Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

4 Kedd, 11)87. július 7. 4 Acta Histórica Hagyománnyá vált, hogy a Bölcsészettudományi Kar Acta Histórica sorozatában minden évben megjelenik egy-egy füzet, amely kizárólag a magyar őstörténet és a Kárpát-medence középkori történetével foglalkozik. A tanulmányok szerzői a magyar medievisztikában egyre határozottabban jelen levő szegedi középkori műhely kutatói, illetve az egyetemmel kapcsolatot tartó, Szegedről elszármazott kutatók. Az Acta Histórica 84. füzeteként a Történeti Segédtudományi Tanszék gondozásában a közelmúltban újabb tanulmánygyűjteménnyel jelentkezett a szegedi középkorkutatás. A Makk Ferenc szerkesztette kiadvány a legfrissebb eredményeket reprezentálja. A közölt dolgozatok időrendi sorrendben a népvándorlás korától a 15. század végéig terjedő időszak történetének egy-egy megoldatlan vagy megoldottnak hitt kérdését vizsgálják. B. Tóth Ágnes A gepidák települési képe a Tisza—Maros—Körös közén cimü munkája régészeti adatok, lelotmentó jellegű ásatások és terepbejárások segitscgével vázolja fel azokat a természetföldrajzi körülményeket. amelyek meghatározták a gepidatelepek méretét, szerkezetét és sűrűségét a Dél-Alföldön. A kialakított képet összehasonlítja a régió korábbi szarmata—hun kori, majd a gepidákat követő avar kori településszerkezetével Az 5—6. században itt élt gepidák egymáshoz közel fekvő apró települései egy-egy nagyobb településegység, tanyacsoport részei voltak. Minden esetben vízközeiben helyezkedtek' el. Kihasználták a lösztalaj és a folyóvíz nyújtotta kedvezőbb feltételeket. Életmódjuk és kisebb létszámuk miatt, a vidéken korábban élő népekkel ellentétben nem voltak rákényszerítve a távolabbi, szárazabb és pusztásabb területek használatba vételére. A szerző munkája végén néhány mondatban körvonalazza egy hoszszú távú kutatás várható feladatait. Fontos probléma megoldására tett kísérletet Kristó Gyula Árpád fejedelem utódai című dolgozatában. A magyar hagyomány nem őrzött meg biztos hitelű tudósítást arról, hogy kik követték Árpádot a nagyfejedelmi méltóságban a 10. században. A szerző először számba veszi a legfontosabb írásos forrásokat, rámutatva ellentmondásosságukra. Áttekintve az eddigi kutatás fö irányait, az utóbbi évek két nagyhatású és általánosan elfogadott elméletét (Heckenast Gusztáv és Györffy György) alapos kritika alá veszi. A továbbiakban a már ismertetett forrásokra, elsősorban Biborbanszületett Konstantin Xsászár munkájára, nyelvészeti kutatásokra és a besenyő öröklési rend analógiájára támaszkodva megállapítja — név szerint felsorolva a fejedelmeket —, hogy Almosnaki Árpádon kívül más leszármazottja nem jutott főhatalomhoz és a fejedelemség Árpád fiai (fiainak családja) között járt sorban a 10. század harmadik harmadáig. A kialakult rendszert Taksony rúgta fel, amikor a szokástól eltérően fiára, Gézára taksálta a főhatalmat. majd Géza fia, István királlyá koronázása legalizálta az elsőszülöttségi jogot. Tóth Sándor: Kabarok és fekete magyarok című munkája nyomon követi a Kazár Kaganátusból kivált kazár csoportok csatlakozását a magyar törzsszövetséghez, s azt, hogy mi módon vált a három nagyobb csoport katonai segédnépként a magyarsághoz