Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK í DELMAGYARORSZAG 77, évfolyam, 201. szám 1987. augusztus 27., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Nemcsak a mezőgazdaság ügye Meddig nyílhat az agrárolló? Minden tervezéskor megkezdődik a visszaszámlálás — panaszolja egy termelőszövetkezet elnöke. Előbb kiszámoljuk, hogy a tervezett területen és az elgondolt átlagtermések eléréséhez mennyi műtrágyára, növényvédő szerre lenne szükség, utána megnézzük a mérleg pénzügyi adatait, s máris korrigáljuk számításainkat. Az eredmény a legtöbbször elszomorító: jó, ha a szükséges műtrágyának, növényvédő szernek a felét meg tudjuk vásárolni. Ennek aztán nem lehet más következménye, mint a tervezettnél gyengébb termés, ami eleve kisebb bevétellel és nyereséggel jár együtt. A következő esztendőben aztán megint nem a növények biológiai szükségleteiből, hanem saját nyomorúságunkból kiindulva kezdhetünk a vásárláshoz. Drágán termel az ipar Az említett szövetkezeti vezető panasza nem egyedi, bár az sem állítható, hogy minden gazdaságra érvényes. A tapasztalatok szerint a mezőgazdasági nagyüzemeknek mintegy kétharmada küszködik kisebbnagyobb pénzügyi nehézségekkel, melyeknek csak egyik látható jele a termeléshez szükséges anyagok, eszközök vásárlásának a fékezése. A gazdaságokban .tapasztalható gyakorlatot igazolja a statisztika is. A mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok, eszközök értéke a VI. ötéves tervidőszakban évente átlagosan 166 milliárd forint volt, 43 százalékkal több, mint a korábbi tervidőszakban. A nem mezőgazdaságból származó anyagok és eszközök aránya 58 százalék jelenleg, öt esztendő alatt 22 százalékkal növekedett, meghaladva az összes termelöfelhasználás növekedési ütemét. Ráadásul e változásokhoz társult az agrárolló nyílása, s ez tovább rontotta a gazdaságok pénzügyi helyzetét. Egy elemzés adatai szerint 1970. és 1984. között a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok és eszközök ára 110 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára viszont csak 69 százalékkal. Ennek egyenes következménye a jövedelmezőség romlása, hiszen az ilyen mértékű árarányeltolódást nem lehet a termelési költségek csökkentésével kiegyensúlyozni. Az említett másfél évtizedben a 100 forint költségre jutó jövedelem 11,9 forintról 7,7 forintra csökkent. Veszélyes garasoskodás Mindezek ismeretében könnyen belátható, hogy a gazdaságok nagy részében a szükségletekhez igazodó tervezés helyett a kényszerűség uralkodik, S ez nemcsak pénzügyi értelemben igaz. Bizonyításához elég megkérdezni egy anyagbeszerzőt. Elmondja, egy-egy keresettebb alkatrész beszerzéséhez hány megyét kell körbejárnia, hány helyen kell papíron nem vezethető ellenszolgáltatást felajánlania. A növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási szakemberek igazolhatják, hogy az éppen keresett összetételű műtrágyához nem lehet hozzájutni, az adott növény védelméhez leghatásosabb kemikália gyakorta hiányzik a kereskedelmi raktárakból. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó pénzügyi és kereskedelmi ellentmondások következménye, hogy az anyagi-műszaki ellátottság nem igazodik a termelési célokhoz. A növénytermelés hozamai a legutóbbi évtizedben látványosan javultak, a gabonatermelésben felzárkóztunk a világ élvonalához tartozó termelők közé, ugyanakkor a területegységre jutó műtrágyafelhasználás csökken. Az persze igaz, hogy a hozamok növekedésével egy időben a műtrágyaadagok is emelkedtek, de a termésátlagok megőrzéséhez is szükség lenne a talajerő visszapótlására. Ezzel szemben például 1983-ban egy hektár mezőgazdasági területre 241 kilogramm műtrágya-hatóanyag jutott, 1986ban csak 206 kilogramm. Nem jobb a helyzet a termelés gépesítettségében sem. 