Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-20 / 196. szám

10 Csütörtök, 1987. augusztus 20. DM] mq9qzi" A herceg Esterházy-féle uradalom malma Dombóvárott, még épülőfélben, a húszas évekből készült a legszebb és legtisztább liszt. Ami .úgy is fogalmazható, hogy a magyar malomipar fejlődése emelte a magyar búzát a világ legjobb liszt-alapanyagává. És amikor a célszerűséget kereső fejlődés a nagyobb hengermalmokba összpontosította az őrlést, a kisebbek, nem bírván a versenyt, egyre-másra leálltak A második világháború előtti évszázadot joggal és büszkén tekinthetjük a magyar malomipar fénykorának. Mérföldkövei azok a még álló épületek —, számuk 1938-ban megközelítette a hatszázat —, amelyek látványosan jellemzik hazánk agráripari jellegét. A szabadversenyes időszak köbe-téglába formált emlékei. S bár csöveikbep már régóta nem siklik a forró, puha liszt, halk duruzsolásuk már soha többé nem száll ki a rétek fölé, falaik még őrzik a malmok jellegzetes illatát. A kicsi köves malmok utolsó, még álló példányainak jajkiáltásait már meghalljuk, megértjük. Kezdjük hinni, hogy van olyan értékük, mint a megsárgult iratnak, régi kastélynak. De vajon miért sikolt a lélekharang azok fölött a nagyobbak fölött, amelyek kivívtak malomiparunk világhírét? Egy-egy ilyen malomépület a maga nemében a társadalmi-gazdasági haladásunkat tükröző, pótolhatatlan állomás, jelentós agrártörténeti emlék, amelyet meg kell őriznünk. CSONKARÉTI KAROLY Aratóünnep Zsombón A magyar malmok Haggenmarher a kézi szitálástutánozta géppel és több szitaszövettel bevont keretet épített össze egyetlen szekrénybe PÉNTEK LÁSZLÓ FOTÓI Valamikor az új búza malomba szekerezése ünnepszámba ment. Ha a környéken több malom duruzsolt — s hol nem? —, akkor különös gonddal szemelték ki a megfelelőt. Kényesen ügyeltek rá. mert az egész esztendőre szóló kenyér minősége múlott ezen. Voltak gazdák, akik négy-öt malom előtt is elhajtottak, rászánva akár két napot, mert az a bizonyos hatodik adta a legszebb lisztet, örletéskor a malomudvar naponta felért egy kisebbfajta vásári sokadalommal. Akik ott összejöttek, megértették egymást, hiszen „egy malomban őröltek". A magyar paraszt kényes volt a lisztre. Mert lehetett is. A múlt század közepétől a magyar malomipar olyan jó és annyi lisztet őrölt, hogy teljesítménye alapján Európuban az első, a világon pedig a második helyen állt. Előkelő rangját gróf Széchenyi Istvánnak köszönhette, akinek a védnöksége alatt és buzgóságából felépült Sopronban. 1836-ban az első gőzmalom, amelyet azonban még kőjárattal szereltek fel. A nagysurányi, első összekötött rendszerű műmalmot gróf Károlyi Lajos építtette 1835-ben, de ezt vízierő hajtotta, tehát hagyományosnak tekinthető. Az első malom, amely megalapozta és lehetővé tette a magyar malomipar hihetetlen fejlődését, az ugyancsak Széchenyi kezdeményezésére épített Pesti József Hengermalom volt. Építésének célját Széchenyi így határozta meg: „...gőzmalmot szándékozom állítani, s pedig nem nütt állíttassanak fel gőzmalmok, legyen, hanem hogy ez mintául szolgálván -lassanként mindenütt áll itassanak fel gőzmalmok, története A Ganz-féle hengerszék, már Mechwart András találmányával tökéletesítve. s Hazánk gabona helyett végképp liszttel űzze kereskedését ..." Ez a gőzhengermalom 1841. szeptember 15-én kezdett dolgozni. Az őrlést kövek helyett Sulzberger-féle hengerek végezték. Ez a József nádorról elnevezett malom azért legfontosabb mérföldköve a magyar malomiparnak, mert itt működtek először hazánkban kövek helyett hengerszékek, a malmot gőz hajtotta és innen indult ki a magyar magasőrlési eljárás, amely az acélos magyar búzából az addiginál szebb és jobb lisztet őrölt ki. A három kiváló feltaláló tevékenység nagyban hozzájárult a sikerhez. Ganz Ábrahám öntödéjében rendkívül kemény felületű, kopásálló kéregöntvénveket készítettek az őrlöhengerekre. Mechwart András alkotta meg a hengerpárok gyűrűs és rugós szorítását, a hengerszékeket burkolattal látta el, és továbbfejlesztette más szerkezeti elemeit. Haggenmacher Károly feltalálta és szabadalmaztatta a sikszitát, amely döntő fordulatot hozott a fontos szerepet játszó örlemény-osztályozásban. A József Hengermalom sikerei alapján újabb gőzmalmokat építettek- 1847-ben a főhercegi uradalomban Magyaróvárott, 1848-ban pedig az István Gőzmalmot Debrecenben. (Nevét Széchenyi iránti tiszteletből kapta). majd rövid időn belül Békéscsabán, Mátészalkán, Nyírbátorban és Kolozsvárott is épültek gőzhengermalmok. Ezután sorban a többi. A múlt század második felében a földkerekség legjobban berendezett malmai Magyarországon dolgoztak. Az addigi kevéssé kedvelt magyar búzából