy megérthessük a jelenét. Ez különösen vonatkozik az iszlám országokra, melyeket, ha mindig csak európai szemüvegen át nézünk, sok tévhit alakul ki és él róluk, s az iszlám nem más számunkra, mint kuriózumgyújtemény. Az úgynevezett harmadik világról is sztereotípiáink vannak. Pedig az utóbbi lj>*20 évben a mediterrán országok progresszív erői részéről erősödik a törekvés arra, hogy ezt a térséget a béke tengerévé tegyék — ami Európának is nyilvánvaló érdeke. Igen határozottak erre az erőfeszítései p>éldául Algériának, amivel a mi államunk kapcsolatai is jók, függetlensége első éveitől fejlődnek. Ezért is szolgált örömünkre — s talán nem hangzik szerénytelenül, emelte a konferencia rangját —, hogy Mouztapha Boutaieb, Algéria budapesti nagykövete jelenlétével megtisztelte az itt tanácskozókat, elismerését fejezte ki azért, hogy ezen a tudományos ülésszakon a hangsúly a progresszív erőkre, a forradalmi mozgalmakra tevődött. Köszönetet mondott a kutatóknak azért, hogy Észak-Afrika államai történetének feltárására törekednek, ezzel is hozzájárulva ahhoz a mediterrán politikai törekvéshez, melynek célja az, hogy a béke és a kooperáció területe legyen ez a térség. — Hogyan szolgálta ezt a konferencia? — Megítélésünk szerint magas szintű, jó előadásokkal és vitákkal. Sok új adat feltárása, megismerése mellett elméleti vitát folytattunk például Algéria szocialista orientációjáról,' a gyarmati kapitalizmusról, a nemzeti mozgalmaktól, a második világháború utáni földközi-tengeri erőviszonyokról, szó volt az újraértékelés szükségességéről, és voltak terminológiai viták. Az előadások anyaga magyarul és franciául is megjelenik, s a résztvevők már jelezték, hogy több külföldi folyóiratban publikálják az eszmecsere lényegét. Többek között a legnagyobb szovjet szaklapban, a tamperei békekutató intézet orgánumában, az Uzlám és Társadalom című olasz folyóiratban, francia szaklapban. Itthon is nagyobb nyilvánosságot kap — első ízben — a téma, A szegedi nemzetközi fórumon most részt vett kutatók dialógusa, együttműködése pedig folytatódik és valószínűleg bővül. Hogy sikerüljön közelebb vinnj a Mediterránumot Európához, illetve Európát a Mediterránumhoz. Sx.M. Az évszázad művészete Keleten A filmet az évszázad művészetének nevezik — méltán. Alig van az embertömegekre nagyobb hatást gyakorolt, s az adott kor, a huszadik század egészére jellemzőbb, teljesen új művészeti ágat eredményező, nem praktikumalapcn létrejött „találmány", mint a celluloidszalag, a film artisztikuma. Sok nemzet vált igazi filmnemzetté az eltelt évtizedek alatt — nem csekély mértékben a rendkívüli alkotások sorozatával időről időre filmművészeti jelenlétét bizonyító Szovjetunió is. Az évszázad művészete — Keleten is nagy hatású művek sorozatát hozta létre, s mióta a világ megtanulta a Szovjetunióban az . utóbbi időben zajló, nagy jelentőségű események orosz neveit — glasznoszty, peresztrojka és a többiek —, a szovjet filmművészet is újabb, még magasabb szívonalú, ígéretesebb fejlődési szakaszába lépett. Izgalmas, a publikum elől elzárt filmek egész légiója van kiszabadulóban az értő közönség elé. A fenti tények legalább oly mértékben indították kezdeményezésre a négy alföldi megye — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok — moziüzemi vállalatait, mint a nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulója előtti tisztelgés gondolata: Az évszázad művészete — Keleten címmel szovjet filmek vetélkedőjét hirdetik meg, minden mozilátogató, filmművészet-kedvelő néző számára. Az akció szeptember 29től november 24-ig, kéthetente öt szovjet film „vetítését" jelenti — máramenynyire ilyesmi a helybéli tömegkommunikációs eszközök segítségével elképzelhető: (hang) képek, fotók, kérdések