Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

12 Szombat, 1987. augusztus 1. Csepel-autók Egyiptomba A Csepel Autógyár 25 speciális teherautó szállítására kötött megállapodást egyiptomi partnerével. A járművekhez a Barcsi Unitech Szövetkezet készít törmelék és kommunális hulladék szállítására szolgáló konténereket. Egyiptomi megrendelői rendszeresen vásárolnak a mostaniakhoz hasonló, speciális magyar jármüveket a Csepel Autógyártól, az erre az évre megkötött üzlet értéke egymillió dollár. (MTI) Gyorsposta A Magyar Posta Görögországgal is megállapodást kötött a gyorsposta (EMS) Szolgálat bevezetéséről. Augusztus l-jétől Görögország valamennyi helységébe lehet gyorspostai küldeményt feladni. A küldeményeket a görög posta 24—72 órán belül kézbesíti. Csabai cserép A múlt hét végi jégvihar Baranya megye több településén megrongálta a lakó- és a középületek tetőszerkezetét, összetörte a cserepeket. A baranyai körzetekben működő cserépgyárak és tüzéptelepek cserépkészlete kevésnek bizonyult a helyreállításhoz, de gyors segítség érkezett az ország másik szegletéből: a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai üzemeiből. Soron kívül ezen a héten több tízezer tetőcserepet szállítottak a baranyai tüzéptelepekre. Korszerűsítik a konténeres áruszállítást Az elkövetkező években a Magyar Államvasutak jelentős műszaki és technológiai fejlesztéssel tovább növeli a konténeres áruszállítás arányát. A szakemberek ősszel megkezdik a szolnoki konténer-pályaudvar korszerűsítését, s folytatják a békéscsabai fejlesztést. A legforgalmasabb vasúti csomópontokat különleges darukkal, illetve nagy teherbírású rakodógépekkel szerelik fel. A Magyar Államvasutak ebben a tervidőszakban 580 millió forintot költ a konténerállomások műszaki színvonalának javítására. A beruházási összegből nagy teherbírású rakodógépeket és újabb konténereket vásárolnak. Bővítik továbbá a közúti járműparkot, mert az elkövetkező- időszakban a MAV növeli részvételét a közúti fuvarozásban is. Tovább folytatják a legnagyobb forgalmat lebonyolító gépi rakodóállomások, illetve terminálok kiépítését. A naponta több mint 100 konténert fogadó, illetve továbbító csomópontokon különleges darukat, illetve rakodógépeket helyeznek üzembe. Már korábban elkészült a józsefvárosi, a miskolci, a debreceni, a szegedi, a pécsi, a szombathelyi és a zalaegerszegi körzeti állomás. Négy évtized egy négyzetméteren Tegnap, pénteken, röviddel a déli harangszó után, leállítottak két esztergagépet a Tisza-pályaudvar rakodógépeket karbantartó műhelyében. Nem ebédszünet, hanem egy röpke, ünnepélyes aktus miatt. A MAV nemrégiben újította föl azt a hagyományt, hogy a negyven éve, vagy annál régebben szolgáló fizikai dolgozókat — stílszerűen vasutasemblémával, s mozdonydomboritással díszített — zsebórával ajándékozza meg a vezérigazgató. Várszegi Gyula — Lovász Lázár szegedi vasútigazgató társaságában — ennek az emlékóra-átadásnak apropóján fogott kezet Kádár Antallal és Komócsin Józseffel, majd röviddel utóbb a rókusi állomáson a Békéscsabán dolgozó Balla János és Szilágyi János műszerészekkel. Ok négyen négy évtizednél több időt töltöttek a vasút szolgálatában. Munkatársunk a két szegedi ünnepelt életútjára volt kíváncsi. Idén tölti be a hatvanat, s úgy tervezi, még egy évvel tovább dolgozik Kádár Antal. Hét százalékot nyer vele, föltornássza kissé a nyugdíját. Rá is fér—mármint a nyugdíjra — hiszen 42 évi vasúti esztergálás után is hatezer körüli öszszeg van a fizetési borítékjában. Hogy-hogy nem ment el valami jól fizető szövetkezethez? — kérdezte a vezérigazgató is, s bizonyára nem lepődött meg túlzottan a válaszon: Kádár Antal nem az fajta ember, aki váltogatja a munkahelyeit. Amely egyébként meg is becsülte őt; megbízva fiatalok nevelésével, kitüntetve négyszer a Kiváló Dolgozó címmel. Kiváló Újító lett a halasi, félegyházi fűtőházat megjárt esztergályos mester, miután visszakerült az indulás helyére, a Tisza pályaudvarra. Keréklehúzók, különféle targoncaalkatrészek kerültek ki a keze alól az egyvégtében 27 évi műhelymunka alatt. Amit úgy kell érteni: a vasúton belül sem vándorolt jószántából, csak ha másutt volt rá szükség. Olyannyira — szól közbe beszélgetésünkbe a másik „negyvenes", Komócsin József —, hogy szabadságáról is visszavágyik a gépe mellé. Kettőjük munkahelye egyazon műhelyben van már jó ideje. Ügy ismerik egymást, mint két testvér. De soha vita, hangos szó nem volt köztük — állítják egybehangzóan. A jókedelyű. a kisvasutat, mint nagy kedvencét emlegető Komócsin Józsefnek ezt el is kell hinnünk, hiszen még az inasiskolában is együtt jártak — ennyit a családjával sem tölt együtt az ember, mint ők ketten. Hiszen még géemkáznak is közösen, hetente 10—13 órát Két fon tos jelzőt mondtak ki — egymás jellemzéséül. Azt, hogy „böcsületös és jóravaló". Komócsin Józsefet arról is faggatta Várszegi Gyula, nem unatkozik-e majd hét hónap múltán, amikor 45 évi mávos múlttal a háta mögött nyugdíjba megy. De hát az alsóvárosiak nem afféle leülős emberek, akik nem találnak munkát a ház körül, ha nem is olyan egy négyzetméterre, gép mellett állásra koncentrálódott, mint a javítóműhelyben. Amelyért hatszoros Kiváló Dolgozó cím járt a négy évtized alatt, meg Szolgálati Emlékérem, meg jubileumi jutalom, meg most ez az emléknek szánt zsebóra. Csak azt kell megnézniük, van-e egyáltalán órazseb a nadrágjukon ... P. K. Elkészült a rákszűrő autóbusz A rák ellen az emberért, a holnapért alapítványhoz csatlakozva Szeged társadalmi szervezetei is együttműködési megállapodást kötöttek. A helyi alapítvány természetesen az országos mozgalom szellemében működik, önállósága abban áll, hogy az jtt befolyt pénzeket itt kezelik és itt használják föl. A tavalyi ipari vásárról jól emlékszünk még: a jegyek árának egynegyedét erre a célra fizettük, ebből összesen 400 ezer forint gyűlt össze. Magánszemélyek több mint 200 ezer, brigádok, üzemek közel 150 ezer forinttal járultak hozzá, két jótékony célú hangverseny bevételéből újabb 45 ezer forinttal gyarapodott az összeg. És egy tavalyi ötlet ny°* mán (az ötlet egyébként a Dégáz Hága László szocialista brigádjáé) egy év alatt elkészült a rákszűrő autóbusz. A Tisza Volán egy kiselejtezett járművét 450 ezer forintos anyagköltséggel az Autófer dolgozói alakították át mozgó szűrőállomássá. Mintegy 250 ezer forint értékű társadalmi munkájuk eredményét tegnap vette át Oravecz Istvánnétól, az alapítvány szegedi koordinációs bizottsága titkárától Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese. A buszt a 11-es kórház fogja működtetni, az intézmény egyébként 30 ezer forintot is kapott az alapítványtól onkológusszakarvos- képzésre. Az ünnepségre meghívták mindazokat, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak az alapítvánnyal. Farkas Ilona, a Budapesti Onkológiai Intézet adjunktusa, az alapítvány gondolatának első meg fogalmazi) ja elmondta: a szegediek az országban szinte az egyetlenek, akik a koordinációs bizottság életrehivása óta minden találkozáskor újabb eredményről, előrelépésről számoltak be. Juhász György, az alapítvány kuraSchmldt Andrea felvétele tóriumának tagja vázolta: a mai gazdasági helyzetben a gyógyító egészségügy az életmódminták, az egészséges élet propagálását, a tudati nevelést nem tudja fölvállalni, a társadalmi szerveknek ezért van óriási jelentőségük. Az áladóünnepségen jelen volt Vitray Tamás is, az alapítvány kuratóriumának elnöke. A rákszűrő autóbusz falvak és peremkerületek, vajamint üzemek, gyárak dolgozóinak szervezett szűrővizsgálatát látja el. R. E. Autósáradat a Balatonnál A kánikulát megszakító esős, hűvösebb időjárás nem szegte kedvét a Balaton rajongóinak. Pénteken is tömegesen érkeztek a tópartra az előre bejelentett vendégcsoportok, de nem csökken azoknak a száma sem, akik tranzitutasként csak néhány napot időznek a Balatonnál A nagyobb kempingekben már 20—30 ország zászlaja került fel az árbocokra. Hirtelen megsokszorozódott az NSZK-ból érkező vendégek száma, ami jelzi, hogy ott most kezdődtek meg a nyári nagy szabadságolások. Hasonlóan megnőtt a skandináv és a Benelux-ogszágokból érkező turisták száma is, A Balaton 800 ezerre becsült július végi átlagnépessége, a már pénteken megindult víkendforgalommal együtt, a hét végén várhatóan meghaladja az egymilliót. A szállodák és a kempingek megteltek. A kempingeknél sorbanállnak a megüresedő szabad helyekért a bejelentés nélkül érkező vendégek. A recepciókon CB-rádión szerzett információk alapján igazítják útba az új vendégeket, bár legtöbbjüket már csak a kisegítő táborok felszabadult helyeire tudják Félve mondom megint. Attól félek, amíg kimondom, valahol, ahol vasút találkozik az országúttal, és ahol lámpa jelzi a vasúti veszedelmet, megint a vonat elé veti valaki kocsiját, magát és minden utasát. Ahogy a múltkor Vásárhely határában egy motoros, és ahogy most, ismét Győrnél, egy kamion tette. Régóta mondom, olyan lelki rugó dolgozik az emberben, amelynek működését még mindig nem ismerjük. Tudja valaki, hogy ott a vasút, hiszen látja, tudja, hogy nemsoh kára jön a vonat, hiszen pislog a piros, mint veszett macska fölváltva villanó két szeme, mégis belemegy a tilosba, öngyilkossági szándék nélkül. Minden esetet szakértők hada vizsgál meg, és a rugóra mégse találnak rá? A civil ész ugyan azt mondja, elmaradtunk a korunktól, vagy nagyon előre szaladt a technika. Sajnáltuk a fizetést a baktertól, leszereltük a szakállas sorompókat, később a félkarúakat is. Ha mi elkezdünk rohanni, akkor egy vacak lámpa, akármilyen fineszesen van is kitalálva, meg nem állíthat bennünket És megyünk, rá se rántva, hogy a következő pillanatban fölismerhetetlen húscafat-halott lesz belőlünk. Ennyire meghibbantunk volna? Bevallom, eddig egyetlen olyan kocsiban ültem, Orrba veregető? amelyiknek a masinisztája akkor nyomta legjobban a gázpedált amikor a fékre kellett volna lépnie, ahogy a kókorszaki szaki teszi a filmben, de szerencsénk Volt később ért csak oda a vonat Első gondolatom most: nem azért történnek ezek a kicsi ésszel se érthető, nagyon bolond és nagyon értelmetlen balesetek, mert nagyon nagy rátartással dolgozik a vasút? Mindenki tudja, olyan messze van még a vonat nem is látlszikl de már piros. Azt mondja erre az okos vasutas és közutas. csak biztosra szabad menni, tehát bele kell kalkulálniuk azt is, hogy valakinek! éppen a sínek között romolhat el a kocsija. Legyen ideje kitolni is onnan. Én meg azt gondolom, kellene oda valamilyen előre jelző készülék is, mint a régi sorompónál a kolomp volt. Aki bajba kerül, hallja előre a kolompot és siessen, aki viszont mindenáron rohanni akar, még hadd suhanjon át Mondjuk, megfelezném ai piros idejét és az első felét kolomphanggal vagy dudával cserélném föl. Nem mondom persze, hogy jobb lenne így, mint a szakállas sorompó,, de be kell látnom, nem tudunk mi már itt se visszalépni, akár csak az áremelésben. A napokban, sínek felé közelítve látom, masinisztánk lassít körülnéz, és