Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 227. szám 1987. szeptember 26., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Hz Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Miniszterta­nács előterjesztését, s törvényerejű rende­letet hozott az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények hatályba lépésével össze­függő átmeneti intézkedésekről és jogsza­bály-módosításokról. Az új törvényerejű rendeletben — a személyi jövedelemadó bevezetésével összefüggésben — az Elnö­ki Tanács intézkedik a munkabérek és más, bérjellegű juttatások felemeléséről (bruttósításáról), amelynek részletes sza­bályait a kollektív szerződések, illetve a munkaügyi szabályzatok fogják tartalmaz­ni. A törvényerejű rendelet mentesíti az új adókötelezettség alól az 1988. évre át­húzódó, de az 1987. évi munkaviszony, il­letve szövetkezeti tagsági viszony alap­ján járó kifizetéseket. Az új jogszabály módosított egyes pénzforgalmi szabálysér­tési előírásokat és vámszabályokat is. Megvitatta és elfogadta a testület a vál­lalkozói adóról szóló előterjesztést, s en­nek alapján törvényerejű rendeletet alko­tott, amely egységes elvek szerint szabá­lyozza az egyéni és csoportos magánvál­lalkozások, valamint a kisszövetkezetek gazdálkodói tevékenységének adózását. A vállalkozói adót az elért nyereség és a vállalkozó jövedelmének együttes összege után kell fizetni. Ez az adózási rendszer a vállalkozó felhasználható személyi jöve­delmét nemcsak a személyi jövedelem­adón, hanem a vállalkozói adón keresztül is szabályozza. Az adó mértéke egysége­sen 25 százalék; azzal, hogy a magánvál­lalkozók adókötelezettsége évi 100 ezer, egyes esetekben 200 ezer forint nyereség felett kezdődik. Mindkét tvr. 1988. január elsején lép hatályba. Az Elnöki Tanács módosította az atom. energiáról szóló, 1980. évi I. törvény egyes rendelkezéseit; az új szabályozásban meg­határozta az atomenergia alkalmazásával összefüggő hatósági feladatokat, és az ed­digieknél átfogóbban rendezte a lakos­ság, valamint a környezet védelmével kapcsolatos kérdéseket. Határozott a testület a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnevezésének megvál­toztatásáról; 1988. január elsejétől ez az intézmény Magyar Gazdasági Kamara né­ven folytatja munkáját. Az új elnevezés jobban megfelel a kamarai tagság össze­tételének, és kellően tükrözi a tagjai ál­tal végzett gazdálkodói tevékenységet. Az Elnöki Tanács határozott a fegyve­res erők napja alkalmából adományozandó kitüntetésekről, kinevezésekről, továbbá bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Utóhangok — el özön g ék Meglepetést kapnak azok, akik holnap, az idegenfor­galmi világnapon az IBUSZ utasaiként indulnak világot látni. Kedves gesztus, hogy ötszáz forintot „jóváír" az utazási iroda. S üzleti fo­gásnak sem rossz az ötlet, hogy ezt a pénzt még az idén vagy jövőre „leutaz­hatja" a megajándékozott. Lehet, hogy valaki többezer forinttal toldja majd meg visszakapott pénzét, hiszen csak így juthat hozzá. Effé­le triikkökröl egyébként egy­re gyakrabban értesülhet, aki figyeli a hazai idegen­forgalmi piacot. Amelyen ugyanis már vagy 140, uta­zásokat szervező-kínáló vál­lalat verte fel sátrát. Félteni persze nem kell az irodákat, legalábbis az idei gyorsmérleg minden eddiginél jobb eredmények­ről tanúskodik. Ahogy két napja Czeglédy József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője a világnap ^alkalmából tartott sajtó­tájékoztatóján fogalmazott, a hazai idegenforgalmi be­vételekkel az idén