lesznek láthatók-hallhatókolvashatók a szegedi körzeti tévéstúdiót a szegedi és a szolnoki rádió, továbbá a helyi lapok — Délmagyarország, a Csongrád Megyei Hírlap, a Petőfi Népe, a Békés Megyei Népújság, a Szolnok Megyei Néplap — jóvoltából, a szovjet filmművészet öt klasszikus, reprezentáns alkotásával kapcsolatosan. Minden forduló után sorsolás lesz, értékes tárgynyereményekkel. Azoknak pedig, akik mind az öt alkalommal helyes megfejtéseket küldenek be a lakóhelyük szerint illetékes megyei moziüzemi vállalat részére, újabb sorsolást rendeznek, ahol a tét: utazás a Szovjetunióba. A szovjet filmek négy megyére kiterjedő vetélkedőjének eredményhirdetése december első napjaiban lesz; szeptember 29-én olvashatják az érdeklődők lapunkban is az első rejtvényt. Műsorajánlat József Attila halálának ötve- A mihályteleki művelődési nedik évfordulójáról TISZ- házban is lesz filmvetítés TA SZÍVVEL című irodalmi vasárnap délelőtt és délután, vetélkedővel emlékeznek Ugyanott este héttől BÜCSÜmeg ma, szombaton délelőtt BÁLÁT rendeznek, melyben tíz órától. A vetélkedősoro- táncbemutató és tombolasorzat regionális döntőjét a solás gazdagítja a kínálatot. Juhász Gyula Művelődési GYERMEKPROGRAMOT Központban rendezik. ígér a Bartók Béla MűveDélután fél háromkor a lődési Ház és a November tudományegyetem filmeszté- 7. Művelődési Ház. Előbbítikai köre kezdi meg őszi so- ben délelőtt 11-kor, utóbbírozatát. Az Ady téri auditó- ban délután három órakor rium maximumban Bunuel lép föl a budapesti Lencse FÖLD, KENYÉR NÉLKÜL Színpad. Műsoruk: Furfancímű filmjét vetítik. gos Péter. Ma és holnap este nyolc- Hétfőn kezdődik a Juhász kor FILMVETÍTÉS' lesz a Gyula Művelődési Központ Volán ifjúsági klubjában, idei ismeretterjesztő előadásSzombaton a Coca-Cola kö- sorozata. Brazília és a Hllyök cimú színes ausztrál RES RlOl KARNEVÁL címfilmvígjáték, vasárnap a mel Gimesiné Dudás Irén Bombajó bokszoló című szi- tart diavetítéssel egybekötött nes olasz film van műsoron előadást Hungaroton hanglemezhetek '87 Ismét egy jubileum: ezúttal a hanglemezhetek az ünpepelt, tíz gyertya lobog a képzeletbeli, lemezalakú tortán. „Immár hagyományossá vált" — így a kommentárok. S lám: ezúttal valóban kialakultak szokások, hagyományok. Lássuk csak az idei, 17 kiadványból álló repertoárt. Ezúttal is van 'két teljes opera: egy népiszerú mű, világhírű művészekkel, a CBS-sel koprodukcióban (Giordano: André Chénier), s egy „world premier", egy első fölvétel, Telemarni: A türelmes Szókratész című műve. Az első nem nagy üzlet. Mi adjuk az (olcsó) stúdiót, zenekart, énekkart, a CBS pedig a (méregdrága) világsztár szólistákat. Cserébe mi itthon (olcsón) kiadhatjuk a nagyszerű végeredményt, a külföldi terjesztés joga és a (busás?) haszon a CBS-é. S persze: a magyar lemezvásárlóké. Telemann operája ismeretes Szegeden: itt volt magyarországi ősbemutatója. Ugy tűnik, Obtrfrank Gáza fölfedezése megtetszett a Hungarotonnak, és lemezre vette az operát Azonos a címszereplő: Gregor József, ugyancsak szegedi Rosidette: Vátnoísy Eva, és Réti Csaba is közreműködik egy kisebb szerepben. A többi szólista budapesti, illetőleg külföldi. A kíséretet a Hungaroton egyjk nagy felfedezettje. a korhű hangszereken játszó Capella Savaiig adja elő Nicbolas McGegen vezényletével. Van két Kocsis Zoltánéi egy Sass Sylviaszólólemez, valamint két-két album a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és Fischer Ivánnal {az egyiken a Fesztiválzenekart, a másikon az Állami Hangversenyzenekart dirigál jaj. A kclnoly muzsika mellett szerepe) a nép zene és az irodalom, sőt egy különlegesség: az Amadwda ütősegyüttes játssza John Cage, Marton István és Sári/ Laszlo műveit, valamint tradicionális afrikai zenét és ragtime-ot M.T. •