1981—1985. évek átlagában a mezőgazdasági beruházások 14 százalékkal csökkentek az előző öt évhez képest, s bár a gépesítést előnyben részesítették a gazdaságok, az erre fordított összeg is mérséklődött hét százalékkal. Közben az eszközök megdrágultak, 1981-ben például egy traktort átlagosan 322 ezer forintért, egy gabonakombájnt 810 ezer forintért lehetett vásárolni, négy év múlva a traktorára 490 ezer, a kombájné egymillió-négyszázezer forint lett. A dráguló gépek és a beruházásra fordítható forintok ellentmondásából csak az következhetett, hogy romlott az eszközök műszaki állapota. A statisztika szerint a traktoroknak 47, a tehergépkocsiknak 25, a kombájnoknak 33 százalékát nullára leírták a gazdaságok, vagyis a műszakilag elhasználódott gépeket is kénytelenek üzemben tartani. Veszélyes már ez a garasoskodás, a fenntartási költségek növekedésén túlmenően már a termelési biztonságot is rontja. Országos érdek Nem feledhető az a tény, hogy a mezőgazdaságban élő szervezetekkel kell dolgozni, s ezek biológiai szükségleteit ki kell elégíteni, ellenkező esetben eleve a termelés mérséklődésével lehet számolni. Csak példaként említve, ha vetőgéphiány miatt késik a vetés, a következő betakarításkor biztosan kisebb termés várható. Tudomásul véve, hogy a népgazdaság fejlődése nem elsősorban a mezőgazdasági termeléstől függ, nem lehet lemondani az élelmiszer-gazdaság fejlesztéséről sem. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kiegyensúlyozott hazai ellátást adnak, az összes kivitelből 22 százalékkal, a nem rubelelszámolású exportból egyharmados arányban részesednek. Az agrártermelés megtorpanása tehát nemcsak a ma még mással nehezen pótolható exportot, hanem a hazai ellátás biztonságát is veszélyeztetné. V. Farkas József A mennyiség igen, a minőség már nem Áruforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első hét hónapjában a kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 336 milliárd forintot, csaknem 29 milliárd forinttal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. Az értékesítés folyóáron 9,4 százalékkal, összehasonlító áron pedig 3,5 százalékkal haladta meg a tavalyit, mindkét számítás szerint a tervezettnél nagyobb mértékben. Júliusban a legnagyobb mértékben a vegyes iparcikkek forgalma növekedett leginkább, ennél valamivel alacsonyabb volt a ruházati cikkeké és a bolti élelmiszereké. A júliusi élelmiszerkínálatról a jelentés megállapítja: összességében kielégítőnek bizonyult. A tőkehús-értékesítés elmaradt a tavalyitól. A vásárlók elsősorban a száVnyasokat keresték, volt is elegendő, ám aprólékból és belsőségekből továbbra sem folyamatos a kínálat. Húskészítményekből a mennyiség kielégítő, de a választék nem mindig igazodik az igényekhez, több olcsó készítményre lenne 6zükség. Az üdülőkörzetekben elsősorban a szalámifélék, a tárolható sajtok, az italok, a kávé és az édességek voltak kelendőek. Ugrásszerűen megnövekedett a sör iránti kereslet, így egyes területeken ezúttal is tapasztalható volt sörhiány. A hosszan tartó kánikulában élénk forgalmat bonyolítottak le nyári holmikból a ruházati kereskedelmi vállalatok. A női ruhák, a sportöltözékek és a fiúpantallók kínálata jó volt, továbbra is akadozik viszont az ellátás férfi alsóruházati cikkekből, harisnyafélékből és csecsemőruházati termékekből. Változatlanul hiányos a választék gyermekcipőkből és bébilábbelikből. A vegyesiparcikkek közül a híradástechnikai termékek kínálata kiegyensúlyozott, kivéve a videomagnót és az asztali fekete-fehér televíziót, amiből kevesebb van a kelleténél. Mindkét termék iránt igen nagy a kereslet a nagykereskedelem készletei azonban alacsonyabbak, mint korábban, s az utánpótlás akadozik. A háztartási tartós fogyasztási cikkek közt több a hiánycikk: változatlanul