Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

Szerda, 1987. augusztus 12. 3 Csehák Judit Szegeden A miniszterelnök-helyettes a kiállító festőművész (balról) és a a tárlaton rektor társaságában A József Attila Tudo- rekvéseiről és gyakorlatáról, mányegyetem Állam- és Jog- s meg tudja ítélni azokkal tudományi Kara által ren- összevetve is a hazai hely­dezett nemzetközi összeha- zetet. Szólt a társadalombiz­sonlító munkajogi és szociá­lis jogi tanácskozás részt­vevői tegnap, kedden dél­után Szegeden magas rangú vendéget köszönthettek: Cse­hák Judit, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese ellátogatott a me­gyeszékhelyre, hogy tájé­koztatást adjon a világ több tosítás örökségeiről, történe­téről és mindazokról a fon­tos kérdésekről, amelyek a nak összetevőiről, a preven­tív és a családcentrikus szo­ciálpolitika logikájáról, majd a miniszterelnök-he­lyettes kérdésekre válaszolt. Csehák Judit az MTESZ­mai magyar szociálpolitika székházban tartott előadását megelőzően a József Attila holnapjának formálásában sürgetően hatnak. Tudományegyetem központi épületében találkozott Koncz Új megoldásokat kell ke- Jánossal, a megyei pártbi­resnünk — hangsúlyozta — a rendelkezésre álló pénz­források szűkülésének idő­mint 25 országából érkezett szakában, figyelemmel arra, zottság titkárával és Csá­kány Bélával, az egyetem rektorával. Az egyetemen megtekintette azt a képző­jogi szakembereknek a gyar szociálpolitikáról. ma- hogy egy országról alkotott művészeti kiállítást, amely kép hangsúlyos jellemzője A miniszterelnök-helyettes az, milyen a szociális biz­— az előadás jellegéhez hí­ven — kifejtette, hogy a ma­gyar szociálpolitika tud a tonsága. Elemzést kaphattak a nemzetközi tanácskozás résztvevői a magyar társa­világ más országainak tö- dalombiztosítás módositásá­tegnap délután nyílt meg a magyar származású, NSZK­ban élő festőművész, Este­ban Fekete (a szegedi tudo­mányegyetemnek ajándéko­zott) ötven alkotásából. Á Kermi-vizsgálatok tapasztalatai A minőség ingadozó A Kereskedelmi Minőség- több mint kétharmada nem elégítette ki. A vizsgált ellenőrző Intézet szakembe- felelt meg a minőségi elő- gyártmányok minősége ösz­rei az év első felében 774 írásoknak, a felületek dur- szességében jobb volt, mint budapesti és 330 vidéki bolt- ván gyalultak, a borító fa- egy évvel korábban, amikor ban, áruházban, raktárban, rostlemezek szélei töredezet- a Kermi a bemutatott új Tüzép-telepen, vendéglátó- tek, a vasalatokat pontatla- termékeknek mindössze 75 helyen és kiskereskedőnél nul szerelték fel. ellenőrizték a forgalomban A vásárlók panaszai mi­levő áruk minőségét. att a vállalatok 24 ezer 528 Megállapították, hogy az termékről kértek szakvéle­élelmiszerek döntő többsége ményt a Kermitől. A rek­megfelel á szabványokban lamációk 72 százaléka jogos­előírt követelményeknek, de nak bizonyult, ez az arány a minőség ingadozó. A ko- valamivel kisebb, mint egy rábbiakhoz hasonlóan kifő- évvel korábban volt. gástalan egyebek közt a té- A fél év során a Kermi liszalámi, a szárazkolbászok eddig még forgalomba nem nagy része, közepesnek mi- hozott 2 ezer 796 hazai és nősíthetők a lángolt kolbá- 2 ezer 275 import árucikkről szok, a debreceni és a le- adott szakvéleményt. A ha­csókolbász, valamint a virs- zai gyártók újdonságainak li, a szafaládé, a krinolin száma a múlt év első felé­és a párizsi. A sertéshúsok hez képest 15 százalékkal egynegyede viszont nem növekedett, az importcikke­megfelelő, sok a zsíros rész, ké 13 százalékkal csökkent, s szabálytalan a bolti bon- A hazai új áruk között több tás. A húskészítményeket volt az élelmiszer és a ruhá­elsősorban azért kifogásol- zati cikk, mint tavaly, csök­ták az ellenőrök, mert izük kent viszont az új iparcik­nem eléggé jellegzetes, s a kek száma. Az import új­felaprítás is durvább a kel- donságok 54 országból szár­leténél. A múlt év első fe- maznak, a legtöbb Jugo­léhez viszonyítva