Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

2 Péntek, 1987. július 4. Kérés és kérdés POSTALÁDA Társszerzőnk az olvasó Hégcr Antal né szekszárdi olvasónk levelével kezdjük e heti összeállításunkat: „A péesi klinikán megállapítot­ták. hogy műtétre van szüksége, de a műtétet esak há­roméves előjegyzéssel vállalták. Megtudtam, hogy Vásárhelyen, a Metrimed Orvos­teehnikai leányvállalat készít ilyen protézist. Levélben megkerestem az igazgatót, aki készségesen felajánlotta se­gítségét. Blaskovits Ferenc a tolókocsi fogságától ment meg. ugyanis húsz éve le vagyok százalékolva. Ez a se­gítőkészség az emberekbe vetett bizalmamat megerősítet­te. és bízom abban, hogty egyre többen lesznek, akik egy­más boldogulását segítik." A Selyem utca előtti té­ren évekkel ezelőtt pancso­lót építettek, több tusoló­val — a gyermekek örö­mére. És mint kiderült, a felnőttek bosszúságára. Ugyanis úgy tűnik, a „me­dencének" nincs gazdája. Valaki megnyitja a csapot, de az est, sőt, még az éj leszálltával sem zárja el senki. Egész éjjel vízcsobo­gás mellett töltik az éjsza­kát a pancsolóhoz közel la­kók. S ami talán még en­nél is bosszantóbb: na­gyobb gyerekek kerékpár­ral, kutyával mennek a víz­be, az apróbb, még csak éppen totyogó picik kö­zé. Valahogyan meg kellene oldani a problémát: aki ki­nyitja a csapot, estefelé zár­ja is el; a szülők figyelje­nek gyermekeikre, ne sze­meteljenek a pancsolóba. Okos Lajos az alsóvárosi utdsok nevében kéri, hogy a nagyállomásnál, a 83-as busz megállójánál, az in­dulási oldalon helyezzenek el pihenőpadokat. A 33-as he­lyett közlekedő busznak megnőtt a jelentősége, s az Alsóvárosra igyekvő idős és gyermekes utasoknak fá­rasztó a várakozás. Az üllési hentesüzlet nem tartozik a korszerű boltok közé, ez tény. De azért rom­lott árut mégsem szabadna eladni. Egyik olvasónkat mégis kiszolgálták (csülköt vásárolt), s otthon vette ész­re: nem lehet elfogyaszta­ni. Visszavitte a boltba, visz­szakapta a pénzt és egy „magyarázatot": „mit vár ilyen húsbolttól 35 fokos me­legben?" Megint a fákról Statiszta voltam Am most a gyümölcsfákról lesz szó. ..A Csongrádi su­garút rendezése utón ültet­tünk három meggyfát lakó­társaimmal a házunk elé, ezenkívül rózsákat és több­féle virágot. Igyekeztünk, hogy a meggyfa senkit ne zavarjon, az autóútra ne ha­joljon ki az ága. Az elmúlt napokban a fa koronáját az út felöl lefűrészelték, az alatta levő kicsi palántákat összetaposták. Nagy fájdal­mat jelentett ez nekünk, és csodálkozva vettük tudomá­sul a történteket. hiszen, mint írtam, a parkoló kocsi­kat sem akadályozta. Jártómban tapasztaltam, hogy az Osz utcában is le­nyakaltók az utcán lévő fát, egy idő után kivették, u gyö­kere meg erősen hajt. Hat kérdezem én, hol van itt a fák védelme, környezetünk védelme, megóvása? A ta­nácsrendelet kimondja: aki fat rongál, vagy kivág, he­lyette újat kell ültetnie, vagy büntetést fizetnie. A történtek úgy elkeserí­tettek bennünket, hogy el­ment a kedvünk kis virágos kertünk további gondozásá­tól. pedig szemet gyönyör­ködtető látványt nyújt ne­künk. idős embereknek az a kis kert, amit magunk szé­pítettünk" — írja egy „le­lombozott" olvasónk. A Szűcs utca 18-ból Kocsis Pá Iné is kivágott gyümölcsfa miatt irt levelet: „Az épület­hez valamikor nagy udvar tartozott, gyümölcsfákkal. A Füredi utca felöl egy részt levettek az udvarból, gará­zsokat építettek. Maradt egy kis hely, az IKV-nál azt