Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

2 Csütörtök, 1987. augusztus 27. Lubomír Slrougal hazánkba Grosz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meg­hívására a közeli napokban baráti, munkalátogatásra ha­zánkba érkezik Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányának elnöke. Hazánk és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ren­dezetten, kiegyensúlyozottan fejlődő kapcsolatrendszere jó alapot ad a két ország együttműködésében rejlő to­vábbi lehetőségek teljesebb körű kiaknázásához. A két szomszédos szocialista álla­mot összekötő, a közös tör­ténelmi múltban gyökerező szálak szorosabbra fűzésé­nek igénye — a politikai kontaktusokban, a gazdál­kodásban és a kulturális életben egyaránt — kölcsö­nösen elhatározott törekvése a magyar és a csehszlovák politikai vezetésnek. E gon­dolatok fogalmazódtak meg, illetve kaptak megerősítést Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Gustáv Hu­sáknak, a CSKP KB főtitká­rának, államfőnek tavaly októberben, Budapesten megtartott baráti munkata­lálkozóján. A kapcsolatok legfelsőbb szintjét jelentő főtitkári ta­lálkozók mellett rendszere­sek a két tesvérpárt, a kor­mány, ill. az állami, a társa­dalmi és a tömegszervezetek magas rangú vezetőinek esz­mecseréi is. A közelmúlt eseménykrónikájából ki­emelkedik Lázár György csehszlovákiai útja: a Mi­nisztertanács akkori elnöke tavaly májusban tett látoga­tást északi szomszédunknál. Eseményekben bővelkedik az idei esztendő is: az Or­szággyűlés meghívására feb­ruárban csehszlovák parla­menti küldöttség érkezeti hazánkba . Alois Indrának, a szövetségi gyűlés elnöké­nek vezetésével. Március­ban magyar vendégeket fo­gadtak Pozsonyban, ahol a Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttei Pozs­gay Imre vezetésével meg­beszélést folytattak a Cseh­szlovák Nemzeti Front kül­döttségével. A CSKP KB több titkára is járt hazánk­ban az év első felében. Lubomír Strougal kor­mányfő közelgő munkaláto­gatása várhatóan további ösztönzést ad a kapcsolatok kibontakoztatásának, a kor követelményeihez igazodó együttműködés fejlesztésé­nek. A várakozások szerint a megbeszélések magvát a gazdasági-társadalmi meg­újulás magyar, illetve cseh­szlovákiai programjának kérdései, a kölcsönösen hasznosítható eredmények, mindenekelőtt a gazdasá­gi építőmunka tapasztalatai alkotják majd. Csehszlovákia — mint azt a gazdálkodás különböző ágainak adatai is bizonyít­ják — hagyományosan ha­zánk egyik legfontosabb partnere. Az árucsereforga­lom 1986—1990-re tervezett értéke elérj a 8 és fél milli­árd rubelt, ami a kölcsönös szállítások 22 százalékos bő­vülését jelenti. A forgalom tavalyi mérlege több mint 1,6 milliárd rubel összered­ménnyel zárult, jelentős ma­gyar kiviteli többlet mel­lett. Az egyensúly helyreállí­tására — forgalom mindkét fél számára kedvező bővülé­sét fenntartva — a magyar és a csehszlovák kormány közös erőfeszítéseket tesz. Ezt szolgálja a többi között az az áprilisi döntés, amely­lyel a csehszlovák fél a Ma­gyarországra irányuló kivi­tel támogatását határozta el. Az árucsere-forgalom ré­szeként Csehszlovákiából egyebek között a hazai erő­művek rekonstrukciójához szükséges energetikai beren­dezések, könnyűipari, fa-, gumi-, építőipari gépek, atomerőmúvi berendezések és járművek érkeznek Ma­gyarországra. Ennek ellenté­teleként elektrotechnikai al­katrészeket, hírközlési be­rendezéseket, járműipari fő­egységeket, s jelentős meny­nyiségben mezőgazdasági termékeket szállítunk északi szomszédunknak. A két or­szág gazdasági együttműkö­désének egyik legújabb, fon­tos eleme a közös beruhá­zásként épülő bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer. Mint ismeretes, a kivitelezés munkálatainak meggyorsítá­sára a közelmúltban tett ja­vaslatot a magyar kormány, v Az együttműködés táv­latait, a fejlődés főbb irá­nyait az októberben aláírt hosszú távú gazdasági együtt­működési program határozta meg. Az ezredfordulóig szó­ló dokumentumnak megfele­lően — a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex programjához igazodva — a két fél kiemelt figyelmet fordít a műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok erősítésé­re; a vállalati, intézményi szintű együttműködést min­denekelőtt az elektronika és a számítástechnika alkalma­zásában, a rugalmas gyártó­rendszerek, ipari robotok bevezetésében szorgalmaz­zák. További jelentős fel­adat az együttműködés erő­sítése a nyersanyag- és az energiaellátásban, a vegy­iparban és az élelmiszer­termelésben. A gazdaságban és a kul­turális életben egyaránt fon­tos összekötőkapocs a két szomszédos ország között a turizmus. Az idei szezon el­ső félévének gyorsmérlege szerint a kiutazóforgalom 14 százalékkal, a hazánkba lá­togatók száma pedig csak­nem tizedével nőtt. A kulturális kapcsolatok sokrétű fejlődését hivatott szolgálni a tavaly október­ben aláírt új, magyar­csehszlovák egyezmény, amely — más területek mel­lett — összefoglalja a tenni­valókat a tudományban, az oktatásban és a tömegtájé­koztatásban. Mindez jó ke­retet teremt a két ország népei közös, haladó törté­nelmi hagyományainak ápo­lásához. Erre építve tovább­fejleszthető a magyar, illet­ve a szlovák nemzetiségek kulturális együttműködése is. Mértéktartó hangvétel Reagan beszéde Los Angelesben Szocialista országok javaslata 0 New York (MTI) Részletes gyakorlati javas­latokat tartalmazó munka­okmányt terjesztett szerdán a leszerelés és a fejlesztés összefüggéseivel foglalkozó ENSZ-tanácskozás elé 11 szocialista ország, köztük hazánk. A „leszereléssel a fej­lesztésért" című memoran­dum leszögezi: a szocialista országok szilárd meggyő­ződése, hogy a leszerelés és a fejlesztés között szoros kapcsolat áll fenn. Ez a né­zet olyan új politikai gon­dolkodásmódot tükröz, amely elutasítja a katonai megoldásokat és a jelenlegi oszthatatlan, egymástól köl­csönösen függő világban a világméretű együttműködés­re, egymás kölcsönös meg­segítésére összpontosít. A szocialista országok ja­vasolják, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa tartson csúcsszintű találkozót, és azon vitassa meg a leszere­lés és a fejlesztés összefüg­gését. Moszkvában megműtötték Szaszkó Máriát Gerincvelejének nyaktáji sérülése miatt azóta csak to­lókocsiban tud közlekedni, kezének mozgása is korlá­tozott. Az Egészségügyi Mi­nisztérium közbenjárására került Moszkvába. A Georgij Jumasev aka­démikus, állami díjas szov­jet idegsebész professzor ál­tal elvégzett műtét célja a gerincvelői érző és mozga­tó idegpályák részleges hely­reállítása, a beteg későbbi mozgásának javítása volt. Szaszkó Mária állapota az operáció után kielégítő. Az operációt követően a professzor a következőket mondta az MTI tudósítójá­nak: — A nyak hátsó részétől közeiitettük meg a sérült tá­Szerdán, a moszkvai 67-es számú kórházban bonyolult idegsebészeti beavatkozást végeztek el Szaszkó Márián. Az egykori cirkuszi artistát 1981 februárjában érte baleset, leesett a tra­pézról. jékot, a nyaki részen hoz­záférhetővé tettük a gerinc­velőt. Megállapítottuk, hogy a 4. és 5. nyaki csigolya tá­jékán a gerincvelő elsor­vadt, és öt centiméternyi szakaszon csupán cigaretta­papír vastagságú. A megnyitott gerincvelő vizsgálata során kiderült, hogy az idegpályák elektro­<| Washington (MTI) Reagan amerikai elnök ál­lást foglalt a szovjet—ame­rikai kapcsolatok további ja­vítása, a leszerelési egyez­mények megkötése mellett. Los Angelesben szerdán mondott beszédében azon­ban ismét feltételeket sza­bott a viszony elmélyítése elé, és bár beszédének hang­vétele a korábbiaknál mér­téktartóbb volt, bizonyos vo­natkozásokban megismételte azokat a követeléseket, ame­lyeket az úgynevezett Rea­gan-doktrína tartalmaz: azt sürgette, hogy a Szovjetunió fogadjon el más országokra vonatkozóan olyan politikai megoldásokat, amelyeket Washington követel. Az el­nök egyúttal megerősítette a nicaraguai kontrák és más kommunistaellenes csopor­tok iránti „amerikai elköte­lezettségre" vonatkozó téte­leit is. Reagan