az 1990-re kitüzö'tt célok teljesültek. Nem semmi, ha belegondo­lunk, hogy sok ágazat még az idei terveit sem „hoz­za" netán ... A számok beszédesek: 1980-ban az export 3,6 szá­zalékát tették ki az idegen­forgalmi bevételek, tavaly már 6,6-et, s az idén várha­tóan elérik a tíz százalékot is. Azt mondják a hozzá­értők, hogy a külföldieket elsősorban a nyílt társadal­mi légkör vonzza Magyaror­szágra, és szorosan felzárkó­zik ehhez a közbiztonság, az árszínvonalú). Földrajzi helyzetünk a világturizmus háromnegyedét lebonyolító Európában ugyancsak hoz­zájárul ahhoz, hogy a ki­rándulókat, s átutazókat nem számolva 12-13 millió külföldi tölt 24 óránál töb­bet az idén a Hegyeshalom és Záhony, Parassapuszta és Röszke közötti 93 ezer négy­zetkilométeren. Az idegenforgalom az idén 30—40 százalékkal többet Egy világnap apropóján tesz a fizetési mérleg javí­tásáért, mint tavaly, s ez jórészt annak köszönhető, hogy a korábbi évek fej­lesztései most „érnek be". Az osztrák hitellel épült budapesti szállodáknak már több a bevételük, mint ami­be kerültek. Több is a ven­dégük a vártnál. Az új ba­latoni bevásárlóközpontok, kempingbővítések ugyan a kánikulai zsúfoltságot nem enyhítették, de valamelyest már javították az ellátást. Apropó, ellátás... A né­metül és angolul is megje­lenő Magyar Utazási Maga­zin főszerkesztője meséli, hogy alkalma volt kikérdez­ni jó néhány külföldit, s persze a véleményüket tu­dakolta. — Többen — vagy inkább sokan — szóvá te­szik a kiszolgálás kulturá­lallanságát és a környezeti kultúránkat sem tartják példásnak. Ami pedig a szezonális nyitvatartási, egyes árusok, taxisok mo­dorát illeti, arra már sza­vakat is alig találtak. Hát így, erről az oldalról is szemlélendő ez az ágazat! Mert ha e téren nem sikerül az áttörés, mit mond maid a panaszkodó kuncsaftnak a szeptember 18-án Frank­furtban megnyílt első önálló nemzeti idegenforgalmi kép­viselet munkatársa. Vagy vizet prédikálna és bort inna majd az idegenforgalmi világszervezet — a WTO — Marokkó, az USA és Olasz­ország után negyediknek Magyarországon építendő regionális oktatási központ­jának tanára? S ha jövőre föloldják a magyarok ki­utazásának gyakoriságát korlátozó rendelkezést, va­jon milyen képet festünk országunkról a viselkedé­sünkkel, hazulról idegenbe vitt szokásainkkal? Ha azt akarjuk', hogy kapjunk — adnunk is kell. Sőt áldoznunk is. Ez idő sze­rint ugyanis egyetlen je­lentős idegenforgalmi létesít­mény sincs épülőben .. . Az újabb külföldi tőke bevo­nása terén is csak kis moz­gás érzékelhető. A kiutaz­tató vállalatok némiképp a bizonytalanságban lebeg­nek jövő évi áraikat ille­tően — noha már nyomdá­ban volna a katalógusok helye. Nem sorolom tovább, hiszen bizonyára értik már olvasóim, hogy e cikk fő­címéül miért épp a fenti két szót választottam. A visszatekintéshez előrelátást is kell párosítani. Pálfy Katalin Rakodási verseny Az őszi forgalmi feladatok végrehajtásának elősegí­tése, a vasúti rakodások egyenletességének biztosítása és gyorsítása érdekében a Központi Szállítási Tanács titkár­sága, a MÁV Vezérigazgatóságával együttműködve, vala­mennyi fuvaroztató részére idén is meghirdette a vasúti rakodási versenyt. Ennek első szakasza szeptember 19­étől október 31-éig, a második pedig november l-jétől de­cember 20-áig tart. A versenyben — az előírt feltételek teljesítése esetén — azon vállalatok szállításban érdekelt dolgozói vehetnek részt, akik a hét végi kocsikirakások, illetve berakások terén a legeredményesebben segítik a vasút munkáját. G.J. & Hazafias