Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-06 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEIMA6YAR0RSZAG 77. évfolyam, 184. szám 1987. augusztus 6., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Kotorják a medencés kikötőt Befejezés előtt a hajoparkóló Immáron hetedik eszten­deje kísérjük figyelemmel s adunk hírt egy-egy jelentő­sebb állomásáról a szegedi medencés kikötő építésének. Mostani látogatásunkat a Boszorkánysziget alatt, a 169,3 folyamkilométernél és az Ativízignél az indokolta, hogy befejező szakaszához érkezett a koprodukcióban készülő vízi létesítmény. A szövetkező partnerek: az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Tartalék­gazdálkodási Igazgatóság kö­zös vállalkozása nyomán egy esztendő múlva — 19H8 őszére — a tápéi téli kikötő helyett átadják p medencést. A 460 méter hosszú, 130 mé­ter széles kikötőről, az utol­só éDítési fázis munkálatai­ról Szilléry Lászlót, az Ati­vizig osztályvezető-helyet­tesét kérdeztük ezúttal. Majdan a vízi járművek téli szállásául, illetve a fo­lyami áruszállítás rakodási és raktározási helyéül is szolgáló kikötőben jelenleg a Foka szakemberei végzik a talajkotrást. A szeptem­berre véget érő kotrás ered­ménye olyan meder lesz, amely lehetővé teszi, hogy 3 legkisebb vízállás esetén is 5 méteres vízmélység tegye lehetővé a hajók zavartalan parkolását. E munkákkal párhuzamosan az Ativizig megkezdte a partbiztosítást, és készülnek már a kiszol­gáló épületek: az öltözők, az irodák, az étkező. Hamaro­san elkezdik az irányító „to­rony" építését, amit még az idén be is fejeznek. Az utolsó felvonásban — a jövő év őszéig — a part­Szállítási részvénytársaság alakul Gallakarbon néven szállí­tási részvénytársaságot hoz létre a Budapest Bank Rt. és a Tatabányai Szénbányák Vállalat. Az új részvénytár­saság 210 millió forintos alaptőkével kezdi meg mű­ködését, részvényei szabadon forgathatók. Az értekpapí­rok jegyzését augusztusban kezdik meg. A Budapest Bank képvi­selői elmondották: a rész­vénytársaság szervezésének előzménye, hogy a Tatabá­nyai Szénbányák Vállalat — anyagi nehézségei miatt — úgy döntött, értékesíti szál­lítási üzemét. Munkájára vi­szont továbbra is szüksége van, mivel ez az üzem lát­ja el a bánya legfontosabb szállítási feladatait. Ezért — a banki szakemberek taná­csára — döntöttek úgy, hogy részvénytársasági formában működtetik a továbbiakban az üzemet. A társaság fő részvényesei a Budapest Bank és a Tatabányai Szén­bányák Vállalat, amelyek az alaptöke 10, illetve 15 szá­zalékának tulajdonosai. A többi részvényt bármely ha­zai jogi személy — vállalat, szövetkezet és más gazdál­kodó szervezet — megvásá­rolhatja A tészvények ér­tékesítéséből befolyó pénz egy részéből kifizetik a Ta­tabányai Szénbányáknak az üzem vételárát, s ugyanak­kor jut a forgóeszközök fi­nanszírozására és fejleszté­sére, új gépkocsik vásárlá­sára is. A szállítási üzem 350 gépkocsival rendelkezik, s a járművek karbantartá­sát, felújítását saját javító­részlege végzi. A Gallakarbon legfonto­sabb megrendelője a Tata­bányai Szénbányák lesz. ka­pacitásainak jobb kihaszná­lására azonban más megren­delőktől ¡s elfogad megbízá­sokat. Az alapítók azzal számolnak, hogy az első pénfcügyi évben 300-350 millió forintos árbevételre tesznek szert, ebből 60-70 milliós nyereséget képeznek. A részvények értékesítése nem okoz gondot, mivel az előzetes felmérések szerint várhatóan több Volán-válla­lat vásárol az értékpapírok­ból. Az új szervezeti forma egyébként lehetővé teszi, hogy a vállalat — jövedel­mező tevékenységével — lé­pést tartson az igények bő­vülésevei, később újnbb részvényeket bocsásson ki teljesítőképességének foko zásáru biztosítás 70 millió forintos költséget felemésztő munká­latai következnek. Az Ati­vizig egyébként 160 milliót áldoz a medencésre, a Tar­talékgazdálkodási Igazgató­ság pedig eleddig 210 milli­ót költött rá. A kikötő elkészültével nemcsak a hajók téli szállá­sa biztosíttatik, hanem a ti­szai áruszállítás, a belvízi hajózás is ideális állomásra lel a Boszorkánysziget alatt. Lévén a vízi szállítás a leg­olcsóbb