tartozó kabar törzzsé. Felveti a kabarok és a forrásokban a 11. század elején feltűnő í^jtélyes fekete magyarok azonosításának kérdését. Vélemenye szerint a fekete magyarokon az uralkodóval és a keresztenységgel szembenálló törzseket, a Del-Dunántúlon élő Koppány és az erdélyi Gyula népét értik a források. A kabarok viszont Aba Sámuel vezetése alatt a Máira vidékén éltek. A tanulmánykötet második része az írásos forrásokkal jobban megközelíthető időszakkal foglalkozik. Makk Ferenc: Megjegyzések Salamon és I. Géza történetéhez című munkája újszerű képet rajzol a 11. század második felének trón harcairól. A magyar történeti hagyományban a királlyá lett hercegekkel — I. Gézával ós Szt. Lászlóval — szemben oly előnytelenül beállított Salamon alakját és uralkodását mutatja be árnyaltabban. Számos helyes pontosítja az asemények kronológiáját, melyek a trónviszályok kiújulásához vezettek, részletesen elemezve a korabeli bizánci—magyar kapcsolatokat. Font Márta: Szempontok III. Béla halicsi hadjáratainak kronológiájához cimü dolgozata az orosz krónikák szövegtani vizsgálatával, s a lengye! történeti feljegyzések figyelembevételével a magyarok 12. század végi oroszországi jelenlétének időhatárait pontosítja, mindvégig támaszkodva a legújabb szovjet szakirodalomra. 13. századi történelmünk egyik fontos forrása Rogeriusnak a tatárjárásról beszámoló Siralmas éneke. A kutatás régen félvetette, hogy a 15. századi nyomtatott kiadásból ismert műnek létezik korábbi, szövegeben hívebb kéziratos változata. Az Acta kiadványt záró kodikológiai tanulmányában Almási Tibor bebizonyította, hogy Rogerius müvének nincs itáliai kézirata, a berni és a genti kéziratok a nyomtatott kiadás alapján készültek. -s értéktelenek a Siralmas ének szöveghagyománya szempontjából. Bizonyosak lehetünk, hogy a színvonalas tanulmánygyűjtemény méltán kelti majd föl a szakemberek figyelmét. Koszta László Távközlő műholdak új nemzedéke A jelenleg működő műholdakat hamarosan nagy átvételi képességű, 30—40 ezer csatornás új műholdnemzedék váltja fel. Az Interkozmosz program keretében ezeken dolgoznak most a szocialista országok távközlési dolgozói. A tudósok az új műholdak bázisán kezdték kidolgozni az űrtávközlés új nemzeti és nemzetközi rendszereinek a felépítését, amelyek lehetővé teszik a geosztacionárius pálya hatékonyabb kihasználását. Különösen jelentős, hogy ennek az űrtávközlési vonalnak a hatékonyságát növeljük. A tudományos kutatások a Moszkva környéki Dubnaban, az Interko/.mosz Nemzetközi Kutatóközpontjának kísérleti telepén folynak. A központ létrehozásában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK. a Szovjetunió vett részt. A Szovjetunió az alapvető építési munkálatokat végezte, létrehozta a földi állomást, geostacionárius pályára állította a „Lucs" űrállomást, fedélzetén a műsorszóróval. A fogadó állomás konstrukcióját csehszlovák szakemberek dolgozták ki, a mérő- és a követő berendezést az NDK-ban, Magyarországon és Lengyelországban készítették, az adóvevő berendezést Bulgáriában. A szocialista országokban a műholdas távközlés nemzetközi rendszereinek valamennyi csatornáját tökéletesítették, ezek átvivő képessége igen nagy. Új helyzetek, új szerepek Blazovich László szerkesztésoben a közelmúltban jelent meg a megyénk történetét földolgozó tudományos könyvsorozat tizenkettedik kötete. A gyűjtemeny a felszabadulásra és az azt követő társadalmi, politikai változásokra összpontosítja a figyelmet. Farkas Ferenc fordításában, Halmágyi Pál előszavával érteken forrást olvashatunk a kötet élén. R. A. Veszetik, egykori szovjet háborús híradós feljegyzései Makó és környékének felszabadításáról szolgáltatnak figyelemre méltó részleteket. Kanyó Ferenc Szeged felszabadításának vitatott kérdéseiről értekezik. Három problémakört vizsgál: a kimondottan katonai, harcászati kérdéseket, a város szovjet csapatoknak történő átadásának körülményeit és az antifasiszta ellenállás megítélésének máig ható gondjait. Pál József A katolikus egyház Szegeden az ország felszabadításának időszakában (1944 szeptember— 1945 április) címmel publikál érdekes dolgozatot. „Az egyházmegye irányítása ekkor egy szeles látókörű, demokratikus érzelmű, müveit egyházi férfiú, Hamvas Endre püspök kezében volt, aki Szegedre kerülése előtt is nagyon fontos tisztségeket töltött be az esztergomi érsek mellett, így nagy tekintélynek örvendett az egynazi hierarchiában" — olvashatjuk a tanulmányban. Ördögh Piroska tanulmányában — Szeged politikai életének egyes jellemzői 1941 és 1955 között — a politikai ós szakszervezeti élet fordulópontjait jelöli ki, majd a proletárdiktatúra kialakításának részleteit világítja meg. Fehér István társadalomtörténeti tanulmánnyal szerepel a kötetben: Társadalmi rétegződés és a népesség-struktúra változásának néhány tendenciája Szegeden 1945 és 1980 között. Fórizs Sándor A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése Csongrád megyében (1951—1961) cimü tanulmányában sok szempontot figyelembe véve elemzi, értékeli a tsz-moz.galom fejlődését. Klonkai László dolgozatában — Szervezeti változások Szeged város iparában 1960 és 1980 között — nyomon követi azokat az átalakításokat, melyek nyomán az. iparpolitikai célokhoz igazodó szerkezet kialakult. D. I. Mi? Hol? Mikor? 1987. JÚLIUS 7., KEDD — NÉVNAP: APOLLÓNIA A Nap kel 4 óra 54 perckor, ók nyugszik 2u óra 41 perrkor. A llold kel 17 óra 5 perekor, ós nyugszik I óra 4 perekor. VlZAl.LAS A Tisza vízállása Szegednél hétfon plusz 102 cm (apadó). HÁZASSÁG Hója Zoltán ós Szarka íren. Kispéter' Imre Ferenc es Kársai Klára. Borbély Jóuef és Barna Erzsébet. Konya Zoltán ós Kapitány Gabriella Magdolna. Kadvánszki Laszlo ós liohus Maria Magdolna. Najzer Alajos László ós dr. Gyanyi Ilona. Sopsils Gyula ós Ország Eva Andrea. Németh János ós Budai Gabriella Ágnes. Horváth Kainly ós Szili Ágnes Maria. Oláh Gábor ós Vura Ildikó Teréz. Tari Tibor ós Gombos Marta Aranka. Fehérvári István és Rozsa Viktória. Koszo József és l'órnyc Magdolna. Nagy László Máté és Hodl Marianna F.rlka. Szendrcl Gábor és Varga Ágnes, Sebők Antal es Sehleslnger Beatrix. Miklós György es Kaposvari Magdolna. Kováes András es Gyiirfl Ibolya. Dobó József ós Vór Judit Eva. Rigó Zoltán, es Mukai Kínra. Csík János ós Koszo Mária Tünde. Kiss Sándor és Bálint Zsuzsanna Ildikó. Lakatos István es Farkas Rozália Maria. Deák János és Malkóes Irén Eva. Szálai István és Bubori Márta Erika. Rácz Lajos ós Busa Ildikó. Csanyi Imre Szilveszter