Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-30 / 178. szám

4 C sütörtök, 1987. július 30. Amikor munka nemesít Kedves olvasóim közül tatán csak az ötvenen felüliek emlékeznek arra a szép mondásra, hogy „Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga." Most már magunknak dolgozunk. Amit teszünk, az egész társadalom számára hasznos. Aztán teltek az évek, es csendben hozzátettük a szép mondathoz: az sem baj, ha megfizetik. Ma meg már némi öniróniával mondjuk: a munkához úgy kell hozzáállni, hogy más is hozzáférjen. A munkához való szocialista viszonyban az elmúlt három évtized fő változása az, hogy míg korábbon felülről lefelé hangoztatott követelményeket foglalt magaban, most a dolgozóknak a munkával, munkakörülményekkel szembeni elvárásait, igényeit fogalmazza meg inkább. A korábbinál sokkal nagyobb mértékben húzódoznak az emberek az unalmas, a monoton, alkotó fantáziát nem igénylő munkától. Az egészségre ártalmas munkaterületekre még magas bérrel is nehéz embereket vonzani. Megnőtt az igény a munkahely rendje, tisztasága, szervezettsége iránt. Általánossá vált az a követelés, hogy jó legyen az üzemi légkör, becsüljék meg az egyszerű dolgozót; legyen szava a munkásnak a kollektívát érintő ügyekben; legyen a vállalat vezetése szocialista beállítottságú, tehát nyisson utat az egyén érvényesülésének, alkotói vágya kiteljesítésének, a munkahelyi demokráciának. A „munkához" való szocialista viszony helyett ma inkább a „munkáshoz" való szocialista viszony igénye kap nagyobb hangsúlyt. A munkához való, szocialista viszony magában foglal olyan értékeket, mint a közösség érdekeinek közvetlen szolgálata, szocialista köztulajdonosi funkciók ellátása a kollektíva által. Ilyen értéknek számít továbbá az egymás segítése, a kisközösségek névelöereje; a munkakörülmények alakításában való részvétel, tartalmas munkahelyi demokrácia; szervezett érdekképviselet és érdekvédelem; a munkakörülmények kulturáltsága és humanizáltsága; termelési, technológiai és munkarendi fegyelem; a munka szerinti bérezés valóban igazságos érvényesítése; az egyhangúság csökkentése, az alkotástartalom növelése stb. Azoknak, akiknek a munkájuk rutinjellegű, monoton, ahogy mondani szokás, „favágói", hiába mondják, hogy a munka nemesít; a munka alkotás; magunknak dolgozunk; miénk a gyár stb. A monoton, a lélek nélküli munka nem nemesit, nem alkotás. Egyetlen célja — bár ez is nagyon fontos — a pénzkereset, a megélhetés. A szocialista, humanista vonások elhanyagolása esetén a vállalat és a dolgozó között csak egyetlen élő kapcsolat van, mégpedig üzleti kapcsolat: a dolgozó munkát ad, a vállalat bért fizet; a nyereségrészesedés olyan pénz, amelyik valahol kialakul, valamelyik irodában kiszámítják és mindenkinek kifizetik — a jogszabály előírása szerint. Sem a pénzhez, sem a nyereségrészesedéshez, de legfőképpen a vállalati célok megvalósításához nem kapcsolódik vállalkozói vagy tulajdonosi érdektudat. Ha többet kapnak, örülnek, ha kevesebbet kapnak, bánkódnak. Legfeljebb a vezetőket dicsérik vagy 6zidják. A gazdasági munka sok tei ületen a munkaszervezésnek még ma is jellemzője a munkafolyamatok könnyen megtanulható kis műveletekre való felbontása, a műveletek legésszerűbb módszereinek kidolgozása, továbbá szervezéssel, ösztönzéssel, fegyelmezéssel a munkások folyamatos terhelése. Ez a munkaszervezés a munkások személyes döntési lehetőségeit, öntevékenységét kizárja Mindent úgy kell tenni, ahogyan azt a technológusok, munkaelemzők, munka- és üzemszervezok meghatározzák. A