Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-15 / 192. szám

10 Szombat, 1987. augusztus 15. Schönberg—Boublil— Krctzmcr: Nyomorultak. A rockopera előadása a Dóm téren ma és holnap este fél 9-kor. A harmadik szegedi táblakép-festészeti hiennálc a Képtárban és az Ifjúsági Házban, augusztus 20-ig. Dcr István, Lóránt János, Nóvák András, Pál Mihály és Zombori László közö<r kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban. Wieber Mariann jelmeztervező művész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban augusztus 20-ig. Papp György grafikusművész tűzzománcai a Paletta Galériában, augusztus 20-ig. Szabó Erzsébet üvegtárgyai a Képcsarnok Gulácsy Termében, augusztus 22-ig. Gubcsi Attila festőművész kiállítása az Ifjúsági Házban, augusztus 31-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Csongrád megyei parasztbútorok és népviseletek; Lucs-képgyűjtemény; Móra-emlékszoba; a Fekete-házban: Vihart aratva — Csongrád megye munkásságának élete és harcai 1867—1945; Buday György élete és munkássága; Magyar katonai egyenruhák: a Vármúzeumban: Szeged múltja, jelene, jövője; a Kass Galériában: Bélyegek, bélyegtervck, mini- és maxikönyvek Kass János műhelyéből. Varga Mátyás kiállítóháza (Bécsi körút 11/A). Nemzeti »Történeti Emlékpark (Ópusztaszer). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Tápé). Kenderfonó gyártörténcti kiállítás (Rigó utca 5—7.). Paprikamúzeum (Szentmihálytelck). Schönbergék Szegeden Javért felügyelő: Makrai Pál gr ».»•a-i A Rock Színház tavalyi Jézus Krisztus szupersztárbemutatójának egyik legemlékezetesebb énekesi-színészi teljesítménye volt Makrai Pálé. Az Atlasz, az Apostol, a Korál együttes hajdani tagja ismét főszerepben lép a dómszinpad közönsége elé: Javért felügyelót alakítja. — Kiugrást jelentett a pályáján a Jézus Krisztus szupersztár-beli siker? — Hogy egészen őszinte legyek: többet vártam ... Júdás szerepét mintha itthon nem értékelték volna annyira, mint külföldön, pedig úgy érzem, elég jól sikerült. őszintén örülök, a személyes barátságon túl is, hogy Sasvári Sanyinak igazi népszerűséget hozott Jézus. A kritikák nagy része rólam is elismerően szólt, nem panászkodhatom. De valahogy a szakmai elismerés tűnt kevésnek. Azokra a fórumokra gondolok, mint a rádió, tévé, film, amik a színészt éltetik. Néhányszor kisebb szerepekben felbukkantam azért a televízióban, egyszer a Nézzük együtt! című ajánlóműsort is vezettem. — Felfedezhettünk a színész-zenekar tagjai közt is ... — Ez a társaság pusztán •kedvtelésből alakult, ősztói azonban rendszeresen fogunk játszani, valószínűleg a Tháiia Színházban. Eddig jobbára csak az Illés-; Omega-, LGT-emlékkoncerteken léptünk fel, a későbbiekben ónálló számokat is tervezünk Évek óta dolgozom a Nokedli együttessel, a Prím pedig a közeljövőben alakul, a hasonló nevű menedzseriroda égisze alatt. Persze mindenekelőtt a színház az első... — Javért szólama hálásabbnak tűnik Júdásénál? — Júdás kétségtelenül énektechnikai szempontból, emez színészi leg nehezebb. Hosszú időt ölel fel g történet, 30—40 év is eltelik,, s ezt semmiképp sem elég sminkkel érzékeltetni. Márpedig különösebb viselkedésbeli változásra nincs lehetőség, hisz a felügyelő életének egyetlen célja és rendező elve a törvényesség. Nos, itt érzem az egésznek a színészi buktatóját, mégsem válhat egysíkúvá. — Mit tart a darab zenei stílusáról? — Amikor először hallottam, még kazettáról, szépnek, romantikusnak találtam .. . Igaz, hiányzott az előadás teljessége. Aztán kétszer láttam Londonban, meggyőzött. Egyébként is, ha valami első hallásra megtetszik, gyorsan kihullik belőlem. Amj viszont fokozatosan nyeri el a tetszésemet, jóval mélyebb nyomot hagy. A Szupersztárral is így voltam. A Nyomorultaknak erős a hangulati hatása. Ma túl sok a száraz, modern dolog, ezért nagy az emberek igénye a jóízű romantikára. Varjú Erika A Nyomorultak tegnap esti premierje alkalmából Szegedre látogattak a mű szerzői: Claude-Michel Schönbcrg. Alain Boublil, Herbert Kretzmer, valamint Camerron Mackintosh producer. A vendégeket az előadás megtekintése előtt hivatalában fogadta Papp Gyula, a városi tanács elnöke. Képünkön: Mackintosh, Schönberg és Boublil. Vezényel: Makiári László A barikádon A forradalmárok között a kis Gavroche — és Javért felügyelő. (Makiári Lászlót sokféle ,A!