árufuvarozás. már most akad jelentkező a ti­szai küldemények feladásá­ra. A Délép panelokat szál­lítana innen a Szovjetunió­ba. a Defag pedig papírtát küldene Jugoszláviába. S mi lesz a téli kikötő sorsa a vadonatúj elkészül­te után? Elvégezte küldeté­sét. s végső pihenőre tér. Várhaló ugyanis, hogy a ré­gi, téli hajópihenő bejárati részén a meder feliszaposo­dik. s ennek okán a vízi járművek beállására alkal­matlan lesz. Legfeljebb hor­gásztóként szolgálja tovább a szegedi embert. K. K. CIMEfl-delegáció hazánkban Szerdán megkezdte prog­ramját a Gyermek- és Ser­dülőkori Mozgalmak Nem­zetközi Bizottságának (CIMEA) delegációja, amely a Magyar Úttörők Szövetsé­ge vendégeként érkezett ha­zánkba. A küldöttség tagjai az Af­rikai Nemzeti Kongresszus és a namíbiai SWAPO gyer­mek- és ifjúsági szerveze­teinek képviselői. Magyar-ausztrál megbeszélések Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására szerdán hazánkba érkezett Brian Bürke, Nyugat-Ausztrália miniszterelnöke. Dávid Parker ásvány- és energiaügyi, Julián Grill mezőgazdasági miniszternek és John Horgan­nak, a Nyugat-Ausztrál Fejlesztési Szövetség elnökének társaságában. Látogatásuk célja a magyar—nyugat-auszt­rál gazdasági együttműködés lehetőségeinek feltárása. Brian Bürke és a kíséretében levő szakemberek tárgyalá­sokat folytatnak Kapolyi László ipari miniszterrel az ipa­ri kapcsolatok fejlesztéséről, és látogatást tesznek ipari létesítményekben. Szabad bankválasztás Fél év a bankrendszer éle­tében nem nagy idő. E né­hány hónap alatt jószerivel csak az új pénzintézetek lét­rehozására, munkájuk meg­szervezésére futotta. Pedig július elsejével újabb for­dulóponthoz érkezett a ma­gyar pénzintézeti szféra; hosszú évtizedek óta először ismét megvalósul a szabad bankválasztás álma. Az előzményekről nem árt röviden elmondani, hogy, mintegy kétesztendei előké­szítő munka után a kor­mányzat a bankrendszer korszerűsítése mellett dön­tött, s célul tűzte ki a két­szintűség kialakítását. Ez egyszerűbben fogalmazva azt jelentette, hogy kereskedel­mi bankok jöttek létre. A Magyar Nemzeti Bank a to­vábbiakban jegybankként — központi bankként — funk­cionál, a vállalatok hitelezé­sét, számlák vezetését, «tty­általán mindenféle szolgál­tatást a kereskedelmi ban­kok végeznek. S természete­sen alapvető követelmény számukra, hogy nyereséget érjenek el. Átmeneti időszak Az első félévet minden­képpen átmeneti időszaknak tekintették a szakemberek. Hiszen az újonnan létrejött bankok eleinte szinte kivé­tel nélkül az átszervezés problémáival voltak elfog­lalva. s például csak nagy nehézségek árán találtak új épületeket, amelyeket a fo­lyamatos munka mellett újí­tottak föl, s tettek alkalmas­sá e speciális tevékenységre. Miután e nehézségeket előre lehetett látni, azért döntöt­tek úgy, hogy a szabad bankválasztás lehetőségét csak 19H7. július elseje után kapják meg a vállalatok és a szövetkezetek. Persze kérdezhetnénk, egy ilyen nagyarányú átszerve­zés után miért van erre egyáltalán szükség? Hiszen éppen fél évvel korábban változlattak bankot a gaz­dálkodók. Csakhogy akkor az elosztás mikéntjét köz­pontilag határozták meg, a cégek vezetőinek megkérde­zése nélkül. Csak így lehe­tett a hosszas alkudozásokat elkerülni, és meggyorsítani az átalakítást. S persze eköz­ben ügyelni kellett arra is, hogy minden bankhoz egy­formán kerüljenek nyeresé­ges és veszteséges cégek, s egyik se váljék eleve ágaza­ti bankká, tehát mindenho­vá kerültek mezőgazdasági üzemek, nagy és kis iparvál­lalatok, kereskedők és szol­gáltatók is. E 6 hónap egyébként elegendő volt ar­ra, hogy a vállalatok mégis­Aratási mérleg Megyénkben a kis terüle­ten vetett rozs és tavaszi ár­pa kivételével a nagyüze­mekben befejeződött az ara­tás. A késői kezdés ei lenere nagyobb veszteség nélkül a magtárakban a gabona. A termésátlagok, a minősítés pontos statisztikái még ez­után készülnek el. Baljós előjelek és fokozódó remé­nyek után végül is a való­ság egy közepes évjárat. A tavalyinál kisebb hozamok­kal, de jobb minőséggel. Prohászka Ottó, a Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója szerint az idei szezon a szokásosnál kevesebb erőfeszítést kívánt. A szerződött mennyiségnek eddig közel háromnegyed ré­szét vették át a termelőktől. A tizenkét órás, 12 ezer ton­nás lehetséges átvételi ütem­nek csak harmadát vették Igénybe a szállítók. Ebből következően sikerült elke­rülni a torlódásokat, a vá­rakozást. A minőségi gondoknak időben elejét vetlek a ter­meink. Toklászos, gyomns té­lelek csak az első napokban fordultak elő, aztán már a tisztításra is jobban ügyel­tek. Később a nagy forróság után. a gyors érés miatt az aszott szemek aránya több tételben is 15—20 százalék­ra növekedett. A termelő is hamar rájött, hogy ez így számára árveszteség. Ha megfelelő hasítékú rostát al­kalmazott, akkor nála ma­radt ez a csökkent értékű, de helyben takarmányozásra felhasználható rész. Az eddig átvett több mint százezer tonnányi gabona 80 százaléka már kész a labo­ratóriumi minősítésre. Esze­rint csak ezrelékekben mér­hető az alacsonyabb aikér­tartalmú takarmánybúza, a többi mind étkezési. Az idén kevesebb a minősítés miatti termelői-felvásárlói összeüt­közés. Eddig egyetlenegy té­tel mintáját kellett csak az igazságtevő hatósági vizsgá­latra továbbküldeni. A sze­mek víztartalma 13—13,5 százalék körüli; s a hektoli­tersúly a 77—82-es értékek között mozog. Említésre méltó fuzáriumos fertőzést sem tapasztaltak. Az összes minőségi kifo­gás zöme Szeged környékére esik, ezen a tájon az aszály hatása fokozottan érződött. Sok üzemből még ezután is szállítanak, először a saját szükségletükre tárolnak, sa termésmennyiség függvényé­ben a maradékot adják át. A múlt héten megkezdték az újbúza őrlését, egy dőre 25 százalékos arányban. E hét végén egyes malmokban elkezdik a teljes újbúzaör­lést. Köztudott, hogy a megter­melt búzának egy rés/.e fon­tos exportcikkünk. Algyön már megraktak két uszályt, emellett a központilag irá­nyított vngnnos szállítások is beindullak. A negyedéves terv 2(1 ezer tonna, melyből tízezer hagyta el a gaboná­sok silóit. T. Sz. I. merjék a bnnkjukat és el­döntsék, a továbbiakban ma­radnak-e vagy mennek. Hiányos megyei hálózat Egyelőre érdekes módon nem tapasztalható robbanás­szerű átrendeződés. Talán azért sem, mert még nem különülnek el élesen egy­mástól a kereskedelmi ban­kok, illetve nincsen sajátos jellege üzletpolitikájuknak. Másrészt a vállalat a bank­jához ezer szállal kötődik, kapcsolatuk nemcsak szoros, hanem bizalmas jellegű is, hiszen a pénzintézet tökéle­tesen áttekintheti a vállalat helyzetét. Éppen ezért ilyen szálakat elvágni csak hosz­szas megfontolások után ér­demes. A másik probléma sokkal inkább gyakorlati jelentősé­gű, de szintén a mozgás gát­ja lehet. Az. új kereskedelmi bankok között a Magyar Nemzeti Bank vidéki háló­zatát osztották szét. Monda­nunk sem kell, így még a nagyobb városokban sem nyílt minden kereskedelmi banknak fiókja. Ez viszont nagyon megnehezíti a vál­toztatni akaró cégek sorsát. Hiszen miért menjenek el egy olyan bankhoz, amely­nek nincs az adott városban vagy a közelben fiókja, és a kapcsolattartás egyetlen módja az olykor több száz kilométeres utazás? Az egész országot átfogó bank­hálózat kialakítása nélkül te­hát aligha indulhat meg a kívánatos átrendeződés. Egyébként a bankok is ar­ra számítanak, hogy néhány hónap múlva indul csak meg a vándorlás. S éppen ezért mind nagyobb gondot fordítanak arra. hogy mos­tani és potenciális ügyfeleik pontosan megismerjék üzlet­politikájuk másokkal össze nem téveszthető sajátossá­gait. S a szolgáltatások mi­nőségét is nagy igyekezettel igazítják az igényekhez. Versenyre várva Természetesen a legna­gyobb vonzerőt a magas be­téti kamatok és az olcsó hi­telek jelenthetnék, ám e te­rületen nagyon kevés moz­gásteret ad a szigorú jegy­banki szabályozás. De az egyéb hitelfeltételekkel, pél­dául a törlesztési idővel már versenyezhetnek egymassul. Bár egyelőre nyári szél­csend jellemzi a bankszfé­rát, előbb-utóbb megindul az átrendeződés és így va­lódi verseny alakulhat ki. Ez alapvető célja volt a kétszin­tű bankrendszer létrehozá­sának. L. M. r •

Next

/
Thumbnails
Contents