munkás a munkamódszerbe, a szervezésbe nem szólhat bele, nem rá tartozik. A munkának menni kell. Mindenki törődjön a saját dolgával, és akkor a dolgok rendben haladnak. Kiderült azonban, hogy szükség van csoportszellemre az együtt, egy helyen dolgozók között. A munkás szívesebben, nagyobb felelősséggel végzi munkáját, ha egy picit bevonják a rá vonatkozó döntések előkészítésébe, tehát nincs mereven elválasztva saját vezetőjétől, és annak tevékenységétől. Mind szélesebb körben engedik meg, hogy a munkacsoportok maguk állapítsák meg az elvégzendő munkák sorrendjét, a munkamódszereket, a belső munkamegosztást. Nagyon jótékonyan hat, ha a munkacsoporttal megtárgyalnak egy-egy kérdést a munkabizottsággal, a bérezéssel, á minőségi átvétellel kapcsolatban. A csoport — szocialista brigád, önelszámoló munkacsoport, vállalati gazdasági munkaközösség — a maga belső erőviszonyaival; magatartásszabályaival általában rá tudja szorítani az egyént a megfelelő viselkedésre, teljesítményre, érdekközösségi érzületre. A közösség érdekközösséggé is válik, amely alkalmas arra, hogy csoportérdekét a magasabb érdekekkel, és a tagok egyéni érdekeivel egyeztesse. Felelősséget vállal tagjaiért, a végzett munkáért. Alkalmas arra, hogy legtöbb esetben egy-egy tagjának szélsőséges, hibás tulajdonságait megváltoztassa. Az autonóm munkacsoportok növelik a dolgozók elégedettségét, önértékelését, önbecsülését; csökkentik a belső lelki feszültségeket, segítik feloldani a szorongást, az aggodalmat, megelőzik a depressziót, a reménytelenség, a visszavonulási vágy, az elszigeteltség érzéseit. A csoportos munkaszervezés enyhíti azokat a feszültségeket, amelyeket a munkák jellegének változása hoz napjainkban. A technikai fejlődés és a szerkezetváltás miatt a fizikai megterhelésről mind gyakrabban áthelyeződik a súly a szellemi terhelésre, majd ettől. a figyelmi-feleIősségi terhelésre. A dolgozók jelentós része idegileg érzékenyebb, a vele szemben alkalmazott hangnemre kényesebb; igényei a munkatársakkal és a vezetéssel való kapcsolat tekintetében igen magasak. A bonyolultabb, magasabb technikai szintű munkák révén is kifejlődik a munkásban egy olyan érzék, amellyel képes feladatát beilleszteni a gazdaságitevékenység-sorba, látja munkájának itt elfoglalt helyét technológiai és felelősségi vonatkozásban egyaránt. A felelősségérzet kifejleszti a problémaközösség, a szolidaritás érzetét a munkatársakkal, a vállalati vezetőkkel és az országos vezetéssel egyaránt. A műszaki színvonal emelkedése erősiti a dolgozók kombinációs készségét, a bonyolultabb öszszefüggések megértésére való hajlamot és képességet is. Ahogy nő a munkások kulturáltsága, ügy finomul kritikai érzékük is. Különösen az érettségizett szakmunkások részarányának növekedése hoz minőségi változást. Magukkal hozzák a középiskolából a sokoldalúbb érdeklődést, a tanulási hajlamot, a színvonalasabb munka iránti igényt, sőt a gyenge, netán alkalmatlan főnökkel szembeni kíméletlen, kritikus magatartást. Nincs bennük tisztelet a gazdasági vezetés „hivatalos" álláspontja, a megalapozatlan utasítások iránt. Egy dolgot tisztelnek: a logikus érvelést és a rendet. Élesen megkülönböztetik az okos vezetőt a fafejütöl, az okos gépet a primitívtől, a racionális munkamenetet a szervezetlentől. A munka tehát csak akkor becsület és dicsőség dolga, ha a dolgozót megbecsülik, megfizetik. A munka csak akkor nemesit, ha a munkamüveleteket, a munkaszervezést is nemesitik. A munkához való viszony csak akkor lehet szocialista, ha ilyen jellegű a