Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

2 Péntek, 1987. július 3. A jövő adatbázisa A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Számítástech­nikai és Ügyvitelszervező Vállalat a közelmúltban projektet nyert. Ebben arra szereztek megbízást, hogy egy információszolgáltató mintarendszert alakítsanak ki es 1990-ig indítsanak be Ez egy állandóan karban­tartott adatbázis lenne, amelyből az előfizetők mű­szaki. statisztikai, üzleti, pénzügyi információkhoz juthatnának hozzá és tájé­kozódhatnának tenderkiírá­sokról. előzetes üzleti aján­latokról. Tegnap. csütörtökön a SZÜV üjszegedi épületében a Dél-alföldi Termelékeny­ségi Társulás vállalatait, majdani ügyfeleket és part­nereket hívtak össze, akiknek videovetítéssel illusztrált szakmai tájékoztatót tartott Gál Ferenc, a Számaik fő­osztályvezető-helyettese. Tárgyalások kezdődtek arról is, hogy a különböző típusú információkból elsősorban a vállalatoknak melyikre len­ne szükségük A felmérés alapján a különböző témák között fontossági sorrendet állítanak majd fel és ennek megfelelően kezdik el az adatbázisok kialakítását A tegnapihoz hasonló tanács­kozásokat a jövőben szeret­nék rendszeressé tenni. Új festék­üzem Új festéküzemet építenek a Budalakk Festék- és Mű­gyantagyárban. Az 530 millió forintos beruházásra az adott lehetőséget, hogy a Budalakk megnyerte a Világbank ál­tal többcélú festéküzem lé­tesítésére meghirdetett pá­lyázatot. A beruházáshoz a Világbank 3 millió dollár hitelt folyósít, a többit a vállalat saját forrásaiból, illetve a Magyar Hitel Bank Rt. által nyújtott kölcsön­ből fedezi. Az új festéküzem a Bu­dalakk újpesti gyárában épül majd, ahol a jelenlegi körülmények között egyéb­ként már nem tudták vol­na fejleszteni a gyártást. Forgószélben a tűtorony Szegeden új névvel illetik a Kossuth Lajos sugárúton a postapalotát: Tűtorony. Az epület tetején ágaskodó vas­szerkezet olyan véleménye­ket váltott ki, amelyek köz­tesére pusztán azért nem vállalkozom, mert nem bír­ná el a nyomda festéke Az elmúlt harminc év alatt sze­gedi építmény nem okozott annyi ellenérzést, ellenszen­vet és felháborodást, mint a szóban forgó vastorony. Csak enyhe becézgetésnek tűnik a pocsék, vagy a ron­da kifejezés, azon megjegy­zés mellett, melyet a ben­szülölt szegedi honpolgárok indulatosan kiejtenek. Első­sorban a szakavatott építé­szek háborognak, felróják a városnak, miképp engedték meg az illetékesek Szeged központjának klaszicista szi­lueltjébeit-eihelyezrú--^z oda nem - illó vasszerkezetet. A szakemberek eh hez a kérdés ­hez azt hozzáteszik, ha a he­lyi hatóság beleszól a ma­Kanházak erkélyének kikép­zésébe. akkor miért nem tel­te ezt a város szivében levő postapalota esetében. Mivel az újságíró se nem építész, se nem hatóság, legföljebb a többi sorstársával örül vagy bosszankodik, így a közvéle­mény által megfogalmazott kérdéssel a legilletékesebbet. Szeged főépítészét kerestem fel. Ám fonák a helyzet, ugyanis kél hónappal ezelőtt Kiss Lajos személyében új városi főépítészt nevezlek ki, ezerl közkiváncsiságával előbb a régit, a 17 évig hi­vatalában levő Takács Má­tét kerestem fel, aki tavaly július óta a Délterv igazga­tója. Takács Máté: — Nagy megdöbbenéssel láttam, ami­kor a vasszerkezetet a helyé­re emelték. Bár tudtam róla, csak azt nem sejtettem, hogy ilyen lesz. A posta or­szágos vezetői 1984-ben je­lentkeztek és elmondták, szerelnének felszerelni egy olyan berendezési, ami elő­segiti a korszerű távhívásba és hírközlésbe való bekap­csolódást. Ez országos prog­ram- része, ami 2000-ben fe­jeződik be. A hetedik ötéves •tervben azokon a területe­ken fejlesztenének, ahol rossz az adásvétel. így esett a választás Szegedre és he­lyileg legalkalmasabbnak a postapalotát találták. Mi fel­vetettük. miért éppen a vá­rosközpontba akarják tenni az üj berendezést. Azt a vá laszt kaptuk, mert ott a leg olcsóbb, ha peremkerületbe viszik, sokkal többe kerül, és abban az esetben nem kap­ná meg Szeged ezt az esz kozt. Nem akartuk elszalasz­tani ezt a lehetőséget, ezért vállaltuk a belvárosi telepi tést és számoltunk a felhá­borodással is. Kértük hozza­nak valami rajzot. Nos az eredeti elképzelés szerint a torony karcsúbb, nem olyan zomók, mint a jelenlegi, esz te volna a torony küllemét. Nekem is akkor tűnt fel, amikor felszerelték, hogy nem ilyen lovat akarunk. Elővettem az engedélyeket, és utána néztem a kiköté­seknek. Kiderült, ez nem az a torony, amit a tanács en­gedélyezett. Bár a magassá­ga eredeti, de sem az alak­ja, sem a kontúrja, sem a színe nem az, amire szólt az építési okirat. Értesítettük a budapesti postai beruházó vállalatol, kíváncsiak vol­tunk mi. várható, hogyan módosították a terveket, satöbbi. Mire választ kap­tunk, kiderült, a műszaki át­adás is megkezdődött. A posta pesti szakemberei megmagyarázták mért tértek el a tervtől, miért módosítot­ták a különböző statikai gondok miatt az eredeti el­képzelést. Ugyanis az alap­szerkezetét meg ' kellett erő­síteni, így az szétterpeszke­dő; hídszerű lett. Arra nem kaptunk feleletet, mért nem szóltak a módosítás ügyé­ben. Mit lehet most csinál­ni? Attól tartok túl sokat nem. A beruházó vállalta, hogy rövid időn belül 'elké­szíti a végleges állapotot mu­tató tervet és jelentkeznek. Abban megegyeztünk, olyan színre festik, amilyenre kér­jük. Szeptember Végéig kész lesz a kiegészítő terv, ám er­re a vállalkozásra jellemző, hogy egyetlen építész sem volt a csapatban. A város javaslata: a vasszerkezetet próbálják építészetileg oly módon becsomagolni, hogy az belesimuljon a városköz­pont sziluettjébe. Mint városlakók mást, mit kívánhatunk ehhez: így legyen. Halász Miklós Nemzetközi gazdasági kapcsolataink (2.) Együttműködéssel gazdaságosabb Nem elegendő nemz.etközi gazdasági kapcsolataink helyzetfelmérésében korábbi önmagunkhoz mérni a fejlő­dést, hanem az eddiginél szé­lesebb földrajzi térségben kell, hogy lássuk helyünket a világpiacon. Erre hívták fel a figyelmet az utóbbi években á Csongrád megyei párt- és állami szervek ál­lásfoglalásaikban, és most a közelmúltban a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bi­zottsága is. Igaz, hogy a nép­gazdasági tendenciáknak megfelelően fejlődött a me­gye gazdasága, de iparábgn lassú a termékszerkezet-vál­tás, s kevés az olyan új, kor­szerű termék, amely minden piacon értékesíthető. Nem könyvelhetjük el megnyug­tató tényként csupán azt, hogy ipari termékeink ex­portja elsősorban Nyugat­Európába és a KGST-orszá­gokba irányul. Vagy, hogy egyes iparcikkeink eljutnak Közép- és Közel-Keletre, Af­rikába, Észak- és Dél-Ame­rikába és a távol-keleti or­szágokba is. Csak módjával lehetünk elégedettek a nemzetközi gazdasági kapcsolataink ré­vén elfoglalt helyünkkel. Az ilyen igények egy pillanatra sem engedik meg a lazítást. Ugyanis ma már kétszer ak­kora erőfeszítés kell ahhoz, hogy az elért pozíciókat megtartsuk, a további lépés pedig nagyobb kezdeménye­zőkészséget, új munkastílust, más szemléletet követel. Szüntelenül munkálkodnunk kell a közvetlen exporton túlmutató gazdasági kapcso­lataink szélesítésén is, job­ban szem előtt tartva, hogy a különböző szerződések, üz7 letek nem jótékonysági ak­ciók keretében jönnek létre. Sokasodnak az évgyűrűk gazdasági kapcsolataink fej­lődésében is. Ez nem a dicső­ség okán fontos, nem a re­mélt elismerés miatt lénye­ges, hanem mert a példa -{a jó is, a rossz is) rávetül a holnapra, örvendetes, hogy az NGKB részére készített jelentés jó példaként sorolja a Csongrád megyei pártszer­vek mellett működő export­munka-bizottság, a Dél-al­földi Arucsereforgalmi Tár­saság tevékenységét, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara dél-alföldi területi bizottsá­gát, s ma már közvetlen, vagy közvetett jogú tagjai soraba tartozik Bács, Békés, Csongrád megye 184 ipari, kereskedelmi, mezőgazdasá­gi, közlekedési és szolgálta­tási gazdálkodó egysége. A Külkereskedelmi Miniszté­rium megyei megbízottjának tevékenységét is országos példaként említi. Vagy a Szegedi Ipari Vásár jelentő­ségének növekedését a test­vérmegyei és -városi kapcso­latok erősödése révén. A szö­vetkezeti érdekvédelmi szer­vek ilyen irányú munkáját, a pénzintézetek újszerű hitele­zési kezdeményezéseit stb. Hétköznapi szükségleteink szorításában exportáló vál­lalataink tanultak múltjuk­ból. A már kialakult üzleti, termelési kapcsolataik jel­zik: látják a helyes, a cél­hoz vezető utat. Bar azt is tudják, ezen el lehet tévedni vagy legalábbis vargabetűk­kel lehet botorkálni, néha célt téveszteni. Sokszínű az a gazdasági kapcsolat, amely a közvet­len exporton túlmutat. Ilyen például a Szegedi Paprika­feldolgozó Vállalat Vegeta ételízesítő gyártására kiala­kított kooperációs együtt­működése a Podravka Novi Sad céggel. A tapasztalatok igen kedvezőek. Évente mintegy ezer tonna ilyen ételízesítőt gyártanak. A Pannónia Szőrmék i készítő Konfekció és Kereskedelmi Vállalat szegedi gyárának műszaki, tudományos, tech­nikai együttműködése cseh­szlovák vállalatokkal. A Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalatnak kö­zös leművelést programja jugoszláv és román vállala­tokkal. A Hódgép kiskundo­rozsmai és sándorfalvi üzem­egységei révén figyelemre méltó kapcsolatokat épített ki. Például az NSZK-beli Mengele céggel kooperációs kapcsolata van kaszáló, rendfelszedő, szeletelő stb. gépek gyártására. A Kögel céggel alumínium puttonyok és cserevézak, az Amazonén Werke céggel pedig mútrá­gyaszórók, vetőgépek rész­egységeinek gyártására. Francia együttműködési kap­csolat keretében rendfelsze­dő adaptereket, műtrágya­szóró részegységeket állít elő a Hódgép. A Magyar Kábel­művek szegedi gyára NSZK —svájci lízing alkalmazásá­val gyárt igényesebb termé­keket. A Magyar Kender­ipari Tröszt vállalatainak műszaki-tudományos, gazda­sági együttműködési szerző­dése van szocialista orszá­gok tizennégy nagyvállalatá­val, négy kutatóintézetével. Eredményes exportnövelő tényként tartjuk számon, hogy osztrák—magyar toll­feldolgozó vállalat jött létre Hungarofeder Kft. néven. A tétikallag elfogadhatóbb letl volna. A fe lszerelt eszköz bunfordisága természetesen kifogásolható. A posta szak­emberei megígérték, hogy a színkiválasztásba beleszól­hatunk, mi azt javasoltuk, ezüstre fessék. Zalaegersze­gen láttam egy hasonló szer­kezetet ilyen színben. A vi­lágszínvonalú hírközlés ér­dekében bizonyos esztétikai problémákat el kell viselni, de ez meghaladja a jóizlést. Mint volt városi főépítész vállalom, hogy engedékeny­nek tituláljanak, ebben a szakmában szükség van kompromisszumokra, ha el­utasítottam volna, még a színbe és a karcsúságba se szólhattam volna bele Azt hiszem az építész kollégák is így jártak volna el a helyem­ben Kiss Lajos, a város jelen­legi főépítésze: — Az építési engedély többféle kikötést tartalmaz Meghatározza pél­dául a színt, a módosítást pedig a hatósággal ismertetni kell. Egyszóval a hatósági irat több olyan garanciát épített be ebbe a vállalko­zásba, ami elviselhetővé tel­nem beszélünk Az idegenforgalomnak szégyenlősen elhallgatott, pi­cinek tartott, ám igen fon tos része a nyilvános illem­helyek léte, nyitva tartása is. Városunkban kilenc helyen van ilyen, ebből hét jelenleg nyitva van, a Roosevelt téri szerződéses üzemeltetéséről még folynak a tárgyalások, az üjszegedi pedig kizárólag május elseje környékén hiá­nyozna, ezért csak akkor, a majálisra nyitják ki. A Marx téri és a Szent István téri WC nyitva tartását a piachoz igazították Egyébként három gazdája van a kilenc intéz­ménynek a városi tanács szolgáltató üzeméé négy, ugyanennyi van a vízművek tulajdonában, egyet a me­gyei vendéglátó vett bérbe. Amikor szerződéses üzemel­tetésre kiadnak egy illem­helyet, természetesen meg­határozzák a nyitva tartási időt — és ellenőrzik is azt. Mint megtudtam, hihetetle­nül sok, a felelősökön kívül álló oka lehet annak, <ha A szükség nagy úr mégis hiába érkezik a tú­rista. A Mikszáth Kálmán utcai munkálatok során el­vágott vízvezeték, a vendé­gek által ellopott csapok, összetört mosdókagylók, té­len a csövek elfagyása vagy éppen a kezelök hivatalos elfoglaltsága. Persze tudom, a szükség nagy úr és az nem. vigasztal senkit, hogy vol­taképpen nincs, aki hibás volna * „Maga elképzelni se tud­ja, milyenek az emberek. Én nagyon régóta ezzel fog­lalkozom, járnak ide min­denféle népek. Lopják a törülközőt, a papírt, nem húzzák le a WC-t, de a két forintot sajnálják. Persze, vannak finomabb, úri népek is. Van, aki öt forintot is fizet, köszön, elvégzi a dol­gát, megköszöni. De ez a ritkább Nincsen ma már nevelésük az embereknek. Nem lenéznek, hanem sem­mibe^ vesznek; mintha itt se lennék. Fáj ez az ember­nek, persze, nem lehet ezt megszokni. Szeretem én a népeket, kérem, és itt az­tán szükség is van rá. Sze­retet nélkül ezt a munkát nem lehetne bírni: április­ban múlt 15 éve, hogy csi­nálom " * Az üzemeltetők igérik: zökkenőmentes lesz a nyár. Ellenőrizni fogják az illem­helyeket. Mert az idegen­forgalomnak szégyenlősen elhallgatott, picinek tartott, ám igen fontos része. A Széchenyi, Marx, Szent Ist­ván, Bartók, Aradi, Roose­velt és Dóm téri, a Károlyi utcai. Megkockáztatom: télen is. R. É. Szegedi Konzervgyár nyu­gatnémet tőke bevonására több céggel tárgyalt vegyes vállalat létrehozása céljából. Ezen túl kezdeményezte osztrák közreműködéssel aszpetikus technológiával üdítőital, svéd céggel mire­lit gyártását vegyes vállalat formájában. Lehetőség kí­nálkozik például magyar— szovjet vegyes vállalat lét­rehozására is a mezőgazda­sági gépgyártásban és a vegyiparban. Ipari szövetkezeteink is foglalkoznak vegyes vállalat alapításával, például a vegy­iparban. A Fémtex Ipari Szövetkezetnek jugoszláv céggel van termelési együtt­működése. A Szegedi Szer­számkovács Kisszövetkezet NDK-beli vállalatokkal mű­ködik együtt mezőgazdasági gépalkatrészek gyártásában. A Medikémia Vegyipari Szö­vetkezetnek autóápolási cik­kek gyártására van szerződé­se belga, osztrák és angol cé­gekkel. A Szegedi Bútoripari Szövetkezetnek lízing szer­ződése van az NSZK-beli Reichenbacher céggel kor­szerű marógépek behozatalá­ra bútorai katrészek meg­munkálásához. Külkapcsolataink alakulá­sában mindig szem előtt tartjuk, hol a helyünk a vi­lágban, melyek azok az új mérföldkövek, amelyek jel­zik előrehaladásunkat. Ezek közé sorolhatjuk például a Szegedi Biológiai Központ DNS sziptr^is műszer sz%^ badalmának a Biotechnikai Rt. ál'tal történt megvásár*«' lásátl Enhek'alapján a svéd Skandigén Vállalattal 50—50 százalékos finanszírozás mel­lett fejlesztési megállapodást kötöttek' 5 millió svéd korona értékben. Máris foglalkoznak a továbblépéssel. Cél: a gé­nek élesztőben való kifej­lesztése, amit vérpótló szer­ként használnak. Ilyennek minősíthetjük a vírusmentes növényi szaporítóanyagok előállítását is, amelyre ex­portfejlesztő hitelt vett fel a Domaszéki Szőlőfürt Szak­szövetkezet a Meriklon Gt. közreműködésével. A sikernek mindig a küz­delem a kovácsa. Erre biztat a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága is, amikor felhívja a figyelmet a biotechnikai kutatások eredményeinek termelési cé­lú felhasználása meggyorsí­tására. Egyes szakértői véle­mények szerint ugyanis ha­marosan a biotechnológia alapján fogják megítélni egy-egy ország gazdasági fej­lettségének színvonalát. Nagy Pál Városszépítés A természeti és épített környezet megóvásáról, vé­delméről szóló együttműkö­dési megállapodást írtak alá a napokban a Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége és két megyei tanács. Győr-Sopron illetve Somogy képviselői. A megállapodás értel­mében a helyi egyesületek, baráti körök, valamint a szövetség társadalmi eszkö­zökkel segítik a tanácsok elölt álló városszépítő, mű­emlékvédő feladatok megol­dását. Tevékenységük során nemcsak javaslatokat tesz­nek, véleményeznek, hanem aktív munkával, anyagi esz­közökkel is részt vállalnak az értékőrző munkából

Next

/
Thumbnails
Contents