beszédét ugyan va­lamennyi nagyobb amerikai televíziós hálózat egyenes adásban sugározta, de azt külön zártláncú televízión közvetítették a New York állambeli Chautauqua üdü­lőhelyen folyó szovjet—ame­rikai társadalmi konferencia résztvevőinek. A beszédet szinte az utol­só pillanatban alakították át, hogy Reagan utalhasson a Kohl kancellár által a Per­shing—l/A típusú rakétákról most bejelentett tervezetre. Az amerikai elnök erről azt mondotta, hogy bár az Egye­sült Államok álláspontja szerint „harmadik ország" tulajdonában levő fegyve­rekről van szó, a bonni lé­pés „most elmozdította ezt a Szovjetunió által támasz­tott, mesterséges akadályt" a közepes és hadműveleti-har­cászati rakéták felszámolá­sára vonatkozó megállapo­dás útjából, és így az „akár azonnal megköthető". Az el­nök azonban igyekezett a Szovjetunióra hárítani min­den felelősséget az előreha­ladás üteméért. Ezt mondot­ta: „a szovjet vezetőknek most meg kell mutatniuk, hogy nem csak szónoki fo­gás a stabilizáló megállapo­dásra irányuló készségről gyakran hangoztatott kije­lentésük". Az amerikai elnök a két­oldalú kapcsolatokról szólva elismerte, hogy c. Szovjet­unió „reális lépéseket" fett az utóbbi időkben nemcsak a leszerelés, hanem más vi­tatott kérdések megoldásá­nak előmozdítása céljából is, de egyúttal kijelentette, hogy a kapcsolatok széle­sebb körű fejlesztése az ál­tala megjelölt keretek kö­zött, vagy más szóval az amerikai követelések telje­sítése esetén képzelhető csupán el. Kijelentette, hogy a Szovjetuniónak „meg kell állítania az általa kikény­szerített forradalmakat", és — egyebek között — Wa­shington számára megfele­lően kell elősegítenie az af­ganisztáni, a nicaraguai és az angolai helyzet rendezé­sét. Mindjárt hozzáfűzte, hogy Washington viszont to­vábbra is támogatni kíván­ja ezekben az országokban a kormányellenes erőket. Az elnök által a kapcsolatok fejlesztése elé támasztott új feltételek között szerepel az is, hogy a Szovjetuniónak nyilvánosságra kellene hoz­nia a fegyveres erőire és katonai költségvetésére vo­natkozó részletes adatokat. Reagan a két ország kap­csolatában eddig bekövetke­zett kedvező változásokat el­sősorban saját politikája si­kerének minősítette. Azt hangoztatta, hogy kormány­zata ugyan „nem fogadta el a korábbi álláspontot, amely a nukleáris elrettentésre és a gazdasági fékentartásra alapozta a kapcsolatokat", de nem fogadta el azt sem, hogy ellenséges lépésnek mi­nősüljön, ha napfényre hoz­zák a demokrácia és a tota­litárius rendszer közötti alapvető különbséget. Grósz Károly az Mlfl-ban A kormány gazdasági-tár­sadalmi stabilizációs mun­kaprogramjának tervezeté­ről folytatott kötetlen be­szélgetést szerdán a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke és Berend T. Iván, az MTA elnöke, Láng István, az MTA főtitkára, valamint az Akadémia több szakértője. A megbeszélésen beható eszmecsere zajlott a tervezet központi jelentősé­gű gazdasági témaköreiről. mos vezetőképessége a sé­rüléstől lefelé gyengébb, a sérüléstől fölfelé a normá­lis mértékű. Ezenközben egy másik or­voscsoport 21-22 centiméter hosszú idegszálat vett ki a beteg lábából. Ezt három, hét centiméteres darabra vágták, és mikrosebészeti el­járással összeköttetést te­remtettek a gerincvelő meg­határozott pontjai között, áthidalták az elsorvadt részt. A műtétet követően a be­teg állapota kielégítő, egy­előre — valószínűleg pén­tekig — az intenzív osztá­lyon tartják állandó meg­figyelés alatt. A Nehézvegyipari Kutatóintézet beruházásával Veszprémben épülő TOXIKOLÓGIAI KUTATÓ-VIZSGÁLÓ BÁZIS VEZETŐI ÁLLÁSAIRA pályázatot Hirdet a) ÁLTALÁNOS b) TUDOMÁNYOS c) GAZDASÁGI d) MŰSZAKI feladatkörök betöltésére. A létesítmény megvalósításának idő­pontjától — ez várhatóan 1989. június 30. — leányvállalatként, 1991. január l-jétől pedig magyar—nyugatnémet közös válla­latként lesz működtetve. A kutató-vizsgáló bázis körébe tartozik: különböző vegyi anyagok (mezőgazdasági kemikáliák, farmakonok, élelmiszeripari adalék- és