vállalat, á" gazdaságirányítás, a szabályozó rendszer. A szocialista erkölcs normái úgy válnak az egyéni értékrend szerves részévé, ha az embereket ésszerű, áttekinthető, humánus, igazságos körülmények közé tudjuk helyezni munkájukban és magánéletükben egyaránt. Pirityi Ottó Frissítők, harapnivalók Az Utasellátó Vállalat Forma—l-es autóverseny augusztusi, magyarországi futamára megkezdte a kiszolgáló sátrak felállítását és hozzáfogtak a pálya közelében levő raktárak feltöltéséhez is. Most még nem lehet tudni, hányan lesznek kíváncsiak a várhatóan nagy izgalmakat tartogató autóversenyre, de a vállalat úgy készül, hogy a három nap alatt akár 300—350 ezer néző igényeit is kielégíthesse. Több mint nyolcvan óriás-sátorban szolgálják ki a vendégeket, emellett — a tavalyinál jóval több — csaknem 350 mozgóárus viszj a frissítőket és a harapnivalókat a nézőtér legtávolabbi pontjaira is. Újdonság lesz, hogy nemcsak kosárral és az úgynevezett peronkocsival közlekednek a mozgóárusok, hanem hűtőtérrel ellátott Barkas kisteherautókkal is, amelyek segítségével az eddigieknél jóval szélesebb kínálatot nyújthatnak a hűtést igénylő élelmiszerekből. A látogatók kiszolgálását, a raktárak feltöltését több mint 1200-an végzik majd. Az Utasellátó Vállalat több mint húsz céggel kötött megállapodást a Forma—1en kínált mintegy százféle termék szállítására. Az áruforgalom nagyobbik részét — 65—7.0 százalékát — várhatóan az üdítőitalok teszik ki. Ennek megfelelően nagy készleteket szereztek be, s legalább 30-féle üditőt árusítanak majd automatákból, illetve eldobható csomagolással. • • Ötvenéves az öntözési törvény ötvenéves az Országos öntözési Hivatal, amelyet az Országgyűlés által jóváhagyott XX tc. megvalósítása hívott létre, 1937. július 29-én. Ezzel a tc-kel lehetővé vált a Tisza-völLgyi kísérleti öntöző rendszerek kialakítása. amivel egyidejűleg megkezdődött a Körösök és a Tisza csatornázásának kialakítása. Öntözés. Ezt a szép csengésű, dallamos szót az elmúlt fél évszázadban a mezögazdasági termelök jobbára megismerték. Ezt a plusz költséget jelentő eljárást van, amikor a gazda fölösleges kiadásnak tekinti, ha sem lehetősége, sem pénze nincs az öntözésre. Mindezek ellenére azt kell mondanunk. hogy mind a Duna— Tisza közén, mind Tiszántúlon az öntözés ma már jelentős mértékű. A tc. megalkotóit az alapelv vezényelte, hogy ha szükséges, a talaj megfelelő vízellátását mesterséges úton kell biztosítani. Korán kimondták, főként azokon a helyeken szükséges, ahol a természetes csapadék nem elégséges a kultúrnövények fejlődéséhez. Elsődlegesen szükséges a megfelelő menynyiségű víz. Termésfokozó hatása az egyes növények vízigényétói függően változik. Öntözéssel egyes növények termeshozama két- és háromszorosára növelhető. A rizs árasztásos művelésének gyakorlatát Somor jai Ferenc a harmincas évek végén dolgozta ki, és kimutatta a háromszoros hozamnövekedést. Az Országos Öntözési Hivatal élére 1937-ben Trummer Árpádot (1884—1961) nevezték ki, aki e kérdéscsoportnak korábban legjobb ismerője volt. A nagy vízügyi tudós, már a Földmüvelésügyi Minisztérium szolgálatában áLlott, amikor az öntözési hivatal élére kinevezték. Már miskolci évei alatt foglalkozott az öntözési problémák megoldásával, de ebben az állásban kedvelte meg igazán az öntözés problematikáját. Ö volt a vízügyi igazgatóságok első, sokat mozgó mérnöke. A felszabadulás után különböző vízügyi intézményekben dolgozott. Gyakorlati munkássága mellett, beható irodalmi tevékenységet fejtett ki. s ezeknek köszönhető, hogy a