csak akkor engedi neki & kocsiját amikor két szemével látja, hogy se jobbról, se balról nem jön semimi. Eszembe jut néhány utcai kijárónkat zötyögősre építették át a közelmúltban, illetve elhasaló bukkanókkal raktak] tele, hogy sietni tengelytörés nélkül ne lehessen. Mondom neki, nem lenne-e jó hasonlókat telepíteni a vasúti átjárók elé is, befestve élénk sárgára, hogy látni lehessen éjjel Ls, de- azt mondja, itt már az se segítene. Aki képes behajtani, az olyan hatalmas marha, azt már csak egy megoldással lehetne megállítani. Orrba verő gépet kellene fölszerelni a fényjelző karójára. Megy az autó, látja a pirosat, de nem áll meg, durr, az orrára egy nagyot! Akkorát, hogy fölnagyítva maga előtt lássa az egész Tejiutat. Jön a másik, az se áll meg, durr, oda, annak is. Lehetne az orrba veregető'olyan lóbáló golyó is, amelyikkel gyárfalakat is le lehet döntögetni, de más szerkezet is elképzelhető. Fotocella érezné, hogy átlépte a határt, durr! Ahogy régen a metrónál is levágódott a kar, akkor ls, ha valaki csak a bőröndjét tartotta maga elé. Tagadni nem lehet, jobb megoldás lenne, mint a döcögtető, és meg is valósitható, hiszen ugyanaz a jel, amelyik parancsot ád a lámpának, hogy pirosat pislogjon, az orrba veregetőt is bekapcsolhatná, de ahogy csökkenne a temetők munkája, mert ennyivel is kevesebb halott teremne az utakon, úgy emelkedne a bíróságoké. Azt, hogy meghalunk, vagy azt, hogy örökre nyomorékok maradunk, könnyebben elviseljük, mint azt, hogy valaki beverje szélvédő üvegünket. Röghöz kötött gondokodásunkból még az életveszedelem se billenthet ki bennünket Sajnos, tudom, semmit sem használ se az én ötletem, se a masinisztánké. Leírtam mégis, mert bízom benne, lesz egyszer olyan okos ember is, aki olyan megoldást is tud találni, amit végre elfogadnak a hivatalból döntő, és eddig hivatalból rosszul döntő emberek is. Addig legalább azt vegyék észre, még mindig nem fásultunk bele anynyira a hétköznapi csata értelmetlen veszteségeibe, hogy szót se ejtsünk róla. És hadd hallja meg az is, akinek a legjózanabb ész szerint is az orrba verés járna. Van, aki helyette is. érte is kinyitja a száját. Ha már a szeme csukva van. Horváth Dezső irányítani. Sok százan parkolnak és vernek sátort magánházak udvarain, és erdei tisztásokon. A helyhiány miatt megnőtt az érdeklődés a háttérterület falvaiban bérbe vehető szálláshelyek iránt is. Pénteken az esős, fürdésre kevésbé alkalmas időjárásban mozgásba lerylült a több százezres balatoni vendégsereg. Becslés szerint jóval több mint 100 ezer autó lepte el az üdülővidék és kiránduló környékének útjait. A parti utakon 10—20 kilométeres konvojokba torlódtak össze a Jármüvek, amelyek Siófokon, az új terelőút ellenére is csak sokszori megállással, araszolva haladhattak tovább. Targoncából tolókocsi Lépcsőjáró tolókocsi húszdarabos nullszériájának előállítását kezdték meg a Hővillnél, a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat leányvállalatánál. Ebben az üzemben amerikai licenc alapján motoros targoncákat gyártanak, s az egyik targoncatípusból fejlesztették ki a nemcsak sík terepen, hanem lépcsőn való közlekedésre is használható, kézi meghajtású tolókocsit, mozgáskorlátozottak részére. A prototípus kipróbálását a Mozgáskorlátozottak Budapesti Egyesülete vállalta, s az ennek alapján végrehajtott módosítások után kezdték meg a nullszéria gyártását. Az országban jelenleg mintegy 400 ezer mozgáskorlátozottat tartanak nyilván, s közülük a becslések szerint legalább húszezren jól tudnák hasznosítani a szerkezetet. A kézi meghajtású tolókocsi ára az előzetes kalkuláció alapján nyolc és fél ezer forint körül lesz V