segédanyagok, kozmetikumok) és egyéb készítmények kutatásához, kor­látozott, ideiglenes és végleges forgalom­ba hozatalához szükséges, a nemzetközi követelményrendszert kielégítő toxikoló­giai vizsgálatok végzése. A vezetők főbb feladatai a vállalat működésének időszakában: a) — a kutató-vizsgáló bázis tevékenységének megszervezése, irányítása és eredmé­nyes működésének biztosítása; — a kapacitás folyamatos lekötésének biz­tosítása; — a szükséges szakmai színvonal garantá­lása, ezzel összefüggő intézkedések meg­hozatal. betartása; — közreműködés a vállalat tevékenységi körére vonatkozó rövid s középtávú tu­dományos, gazdasági és műszaki fej­lesztési tervek kialakításában; — a vállalat piaci pozíciójának folyamatos erősítése, komplex vállalkozói maga­tartás érvényesítése; b) — a kutató-vizsgáló bázis tudományos­szakmai potenciájának kialakítása, fej­lesztése, hatékony működtetése, a kuta­tók és kutatási segéderők fejlődésének elősegítése, a tudományos elismertség növelése; — az éves árbevételi terv és a konkrét szerződések szerinti feladatok, vizsgála­tok eredményes végrehajtásának bizto­sítása ; — a vezetése alá tartozó egységek tevé­kenységének felügyelete, elvi irányítá­sa és koordinálása; c) — a vállalat közgazdasági és kereskedelmi munkájának szervezése, irányitása; — a pénzügyi és számviteli tevékenység operatív irányítása; — a tervező-elemző munka irányitása és összefogása; — a költséggazdálkodás szervezése és irá­nyítása; d) — a toxikológiai vizsgálati feladatok ma­radéktalan teljesítésének elősegítése; — az anyagi-műszaki-energetikai feltéte­lek biztosítása, a tevékenység folyama­tos, hatékony és gazdaságos működésé­hez: — a tervszerű megelőző karbantartás fo­lyamatos megszervezése, elvégzése; — az anyag- és eszközbeszerzés előkészíté­se, lebonyolítása; — a tűz- és munkavédelmi előírások, in­tézkedések betartása; — a környezetvédelmi feladatok ellátása. A munkakörök betöltésének általános feltételei: — erkölcsi feddhetetlenség; — szakirányú felsőfokú iskolai végzettség; — legalább ötéves vezetői gyakorlat; — idegen nyelvi — elsősorban angol — felkészültség; — legfeljebb 45 éves korhatár. A munkakörök betöltésének speciális feltételei: — a nemzetközi kooperációs tevékenység területén gyakorlat és tárgyalóképesség; — önállóan tárgyalóképes, s elsősorban angol nyelvismeret; b) — legalább 10 éves szakmai gyakorlat; — tudományos fokozat; c) — az ipari kutatóintézetek szabályozó­rendszerének gyakorlati ismerete; — a világbanki beruházási gyakorlat is­merete; — nemzetközi kooperációk szervezésének ismerete; d) — lehetőleg villamosipari gépész vagy épületgépész szakon szerzett diploma. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó jelenlegi munkahelyét, be­osztását, besorolását és fizetését; — eddigi szakmai — tudományos — mun­kájának és munkaeredményeinek rész­letes ismertetését; — a pályázó által írt könyvek és tanul­mányok pontos felsorolását, megjelölve, hogy azok mikor és hol jelentek meg; — idegen nyelv ismeretének — tudomá­nyos fokozatának —, jelentősebb kül­földi tanulmányútjainak és kitünteté­seinek megjelölését; — a pályázó szakmai — tudományos — munkájára vonatkozó jövőbeni terveit. A pályázathoz mellékelni kell: — részletes önéletrajzot egy példányban; — a szakképzettséget, illetőleg a tudomá­nyos fokozatot tanúsitó oklevelek má­solatát: — a lakóhelv szerint illetékes rendőrkapi­tányságtól beszerzett erkölcsi bizonyít­ványt. A beérkezett pálvázatokat — melynek végső határideje 1987. október 1. — bírá­lóbizottság értékeli, és még október hó­napban a döntésről értesíteni fogjuk a Dálvázót. — A meghirdetett vezetői mun­kakörök betöltésére 1988. év elején kerül­het sor. — A betöltendő állás után a ku­tatóintézetekre érvénves 23/83. (XII. 17.) ÁBMH számú rendelkezés szerinti illet­mény jár. — A pályázatot, mellékleteivel együtt kell a Nehézvegvioari Kntatói"'*­zet személyzeti osztályára (Veszprém, Wartha Vince u, 1. 8201) eljuttatni,

Next

/
Thumbnails
Contents