nem válT szláviából és Csehszlovákiád tozott a kenyér minősége. ból. A partnerek a koráb­A Kermi ellenőrei a meg- binál kevesebb élelmiszert százalékát engedte árusítani. vizsgált 7 ezer 300 kilo­gramm kenyér 2 százaléká­nál állapítottak meg súlyhi­ányt, s csak közepesnek mi­nősítették az Alföldi kenye­ret, valamint a fővárosban árusított fehér kenyereket a kissé szabálytalan alak, s esetenként az élesztős íz mi­att. Nem tapasztalható javu­lás a vendéglői adagokban: a megvizsgált meleg ételek negyed részénél, az égetett szeszes italok 19 százaléká­nál, valamint a kávék 16 százalékánál állapítottak meg mennyiségi hiányt. A boltokban, raktárakban ellenőrzött háztartási gé­pek, tűzhelyek, kályhák kö­zött alig akadt gyártási hi­bás, vagy szállítás közben megsérült. A híradástechni­kai cikkek túlnyomó többsé­ge is megfelel a követelmé­nyekének. A korábbiaknál több a kifogás az ajtó- és ablakkeretekre, amelyeknek és ruházati cikket ajánlot­tak a magyar kereskedők­nek, iparcikkből pedig kö­rülbelül annyit, mint a múlt év első felében. A forgalmazás követelmé­nyeit a hazai új áruk 82, az importminták 81 százaléka Drága egészség(iigy)iink ) rága az egészségünk. Nemcsak azért, prognózisok szerint elvezethet egy olyan mert hitünk szerint: az egészség elosztáson alapuló gazdálkodáshoz, amely a legnagyobb kincs . .. Napjaink- valóá teljesítményeket finanszíroz. Három ban számolhatóan is sokba kerül az -álta- nagy országos intézményben — az Orszá­lános testi-lelki jó állapot. Az utóbbi más- gos Korányi Sándor TBC és Pullmonoló­fél évtizedben ugyanis rendkívül megnő- giai Intézetben, az Országos Onkológiai vekedtek az egészségügyi kiadások. A fel szokott árak mögött a gazdaságilag fej- mányi Egyetem klinikáin lett országokban végbemenő technológiai gyei kórházhálózat 25 robbanás áll, amely betört a gyógyítóin tézményekbe is Intézetben, valamint a Pécsi Orvostudo­illetve a me­intézményében megszervezett vizsgálatsorozat a Tolna A csúcstechnológiák át- megyei kórház szekszárdi számítógépes bázisára épülve tárja fel azokat a költség­es érdekeltségi viszonyokat, amelyek is­merete nélkül ma már nem képzelhető el korszerű intézményműködtetés. Üj típusú érdekeltségi rendszer hat majd tehát az egészségügyi ágazatban is, ha a hároméves periódusra tervezett lépték a rendelők, a műtők küszöbét, a diagnózis és a terápia nélkülözhetetlen eszközeivé váltak. Milliókat emésztenek fel a drága készülékek és műszerek; ugyanakkor a gyógyítótechnika fejlődésé­vel párhuzamosan, az orvos és a beteg igényei is megnőttek. A szinte beláthatat­lan költségrobbanás új szemléletet, az ed- , ... , ... ,, digi gyakorlat gyökeres megváltoztatását Í^.ÍT'IA "yomá naltaláno8 sürgeti. Nemcsak a fejlett tőkés országok- ervényu gyakor at valósul meg. Hiszen ma ban, hanem hazánkban is új tudományág a korhazstatiszUka az apolas. esete­J J s ket es az ápolási idot rögzítve szolgaitat­ja az információt a tervezéshez és a költségek meghatározásához. Csakhogy minden betegségcsoport más és más jel­legű munkát kíván, eltérőek az ápolási idők, sőt az esetek számai is kórformán­ként változó. Így ésszerűtlenül mossa születését eredményezte a kényszerítő, sürgető szükséglet: az egészségügy gazda­ságtana új diszciplína á tudományok so­rában. A jól szervezett gazdaságban, ipari üzemben kevesebb az ablakon kidobott forint, mint ahol a dolgok nem mennek össze ez a statisztikai mutató a valós tel­rendben. Sokat hangoztatott tézis: hazai egészségügyi intézményekben együtt van jelen a hiány és a pazarlás. Az elmúlt évek megszorító rendelkezései sokat javí­tottak a helyzeten. Már-már a kiaknázat­lan tartalékok és lehetőségek is eltűntek a szervezettebb, a költségtakarékosabb jesítményeket. A különböző betegségek gyógyítására fordított összegek is nagyon eltérnek egymástól. Egy kórház, ha jól akar ma gazdálkodni, magyarán, ha ki akar jönni a pénzéből, nem érdekelt bizo­nyos költséges