Népfront állásfoglalása A Hazafias Népfront VIII. kongresszusa kinyilvánította, hogy a mozgalom fokozódó mértékben kíván szerepet vállalni az országépítésben, a társadalmi viszonyok szo­cialista irányú 1 fejlesztésé­ben. Arra hívott fel min­denkit, hogy jól szervezett munkával teremtsük meg a külső és belső gazdasági egyensúlyt, mert ez a ké­sőbbi érzékelhető életszín­vonal-emelkedés meghatá­rozó feltétele. A magyar po­litikai élet legfontosabb té­nyezőivel együtt vallotta, hogy a gyorsabb ütemű nö­vekedés határozottabb cse­lekvést kíván. Ennek vi­szont nélkülözhetetlen fel­tétele a tennivalók pontos meghatározása és a hibák, gyengeségek őszinte feltá­rása. A kongresszus óta eltelt csaknem két esztendőben gazdaságunk hatékonysága nem javult. Gazdasági tel­jesítményünk nemzetközi leértékelődése folytatódott. Tovább bomlott a termelés és a fogyasztás összhangja; adósságállományunk elérte a kritikus szintet. Az indo­kolatlan jövedelemkülönb­ségek fokozódtak, romlott a lakosság közérzete, számos területen lazult az állampol­gári és a munkafegyelem. Ebből a gazdasági-társa­dalmi helyzetből L.'nál ki­bontakozási programot a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak július 2-i állásfoglalása, és a Magyar Népköztársa­ság kormányának az Or­szággyűlés elé terjesztett stabilizációs tervezete. Az ezekben megfogalmazott cé­lok egybeesnek a magyar nép távlati és tartós érde­keivel, a népfrontmozgalom szándékaival és korábbi ál­lásfoglalásaival. Az Orszá­gos Tanács épp ezért tá­mogatásukra szólít minden magyar állampolgárt, párt­tagokat és pártonkívülieket, vallásos embereket és ma­terialistákat, társadalmunk minden rétegét és korosztá­lyát. A Hazafias Népfront ez­úton is kinyilvánítja készsé­gét arra, hogy a társadalom­mal való párbeszéd intézmé­nyeként politikai mozgáste­ret ad az ehhez szükséges À gazdasági-társadalmi kibontakozásról legszélesebb társadalmi akti­vitásnak. Ennek érdekében az előkészítő, a döntési és végrehajtási folyamatokba való betekintéshez a mainál nagyobb társadalmi nyilvá­nosságot kíván nyújtani. Ez­zel elősegíti a folyamatok társadalmi ellenőrzése iránt mind erőteljesebben meg­nyilvánuló közösségi igény kielégítését. A társadalom elbizonytala­nodott tettrekészsége meg­újítható. Erre alapozva moz­galmunk — a meghozott döntések szellemében — fel­lép a cselekvés halogatása ellen. Az állampolgári öntu­dat és felelősségérzet együt­tes mozgósításával támogat­ni kívánja a reformfolyamat kiteljesítését. Tudatosítani akarja, hogy a reform lé­nyegi elemeinek kibontása még hátra van; s hogy ez jórészt a helyi társadalom, a termelő, alkotó közösségek önállóságának felszabadítá­sával érhető el. Az Országos Tanács új társadalmi felelősségérzet megteremtésére szólít fel. Hagyományos nemzeti érté­keink, erőforrásaink gyara­pításaként többek között ide kell hogy tartozzék a politi­ka nyíltsága, a vállalkozás tisztessége, a mértéktartó, szolid köz- é6 magánélet. Népünk tehetsége, munka­szeretete és teherbírása ré­vén képes a helyesen kitű­zött célok eredményes meg­valósítására. Ezért kívánatos, hogy a Hazafias Népfront, mint a magyar politikai rendszer legszélesebb talap­zatű tömörülése, a kormány­nyal folyamatos, partneri együttműködést folytasson. Ez a tevékenység és együtt­működés azt igényli, hogy a javaslatok és az erre adott válaszok egyaránt megkap­ják a kellő társadalmi nyil­vánosságot. Közismert, hogy hazánk gazdasági törekvései a nem­zetközi közfigyelem homlok­terében vannak. Természe­tes, hogy