es Csákány Marta. Gyorfi Tibor ós Tolnai Tímea. Habos Ferene es Elek Vilma házasságot kötöttek. SZELETES Mnrancstk Györgynek ós otollKovaes Eva Zsuzsannának Csilla Anna. Farkas Istvánnak es l'igniezki Irmanak Csaba. Rohonka Tibor Zsoltnak es Haez Családi események Erikának Zsanett Erika. Rogoz Györgynek ós Meszlenyi Eva Katalinnak Petra Eva. dr. Gajdos Géza Attilának es dr. Minker Editnek Máté Adum. Szekely Istvannak es Kormányos Eva Katalinnak Tamás Miklós. Ilódls Istvánnak es Szabó Eva Margitnak István Máté. Gaudi Albertnek ós szénást Julíannanak Renáta, Suli Jatiosnak . es lldvarl Etelkának Hlla. Nagy Gergelynek és Dímovies Erzsébetnek Gergely. Vilim Andrasnuk és Rózsa Mária Erzsébetnek András. Tóth Istvánnak és Csűri Ilona Aninának Nora Anna. Weisz Gyórgynek és Kiss Marlanak Tamás Ágoston. Major Altllanak és Hopka Évának Levente. Bagl Janosnak és Henda Judit Marianak János. Muhi Mihálynak és Szénasi Magdolnának Daniéi, Goda József Lászlónak ós Nagy-Apati Angelonak Georgina. Kis Gábornak és Bíró Maria Magdolnának Balázs. Halász Janosnak és Vér Juliannának Bettina Eva. Dudás Sándor Janosnak es Wolf Erikának Zsolt. Kiss Gabornak és Fekete Erikának F.dina. Suhajda Sándor Lászlónak es Németh Er>kanak Tibor, Goda Zoltánnak es Csanádi Piroskának Zsolt. dr. I'ukanszki Bela Istvannak es l'erlly-KIrály Katalinnak Anna. Nanási Gabornak és Martonosi Katalinnak Tamás Gábor. Koszta Józsefnek és Hamar Zita Helgának Péter Pál. Csányi Sándor Bélának és Janesik Klarának Eszter, dr. Varga Gabornak és dr. Horváth Györgyinek Levente, dr. Varga Gábornak és dr. Horváth Györgyinek Szabolcs. Dávid Istvannak es Bercsényi Annának Edina Petra. Kirt Szilveszternek es Csoli Magdolnának Tímea. Mócz Péternek és Rácz Erikának Péter. Sebók Istvánnak cs Szél Arankának Brigitta. Rácz Bálintnak és Tóth Ilonának Ilona. Gyuris János Antalnak és Balogh Marianak János. Váray Károlyinak és Villám Anikónak Nikolett. Hagöczky Károly Sándornak és Molnár Marianak Judit Mónika. Báli Jánosnak és Borka Maria Erlkanak Eduna. Kokovay János Ferencnek és dr. Adamlezy Ágnes Ilonának János Dezső. Kiss Tibor Mihálynak és Bori Máriának Szabolcs. Czlfra Gyula Zoltánnak és Engl Magdolnának Dániel. Kónya Szilveszternek es Romvári Magdolna Juditnak Péter. Balog Ferene Istvannak es Nagy Erzsébetnek Gyiiingyi nevű gyermeke szuletelt. HALÁLOZÁS Szirányi Lajosné Sziarzsak Margit, Kiss Andrasné Kasza Erzsébet, Kolompár Karoly, Baki Sándor Szenasi Islvanne Szűcs Julianna. Bokor Mihályné Jámbor Ida Erzsébet. Tóth Istvánné Nagy Ágnes Maria. Erdei Emil, Lévai Anna. Raez Péter Mihály, Bakonyi Józsefné Hafner Ida, Karsai Ignác Gergely. Erdélyi István. Miklós Pál, Révész Jánosné Karolyi Piroska, Kálmán György né Maróti Anna. Gémes Pálné Baesa Ilona. Kasa Ferene, Hód) Lídia Erzsébet, Vass János. Sörös Ferenc György. Miklós Fcrenené Miklós Jusztina. dr. Csordás József Istvánné dr. Gulácsi Zsuzsanna. Balázs Illéseié Koesó Matild Maria. Balogh Petemé Bodnár Erzsébet Ilona. Zákány Lajosné Szél Júlia, Erdei Józsefné Makra Rozália. Dobi Lászlóne Maráz Erzsébet. Simon Józsefné Mag Veronika, Farkas Józsefné Baksa Lídia. Oltványi József, Gulyás András. Molnár Antal. Barbes Katalin Maria. Fülöp Julianna. Búzás Lajos. VItályos Gaborné Nagy Ilona. Bognár Palné Reieher Agosla, l'erecz József. Vadas György. Cserei Katalin, Kispóter Imrené Masa Hozalia, Könyves Petrt Gézáné Boldizsár Ilona. Bala Szllveszterpe Papp Etelka. Balázs József, Lazur Imre. Szekeres József. Veres Istvánné Papp Ilona. Csorba Lajos. I'aragi Sándor Józsefné Osztle Maria. Puskás Janosne Sólya Rii/alia. Kadar Sándor, Srhrcier Vilmosnc .Injait Ilona, Selinudt Janosne Koniocsi Maiin, llalki István Marosi Janosne Posztos Juliánná meghatlak SZÁZ ÉVE született MaiV- Chagall (I8R7— 1985) orosz születésű franela festőművész. századuink kiemelkedő jelentőségű művésze. HETVENÖT ÉVES Vámos György (sz. 1912) Kossulh-diins mérnök, a Könnyűipari Műszaki Főiskola tannra, egy időben főigazgatója. HETVENÉVES Szilbereky Jenő (sz. 1917), a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Szegeden született régi patrícius családból (Szllber). itt vegezte a jogot, volt miniszterhelyettes es államtitkár Is. Számos szakkönyvel irt. az állam- és jogtudomány doktora, a polgári jog és a polgári eljárási jog kutatója. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 19 órakor: Mad Max (színes ausztrál film. V. helyár!), fel 4 és R órakor: A zsaru szava (színes, m. b. francia krimi. IV. helyár!), háromnegyed fi órakor: Szépleányok (színes magyar film. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: A 222-os járat (színes szovjet kalandfilm), negyed fi és fél 8 órakor: A zsaru szava (színes, m. b. francia krimi. IV. helyár!). Szabadság: fél 4. háromnegyed fi és 8 orakor: Mad Max (színes ausztrál film. V. helyár!). Filmtéka: fél fi és fél 8 órakor: Monlmcgro (szmes svéd film. Csak 18 even felülieknek!). Kiskörössy halászcsárda: (vldcomozi). délután 4 cs este 8 orakor: Éjszakai játékok (színes francia film). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 19 órakor: A tuareg bossznja (színes olasz, kalandfilm. IV. helyár!). Kert: filmszínház: e&te 9 órakor: Pat Garrelt és Billy, a kölyök (színes amerikai wesiernfilm. IV. helyár!). Éva presszó: csle 8 órakor: Jégkcblok (színes francia bunügyl film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi tel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi Ugyeletet • II, kórház tart. A balesetet szenvedett gyermekeket a kórház baleseti sebészeti osztályain, az. egyéb sebészeti betegeket a Sebeszelj Klinikán látják cl. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felmőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 29. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig a Fül-Orr-Gégekllnika tartja. Szeged. Lenin krt. 111. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel t 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel T Óráig. Telefon: 11-009. IFJCSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. Tévé BUDAPEST 1. 9.99: Tv-torna 9.95: A bolha — rajzfilm 9.45: utazz velünk! — 2. — (ism.) 19.20: Idöra — (ism.) 10.49: Delta — (ism.) 11.05: Mozgató 11.15: Képújság 16.45: ltirek 16.50: Három nap tv-műsora 16.55: Tizen Túliak Társasága 17.35: Kalendárium 1987 18.25: Képújság 18.40: Mini Stúdió '87 18.45: 89 nap alatt a Föld körül Wllly Foggal — 14. 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: Második lehetőség — angol tv-fllmsorozat — 3. 20.55: Sludió "87 21.55: A szabadságnak ára van — dok.-fllm 22.30: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.10: Képújság 17.15: Nukleáris forradalom — 2. — (ism.) lR.nn: Dél-alföld) magazin 19.un: Kalandozás J( növényvilágban — 2. — (ism.) 19.25: Tv-torna 19.30: Angol nyelvlecke 20.00: Mulató 29.55: llirado 2 21.10: Nehéz, évek — NDK bümügyi lv-fllmsorozat — 1. 22.15: Képújság BELGRAD 1. 16.55: Jugoszlávia— Szovjetunió labdarúgómérkőzés 18.45: Vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.05: Jákob üveges fiai és lányai — tv-íilmsorozat 21.10: Belpolitika 22.10: Híradó 22.30: Müsorráadás 24.00: Hírek BELGRAD 2. 17.30: Tv-film 19.30: Universiade 20.00: Jugoszláv kórusünnepségek, 1986 20.50: Népzene 21.40: Muppet show 22.(15: Ismeretterjesztő műsor 22 35: Sport ÚJVIDÉK 16.3.5: iltrado szerbhorvátul 16.55: Jugoszlávia— Szovjetunió labdarúgómérkőzés 18.45: Dok.-műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: Jákob üveges fiai cs lányai — tv-film 2l.no: ünnepi műsor ruszinul 21.30: lliradó szerbhorvátul 21.50: Zenés műsor £3 Rádió KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: A kőfejtő — zenés történet gyerekeknek 10.05: Kapesoljuk a győri körzeti szerkesztőséget 10.25: Éneklő ifjúság 10.41: Népdalok, néptáncok 11.29: Egy hírhedett kalandor a XVII. szazadból — Jókai Mór regénye 12.30: Ki nyer ma? 12.45: F.gy hazában — világhírű előadóművészek felvételeiből 14.10: Magyarán szólva — Nyelvúrködés „— 14.25: Orvosi tanácsok 14 .30: Dzsessz.melód Iák 15.00: Elő világirodalom 15.20: Klasszikus operettekből 15.45: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel 16.03: A Nyllnikők postája 17.00: ..Ragyogás a lloltsávban" 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 19.15: Hctütcngcr 20.15: Beszélgetés Jclena Obrazcovával — (ism.) 21.fl: Csángó—magyar dalok 21.30: Építeszet és képzőművészet 22.20: Tíz, perc külpolitika 22.30: Bohár György szerzeményeiből 22.50: Vonzáskör — 6. 23.00: Leme/.muzcum 23.36: Prokofjcv: D-dúr hegedűverseny 0.10: Himnusz. 0.15: Éjfél ulán . . . PETŐFI 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz pere külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.00: Hirck németül, oroszul és angolul 12.10: Boy Orbison énekel 12.30: Ifj. Santa Ferenc népi zenekara Játszik 13.05: Popzene sztereóban L4.00: ..Egy színigazgató a 80-as évekből" 14.41: Világos nyit és e3-ről az e4-re lép 14.50: Forma—l híradó 15.05: A Viola-együttes felvételeiből 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Mint(a) film — (ism.) )8.30: Talpalavaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Hófehérke — A Grimm testvérek meséje 20.40: A ltallé Zenekar két Suppé-nyitányt játszik 20.50: Miről ir a Partéiét Júliusi száma? 21.05: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai — Thackeray regénye — 12. 21.26: Könnyűzene — mandolinon 21.35: Népdalkörök pódiuma 22.00: A politikus és a primadonna 23.20: Jó kis rock ma este 0.15: Éjfél után . .. A Csongrád Mogyel Zöldért eladásra felkínál 50 százalékos áron gépkocsi- és targoneapneumalikiisgépalkatrészeket, csapágyakat és egyéb műszaki cikkeket. Árusítás naponta: 7 órától 13 óráig a Szeged, Csungraüi sgt, 33, szám alatt.