osztályok fenntartásában. Ha azonban a kísérletsorozat adatai nyo­gazdálkodás következtében. A szakembe- mán újragondolható az egészségügyi ellá­rek szerint azonban elodázhatatlan az előbbre lépés. Valójában nem arról van szó, hogyan lehet tovább takarékoskodni, hiszen ez már az ellátás színovalának a kárára menne. Napjainkra egy új lehe­tás teljes struktúrája és feltételrendszere, a gyógyítás az egész intézmény,_ sőt a népgazdaság számára is gyümölcsöző pénzügyi viszonyok között folyhat. Ez pe­dig törvényszerűen visszahat az ellátás tőség megteremtésén fáradoznak, egyelőre színvonalára, és javítja a feltételrend­modellkísérlet formájában ... Az Állami Tervbizottság egy évvel ez­előtt határozatot hozott az egészségügyi, a társadalombiztosítási és a szociális ellá­tás irányítási, szervezeti, intézményi és működési rendszerének korszerűsítésére. A sokrétű tennivalók körében elsődleges szert. A tartalékok tehát csak egy új struk­túra megteremtésével aknázhatók ki. Mindaddig ugyanis, amíg egy kórház abban érdekelt, hogy az ágyki­használtság mértékét növelendő, akkor is bent tartsa a beteget, amikor annak már cél a finanszírozás, a gazdálkodás és az ^"JV"V f" .«*. érdekeltség teljesítményhez kapcsolódó k°rhaz> apolasna nincs szükségé, es hogy módszereinek kidolgozása, majd ezt köve­tően az alkalmazás feltételeinek megte­remtése. Az Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium ezért indította út­az ápolási napok alatt minél kevesebbe kerülő gyógykezelési eljárásoknak vesse alá a beteget, addig a közös kalapból nem a valós teljesítmény mértéke szerint ré­szesednek a különböző egészségügyi in­tézmények. Amíg a költségek nagyobb jára azt a kísérletsorozatot, amely arra részét az intézmények fenntartása, és kíván feleletet; kapni; hogyan lehet vál- nem a gyógyításra fordított összegek vi­tozatlan összegű pénzforrásból, az ellátás szik el, addig a gyógyítás színvonala csak színvonalát megőrizve, megfelelően mű­ködtetni az egészségügyi intézményeket, kat is igénybe vevő A kórházakban és rendelőintézetekben késlekedik, folyó teljesítmény- és költségmérés a stagnál, a korszerű — a csúcstechnológiá­medicina pedig L. E. Egyetlen kutyatartót nem akarok megsérteni, és ku­tyát se, természetesen, ami­kor ideidézem mások böl­csességét: némely kutya túl­ságosan is hasonlít gazdájá­hoz. Van, amelyik fcinmájá­ra is őt példázza — nagy, melák emberhez jobban il­lik a bernáthegvi, mint az incifincihez — de most in­kább lelkj kiállásra gondol­tam. Családi példával sze­retném igazolni. Anyám, szegény farkasku­tyát kapott egyszer népes családjától. Haragudott is rá eleinte, leginkább azért, mert sokat evett, később meg azért, mert mindig tör­tént vele valami. Etetgette tyúkjait, volt idő, amikor húszat is tartott., de ahogy szórni kezdte nekik az ele­séget, a két szomszéd ba- .. . romiinépe is ott termett J r semml­mindig. Harsány szitkok köz­Azt is írja Nagymama, ő emlékszik olyan rendeletfé­lére, hogy kutya szájkosár és póráz nélkül nem mehet akkoriban a nagyobb ku- haragvása is, hiszen azért k' az utcára, de időtlen idők tyák —, és minden idegen lett magányos, mert a gye- °ta >>yet nem lát. Mellette jószágot hazakergetett. Még rek elment. Azt hiszem, a szavazunk magunk is. a át se bújt a lukon, már ott mai városi ebek, ha elsza- szájkosár, sajnos, valóban volt. Mind a húszat ismerte, badulnak, nem tyúkkal vagy kiment a divatból. írja to­azok bármit tehettek vele, kakassal térnek meg, hanem vább, hogy a napokban vi­de az idegent ki nem állhat- gyereket harapnak inkább. ráeot szedett apró unokája ta. Ha nagy néha kiszaba- Alig múlik el nap, hogy ne árokban, amikor ráugrott dult hajnaltájban, körbefu- körözne a rádió valamilyen ogy kutya. Kislány vezetget­totta a falut, és soha nem jött haza idegen tyúk vagy kakas nélkül. Anyám, sze­gény. süllyedt volna a föld alá szégyenében, de nem tehetett mást, jól elverte a kutyát, szerzeményét pedig