mind sikereink, mind megtorpanásaink nem­csak Magyarország, hanem egyúttal egész szövetségi rendszerünk eredményeit, il­letőleg gondjait is mutatják. Ez növeli nemzeti vállalko­zásunk jelentőségét. A népfrontmozgalom köz­vetlenül érdekelt az ország szocialista fejlődésének alap­jául szolgáló gazdasági-tár­sadalmi kibontakozás prog­ramjának maradéktalan megvalósításában. Érde­keltsége nemcsak a társa­dalmi-politikai rendszerben betöltött funkcióból fakad, hanem abból is, hogy évek óta felelősen részt vállal a politika alakításában és gyakorlásában, érte erkölcsi felelősséget is érez. Ez a vállalkozás természetesen nem kisebbítheti a döntést hozók, a végrehajtást irá­nyítók és ellenőrzők felelős­ségét sem a jelenben, sem a jövőben. Mozgalmunk tá­mogatandónak tartja a párt és a kormány által megfo­galmazott célokat. Ezért az Országos Tanács a legutóbbi kongresszus dokumentumait is figyelembe véve, jelen ál­lásfoglalása mellékleteként mozgalmi feladattervet bo­csát közre, hozzájárulva ez­zel a társadalmi kibontako­zás kiteljesedéséhez. Felké­ri a területi és helyi nép­frontbizottságokat, hogy adottságaik, erejük szerint vállaljanak részt annak megvalósításában. Az ország és népe előtt ne­héz, de nem megoldhatatlan feladatok állnak. Most ismét nagy szükség van arra, hogy közmegegyezést teremtsünk, és szocialista nemzeti egy­ségben növeljük erőfeszíté­seinket, megvalósítsuk azt a reformpolitikát, amitől jog­gal várható a kibontakozás. Széchenyi szerint „nemze­tünknek mindig az volt az egyik legnagyobb hibája, hogy vagy nem bízott ma­gában, vagy elbízta magát". Elbizakodottságra nincs okunk, kishitűségre nincs jo­gunk. Előttünk nemzetünk sorsa áll, hogy mily magasra (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozott a Szövosz elnöksége A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület az áfé­szek, a lakás- és a takarék­szövetkezetek idei gazdál­kodásának eddigi tapaszta­latait tárgyalta meg. Meg­állapította, hogy a múlt év első nyolc hónapjához ké­pest az idén növekedett a szövetkezetek kereskedelmi forgalma, több ipari termé­ket állítottak elö, és foko­zódott az export is. Nőtt az áfészek kiskeres­kedelemből és vendéglátás­ból származó árbevétele; ehhez nemcsak a fogyasz­tói árak emelkedése járult hozzá, hanem az is, hogy a tavalyinál több árut adtak el, és több vendéget fogad­tak. Hazánkba érkezett a zambiai államfő Kádár János találkozott Kenneth Dávid Kaundával Németh Károlynak, az El­nöki Tanács elnökének meghívására pénteken hiva­talos látogatásra hazánkba érkezett Kenneth Dávid Kaunda, a Zambiai Köztár­saság elnöke. A magas rangú zambiai vendéget Németh Károly üdvözölte a nemzeti lobo­gókkal, illetve üdvözlő fel­iratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes. A vendégek és ma­gyar házigazdáik a repülő­térről az ünnepélyes fogad­tatás helyszínére, a Kossuth Lajos térre indultak. A Parlament előtti fello­bogózott téren — ahol fel­sorakozott a Magyar Nép­hadsereg díszzászlóalja — Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter, Markója Imre igazságügy-miniszter, Ivá­nyi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, Horn Gyula külügy­minisztériumi államtitkár, valamint a hazaj politikai, gazdasági és kulturális élet több más vezető személyi­sége fogadta a diszmotoro­sok kíséretében érkező zam­biai államfőt. Jelen volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tagja. Kenneth Dávid Kaunda vendéglátója, Németh Ká­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents