Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-06 / 184. szám

2 Csütörtök, 1987. augusztus 6. Soha többé Hirosimát! Az idén immár 42 esztendeje annak, hogy az ame­rikai légierő nehézbombázói — a nukleáris kor drámai nyitányaként — 1945. augusztus 6-án és 9-én a föld­del tették egyenlővé a két japán várost: Hirosimát és Nagaszakit. A terrortámadásnak — az utólagos követ­kezményeket is számba véve — mintegy 300 ezer ember esett áldozatul. Az Egyesült Államok akkori politikai és katonai felső vezetése elsőnek vetett be olyan, me­rőben új típusú, tömegpusztító harceszközt, amelynek alkalmazását a közvetlenül az összeomlás előtt álló Japan ellen valójában semmi sem indokolta, hadászati szempontból tehát teljesen szükségtelen volt. Ugyan­akkor úgy gondolták: ezzel a demonstratív cselekmény­nyel megalapozhatják a megfelemlítésre épülő „erőpo­litikájukat", rákényszeríthetik akaratukat a Szovjet­Errői a vágyálmukról soha nem mondtak le. még akkor sem. amikor elvesztették az atomfegyver mono­póliumát. Ezután a ,.szuper szupert", a hidrogénbom­bát dobták a mérleg serpenyőjébe, amire — mintegy válaszul — a Szovjetunió arra kényszerült, hogy meg­alkossa a maga termonukleáris fegyverét, majd az interkontinentális ballisztikus raktéval egyenlítse ki az amerikai távolsági bombázóerők fölényét. Ezzel megszűnt az USA számára az „óceáni védőpajzs". A hadügyi forradalom menetében ez minőségi forduló­pontot jelzett, hiszen beállt a kölcsönös megsemmisít­hetöség állapota. Az Egyesült Államok — és ez mind­máig érvényes — többé nem fenyegetheti büntetlenül, az öngyilkosság kockázata nélkül potenciális ellenfelét az „első csapással". Cáfolhatatlan tény, a fegyverkezési verseny újabb és újabb szakaszait mindig Washington kezdeményez­te. Moszkva „csak" követte a kihívásokat, miközben fáradhatatlanul azért szállt síkra, hogy az atomeszkö­zöket örökre iktassák ki a nagyhatalmak arzenáljából, s minél előbb egyezzenek meg az általános és teljes leszerelésben. Ma mar ott tart a világ, hogy a földi biológiai létet többszörösen megsemmisíteni képes nukleáris fegyverkészletek halmozódtak fel, s a hajda­ni Hirosima- és Nagaszaki-típusú „ősbombákat" a több száz kilolunnás és a megatonnás nagyságrendű, hatal­mas rombolóerejű atomtöltetek ezrei váltották fel. Elérkeztünk ahhoz a kritikus határhoz, amikor az „overkill", a „túlgyilkolás" eszközei immár alkalmat­lanok bármiféle értelmes politikai cél eléréséhez, hi­szen egy esetleges atomháborúnak nem lenne — nem lehetne! — győztese. Rakéta- és űrkorszakunknak en­nell'ogva teljesen új gondolkodásmódra, a lét és nem lét kérdéseinek egészen újszerű megközelítésére van szük­ség. Az emberiség fennmaradásához nincs más alter­natíva, mint bolygónk megszabadítása a tömegpusztító harceszközöktől, ahogyan azt az ezredfordulóig szólóan kidolgozott, háromszakaszos szovjet leszerelési prog­ram ajánlja. A Reagan amerikai elnök nevével fémjelzett „csil­lagháborús" terv nem vezet el az alomfegyvermentes világ megteremtéséhez, sőt ellenkezőleg: a kozmikus térség militarizálása — kölcsönhatásban a földi kato­nai előkészületekkel — hadászati káoszt eredményezne, kiszámíthatatlan és ellenőrizhetetlen folyamatokat in­dítana el, s elkerülhetetlenül katasztrófába sodorná a nemzetek közösségét. Az életben maradáshoz fűződő egyetemes érdekek szinte parancsolóan követelik a SALT-szerződési rend­szer megerősítését, s kölcsönös önmérsékletét, a kalan­dorságra hajlamos katonai-hadiipari körök megfékezé­sét, s határozott