eldugta. Kutyaésszel ez any­kutyát, vagy oltási igazol- te — Hektor-méretü farkas­ványát. A gazda viszont la- k"tya lehetett az is —, és pít nem jelentkezik, mert nevetve mondta: nem kell vagy nem hallja a körözést, vagy rejteni akarja kutyá­tőle félni, csak a gyerekek­re haragszik. Ennél jobban ja bűntettét, ahogy anyám meS se vigasztalhatta volna a szerencsétlen asszonyt. a más tyúkját rejtette. Dorozsmáról kaptam* egy Csak a gyerekre! . . „ . .. . levelet, nagyanyó irja, aki- Viszonzásul nem nyit is jelenthetett, hogy a nek kutyaja nincsen, «ak embereket uszitani csavargásért jár az ütleg, unokája van. Azt panaszol- tyákra, főleg —' de az idegen baromfiért nem ja, a szélmalom mögötti új mert utcánk akarok a ku­azért nem, valamenyi osztáson hatalmas kutyák csaholó ebével jó barátság­garázdálkodnak. Üj telepen ban vagyok, de el tudnám Mai házi kutyáink ennyi- az unoka ^ sok_ kerítés pe- képzelni, hogy közterülete­ben kergette őket, ha elérte re se tökéletesíthetik szolga- ¿¡g ¡gen kevés, ebből 'nk újsütetű egyenruhás őrei valamelyiket, meg is dobál- latkészségüket, ezért más sorozatos violenciák támad- elkezdhetnének rendet csi­ta. Ebben a szilaj munká- mintákat keresnek. Ha ma- nak Nem telik el hét, hogy náini a szájkosarak körül is. ban sietett segítségére a gányos a gazda, legtöbbször legalább kétszer meg ne tá- *— --i—-»--«•- — Hektor vagy Cigány — ilyen gyerek helyett tartja. Atívó- nxadnának valakit a nagy egyszerű neveket kaptak dik bele a gyerekre való Vassal dúsított élelmiszerek Élelmiszeripari termékek magában is különféle beteg- szítmény szükséges, és meg­vastartalmának növelésére ségék forrása lehet. Hazánk- határozták a keverés tech­dolgoztak ki új eljárást a ban a nőknek körülbelül a nológiáját is. Eljárásuk al­KonzerViparj Kutatóintézet- feléről, a férfiaknak mint- kalmazásával a vastartalmú ben. A módszerrel az élei- egy ötödéről derült ki, hogy anyag az élelmiszerek élve­miszerekhez lehet ezt a fon- vashiányos. Az intézet ku- zeti értékét nem rontja, tos anyagot a szervezet szá- tatói a Hajdúsági Agráripari Az intézetben csokoládék, mára könnyen felvehető Egyesüléstől megvásárolt lekvárok, májkonzervek, formában hozzáadni. know-hojw alapján előállít- löncshúsok és mézkészitmé­A különböző vizsgálatok ható vaskészítmény haszno- nyek előállításához használ­szerint még a fejlett orszá- sításának módszereit dolgoz- ták fel eddig a vaskészit­gokban élőknek is jelentős ták ki. Megállapították, hogy ményt. Kísérleteket kezdtek része vashiányban szenved, néhány kedvelt élelmiszer a mézzel-kakaóval ízesített s ez hosszabb idő alatt ön- dúsításához mennyi vaské- alapanyag előállításával. testű farkaskutyák. Csapa­tostul járnak, tönkreteszik a Igaz, lázadozik ellene min­den állatbarátságunk, de igen egyszerű dolgot kellene csak figyelembe vennünk: kerti veteményeket, és lehe- lehet. hogy társadalmunk­tétlen idegállapotban tart- nak nagyobb szüksége lesz ják a gyerekeket. Az egyik gyermekeinkre, mint a ku­hatalmas jószág láncot húz lyak társadalmára. Talán az maga után, avval csörög éj- nem fordult elő, hogy jel-nappaL Egy éve lehet, gyerek harapott volna meg hogy összemarta az egyik kutyát, de ha csak egy is kislányt, mentők vitték el rámordul egy csöppségre — szerencsétlent. A leány apja vegyük csak a legenyhebbet, nem rádión kergette a gaz- és ne a harapást —, kegyet­dát, sokkal durvább megol­dáshoz folyamodott; kivé­gezte a támadót. Sajnos, lénül nagy megrázkódtatás járhat vele. Sebészek és rá­dióhallgatók tanúsíthatják. odáig fajult a dolog, hogy a nem mindig az enyhébb vál­fölnőttek legtöbbször csak tozat járja. nevetnek rajta, ha gyereket abajgat a kutya, és csak ritkán fordul elő, hogy bo­tokkal kergetik el. Újra kellene tanulnunk a békességet kutyáinkkal, de ennek szájkosár az ára. Horváth Dezső lähm ­.. —. ... / —l-t, . V K'iiWirfMiSi"*/ .'äÄnit; JSSútmiX» itn ,+idtiaMMl

Next

/
Thumbnails
Contents