Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 202. szám 1987. augusztus 28., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Emléktábla az őszibarack meghonosítójának Kamenszky Bélára emlékeztek Szatymazon Nem tudom, van-e még olyan falunk vagy városunk, amelyik nevének hallatán összeszalad a nyál a szánk­ban, de Szatymazt hallván azonnal gyönyörű, gusztusos és kívánatos gyümölcse, az őszibarack jut eszünkbe. Jó szívvel könyveljük el. hogy külföldi is ismeri, és szintén a barackról. Szokványos for­dulattal élve ezt a falut az őszibarack tette föl a tér­képre, jelentős gazdagságot is hozva a vele bajlódóknak olyan homokon, amelyiken mást gazdaságosan termelni nem nagyon lehetett. Legen­dába emelkedett már idő­sebb Frank István és két gyermeke alakja, a hagyo­mány nekik tulajdonítja a meghonosítás első sikereit, és legenda övezi Kamenszky Béla emlékét is. aki élete vé­géig ennek a termesztésén és terjesztésén fáradozott. Teg­nap délelőtt tudományos üléssel adóztak neki falujá­ban, a szatymazi művelődési házban. Falujában? Nem is itt született. Népiskolai tanító­ként összebarangolta már az országot, amikor hatvan év­vel ezelőtt ide jött. hogy ala­pitója és igazgatója legyen a gazdasági iskolának. Az emlékülésen Lengyel Dezső, a népfront szatymazi bizott­ságának elnöke mondott rö­vid bevezetőt. Somogyi György kandidátus pedig szép beszédben méltatta a nagy iskolaszervezőt, a fá­radhatatlan és önzetlen pe­dagógust. Segítőket és tanít­ványokat is talált ebben a faluban — mondotta —, út­mutatása szerint igen gyor­san szinte telepítési láz ke­rítette hatalmába az itteni gazdákat. A termesztés ap­rólékos módozatait ő dol­gozta ki először, csak saj­nálni lehet, hogy nem jelent meg nyomtatásban. Har­mincöt hold homok tartozott az iskolához, ennek a kisu­gárzása tette rövid idő alatt az átlagosnál jóval gazda­gabbá a falut. Mindig dol­gozott, bár neki egy négy­szögöl földjei, egy iája se volt, és talán mondanunk se kell. pénze se több. mint a fizetése. Temetésén lovas ko­csi vitte a koporsót, és sze­mélykocsik végeláthatatlan sora követe 1964-ben. ön­zetlen munkája nélkül az a sok autó nem lehetett vol­na. Arra hivatkozva, hogy a gazdasági iskolák nem a későbbi nagyüzemeknek ne­veltek embereket, 1948-ban megszüntették a szatymazit is. Biológiatanára lett az általános iskolának, de dél­utánonként-esténként to­vábbra is szervezte az ezüst­kalászos és aranykalászos gazdatanfolyamokat. Buz­golkodása nyomán hamaro­san egymillió fölé emelke­dett a termő barackták szá­ma. Már azt is tervezték, hogy leszállópályát építenek a repülőgépeknek, hogy a lehető leghamarabb juthas­son el a frankfurtiak szerint mézédesnek mondott gyü­mölcs külföldre. Ez a vágy azonban csak álom maradt, mert időközben, elsősorban a kereskedelem szervezet­lensége és érdektelensége révén rohamosan hanyatlani kezdett a barack csillagzat­ja. Erről már Pekó József, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium osz­tályvezetője beszélt. Erős KAMENSZKY BÉLA 1891-1964 AZ ŐSZIBARACK! MEGHONOSÍTÓJA A SZATYMAZI TÁJKÖRZETBEN Kamenszky Béla emléktáblája gondok szorítják az ágaza­tot. mondta, és számok özö­nével bizonyította, hogy ti­zenöt év alatt felénél is ke­vesebbre húzódott vissza a termőterület, és mivel a ta­valy még 5 ezer hektáron sok az öreg fa, további csök­kenésre kell számítanunk. Persze, itt sem az a gond, hogy sok az öreg, hanem az, hogy kevés az utánpótlás. A mindmáig megoldatlan ke­reskedelmi gondok a pusztí­tást és nem a telepítést szor­galmazták. Sajnálhatjuk na­gyon, mert külföld érdeklő­dése továbbra se csökkent iránta. Nem kell nagy jós­nak lennünk hozzá, hogy ki­mondjuk, az 1970-ben még nak domborműves 13 ezer hektárnyi termőte­rület 1990-ig háromezerre esik vissza, ha nem teszünk addig az érdekében valamit. Tennühk muszáj, de igen nehéz, mert még mindig ér­vényben van az az állapot, amit mi már az 1970-es évek elején emlegettünk: nincs elegendő szaporítóanyag. Csak fokozza gondjainkat, hogy meglevő ültetvényeink is betegek, és fajtáink is korszerűtlenek, a termelési költségek igen magasak let­tek, a fölvásárlási árak a lehető legmélyebbre estek. (Az idei esztendő 60—100 forintos piaci árai ne té­vesszenek meg bennünket, hiszen erős fagy pusztított a télen.) Az előadó egyértelmű vé­leménye: telepíteni kell, de nem úgy, hogy a pénzünket temetjük, hanem vírusmen­tes fajtákkal a legtöbbet termő területekre kell össz­pontosítanunk. Előfordult, hogy egyik szövetkezetünk azért akarta kihuzigátni a fáit, mert a konzervgyár nem fizetett érte annyit, hogy megtarthatta volna, de divatba jött a szedd magad­mozgalom, és ugyanaz a te­rület azonnal sokszoros ha­szonnal kezdett teremni, anélkül, hogy csomagolási vagy szállítási gondok me­rültek volna föl. A követ­keztetés: minden személyi érdekeltségű módszert meg kell ragadnunk. Persze, len­nie kell olyan embernek, aki szívügyének tekinti, mint annak idején Kamenszky Béla. A Hazafias Népfront kert­barátoknak szóló. Somogyi Imréről elnevezett emlékér­mét a két Frank testvér (posztumusz-díjként). Széli Istvjjgi főkertész és a szaty­mazi kertbarát kör kapta meg. Sárközi Ernő azt kérte, hogy a kertbarát kör fölve­hesse az őszibarack meg­honosítójának a nevét. Az emlékülés végén — amelyen országos, megyei és szegedi párt-, és állami tes­tületek vezetői is részt vet­tek — fölavatták és megko­szorúzták a teremtő ember példaképének, szerénység­ben és fáradozásban utolér­hetetlen Kamenszky Bélá­emlék­tábláját. Horváth Dezső Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács megvitatta a gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramot, és úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács a gazdasági verseny élénkítése, a piac szerepének kiterjesztése érdekében, az adóreform be­vezetésével összefüggésben, határozatot hozott az árrend­szer. valamint az ármechanizmus 1988. évi továbbfejlesz­téséről. A kormány módosította az erdőkről szóló törvény vég­rehajtására kiadott minisztertanácsi rendeletet. Javasolta az Elnöki Tanácsnak az atomenergiáról szóló jogszabályok korszerűsítését. (A kormányszóvivői tájékoztatót lapunk 2. oldalán közöljük.) Faluegészségügyi világkongresszus Pécsett csütörtökön meg­nyílt a X faluegészségügyi világkongresszus. A négy­napos tanácskozás főtémája az Egészségügyi Világszerve­zet (who) által meghirde­tett „Egészséget mindenki­nek 2000-re!" elnevezésű program megvalósítása a falvakban, az agrárüzemek­beri A Nemzetközi Mező­gazdasági és Faluegészség­ügyi Társaság szakmai ta­lálkozóján valamennyi föld­rész képviselteti magát. Javult a kis települések ellátása A felügyelőségek 14 me­gye 161 vállalatánál, 552 szövetkezetnél, 26 magán­kiskereskedőnél, összesen 595 üzletben, és 66 vállalati, il­letve szövetkezeti központ­ban vizsgálták meg: milyen az áruellátás, milyenek a boltok kapcsolatai a szállí­tókkal, s kellően érvénye­sül-e a fogyasztók érdekvé­delme. Az ellenőrzések ta­pasztalatai azt mutatják, A kereskedelmi felügyelőségek a közelmúltban or­szágszerte megvizsgálták, hogyan alakult az utóbbi időben a kis települések ellátása, vannak-e már ered­ményei annak a rekonstrukciós programnak, amely 1984-ben kezdődött, s a kereskedelmi hálózat fejlesz­tését, valamint az áruellátás javítását tűzte ki eéiuL gyártók, ám — állapítja meg négy-ötféle jellemzi a kis a jelentés — egy-két járat boltok választékát, a raa­kimaradása hosszan tartó gyobb üzletekben, ABC-k­ellátási gondokat, fennaka- ben viszont 20-25-féle ké­dásokat okoz. Jónak ítélték szílmény is kapható. A kis az ellenőrök a tej és tej- üzletek szűkebb választéka termékek választékát, a bol- többnyire abból adódik, hogy hogy az áruellátás színvona- tok hűtőkapacitásának ja- az üzletvezetők a már évek la javult a kis települések vitása ugyanis lehetővé tet- óta megszokott termékeket üzleteiben. Az alapvető élei- te korábban