Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

Csütörtök, 1987. szeptember 24. 0 raktározásról és csomagolásról Az MTESZ Szervezési és Vezetéstudományi Társasága éppen egy évtizede szervez rendszeresen programokat a szakembereknek az anyaggazdálkodás legkülönfélébb kérdéseiről. Hiszen a legmodernebb technikával előállított áru sem ér semmit, ha csomagolása korszerűtlen, a termék pedig ettől eladhatatlan. Ma még a raktározási és csomagolási hiányosságok miatt a kelleténél több selejt keletkezik Magyarországon. Arról nem ¡6 beszélve, gazdaságunknak mekkora problémát okoz az, hogy vállalataink többsége az indokoltnál nagyobb raktárkészletekkel tud csak termelni, időben szállítani. Márpedig a határidők a világpiacon egyre szorítóbbak és egyre komolyabban veszik. A jó raktárszervezés ezért a termelés elengedhetetlen eleme — mondotta tegnap, pénteken délelőtt Konferencia Szegeden megnyitójában Kapás Pál, az SZVT titkára, azon a kétnapos konferencián, amelyet a dél-alföldi vállalatok, szövetkezetek gazdálkodó szakembereinek szerveztek „Korszerű raktárszervezés és csomagolás" címmel. A közel ötven résztvevő két nap alatt előadásokat hallgat, konzultációkon vehet részt. Minden bizonnyal az innen hazamenő szakemberek széles körben fogják majd népszerűsíteni azokat a korszerű eljárásokat, modern technikai elemeket, amelyekkel itt, a konferencián megismerkedhetnek. Az első előadás keretében Merényi Gábor, az ACSI osztályvezetője a korszerű raktárszervezés legfontosabb elemeit ismertette meg a hallgatókkal. Magyary-Kossa Béla a korszerű csomagolásjelölési módokról tartott előadását is figyelemmel hallgatták a szakemberek. Az elmúlt években a „gondolkodó gépeket" is a raktározás szervezésének szolgálatába állították. Molnár László egyetemi adjunktus a darabáruraktárak számítógépes vezérlésével ismertette meg a résztvevőket. A termelőeszközöket forgalmazó vállalatok csomagolási és raktározási problémáit Sókiné Nagy Erzsébet, a Müárt vezérigazgatója ismertette. Délután konzultációk keretében gyakorlati problémák is teritékre kerültek. Ma, szombaton délelőtt az ACSI szakértői díjmentes raktárszervezési és csomagolástechnikai szaktanácsadásával zárul a kétnapos rendezvénysorozat. R. G. Drága, de van megoldás A zákányszéki homokon, ugyanúgy, mint a hasonló •talajú, környékbeli községekben, a szőlő-gyümölcs termesztésről lehetetlen lemondani. Pedig az utóbbi években inkább gonddal, mint haszonnal járt. Az 1985-ös tél kíméletlen fagyjai sok szőlőültetvényt tönkretettek. Csak az Egyetértés Szakszövetkezetben 56 hektárnyit menthetetlenül ki kellett vágni. A pótlásnál nem a legjobb előjel, hogy az idei tavaszon az akkor megmaradtból sok csak alul, a föld közelében hajtott ki. Az élettelen termókarok helyett újat kell kinevelni, s ez bizony 2-3 évet is igénybe vesz, mire ismét annyi termést hozhat, hogy ne legyen ráfizetéses. Az külön pech, hogy az őszibarack termését is elvitte a fagy. Borbás István elnök szerint mégsincs más választás, ezt a hagyományos kultúrát kell megújítani. Kukoricát nem vethetnek helyette, hisz az jó földet kíván, itt nem teremne anynyit, mint az önköltsége. A mostoha természeti adottságokat csak szorgalommal, sok kézi munkával lehet ellensúlyozni. Ez is úgy lehetséges csak, ha a család minden szabad percét erre áldozza. A közösben ennyi időt úgy megfizetni, hogy az vonzó legyen, szinte lehetetlen. A területnagyságnak ez jelenti a korlátját. A tagi gazdaságokban ez mááként néz ki, az iskolás gyerek, a nagymama is hasznossá teheti magát, s értéket teremthet A telepítés rendkívül költséges befektetés, s hogy mégis elviselhető legyen a teher, a nagyüzemben állami támogatással ösztönzik. A közös és az egyéni észszerű kombinációja a tömbös háztáji, vagy a szakcsoport által létesített ültetvény. Egy táblában, tervszerű fajtaválasztékkal, a gépesítés előnyeit kihasználva termelhetnek. A kézi munkát viszont mindenki a saját soraiban maga végzi. Szakcsoportot akkor kell alakítani, ha a tagok mellett másokat, úgymond idegeneket is bevonnak. A földhasználat így válik jogszerűvé. A tervezett 80 hektáros szőlőtelepítést három ütemben végzik, most a felénél tartanak. A 25 millió forintos beruházásnak körülbelül egyharmada a támogatás, emelett 4 millió forint hitelt vettek fel, amit a szőlő árából kell majd visszafizetni. A többi saját erő. Az első szakcsoport 9 hektár szőlője most fordul Pártbizottsági ülések Kistelek Tegnap délután kibővített ülést tartott a kisteleki pártbizottság. Tóth Ferenc első titkár vezetésével az MSZMP KB július 2-i állásfoglalása alapján készített munkaprogramjukat vitatták meg, s határozatot hoztak a feladatokról. Ezután a tagkönyvcsere lebonyolításának politikai és szervezeti tennivalóit határozták meg. A tanácskozáson a testület tagjai tájékoztatót hallgattak meg a két pártbizottsági ülés között eltelt időszak eseményeiről. A munkaprogram megvitatása során Mucsi Ferencné, Kis István, Szeberényi Jenöné, Csehó József, Ott József, Balogh János (Kistelek), Gruber János (Pusztaszer) mondta el véleményét, illetve javoslatát. Megyei tanács Ugyanezen a napion tartott ülést az MSZMP Csongrád Megyei Tanácsapparátusának Bizottsága is. A gazdasági, társadalmi kibontakozás tanácsi apparátusának feladataira, munkaprogramjára Petrik István, a tanácselnök általános helyettese tett javaslatot, amit a testület elfogadott. A tagkonyvcsere végrehajtásának termőre. A másik társaság 8 hektáros barackot ültet, őszre vásárolják meg a facsemetéket. Most is van jelentkező, jövőre várhatóan 15 hektáron egy tömbben újabb barackost létesítenek. Egy vállalkozó egy holdat vagy ennél kisebb részt művel. Mivel a szövetkezet adja a földet, a használatáért hektáronként évente 10 mázsa rozs árának megfelelő összeget kell befizetnie. A többi a saját belátására van bízva. Ha valaki a géppel végezhető munkák elvégzésére a szövetkezetet kéri meg, akkor ezt megfelelő díjazásért elvállalják. A termést a szövetkezet vásárolja fel. A szövetkezet korlátozott anyagi lehetőségeit így a tagok és a kívülállók pénzével úgy megtoldhatják, hogy fenntarthatják a tájegység sajátosságának megfelelő termelési szerkezetet, s a hozzávaló munkaerőt is a legkézenfekvőbb forrásból biztosítják. A próbálkozás nem egyedi, s azt a biztató érzést sugallja, a termelőnek is az az érdeke, hogy a fogyasztó elegendő gyümölcshöz, szőlőhöz juthasson. Hisz ebből él T. SE. I. Új szövetkezetek A kistermelés jövője és adója Ma már számolni kell azzal, hogy mind a belföldi, mind a külföldi fogyasztó csak a jó minőségű terméket vásárolja meg. A következő időszakban ez az igény a jelenleginél jobban fog jelentkezni a fogyasztói és a felvásárlási árakban. Egyre inkább kérdés, hogy mennyiért tudnak valamit megtermelni. A kisebb költségekért folyó versenyben nagy lehetőségei vannak a kistermelőknek. Sok olyan termelőeszköz — föld, istálló, gép stb. — van magántulajdonban, ami ma még nincs megfelelően hasznosítva. Ezek termelésbe fogása csökkentheti a költségeket. A kistermelői tevékenység ösztönözhető azzal is, hogy a nagyüzemek az általuk gazdaságosan nem hasznosítható eszközöket bérbe adják. Bővíteni lehet a bérleti szerződések. a részesművelés, a háztáji gazdálkodás, sőt a kisvállalkozások formáit is. A történelmi borvidékeken például fel kell újítani a hegyközségek működését. Az agrárkormányzat arra ösztönzi a nagyüzemeket, hogyha lehet, még az eddigieknél is jobban munkálkodjanak a kistermelés feltételeinek megteremtésén. Ezután is nagy szerepet kapnak az ellátásban és a termelésszervezésben a fogyasztási szövetkezetek. A kormányzat mind az áfészek, mind a mezőgazdasági nagyüzemek és más vállalatok részeként tevékenykedő mezőgazdasági szakcsoportok alakítását támogatja és ösztönzi 1988-tól lehetséges a kistermelők új szövetkezeteinek alakítása egyrészt a társulni szándékozó mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági fő tevékenységet végzők szövetkezésével, másrészt egyes mezőgazdasági szakcsoportok átalakulásával. A szervező vállalatoknak többet kell tenniük azért, hogy érvényesüljön a termelés, felvásárlás és a feldolgozás összhangja. A kistermelés sajátos gépeket igényel. Szükség van olyan növényvédő szerekre, állatgyógyszerekre is, amelyek könnyen adagolhatók, gazdaságosan használhatók, és még a környezetvédelemnek is megfelelnek. Az Országgyűlés által nemrégiben megerősített mezőgazdasági Mcsianábai gyakran felvetődik a kérdés, hogy érdemes-e hoszszabb távra kistermelésre berendezkedni a csa'ád aknák. A kormány új munkaprogramjából és az ehhez kapcolódó ágazati (ervekbői egyértelműen kiderül, hogy a gazdaságirányítás évekre előre számol ezzel az ágazattal. A Minisztertanács munkaprogramja szerint: „A kistermelés növekvő szerepet játszik a népgaz ja ág jövedelmének gyarapításában." munkaprogram azzal számol, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok évente három százalékkal emelik termelésüket. Ezen belül a növénytermesztés erőteljesebb növekedése lenne kívánatos. Egy-egy termelési ágnak azonban a mostanitól eltérő szerepe lesz. Növénytermesztésben változatlanul a kézimunka-igényes ágazatok lesznek a meghatározók. Alapvető lesz a kistermelés a fólia alatti primőrök és a frissen fogyasztott zöldségek termelésében. A fajtaösszetétel és a technológia korszerűsítése fontos cél. Ezen a területen különösen elengedhetetlen, hogy szerződések teremtsék meg az értékesítési biztonságot. A gyümölcstermesztésben a vírusmentes szaporítóanyagok felhasználásával, elsősorban a kajszi- és az őszibarack-telepítéseket szorgalmazza a MÉM. De jelentős lesz a kistermelés szerepe a cseresznye, a meggy és a bogyósok termelésében. Szőlőből a termés mintegy kétharmadát, ezen belül az étkezési szőlő háromnegyedét a kistermelök adják. Az űj telepítéseknél arra kell törekedni, hogy a fajtaszerkezet a fogyasztók igényeihez és a területi adottságokhoz a lehető legjobban igazodjon. A piaci lehetőségek az étkezési szőlő arányának növelését indokolják. Az állattenyésztésben is nő a szerepe a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. Arra kell törekedni, hogy lassuljon ebben az ágazatban tartott szarvasmarha-állomány csökkenése. feladattervét Szögi Béla, a pártbizottság titkára terjesztette elő. A tanácskozáson hozzászólt: Füleki László, Bérezi Gyula, Katona István, Dobóczky Károly, Varga István, Szekeresné Makra Ibolya, Lakatos Etelka, Gyánti Ferenc, Kapás Ferenc, Rákos Istvánné, Nagy Ferenc, Gyifkó Mária, Varga József, Dékány Géza, Noszek Imre Somogyi Károlyné felvétele // Tornapálya u Gátfutók edzéséhez alkalmas tornapálya keletkezett Szegeden, a Moszkvai körúton. A hir cseppet sem örömteli, mert nem sportolók hasznára, hanem gyalogosok boszszantására és veszélyeztetésére alkalmas. Kezdetben egy építkezés miatt zárták itt le teljes szélességben a járdát, a 7. számú ház előtt. Kikerülésére egy keskeny utat építettek, amely az úttest mellett halad, ám közvetlen mellette mély árok húzódik, melynek gazdája mindeddig ismeretlen. Ráadásul e keskeny utat is eltorlaszolják az építkezés hulladékai, emiatt a forgalmas úttestre kényszerülnek az itt közlekedő gyalogosok. A közelben lakók egybehangzó véleménye szerint hónapok óta tart ez az állapot. Tudomásunk szerint, eddig még nem volt itt baleset, néhány nyugdíjaskorú gyalogjáró szerint ügyességüket is érezhetően gyarapította ez az utcai, sót: főútvonalbeli tornapálya, ám közeleg a csúszós évszak, amikor is inkább a tévétorna mellett ügyeskednének. A közelben lakók és közlekedők kérését továbbítjuk: szüntessék meg mielőbb e veszélyes útszakaszt, az építők és az árok (eddig ismeretlen) gazdái, s közösen gondoskodjanak a gyalogjárók biztonságáról A sertéstenyésztésben lehetőség van a termelés növelésére, de csak a minőség jelentős javulásával. Ezt ösztönzik majd a széles körben bevezetendő, minőségtől nagymértékben függő felvásárlási árak. Mind több megbízható örökítőképességű, ellenőrzött fajtájú tenyeszsertéshez lehet majd hozzájutni kedvezményesen. A cél az, hogy a kistermelők az évtized végéig lecserélhessék a nem hús jellegű gyenge fajtaminőségű állataikat. Érdemes nagy gondot fordítani a takarmányok beitartalmi értékének állandósítására, javítására, a jobb ellátásra. Vágóbaromfiból a hazai és a külpiaci igényekhez igazodva az elmúlt évek erőteljes fejlődése várhatóan a jövőben is fenntartható. A mostaninál több pecsenyekacsa-, gyöngyös- és fürjhús adható el. A MÉM folyamatosan figyeli a gazdasági tényezők alakulását, és a tapasztalataitól függően olyan intézkedéseket kezdeményez majd, amelyek erősitik a termelési kedvet. Ez az elv már érvényesült a mostani ár- és adóreform kidolgozásánál is. Noha sokan vitatták e szándék helyességét. A piaci ingadozások kivédésére a sertés- és tejárakat a jövőben is garantálja a gazdasági kormányzat. Kölcsönökkel, hitelekkel támogatja a háztáji és a kisegítő gazdaságok fejlesztését. Az alig egyhetes parlamenti döntés értelmében az országban az adózási rendszer 1988. január elsejétől változik meg. A döntést megelőző vita sok kitermelőt elbizonytalanított, ma már azonban megállapítható, hogy az új adórendszer nem csökkenti a kistermelők érdekeltségét. * A következő évtől változatlanul megmarad a földadó, és a borforgalmi adó. Viszont megszűnik az erőgép- és a lóadó. Mentesül a személyi jövedelem alól a földjáradék, a szövetkezet által használt, magántulajdonban levő föld megváltásáért fizetett összeg és a háztáji illetményföld helvett adott termény, illetve pénz. A legnagyobb változás az, hogy az adómentes árbevétel összege 500 ezer forintra változik. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kistermeléssel foglalkozó családok mentesülnek a jövedelemadó fizetése alól, amíg az összes árbevételük nem haladja meg a félmillió forintot. Ha az árbevétel meghaladja az 500 ezer forintot, de nem éri el a kétmilliót, akkor a személyi jövedelemadó alapja a növénytermesztés árbevételének 30, az állattenyésztés árbevételének 10 százaléka. Az igy kiszámított jövedelmet el kell osztani a családban, közös háztartásban élö 16 éves és annál idősebb tagok között. Az egy főre kiszámított adót az aktív keresőknél össze kell adni a főmunkaviszonyból származó jövedelemmel, és az igy kapott összeg után kell adózni. Azokra a családokra, amelyeknél az árbevétel meghaladja a 2 millió forintot, ez a rendszer már nem alkalmazható. Rájuk a magánvállalkozókra vonatkozó adórend érvényes. Az a mezőgazdasági kistermelő, aki személyi jövedelemadót fizet, jogosult az ipari eszközök vásárlásakor kifizetett évi háromezer forint feletti általános forgalmi adó visszaigénylésére. B. I. I