nincs elég mélyhűtő, fagyasztóláda és automata mosógép. Elénk volt a forgalom a tüzép-telepeken, elsősorban az építőanyagok voltak kelendőek. Az építkezők az elmúlt év azonos időszakához képest falazóanyagokbót, tetőc6erépböl, tetőfedő lemezből és fenyőfúrészáruból átlagosan 40 százalékkal többet vásároltak. Százötvenezer első osztályos Új tanév az iskolákban A most kezdődő tanévben mintegy 150 ezer első osztályos kisdiák kezdi meg tanulmányait az általános iskolákban. Ez lesz az első olyan évfolyam. amelynek diákjai már az új tankötelezettségi rendelet szerint, a gyermekek fejlettségéhez, testi és szellemi érettségéhez jobban igazodó iskolakezdési rendszerben lépik át a tantermek küszöbét. A tapasztalatok szerint — mint azt a Művelődési Minisztériumban elmondták — a várakozással ellentétben nem nőtt meg ugrásszerűen a nevelési tanácsadókra hárított döntések, vizsgálatok száma. Enyhültek a beiskolázással kapcsolatos korábbi feszültségek: a szülők is kedvezően fogadták a gyerekek fejlettségével számoló iskolakezdés új rendjét. Az óvodák, óvónők munkájuk elismerésének tartották, hogy a gyermekek érettségének megítélése szakvéleményük alapján törlént, a visszajelzések szerint ugyanakkor jogos igényük egy olyan módszertani segítség, amely a gyerekek folyamatos megfigyelését, az óvodában visszamaradok differenciált, egyéni foglalkoztatását még eredményesebbé lenné. Gyufagyártók Sok-e, vagy kevés 244 millió doboz gyufa? Minden bizonnyal ez a mennyiség 10 ezer erős dohányosnak is kitartana egész életében. A Szegedi Gyufagyárnak azonban ez mindössze csak jó féléves teljesítménye. Ennyit gyártottak ugyanis az év első hét hónapjában. Ez összesen 9 és fél millió dobozzal több, mint tavaly ilyenkor. Ki gondolná, hogy a szomszédaink is a mi gyufánkkal „tüzeskednek"? Pedig így van! 1 millió 200 ezer szál, húsz centiméter hosszú, színes kandalógyújtót gyártanak ugyanis az idén Szegeden, osztrák megrendelésre. A hosszúra nyúlt gyufák testét géppel készítik, de a festést, a mártást, a csomagolást gondos kezek végzik. Talán ezért Is elégedettek a megrendelők. Jövőre ugyanis még többet kérnek az égetni való portékából. Nagy László felvételei Az idei beiskolázás másik újdonsága volt a szabod iskolaválasztás lehetősége: ennek lebonyolítása azonban — elsősorban a népességnyilvántartás pontatlanságai miatt — több helyen gondot okozott. A helyi tanácsoknak — különösen Budapesten — sok esetben nehézséget jelentett a más körzetbe felvett gyermekek regisztrálása abban az esetben, ha erről a körzeti iskoláknak nem volt tudomása. Az első év tapasztalatainak elemzésével, a nyilvántartásban előforduló hibák kiküszöbölésével, szükség esetén az iskolai körzethatárok jobb megállapításával jövőre ezek. a feszültségek valószínűleg kiküszöbölhetők. Az új tanévben az óvodákban és az általános iskolák alsó évfolyamain egyébként tovább csökken a gyereklétszám. Mint ismeretes, a legnépesebb korosztály tavaly már a felső tagozatban tanult. Idén például a VII. osztályban vannak a legtöbben. A jelentős fejlesztéseknek — tanteremépitéseknek, -bővítéseknek — köszönhetően, valamint a demográfiai helyzet alakulása miatt idén ezért már érezhetően csökkennek a gondok az alapozó évfolyamokon. Így reális esély van arra, hogy az iskola kezdő szakasza az oktatási rendszer tartalmi megújításának, minőségi fejlesztésének megbízható alapjává váljék. Az első és második osztályokban már egy-két éve nem oktatnak kepesitós nélküliek, s tavaly az általános iskolákban az előző tanévj 4,4 százalékról, 4 százalékra csókkent a nem pedagógusi végzettségűek aránya. Az új tanévben mintegy ezerötszáz pedagógus áll munkába, s így valószínűleg tovább csökken, s egy-két éven belül az alsó tagozatban várhatóan megszűnik a pedagógushiány. (MTI)