politikai akaratot feltételező, közös le­szerelési intézkedések mielőbbi kidolgozását. Addig kell cselekedni, amíg nem késő. Az esztelenséggel szemben az értelemnek, a józanságnak kell felülkere­kednie. Keleten és Nyugaton ezért egy a békeszerető erők jelszava: soha többe Hirosimát! Scrloző László 3 466 659 w 3 471 112 t 3 475 565 w 3480 018 v 3 484 471 w 3 488 924 y 3 493 377 v 3 502 283 y 3 524 548 y 3 529 001 y 3 533 454 y 3 537 907 w 3 546 813 V 3 551 266 y 3 560 172 t 3 591 343 u 3 600 249 y 3 604 702 o 3 609 155 r 3 613 608 m 3 618 061 s 3 622 514 p 3 (¡26 967 q 3 635 873 1 3 640 326 s 3 649 232 m 3 653 685 s 3 658 138 u 3 662 591 t 3 667 044 v 3 671 497 t 3 680 403 v 3 684 856 t 3 689 309 v 3 693 762 v 3698215n 3 707 121 r 3 724 933 m 3 733 839 s 3 738 292 v 3 742 745 u 3 747 198 u 3 751 651 w 3 756 104 u 3 760 557 V 3 773 916 w 3 787 275 w 3 791 728 n 3 796 181 r 3 805 087 v 3 809 540 v 3 813 993 w 3 818 446 x 3 822 899 W 3 827 352 y 3 836 258 p 3 840 711 q 3 845 164 w 3 849 617 w 3 862 976 p 3 867 429 q 3 871 882 p 3 885 3 898 3 903 3 907 3 911 3 920 3 925 3 929 3 934 3 938 3 947 3 956 3 960 3 965 3 969 3 978 3 983 3 992 3 996 80 009 80 018 80 022 80 027 80 049 80 062 80 071 80 093 81) 098 80 12(1 80 125 80 133 241 p 601) n 053 r 506 x 959 y 865 p 318 q 771 1 224 s 677 o 583 q 489 V 942 v 395 w 848 t 754 n 207 s 113 n 566 r 276 o 182 r 635 n 088 r 353 t 712 t 618 t 883 p 336 q (¡01 y 054 t 960 y 80 147 80 151 80 156 80 160 30 165 80 174 80 178 80 191 80 196 80 200 80 205 80 209 80 214 80 218 80 223 80 227 80 231 80 249 80 263 80 267 80 276 80 280 8(1 294 80 298 80 307 80 316 80 325 80 334 80 338 80 343 80 347 319 t 772 o 225 q 678 k 131 s 037 v 490 x 849 y 302 u 755 vv 208 p 661 q 114 u 567 x 020 w 473 x 926 y 738 x 097 y 550 vv 456 t 909 o 208 q 721 u 027 o 533 r 439 m 345 ti 798 v 251 w 704 x Gorbacsov látogatása Moszkva (MTI) Az SZKP Központi Bizott­sága a közeljövőben napi­rendre tűzi az agrárpoliti­ka továbbfejlesztésének kér­déseit azokra a kezdeti ered­ményekre építve, amelyeket az elmúlt időszakban értek el a mezőgazdasági termelés átszervezésében — hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Moszk­va melletti' Ramenszkoje vá­ros aktívaülésén szerdán. Mihail Gorbacsov kötetlen beszélgetést folytatott a me­zőgazdasági dolgozókkal, Sevardnadze Genfben ^ Moszkva (MTI) Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere szerdán Moszkvából Genfbe utazott. A szovjet diplomá­cia vezetője beszédet mond a genfi leszerelési értekez­leten. A moszkvai repülőtéren Eduárd Sevardnadzét Nyi­kolaj Szljunykov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára és más hivatalos személyi­ségek búcsúztatták. Sevardnadze tegnap meg­érkezett Genfbe. CIIISSANO KIJEVBEN Joaquim Chissano, a Fre­limo párt elnöke, Mozam­bik államfője szerdán Moszk­vából Kijevbe utazott. Chis­sano párt- -és állami kül­döttség élén tartózkodik hi­vatalos, baráti látogatáson a Szovjetunióban. HAZAMENTEK A KRIMI TATÁROK A krimi tatárok csoport­jai elhagyták Moszkvát, és visszatértek állandó lakóhe­lyükre — közölte szerdán Moszkvában a szovjet fővá­ros belügyi szerveinek ille­tékese. Mint arról beszá­moltunk, krími tatárok cso­portjai az utóbbi hetekben több megmozdulást rendez­tek Moszkvában, követelve, hogy állítsák helyre a tatá­rok egykori autonóm köz­társaságát. Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnök­Válság után (2.) Államosítsunk - ne államosítsunk? Egy 1983 végén készült fel­mérés adatai szerint a meg­kérdezettek 74 százaléka úgy vélte, hogy az USA gazdasá­gi pozíciói „jelentősen rom­lottak" világszerte, mégis határozottan ellenezték a magánszektorba való állami beavatkozást. Az államosítá­sokkal szembeni fő ellenérv mindenkor az állami szektor alacsonyabb hatékonysága és veszteséges jellege, ami szá­mos esetben nem nélkülöz minden alapot. De az állami szektor „túlzottan sikeres" tevékenységét sem tartják kívánatosnak — ilyenkor az állami vállalat a „monopó­lium" vádjával találhatja magát szemben. Az átlammonopolista kapi­talizmus ideológiája és gya­korlata az 1970-es évektől új elemekkel gyarapodott. Az utóbbi évtized liberalizmu­sának már nem sok köze volt a múlt század szabad­piaci elveihez. A piacok sza­badsága mechanizmusának érvényre juttatása a mono­póliumok érdekével esett egybe, s a liberális elvek nem eavszer konzervatív ideológiákkal és társadalom­politikai gyakorlattal társul­tak. A liberális — moneta­rista elvek nem jelentenek szakítást az állammonopolis­la kapitalizmussal, csupán a modern tőkés gazdaság bi­zonyos területen nagyobb té­rt : ad a közvetlen piaci me­chanizrtiusoknak. Ez a mo­( Rádióteles Loüótárgynyereménv-jegyzék A LOTTÓ JCLIUS HAVI JUTALOMSORSOLÁSÁN \ 30. HETI SZELVÉNYEK VETTEK RÉSZT Augusztus 4-én, kedden rendezte meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a lottó július havi tárgynyereményei­nek sorsolását. A jutalomsorsoláson a 30. heti szelvények és a július havi előfizetéses szelvények vettek részt. Az -'ábbiakban ismertetjük a szegedi totó-lottó kör­zeti iroda területén vásárolt és nyereménnyel kisorsolt szelvények r 'ámát és a nyereményt. 80 356 80 361 80 369 80 378 80 396 80 401 80 414 80 418 80 472 80 499 610 t 063 g 969 s 875 w 687 w 140 x 499 y 952 t 388 v 106 W 80 508 012 n 80 530 277 r 80 534 730 x 80 539 183 y 80 556 995 w 80 561 448 m 80 565 901 s 80 588 166 p '80 592 619 q 80 597 072 p 82 293 665 x 82 298 118 x 82 307 024 x 82 311 477 t 82 324 836 x 82 338 195 o 82 342 648 r 82 347 101 m 82 351 554 s 82 356 007 u 82 360 460 w 82 373 819 j 82 378 272 s 82 382 725 vv 82 400 537 o 82 409 443 r 82 436 161 p 82 440 614 q 82 445 067 vv 82 449 520 t 82 462 879 p A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket hasz­náltuk: a: Vásárlási utalvány (3000 Ft), b: Volkswagen Golf JX típusú személygépkocsira szóló utalvány, c: Lada 1200 S típusú személygépkocsira szóló utalvány, d: Tra­bant Limousin Spéciül típusú személygépkocsira szóló utalvány, e; Commodore (¡4 típusú személyi számítógép, Commodore 1541 típusú floppy diskkel és 2 darab Joys­tickkai, f: Sony CFD—5 típusú lézerlemezjátszós mini Hi­Fi torony, g: Sharp R—5880 típusú mikrohullámú sütő, h: Yashica FX—D típusú fényképezőgép, i: Siemens KG 3060 típusú, kétrészes hűtőszekrény, j: ITT 3327 H típusú szí­nes televízió, k: Jácint CTV—156 típusú színes televízió, 1: Fisher RH—W 405 L típusú rádiómagnó, m: Dual CD— 20 típusú lézerlemezjátszó, n: Sony CDP—40 típusú lézer­lemezjátszó, o: Hang-fény utalvány (50 000 Ft), p: Sze­rencse-utalvány (40 000 Ft), q: Otthon lakberendezési utal­vány (30 000 Ft), r: Iparcikkutalvány (25 000 Ft), s: Vá­sárlási utalvány (20 000 Ft), t: Siemens RM—818 típusú rádiómagnó, u: Vásárlási utalvány (10 000 Ft), v: Vásár­lási utalvány (9000 Ft), w: Vásárlási utalvány (7000 Ft), x: Vásárlási utalvány (5000 Ft), y: Vásárlási utalvány (4000 Ft). A nyertes szelvényeket 1987. augusztus 25-éig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta út­ján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc utca 15.) eljuttatni. A hiva­talos nyereményjegyzék 1987. augusztus 12-étől megtekint­hető a totó-lottó kirendeltségekben és az OTP fiókokban. deli fokozottan törekszik a racionalitásra, s azokon a te­rületeken, ahol azok haté­konynak ígérkeznek, vissza­hozza az árutermelő társada­lom értékeit és mechaniz­musát. A keynesizmus, a libera­lizmus vagy a monetarizmus a gyakorlatban konkrétan nem köthető egyik vagy má­sik országhoz vagy valame­lyik párt kormányzásához sem. Ennek legtipikusabb példája a reagani pénzpoliti­ka kemény monetarizmusa és költségvetési keynenizmu­sa. Nem voltak ritkák az el­múlt években a gyors és ra­dikális irányváltások sem. Franciaországban a Chirac­kormány ma — a korábbi szocialista program helyett — a „humánus arcú reaga­nizmus" politikáját hirdeti. A világgazdasági válság za­varos időszakában egyetlen kormány sem volt képes ar­ra, hogy bármilyen gazda­ságpolitikai elv mellett kö­vetkezelesen kitartson. Az állami gazdaságpoliti­ka szerepéről, illetve az inf­láció okáról és megfékezésé­nek módjáról szóló vitákban nagyrészt a (neo)keynesiz­mus és a monetarizmus ér­ték- és érvrendszere ütkö­zik. Az utóbbi években a vezető lökés országok több­ségének; gyakorlatában a monetarista elvek kereked­tek felül. Nagy-Britanniá­ban, Japánban és az Egye­sült. Államokban reprivati­sége elnöke — aki a tatarok ügyének kivizsgálására lét­rehozott bizottság vezetője is — július 27-én fogadta a Vörös tér mellett tüntető ta­tárok képviselőit. Ezen a ta­lálkozón Andrej Gromiko tájékoztatást adott arról, hogy a bizottság alaposan és körültekintően tanulmányoz­za a krimi tatárok problé­máját és kívánságait, majd ezek alapján javaslatot ter­jeszt elő. REPÜLŐGÉP­SZERENCSÉTLENSÉG Kedden az észak-chilei Calama város repülőterén leszállás közben a földnek csapódott, kettétört és ki­gyulladt egy Boeing 737-es utasszállító repülőgép, fe­délzeten harminckét utassal Négy ember meghalt. MERÉNYLET KORZIKÁN A rendőri szervek meg fogják találni a korzikai merényletek tetteseit — je­lentette ki magabiztosan Charles Pasqua francia bel­ügyminiszter szerdán, egy nappal azután, hogy a Fran­ciaországhoz tartozó földkö­zi-tengeri szigeten ismeret­len fegyveresek megtámad­tak egy csendörautót, meg­öltek három csendőrt, egyet pedig megsebesítettek. RO TE VU A PÁRTELNÖK Ro Te Vut választották szerdán a del-koreai kor­mánypárt, a Demokratikus Igazságpárt új elnökévé. Ro Te Vu az államfő, Cson Tu Hvan helyébe lép, aki a júniusban kirobbant és több héttg tartó zavargások után mondott le pártelnöki tisz­téről. Ro Te Vu egyben a párt elnökjelöltje is, és a Szöulban 'szerdán tartott vá­lasztási gyűlésen a mintegy 1600 küldött egyhangúlag választotta meg a párt ve­zetőjévé. ZART AJTÓK MÖGÖTT A közép-amerikai problé­mák rendezéséről zárt ajtók mögött kedden tanácskozást kezdtek Guatemalavárosban a közép-amerikai országok külügyminiszterei. Egy hé­ten belül másodszor gyűltek össze, hogy előkészítsék az államfők csütörtökön, ugyan­csak Guatemalavárosban kezdődő csúcstalálkozóját. A közép-amerikai államok — Guatemala, Salvador, Hon­duras, Nicaragua. Costa Ri­ca — külügyminisztere) pén­teken és szombaton a hon­durasi Tegucigalpában a Contadora-csoport — Vene­zuela. Kolumbia, Panama és Mexikó — külügyminiszte­reivel vitatták meg rendezé­si elképzeléseiket. A talál­kozók gerincét alkotó béke­tervet ez év február 15-én Oscar Arias costa-rica-i ál­lamfő ismertette Javasolta, hogy Közép-Amerikában léptessenek életbe tű/szüne­tet, kezdődjék