mondták, oda már nem épí­tenek, mert élő, termő diófa áll ott. Harminc éve lakunk a házban, a fát akkor ültet­tük. Most ezt a fát mégis ki­vágták, garázst építettek he­lyére. Ráadásul nem is a házban lakó kapta az enge­délyt az autótároló építé­sére." Szabó Istvánné (Derkovits fasor 55.) figyelmét biztosan elkerülte a június 26-án la­punk 8. oldalán megjelent hír, ezért fogalmazta meg le­velét. A hír pedig a követ­kező volt: a Csongrád Me­gyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás értesítése szerint július 15-ig perme­tezik az utcai fákat. A nö­vényvédő szer méregjelzés nélküli biológiai készít­mény ... a gyümölcsök fo­lyóvizes mosás után fo­gyaszhatók . . . „Kíváncsiságból jelentkeztem statisztának. .Civilben' pedagógus vagyok. Főleg az érdekelt, hogyan is dolgozik Szabó István, mi a titka, hogyan születik a mű. Hát ez az! Akik ott voltak, azok valóban érezték, ha figyeltek, hogy itt alkotómunka folyik, mégpedig nagy­betűkkel. A munka a lényeg! Minden apró részlet, ren­dezői utasítás, a jelenetek megoldása, a technikai beállí­tások, mind ezt szolgálják. Szabó István olyan ember, aki­re egyszerűen muszáj odafigyelni. Visszafogott, halk, egy­szerű; de azt hiszem, nem kell őt — nekem — elismer­nem. Egy tekintet, egy mozdulat, és értjük, miről van szó. Itt minden és mindenki fontos, az operatőrtől a ruhásig. A színészekről: Klaus-Maria Bnandauer lélegzetelál­lító. Eperjes Károly isteni bohóc. Sáfár Anikó nagyon szép és nagyon közvetlen és így tovább... Három napig, reggeltől késő estig tartott a forgatás, rövid pihenőkkel. Hogy meddig tartott egy kép beállítása? Fárasztóan so­káig. De ha tudjuk, hogy Nyugaton a legrosszabb film is szupertechnikával készül, akkor megértjük, hogy mire megy ki a játék. Szabó István nagyon is tudatos művész. Nem vélet­len, hogy azokkal dolgozik együtt, akikkel. Nemcsak a vi­lágsztárokra gondolok. Fárasztó volt ez a háromnapi gyötrődés estélyi ruhá­ban, mindennap újra sminkelve, színházhoz kötve. Kí jól, ki rosszul tűrte a statisztódíj kifizetésekor támadt zűrza­vart. Mégis azt mondom: három napig egy jó csapatban dolgoztam. Megérte. Jóleső fáradtság ez." Nagy Zsuzsanna „.^»tuiKTT OTC Temetőmúzeum A 40 éves találkozó Június 4., szombat, dél­előtt. Egy nyugdijaséveiben jaró pedagóguscsoport gyü­lekezik a nagyállomás pe­ronján. Nem kisebb nesze­zéssel vannak, mint egyko­ri diákéveikben. Negyven­éves találkozóra várják a pesti gyorssal érkező, 80. évében járó Elek Erzsébe­tet (Elek M Mariannát), volt osztályfőnöküket. Aző gyermekkorukban, aki pe­dagógus akart lenni, a sze­gedi zárdába iratkozott be, ugyanis ez az intézmény szolgálta akkor a pedagó­gusképzés első lépcsőfokát. Jómagam is, aki egyszerű munkáscsalád gyermeke voltam és kiskoromtól erre a pályára készültem — pol­gárista osztályfőnököm, Mi­hályffy Lenke pártfogásá­val — 1942-ben tanítóje­löltté lettem. Ot év akkor a történelemben is mozgal­mas idő volt, folyt a máso­dik világháború, a felsza­badulás eredményeként új társadalmi rend született. Mindez beleszólt oktatás­ügyünkbe is. De sikerült a megváltozott körülmények­be beilleszkedni és 1947­ben ötvenen sikeres képe­sítővizsgát tettünk. Az ünnepséget a Royal­ban tartóttuk. Névsorolva­sáskor az ötvenes létszám­ból 33-an jelentkeztek visz­sza, hárman meghaltak, 14-en betegség vagy egyéb okból -maradtak távol. Én 1948-ban a volt Palla­vicini uradalom tömörké­nyi újmajorjába