-repben" láttam már — még „szegedi korában" az ütőhangszerek között, szimfonikus koncertet, rockoperát, operettet vezényelve, beszélgetve alkotótársakkal a Fesztivál elnevezésű vendéglátóipari egységben... Nem láthattam sokféle „szerepben", például tanítás közben a színművészeti főiskolán, külföldi impresszáriókkal való tárgyaláson, nem láthatom az isztambuli <íperában, ahol majd vendégkarmester lesz, se Münchenben, se Zürichben, se otthoni zenehallgatásai közr ben, se elektroakusztikai szerkentyűket válogatva valamelyik nyugati világcég boltjában .:. Ezért és ennek ellenére is biztos vagyok benne: bármit csinál, kedvvel, örömmel, intenzíven, kíváncsian, energikusan, igényesen teszi. Ilyen ember. Riportalanynak is ideális; fürgén és logikusan sorjázó mondatait a „második jelzőrendszer" gazdag eszköztárával kiséri, meggyőző, szuggesztív, empatikus és kellemesen közvetlen. így hát meg is állapíthatom magamban: a Fővárosi Operettszínház zenei vezetője, az itthon és külföldön egyaránt „kapós" karmester — ugyanolyan ember, mint volt, valamikor, ifjú szegedi zenész korában.) * — Mit gondol a •karmester: mitől világsiker a Nyomorultak? — A show-business világában egy jó menedzser, producer sikert csinálhat — akármiből. Sokan azt mondják, a Nyomorultak is a rockvonalba illeszkedik, s mint ilyen, ennek a speciális üzletágnak világsikerű terméke. Én azonban azt gondolom, hogy azért sikeres, mert a világon végigsöprő nosztalgiahullámmal érkezett, az általános romantika felé fordulás idején. Siker, mert olyan, mint egy nyitott képeskönyv, Jean Valjean mindenütt érvényesíthető modellfigurájával, a forradalmár és szerelmes Marius-ideállal. Egyáltalán nem utolsósorban azért, mert a kor divatja szerinti, kitűnően megcsinált a zenéje. Sokféle stílust ötvöző, sokfelől merítő, operai és popelemeket vegyítő ez a Schönberg-muzsika. — Nyugat-európai kritikusai közül sokan eklektikusnak mondták .. . — Lehet mondani. a szónak abban az értelmében — ami miatt egyébként számomra nagyon is vonzó —. hogy sokféle stílusjegy ismerhető föl benne. — Sokoldalúságot kíván az előadóművészektől? — Pontosan. Engem kifejezetten inspirálnak az ilyen jellegű, összetett művek; erőpróbára késztetnek, a különféle előadói stílusokban való jártasságot igénylik. Ugyanez a helyzet az énekes színészekkel. — Mi lenne, ha hagyományos operai hangokkal adnák elö? — Szokványos daljáték lenne. Azt kell mondanom, rockmylttal rendelkező énekes színészeket kíván ez a mű, akik a bel canto és a torkosabb rockstllust képesek vegyíteni. Sem az a fajta keményebb rockhang, amit például a Jézus Krisztus igényel, sem a hagyományos operai éneklés nem jó ide, hanem a kettő elegye, amely énektechnikailag nehéz feladat elé állítja a szereplőket. — Mennyiben minta a londoni előadás? — Mindenben. Háromszor láttam. Mi ugyan nem tudunk 50 milliót költeni a hangrendszerre, de azért sikerülnie kell... Ha az elektronika most csődöt mond, ha a technikai közvetítés nem sikerül, féléves munka veszik kárba. Szerencsére ritkán gondolok erre. hiszen Várkonyi Mátyás már a Jézus Krisztus idején is olyan hangot tudott produkálni, mint soha, senki még a Dóm téren, s most is: zeneszerzőként konstruálja meg a hanghatást, tehát nem pusztán technikai, hanem jóval összetettebb munkát végez. Erősen bízom benne, hogy minden technikai zavar nélkül megy le az előadás, akkor pedig lehet a nézőtéren sírni és örülni; mert lehet, nem kell szégyellni ... — Szeretném kihasználni az alkalmat, és az Operettszínház megújítási törekvéseiről kérdezni. Höl tartanak? — Többlépcsős tervünk van három éve ... Azóta évente hosszabb turnékat bonyolítunk, a müncheni Deutsches Theaterrel kötött hosszú távú szerződés alapján. Most is kint van már a társulat a Csárdáskirálynővel, naponta telefonon tartjuk a kapcsolatot. Szegedről egyenesen Münchenbe megyek én is. Két és fél, három hónapos kinti előadás-sorozataink anyagi hasznából a színház technikai és társulatfejlesztését tervezzük, erre pedig azért van szükség, mert komplex zenés színházat, sokféle műfaj magas szintű előadására képes társulatot szeretnénk. Minél előbb, mert a zenés műfajok népszerűségét már csak az nem veszi észre, aki nem akarja, s nem lenne jó, ha még hosszabb ideig kellene elnézni a publikumnak az előadói színvonal egyenetlenségeit. * (Tulajdonképpen egészen hihető, hogy a „szakmai körökben" kissé lenézett műfaj, az operett is visszanyeri hamarosan eredeti rangját a zenei világirodalomban. S tán a jövendő lexikonokban a műfaj magyarországi megújítói között ott lesz a név: Makiári László ...) Sulyok Erzsébet