párbeszéd az ellenzékkel, a külföldi kor­mányok pedig szüntessék be az illegális fegyveres cso­portok támogatását. A terv előirányozza a Közép Ame­rikában állomásozó külföldi csapatok kivonását is. zálási törekvéseknek va­gyunk tanúi. Ezekben az or­szágokban a struktúraátala­kítást fokozottan rendelik alá a liberális elveknek, és nagy teret adnak a piaci mechanizmusoknak és ható­erőknek. Néhány országban (NSZK) a reprivatizátás vi­szonylag szűk körre korláto­zódik, másutt (Svédország) a kérdésről csak viták foly­nak, de politikai döntések meg nem születtek. A reprivatizálás mellett az effyik fö érv, hogy az újabb műszaki forradalom kapcsán néhány, államilag ellenőrzött ágazatban (infor­mációs-telekommunikációs szolgáltatások, közlekedés) a technikai haladás és innová­ció, valamint a szükségletek változása meggyorsult, az igények bonyolultabbá vál­tak, amelyeket a bürokrati­zált, nagy állami konszernek már nem tudnak kellően kö­vetni. Az államosítások mel­lett viszont az a legfonto­sabb érv, hogy azok a tár­sadalom fokozatos átalakí­tása mellett teszik lehetővé a gazdaság korszerűsítését. Az állami szektor mögött mindig ott tudható az egész költségvetés, ezért a szüksé­ges tőke előteremtéséhez kedvezőbbek a lehetőségek. Az állami szektor vissza­szorításának politikai moti­váltságára utal az a tény, hogy az NSZK-ban, ahol u tőke és a munl<ja közötti összeütközések mindig ke­vésbé élesek és szűkebb kö­rűek voltak, mint Angliá­ban, a reprivatizálási javas­latok iránt egyik párt sem mutatott nagyobb érdeklő­dést. A közvetlen állami szerepvállalás mindazonáltal az iparilag kevésbé fejlett országokban (Spanyolor­szág, Portugália, Olaszor­szág stb.) és a válságágaza­tokban jellemző. A szocia­lista vagy szociáldemokrata kormányok igyekeznek fenntartani és fokozni az állam gazdasági szerepét. A gazdaságpolitikai és a szociálpolitikai törekvések közötti konfliktust egyre ne­hezebben lehet feloldani. Az utóbbi években több ország­ban adócsökkentéseket és adóreformokat hajtottak végre, vagy terveznek. Svédországban például túl­zott mértékben emelkedik a személyi fogyasztás, de megszorító intézkedések­hez, az adóemeléshez nincs meg a parlamenti többség, így az ország nagy kamatok­ra van ítélve. Emiatt vi­szont alacsony szinten ma­radnak a beruházások. Az amerikai tapasztalatok arra utalnak, hogy az adócsökken­tés révén megnövelt profitok korántsem áramlanak a fel­tételezett irányba. Lehetsé­ges például, hogy az ilyen „megtakarítások" nem a hazai beruházásokat és in­novációt szolgálják, hanem elhagviák az országot. A költségvetési politika átértékelésének egyik fontos iránya az állami támogatá­sok visszafogása és jellegük megváltozása. Széles körű egyetértés mutatkozik ubban, hogy a veszteségi'inansziro­zás nemcsak a költségvetést terheli, hanem vécsö soron késlelteti, söt akadályozza a tényleges és gyors világ­gazdasági alkalmazkodást. A struktúraDolitikák a gazdaságpolitikák szerves részevé váltak, amit a világ­méretű gazdaságszerkezeti válság számos vonatkozás­ban közvetlenül kikényszeri­tett. Változatlanul nagy je­lentőségük van az állami megrendeléseknek. Ezek zö­me az infrastrukturális be­ruházásokra és a hadiiparra jut. A technikai forradalom új vívmányai teljesen új infrastruktúra kiépítését te­szik lehetővé, illetve szüksé­gessé. Nyugat-Európában például csak az elektronikus telefonrendszerekre való át­térés 100 milliárd dollárnyi befektetést tesz szükségessé Uánvi László (Folytatjuk) »

Next

/
Thumbnails
Contents