nem forgalma- kérik, és nem kezdeményé­miszerek és a napi szükség­be ve­zott termékek értékesítését zik új készítmények is. A tejipar naponta szállít zetését. leteket kielégítő iparcikkek tejet a kis települések bolt- Esy|.e több boltban ta mennyisége megfelelő Az jaiba, tejtermékeket pedig pasztaiható a kis települése üzletekbe 10-12 naponta hetente két alkalomma^. Bő- ken, hogy az élelmiszerek szállítanak a nagykereske­delmi vállalatok, illetve a Elutazott Steve Bechtel Kapolyi László ipari mi­niszter meghívására augusz­tus 25. és 27. között Ma­gyarországon tartózkodott Steve Bechtel, az Egyesült rehozásáról. A vegyes vál­lalatot várhatóan féléven belül létrehozza az ame­rikai cég. az Energiagazdál­kodási Intézet és az Erőmű­Allamok legnagyobb fővál- és Hálózattervező Vállalat. lalkozó cégének, a Bechtel Co-nak az elnöke. Látogatá­sa során tárgyalásokat foly­tatott magyar energetikai és fővállalkozási cégek veze­tőivel a lehetséges együtt­működésről, közös iroda, majd vegyes vállalat lét­Itt-tartózkodása során Steve Bechtelt fogadta Németh Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára és Berecz Frigyes, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. Steve Bechtel csütörtökön elutazott Budapestről. (MTI) Kíméletes feldolgozás A Szegedi Konzervgyárban 19 millió forintért új gvü­mölcs- és parádicsomfeldol­gozó berendezést vásároltak. A tartósítást zárt rendszer­ben, kíméletesen oldják meg. A magas hőmérséklet csak másodpercekig éri az élelmiszert, így a színe, vi­tamintartalma megközelíti a nyers gyümölcsét. A túl­nyomás alatt levő tárolótar­tályokba később sem jut­hat be kórokozó. Így egy­idejűleg 240 tonna sűrít­mény, lé tárolható, mely­nek egy részét tartályko­csikban, zárt konténerekben közvetlenül exportálhatják. A megmaradót szezon után bármikor elővehetik, s üve­gekbe, dobozokba töltött készterméket gyárthatnak belőle. vült a sütőipari termékek mellett különféle, korábban választéka: a kisebb boltok- nem forgalmazott iparclkke­ban is két-háromféle ke- ket, például papírt és Iró­nyér és péksütemény kap- szert, üveg- és porceldnérut, ható. A vizsgálatok során zsebkendőt, törülközőt dru­arra is fény derült, hogy sítanak. Bár ez kedvező fo­nóira a tejipari és sütőipari gadtatásra talált a helyi la­termékek választéka na- kosság körében, gondot okoz, gyobb, a szállítóvállalatok hogy a Piért és az Amfora gyakran nem tudják bolt- nem elég ütemesen szállít, nyitásra odaszállítani az így az üzletek nem biztosít­árut. hatják a folyamatos kínála­A tőkehúsok és húské- tot termékeikből, szitmények kínálata az A vizsgálatok tapasztala­egyes telepuleseken nagy ta, ^ u2]etek külsö­eltereseket mutat. Baranya, rendje technikai fel­Vas és Zala megyében pel- szereltsége sokat javult az dául előre csomagolt tőke- elmúlt években Bővült a hus szállításával javította az hűtőkapacitás és többhe­ellátást a húsipar, másutt ]yütt megkezdték a mirelit­ez még nem megoldott. Hús- áruk, jégkrémek árusítását készítményekből általában 1S- Sok problémát okoz vi­szont a hűtőgépek karban­tartása. s az időszakos al­katrészhiány, ami miatt a hibákat sokszor hosszú ide­ig nem tudják megjavítani. A kis településeken vég­zett próbavásárlások során 80 alkalommal — az esetele 14 százalékában — számol­tak hibásan az eladók. Egy­egy vásárlásnál átlagosan 4 forint 50 fillérrel számoltak többet, s ez lényegesen ke­vesebb, mint amit a más területeken végzett vizsgá­latoknál tapasztaltak a ke­reskedelmi felügyelőségek ellenőrei. A vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt mintegy 122 ezer forint értékű árut az ellenőrök minőségi prob­lémák miatt átáraztattak, a különböző szabálysértése­kért, szabálytalanságokért pedig 170 esetben vonták felelősségre a vétkes dolgo­zókat. 140 alkalommal pénz­bírságot szabták ki, összesen 248 ezer 200 forint értékben. Nagy László felvétele (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents