Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

A Héj fő, 1987. augusztus 24. Telefonkönyvek számítógéppel Másfél évvel ezelőtt dön­tött a Magyar Posta arról, hogy a korábbi — posta­igazgatóságok szerinti — bontás helyett megyénként adja ki a telefonkönyveket. Elsősorban az indokolta ezt a döntést, hogy az utóbbi időben valamennyi megyé­ben megszaporodott a tele­fonállomások száma, min­denhol összejött egy kötetre való előfizetői névsor. Az új telefonkönyvek kiadását az is sürgette, hogy a folya­matos hálózatbővítés, -kor­szerűsítés miatt újabb és újabb távbeszélői névsorok születtek; 1985 decemberé­ben összesen 37 kötetben böngészhetett, aki vidéki szá­mot keresett. Az első hat megyei tele­fonkönyv elkészülte után a posta megállapodást kötött az Idegenforgalmi Propa­ganda és Kiadó Vállalat TD képviseletével, s ez gyökeres változást hozott a névsorok szerkesztésében, előállításá­ban. A megállapodás alap­ján ugyanis ez év márciusa óta az IPV TD számítógépe végzi a telefonkönyv törde­lését, szedését. A gép körül­belül ötpercenként állít ösz­sze egy oldalt, amiről lézer­másoló készít nyomdakész levonatot. Ezt lefotózzák, és a filmről sokszorosítják a telefonkönyv lapjait. Ellenvélemény A műholdas szénhidrogén­kutatásról A Délmagyarország folyó hó 18-i szamában megje­lent tudósitásról — misze­rint műholdas felvételek alapján a Duna—Tisza közén 15 olyan területet találtak a Földrajztudományi Kutató Intézet munkatársai, ahol szénhidrogén-lelőhelyeket feltételeznek — szeretném kifejteni a véleményemet. A módszer világviszony­latban hasznos, sót tudomá­som van arról is, hogy a műholdas felvételek elemzé­se alapján értékes olajmező­ket fedeztek fel. Az eddigi ered menyek azonban azt mutatják, sík terepen, alföldön nincs külö­nösebb jelentősége, ugyanis csak hegyes vidéken, s kü­lönleges földtani felépítésű területen alkalmazható. Ha ezt a két követelményt megnézzük, a Duna—Tisza köze sík terepnek, alföldnek tekinthető. A terület földta­ni felépítésére a nagy vas­tagságu fiatal üledekes össz­let a jellemző, általában hó­mokok, homokkövek, agya­gok és agyagmárgák alkot­ják. Ez az 1-2 ezer m vastag üledék homokjai és homok­kövei tárolják az ún. ártéri vizeket, melyek a felső sza­kaszban ivóvízként, lejjebb, a hőmérséklet emelkedésével termálvízként hasznosítha­tók. Köztudott, hogy ezek a vizek több-kevesebb gázt, metánt is tartalmaznak, ami egyes helyeken a termelt vízből válik ki, s meg is gyújtható. A közvetlen fel­színt egyes területeken tő­zeglápok borítják, melyek ma is átalakulás alatt van­nak, s mocsárgázt fejleszte­nek, mely metánt is tartal­maz, s meggyújtható. A kőolaj képződés itt 1000, de legtöbb esetben 2000 m alatt következett be az üle­dékösszlet márgás szakaszá­ban. földtani kor szerint az alsópannonban, vagy idősebb képződményekben. Az itt képződött kőolaj vándorolt el a vizet kiszorítva a csap­dákba, tárolókba, amiknek a megtalálása a mai olajkuta­tás izgalmas, módszeres, tu­dományos alapját alkotják. Az olajkutatás módszerei ál­landóan fejlődnek, újabb és újabb műszerek, elméletek teszik lehetővé, hogy olyan olajcsapdák megtalálására is sor kerülhet, ami egy. vagy két évtizede nem volt elkép­zelhető. A Duna—Tisza közén is az olajcsapdák fölött 1-2 ezer m vastag összletben több­száz víztároló réteget, mely­ben rendszerint oldott gáz is van, ismerünk. A meglévő rejtett törésvonalak mentén esetlegesen a csapdából fel­szivárgó gáz a vizes rétegek­ben eloszlik, s nincs meg a lehetősége annak, hogy a felszínre kerüljön szabad ál­lapotban. Köztudottan nem ismerünk az Alföldön sem gáz. sem olajkibúvást, fel­törést. Az izotopikus rendellenes­ség okát tehát nem a mély­ben elhelyezkedő szénhidro­géncsapdákból származó gáz okozhatja, mivel az vagy nem kerül a felszínre, vagy ha kerül is a vízben elve­gyülve, hasonló lesz a vizes rétegekbe kerülő, lignitkép­ződéskor keletkező, gáz ösz­szetételével, s nem választ­ható el a csapdagáztól. Ebből következik, hogy az Alföldön ilyen módszerrel bizonyítottan egyelőre nincs alapja a szénhidrogén-kuta­tásnak. További vizsgálatra vár a feladat, hogy eldöntse mi okozza az izotópos rend­ellenességet. Feltételezhető, hogy a már említett tőzeges területek magas CH-értéke, vagy a mélyben az egész Al­földön meglevő lignittele­peken képződő magasabb, vízben található CH-kon­centráció okoz területenként eltérő izotopikus, növényzet­ben érzékelhető eltéréseket. A cikk említi, hogy a módszer termálvízkutatásra is alkalmas. Ma már annyi­ra ismert az Alföld földta­ni felépítése, hogy minden egyéb módszer felhasználá­sa nélkül, mondhatni, bár­hol, csak le kell fúrni 1-2 ezer méterig, s a termál­energia biztositható. A jövő szénhidrogén-kuta­tása bizonyítja majd, hogy a hagyományosan alkalmazott kutatás figyelembe veszi-e az ajánlott módszert, tekin­tettel arra, hogy akkor- is le kell a feltételezett olajCsap­dáig fúrni, 5 csak akkor vá­lik el a kutatás eredményes­sége. T. KOVÁCS GÁBOR főgeológus Kőolajkutató Vállalat szegedi üzeme Tények, teóriák, tudomány Zümmögj csak, méhecske! A gyilkos méhek ugyan­olyanok, mint a közismert háziméh, csak éppen sok­kal fájdalmasabb a szúrá­suk. Egyesekre halálos ve­szélyt jelent egyetlen csípés is, s tovább rontja a hely­zetet, hogy e méhek nagyon könnyen támadnak, és nagy távolságra üldözik áldozatu­kat. Az ádáz szárnyasok har­minc éve még csak Afriká­ban éltek, ekkor azonban Brazíliában kiszabadult egy rajuk egy kísérleti kaptár­ból. (Azért kísérleteztek ve­lük, mert a gyilkos méhek igen jó mézgyűjtők.) Azóta meghódították Dél-Ameri­kát, Mexikót, s most özön­lik el az USA déli állama­it. Terjedésüknek csak az éghajlat hűvösödése szab határt, ha ugyan igaz ez, mivel a gyilkos méhek ké­pesek kereszteződni a házi­méhekkel, és az utódok is vadak lesznek. Lehetne ugyan védekezni ellenük a vadon fészkelő ra­jok felkutatásával és elpusz­tításával, ehhez azonban gyorsan kell őket felderí­teni. Az azonosítást eddig csak a méhek szárnymintá­zatának mikroszkópos vizs­gálatával tudták Végezni, ami ugyebár nem valami hatékony módszer a gyors védekezés szempontjából. Most azonban történt va­lami. Megállapították, hogy a gyilkos méhek zümmögé­se eltér egy kissé a házi­méhekétől, mivel gyorsab­ban csapkodnak a szár­nyukkal. Az atomreaktorok ellenőrző készülékei közt van egy olyan hangdetek­tor, amely a felvett zaj­keverékről egy másodperc­nél rövidebb idő alatt ké­pes 1024 frekvenciasávból álló spektrumot készíteni. Ez több mint elég a kétféle méhzümmögés biztos meg­különböztetéséhez. Már el is készítették a mérőeszköz te­repre vihető, méhazonosító változatát. Így, pillanatok alatt, s ami fő, messziről neg lehet állapítani, hogy a méhraj után kaptárt kell-e vinni, vagy méreggel töltött permetezőgépet. (The Times) Ne permetezz, csak keresztezz! A Bacillus thuringiensis nevű baktérium olyan fe­hérjéket termel, amelyek nagyon mérgezők bizonyos rovarokra, de nem ártanak más élőlényeknek. Ezt a szinte ideális, nagyon ha­tásos és nagyon szelektív rovarirtót azonban igen ne­héz — és költséges — na­gyobb mennyiségben elő­állítani a baktériumból va­ló kivonással. Mi lenne ellenben, ha nem a baktérium, hanem maga a sértett fél, a káro­sított növény termelné a mérget? Ez a kérdés vezet­te azokat a kutatókat, akik a Bacillus thuringiensis e génjeit növénybe, konkré­tan dohányba ültették be. Az eljárás során egy má­sik baktériumot, az Agro­bactériumot használták fel afféle trójai falóként. A rovarirtó fehérjegéneket eb­be vitték át, majd az így kapott hibrid baktériummal fertőzték meg a dohány­sejttenyészetet. Ezután ki­válogatták azokat a sejtvo­nalakat, amelyekbe beépült az új gén. A felnevelt do­hánynövények közt találtak olyat, amelyben működött is a gén, termelte a mérget, mégpedig oly hatásosan, hogy a dohánylevelet rágó kártevő hernyó alig néhány harapás után felfordult. (Nature) Kikötői zsákrakodó Kikötői zsákrakodó gép prototípusát készítették el a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyárá­ban. A hazai megrendelés­re gyártott berendezés az egyik bonyolult kikötői áru­mozgatási műveletet oldja meg: zsákos áruk vasúti vagonokból uszályokba való átrakodására szolgál. Órán­ként harminc tonna, azaz hatszáz zsák megmozgatásá­ra alkalmas. Forgatható, te­leszkópos szalagjaival a vasúti sín szintjéről számít­va hét és fél méter mély­ségbe képes berakni az árut, akár az uszály legtá­volabbi részébe is, így lehe­tővé teszi a rakodótér tel­jes kihasználását. Kezelésé­hez mindössze négy ember munkájára van szükség. II közügyektől való eltiltásról A közügyektől eltiltás következményeiről kér tájékoztatást P. S-né szegedi olvasónk. Sze­retné tudni, hogy el le­het-e bocsájtani két év­vel a nyugdíjkorhatár előtt azt a dolgozót, akit a bíróság a köz­ügyektől jogerősen eltil­tott. Mit mond erről a jogszabály? A Büntető Törvényköny­ve rendelkezései szerint azt, aki szándékos bűncselek­mény elkövetése miatt vég­rehajtandó szabadság vesz­vesztesre ítélnek, és mél­tánytalan arra, hogy a köz­ügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tilta­ni. A közügyektől eltiltott nem vehet részt népképvi­seleti szerv tagjának vá­lasztásában; nem lehet hi­vatalos személy; nem mű­ködhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában); nem viselhet tisztséget tár­sadalmi szervezetben, szö­vetkezetben ; egyesületben; Jogi tanácsok nem érhet el katonai rend­fokozatot; nem kaphat bel­földi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására en­gedélyt. A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésé­vet elveszti: mindazon tag­ságát, állását, tisztségét vagy megbízatását, amelynek el­nyerését a rendelet kizárja; katonai rendfokozatát, to­vábbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföl­di kitüntetését viselje. A közügyektől eltiltás legrövi­debb tartama egy év, leg­hosszabb tartama tíz év. A bírói ítélettel a köz­ügyektől eltiltott dolgozó munkaviszonyát — ha olyan munkakört tölt be amelyre eltiltott személy nem alkal­mazható — a bírósági ítélet jogerőre emelkedéséneic nap­jával azt meg kell szüntetni. Ennek következménye a fe­gyelmi elbocsájtással azor.os. A dolgozó munkakönyvében ilyenkor „Kilépett" bejegy­zést kell írni. Így kell eljár­ni akkor is, ha a dolgozót a büntető ítélet következmé­nyei alól mentesitik, amnesz­tiában, illetőleg egyéni ke­gyelemben részesítik. Ez ugyanis nem azt jelenti, hogy az ítélet téves vagy megalapozatlan volt, ezért az ilyen intézkedés a munka­viszonyra semmilyen vonat­kozásban nem hat ki. Nem kivétel a rendelet alól az a dolgozó sem, aki egy-két éven belül eléri a nyugdíj­korhatárt. A felmondási ti­lalmak és korlátozások a munkaviszonynak csak a munkáltató részéről való fel­mondást tiltják, illetve kor­látozzák meghatározott fel­tételekkel. Közügyek eltiltás esetén azonban a munkavi­szony nem a munkáltató el­határozásától szűnik meg, hanem a jogszabály rendel­kezései alapján, a jogerős bírósági ítélet következmé­nyeként. DR. V, M. Mi? Hol? Mikor? 1987. AUGUSZTUS 24., I1ETFO — NÉVNAP: BERTALAN A Nap Ucl 5 óra 51 perckor, cs nyugszik 1» óra 43 perckor. A Hold kel 5 óra 2fi perekor, és nyugszik 19 óra 56 perckor. VIZAl.l.AS A Tisza vízállasa Szegednél vasárnap plusz 183 cm (áradó). SZAZOTVENÖT EVE halt meg Noeolas Lconárd Sadi Carnot (1796—18.72) francia fizi­kus. 1824-ben megjelent dolgoza­tában a hő munkává alakitasa­nak korlátait vizsgálta, kifejtve, hogy olyan körfolyamaiban, amelyben nincs hőmérséklet­különbség, hő nem alakítható át munkává. Ezért minden hőerő­gépben egyik helyen fűteni, a másik helyen hűteni kell. Ez ve­zette el Clausiust a termodina­mika második fő tételének fel­állításához. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Víz cs szappan (színes, m. b. olasz filmvígjáték. III. hely­ár!). délután fél 4, háromne­gyed 6. 8 és 10 órakor: Krokodil Dundee (színes, m. b. ausztral filmvígjáték. IV. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: A fej nélküli lovas (szimes, m. b. szovjet kalandfilm), ne­gyed 6 és fel 8 orakor: Krokodil Dundee (színes, m. b. ausztral filmvígjáték. IV. helyár!). Szabadság: fél 4 Orakor: Víz és szappan (színes, m. b. olasz filmvígjáték. III. helyár!), bá­romnegyed 6 és 8 Orakor: Az ezeregyéjszaka virága (színes olasz erotikus film. v; helyár! Csak 1« éven felül!). Filmtéka: fél hat órakor: Az ember, aki tul sokat tu­dott (színes. m. b. amerikai film. III. helyár!). Kert mozi: (Újszeged) este 9 Orakor: Sehimansky felügyelő (színes, m. b. NSZK krimi. Ili. helyár!). Kiskorössy halászcsárda: (vi­deomozi) délután 4 és este Bóra­kor: Seriff és az idegenek (szí­nes olasz film). Kiskorössy halászcsárda, kert: este 10 Orakor: Támadasa Krull­bolygó ellen (színes, m. b. ame­rikai film. III. helyár!). November 7.: este 7 órakor: A tuareg bosszúja (színes olasz ka­landfilm. IV. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Eva presszó: este 9 Orakor: A medence (színes francia krimi). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SFBESZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebésze­ti Klinika (Pécsi u. 4 ). urológiai felvétgli ügyéletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyerme­keket a kórház baleseti sebé­szeti osztályán, az egyéb sebé­szeti betegeket a sebészeti kli­nikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnöttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sugárút 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon .13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FUL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 Óráig a Fül-Orr-Gégeklini­ka tartja. (Szeged, Lenin krt. 111. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráié. Telefon: 11-000 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hivható. 21.50: Clodine — amerikai játékfilm 23.25: Kis hangverseny ÜJVIDEK 17.10: Híradó szerb­horvátul 17.30: Mesetér — gyerekeknek 17.45: Rejtett kincs — gyermekműsor 18.00: Bohózatok 18.30: Zene 19.00: Ma — szerbhorvát nyelvű hírmagazin 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Napjaink — magyar nyelvű magazin 21.30: Külföldi dok.-filmek 22.00: Híradó szerb­horvátul Rádió KOSSUTH 8.20: Hogy tetszik lanni? 9.00: A hét aenemüve 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: A hét költője: Sumonyi Zoltán 10.45: Bizet: Az arles-1 lány — I. szvit 11.05: Katonadalok 11.20: Karai József feldolgozásaiból 11.34: A Prometheus-rcjtély — szemelvények Mesterházi Lajos regényéből — 5. — (lam.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: utak, ösvények . . . 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Rónay György: A párduc és gödölye — (ism.) 14.25: Az utolsó Habsburg uralkodó 14.55: Edes anyanyelvünk — (ism.) 15.00: Sanyika — Nádas Péter novellája 15.23: Kóruspodium 15.44: Dóry József nótákat énekel 16.05: Messze... messze... 16.45: Versek gyerekeknek 17.00: Eco-mix 17.30: Találkozás Ferencsik Jánossal 19.15: Belenőttem a munkás­mozgalomba 20.15: Szönyl Erzsébet: Elfrida — madrigál­opera 20.56: Egy rádiós naplójából 21.05: Az agykutatás „Iskolamestere" 22.30: Kis éji zene — Ljubnmlr l'eevszki színmüve 23.32: Martba Angellcl és Kurl Böhme opera­áriákat énekel 0.131 EJ fél után 8.03! 8.50: 9.05: 12.10: 12.25: 12.30: 13.05: 14.00: 17.08: 17.30: 18.30: 19.05: 19.30: 20.05: 21.05: 21.35: 22.17: 23.20: 0.15: Tévé BUDAPEST ADÁSSZÜNET BELGRÁD I. 17.10: Híradó 17.30: Mesetér — gyerekeknek 17.45: Kejtett kincs — gyerekeknek 18.00: ismeretterjesztő film 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.00: A szürkület körzete 19.25: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Lányok a padon — francia tv-dráma 21.25: Az európai civilizáció nyomában — dok.-sorozat 22.15: Híradó 22.35: Műsorráadás 0.05: Hírek BELCRAD 2. 17.10: Híradó — albán nyelven L7.30: Körzetek ma — krónika 18.00: Belgrádi műsor 19.00: Sport 19.30: Híradó 20.00: A világ ma — külpolitikai műsor 20.30: Ismeretterjesztő film 21.20: Szinészportré (.10: 9.26: 9.56: 30.35: 11.05: 11.33: 12.22: 13.05: 13.05: 13.32: 14.02 15.25: 15.45: 36.34: 17.30 18.23 19.05 20.24 20.45 21.00 21 35 22.47: PETŐFI Népdalomkor Délelőtti torna Napközben Fanfármüzslka Kis magyar néprAJz IfJ. Sánta Ferenc népi zenekara Játszik : Slágermüzeum ; Kettőtől ötig . . . Újdonságainkból : Ötödik sebesség Tip-top parádé : F.gv énekes — három mii fáj Sportvilág Zenés képeslap Manchesterből Nyomorultak Magyarországon — dok.-összcállítás Schönberg rock operájának szegedi bemutatója elé — (ism.) : Az ismeretlen Molnár Ferenc — Az ördög — 3. : Vigyázat, nem én játszom! A könnyűzene legszebb melódiái Éjfél után BARTÓK Zenekari muzsika Wolfgang Anheisser operaáriákat énekel Magyar zeneszerzők Rockpódium Zene korabeli hangszereken Operaegyüttesek Román szimfonikus zenekarok felvételeiből Műsorismertetés Tankhajók — Günter llerburger novellája Zengjen a muzsika — Osm.) Haydn-művek Iskola a múzeumban Beverjy SiJls opera­áriákat énekel Zenetörténeti értéktár Bemutatjuk Jack DeJonette „Irressitible Forees" című üj dzsesszlemezét A hét zeneműve — <ism.) Shiomo Mintz és Paul ösírowsky hangversenye l'iterem — Tóth Gábor Ákos kishangjátéjca Régi fűvós muzsika Nagy slágerek — változó témák a popzene világából - 3. Zenekari muzsika Monteverdi madrjgál­kotetei — 4 J

Next

/
Thumbnails
Contents