kerültem. Á majorban akkor létesült 1—8 osztályos népiskola, a volt intézői lakásban. Az iskola létrejötte azt jelen­tette, hogy 28 gyermeknek többé nem kellett esőben, sárban, hóban 4 kilométer­nyire gyalogolni a másik majorba, ahol már volt is­kola. A nagyváros utón a szántóföldek, erdők, rétek csendje, a volt majorsági cselédekből földhöz jutott emberek barátsága, s tudo­mányra szomjas gyerme­keik világa fogadott. Hiva­tástudatból, megszállottan tanítás után még a legelte­téshez is kimentem tanuló­imhoz. Olvastunk, számol­tunk, hogy pótoljuk a „le­maradást". A következő tanévben már új tantermet alakítot­tak ki a majori lakosák egyikéből. Ebben az évben az előzptes igazgatói láto­gatások utón már a kerü­leti tanfelügyelő is megje­lent. Ev vége felé mind a hét első osztályos tanuló — a tantervi követelmények­nek megfelelően — írt, ol­vasott, számolt (pedig a szülők többsége analfabéta volt.) A többi osztály is jól startolt. Mi volt az ered­mény titka? — A bevált régi eszközök és módsze­rek. Mikor a második tanév után behelyeztek a község központi iskolájába, Bozó Rozi, Fülöp Ica, Huszka La­jos és a többi tanítványom könnyei peregtek. A hála könnyei voltak ezek, hogy megtanultak olvasni, írni, számolni. Ezt köszöntem meg mind­annyiunk nevében a 40 éves évforduló alkalmával volt tanáraimnak. Légrádi Istvánné, egykori népiskolai tanító Nemrégiben közöltünk tu­dósítást a Hazafias Nép­front! városi honismereti bi­zottsága üléséről, ahol a le­zárt temetők állapotáról, vé­delméről, további sorsukról tárgyaltak. Ezzel kapcsolat­ban írt szerkesztőségünknek ifj. Lele József. A tápai öregtemetőt 1965­ben zárták le. Ez azt jelen­ti, hogy így 1990-ben — tehát a lezárást követő har­minc év után — elvileg megszűnik, mint kegyeleti emlékhely. Nem jelenti vi­szont azt, hogy a temető területét 1990. január else­jén a dózerek simára nye­sik, és a rávaló napokban föl parcellázzák. Erről szó sincsen, szó sem lehet! Ah­hoz, hogy a tápéi temetőt házhelynek kioszthassák, a kegyeleti hely megszűnésétől számított újabb negyedszá­zadnak kell eltelnie. A te­mető teljes területe az egy­házé, pontosabban Tápé egy­házközség tulajdona. A ke­gyeleti idő első szakaszának lejárta — 1990 — után az egyház a teljes területre nem tart igényt. Kérdés azonban, mi lesz a sorsa ad­dig, s az is, mekkora legyen az a terület, amelyet a ká­polna és a mellette levő koldusház körül az egyház megtartson. A temető te­rülete öt hold körüli. Ha a kápolna és a koldusház meg­marad, kell hozzá telek is. Ilyenformán elegendő len­ne 200 négyszögöl. Csak­hogy egy régen dédelgetett, szép gondolat szerint éppen ide kellene létesíteni me­gyénk katolikus temetőmú­zeumát. Ehhez viszont már nem elegendő a kétszáz négyszögöl, legalább nyolc­száz kellene. Ebben a kert­ben őrizzük meg a kápolnát és a koldusházat, s ez fo­gadja be a helyi, régi sír­kövek, sírkertek mellett a szegedi, illetve Szeged kör­nyékén lezárt katolikus te­metők legszebb temetkezé­si emlékeit. A koldusházat föl kell újítani, melyben ké­sőbb a kolduséletet bemu­tató emlékházat kellene lé tesíteni. A Kármelhegyi Bol­dogasszony tiszteletére szen­telt kápolna a pestisjárvá­nyok emlékére épült egy­kori kiskápolna helyén áll, műemlék. Állagának meg­őrzését tovabbra is bízzuk rá a tápai hívőkre. A meg­maradásra ajánlott ezer négyszgölnyi területen mód­szeres rendezést kell vé­gezni. Először is számba kell venni, melyek azok a síremlékek, amelyeket a tá­pai temetöböl kell „átmen­teni". A hozzátartozók be­vonása föltétlenül szüksé­ges ahhoz, hogy egy-egy ki­szemelt, a létesítendő kertbe illő sírkövet, sírkertet át lehessen telepíteni. Meg kell találni minden érin­tett családhoz az utat, hogy megértse és elfogadja gon­dolatunkat, és hozzájáruljon elhunyt hozzátartozója sír­emlékének a temetőn belüli áttelepítéséhez. Át kell te­lepíteni a „nagykörösztöt" is, melynek helyét a telek­leválasztást követően kell kijelölni. Elképzelésünk sze­rint ennek a megmaradó te­rületnek a neve temetőmú­zeum lenne. A temetőmúzeumba a tá­pai síremlékeken kívül csak azok a temetői emlékek ke­rülhetnek be, amelyeket egy arra kijelölt és fölkért bi­zottság elfogad. Mivel a tá­pai temetőben csak katoli­kusok nyugosznak, más val­lásúak síremlékei ne kerül­hessenek oda. Azok számá­ra legyen tisztes és méltó hely a szegedi gyevi teme­tő, melyet a városszépitők szorgalmazására most ala­kítanak kegyeleti kertté. A temetőmúzeum létesítésére minden adva van, amihez szerencsésen párosul a po­litikai helyzet: az állam és az egyház jó kapcsolata. Ezt a kínálkozó, kedvező al­kalmat kell fölhasználni Tá­pén, a megyei katolikus te­metőmúzeum létesítésére; eleinkre emlékező tisztelet­tel és kegyelettel. összeállította: •-.:»:•"• • Czakó Julianna Mi? Hol? Mikor? 1987. JÜLIUS 10., PÉNTEK — NÉVNAP: AMÁLIA A Nap kel 4 óra 57 perekor, ós nyugszik 20 óra 42 perckor. A Hold kel 20 óra 51 perckor, és nyugszik 3 óra 16 perckor. vizali.as A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 98 rm (áradó). NYOLCVANÖT ÉVES Nicolas Guillén (sz. 1902) kubai költö. a szocialista realizmus nagy alakja, a 20. századi latin­amerikai ltra kiemelkedő képvi­selője. MOZIK Vörös Csillag: de. 10, du. fél 4. háromnegyed 6 és B órakor: Árulás és megtorlás (színes, m. b. kínai kalandfilm. III. hely­ár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Aronyfej (magyar film), negyed 6. fél tr órakor: Niaga­ra (amerikai film. III. helyár!). Szabadság: fél 4 órakor: Macskafogó (színes magyar rajzjátékfilm. III. helyár!), há­romnegyed 6 és 8 órakor: 90 nap (színes kanadai film. II. helyár!). Filmléka: fél 6 és fél 8 óra­kor: Carmen (szines spanyol film). Kiskörössy halászcsárda: (vi­déomozl), délután 4 és este 8 órakor: A csendőr nyugdíjba megy (színes francia film). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Maradok hűtlen híve (szines. m. b. amenkai film. III. helyár!). Csókarészek fogadó: (Kiskun­dorozsma. Sziksósfürdő. Veres­homok dűlő 4). este 9 órakor: A biztos halál (japán film). Kert filmszínház: este kilenc órakor: Pal Garrett és Bllly, a kölyOk (színes amerikai wes-" ternfilm. IV. helyárral!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgós esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett, sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a ,11. kórház (Tol­buhln sgt. 57.) tart. Gyermeksérültek és gyermek­sebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebé­szeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig a Fül-Orr-Gégeklinika tartja. Szeged, Lenin krt. 111. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJOSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. BELGRAD 1. 17.10: Híradó 17.30: Körzeti híradó 18.00: Belgrádi műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Cagney és Lacey — amerikai bűnügyi film 21.00: Dubrovniki nyári Játékok 21.45: Híradó 22.05: Művelődési magazin 23.35: Müsorráadás BELGRÁD 2. 17.15: Stúdióvendég 17.30; (Jszás. torna 19.30: Szórakoztató műsor 20.00: Universiade híradó 20.30: Universiade ÜJVIDÉK 17.10: Híradó szerbhorvátul 17.30: Universiade 18.00: Tv-magazin szlovákul 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Cagney és lacey — amerikai bűnügyi film 21.00: Universiade 22.00: Művelődési műsor 23.00: Híradó szerbhorvátul Rádió KOSSUTH 8.20: ..Ragyogás Holtsávban" — (ísrn.) 8.50: Katonadalok 9.10: Hétszinvirág — (tsm.) 9.40: Amerre a Galga folyik ... 10.05: Csorba Győző versel — (Ism.) 10.10: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 11.10: Gondolat 12.30: Ki nyer ma — Mártélyon? 12.45: Kritikusok fóruma 13.00: Zenés séták a természetben 14.10: Kovács Béla klarinétozik 14.40: Itt is otthon 15.00: A Magyar Rádió körzeti stúdióinak ttiűsórkrból 15.30: Nóták 16.05: Sziriusz és 12 neveíönő ­fantasztikus rádiójáték 16.35: Tanár úr kérem! — írta: Karinthy Frigyes 16.34: Kísérletezem • 16.42: Hazudok 16.53: Hanglemez MK 16.55: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén 17.30: Idősebbek hullám­hossszán ... — (ism.) 19.15: ifjűság '87 20.15: Nádor Magda két áriát col c k el 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel 21.30: Séta az ipari parkokban 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A második ének 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után... Tévé BUDAPEST 1. 9.00: Tv-torna 9.05: A gőgös hercegnő — csehszlovák mesefilm • — (ism.) 10.20: Istenek és emberek — (Ism.) , 10.50: Panoráma — (ism.) 11.50: Mozgató 12.00: Képújság 16.05: Hirek 16.10: Három nap tv-müsora 16.15: Nyári Unlverslade 17.15: Évgyűrűk 17.45: Téka 18.00: Ablak 19.00: Álljunk meg egy szóra! 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: Cirkusz világbajnokság '84 — angol film 20.50: Puskin utolsó napjai — tv-játék 22.05: Külvárosi körzet — amerikai tv-film­sorozat 22.55: Híradó 3. BUDAPEST 1. 17.35: Képújság 17.40: A szeleburdi család — magyar film — (ism.) 18.55: Tv-torna 19.00: Ablak 19.30: Nyugodj meg kedves! — francia filmvígjáték 21.05: Híradó 2. 21.25: Vendégek — Vigopcra — (ism.) 22 00' Képújság PETŐFI 6.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Friderika — részletek Lehár daljátékából 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.00: Hirek németül. angolul és oroszul 12.10: Little Richard énekel 12.25: Édes anyanyelvünk — (ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Vásárrácjió — Pécsett 14.30: Péntektől péntekig 17.08: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Muzsikánál nincs Jobb barát. . . 21.05: Senki többet? — Harmadszor! 22.10: A politikus és a primadonna 23.20: Roekpanoráma 0.15: Éjfél után... BARTÓK 8.12: A Keller vonósnégyes hangversenye 9.49: Theo Adam opera­felvételeiből 10.10: Csak fiataloknak! — (Ism.) 11.05: Zenekari muzsika 11.58: Vokális zene 12.33: Zenetörténeti értéktár 13.05: Istentelen színjáték — Zygmunt Kraszinsky drámája 14.40: A Venetói szólisták 15.00: Auber: Manon Leseaut — háromfelvonásos opera Közben: 15.50: Könyvszemle — (ism.) 17.15: Kamarazene 17.50: Uj lemezeinkből 19.05: Kamarazene korabeli hangszereken 20.15: A rendjel — Guy de Maupassant novellája 20.43: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye 22.00: Opera­mu vészlemezek 22.36: Az európai diszkók világa

Next

/
Thumbnails
Contents