közélet is ráébredt az Alföld mostoha éghajlattani viszonyaira, ahol a belterjes gazdálkodás öntözés nélkül el sem képzelhető. Trummer Árpád szakirodalmi munkássága egyenes folytatója Sajó Elemér célkitűzéseinek, amelyeknek rendszerében Trummer egymás után jelentette meg tanulmányait az öntözés fontosságáról. Foglalkozott a szikesek javítási kérdéseivel és ezen a területen az öntözés külön jelentőségére korán felhivta a figyelmet. Szakvéleményeit szerteágazóan, az Alföld öntözése c. müvében fejtette kb Trummer Árpád elévülhetetlen érdeme, hogy az öntözési ügyek jelentőségét a gazdasági erőkkel, a kormánnyal időben megértette. (Mondhatnánk, éppen ezért születhetett meg az öntözési törvény ötven évvel ezelőtt.) A nagy műszaki alkotót, Trummer Árpádot. mint ° magyar öntözési ügyek élharcosát. az öntözés országos jelentőségének és kiterjesztésének megteremtőjét tartjuk számon a nagy vizimérnökeink sorában. Bátyai Jenő Mi? Hol? Mikor? 1987. JULIUS 30., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: JUDIT A Na krl 5 éra 10 perckor, és nyugszik 20 óra 23 perekor. A Hold krl 9 dra M porckor, és nyugszik 22 óra 17 prrrknr. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szrgédnét szérrián plusz 01 rm (áradó). SZÁZ ÉVE született Franyó Zoltán (1887— 1070) műfordító, publicista, szerkesztő, Ady és Juhász Gyula barátja. Költészetünket románul, németül tolmácsolta, es számos más nyelven szinte az egész világirodalmat. Mozik Vörós Csillag: délelőtt 10, délután rei 4. 3.4 6 es 8 orakor: Trükkös halál (színes, m. b. amerikai film. IV. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3. negyed 6 órakor: HMX banditák (s/.ines ausztrál film. II. helyári), fel 8 órakor: TrUkkös halál (színes, m. b. amerikai film. IV. helyár!). Szabadság: délután fél 4. háromnegyed 6 órakor: Vámpírok (színes kubai rajzfdm. II. helyár!). 8 orakor: Solyomasszony (színes, m. b. amerikai kalandfilm. III. helyár!). Kisknrössy Halászcsárda (vídeomozi): délután 4 és este 8 órakor: Speciális kezelés (színes francia film). Kiskíirussy Halászcsárda Kert: este 10 órakor: A sárkány közbelép (színes hongkongi kalandfilm. III. helyár!). Kertmozi: este 9 órakor: 48 óra (színes, amerikai krimi, V. helyár!). Filmtéka: délután fél 0 és fél 8 órakor: A lovakat lelövik ugye? (színes amerikai film. II. helyár!). Éva presszó: esle 9 órakor: Jöttem, lattam. lőttem (színes olasz wcsternfilm), ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős csctban! BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. Gyermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebészeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnűttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János Sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fel 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvost rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGESZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap rrggel 7 óráig az Ujszegcdl Gyermekkórház Szeged. Odesszai krt. 37. Telefon: 22-653. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 urától hétfő reggel 7 óráin: Szened, Zold Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hivhalú. 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 2. 20.n0: Dok.-film 20.53: A kék lámpás — angol Játékfilm 22.15: Híradó 3, 22.33: Müsorráadás 0.05: llirck BELGRÁD 2. 18 00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Daruvár 1987 20.45: Huszonnégy óra 20.55: Dok.-film 22.23: A kónyv élete ÚJVIDÉK 15.10: Híradó — magyarul 15.25: Gyerekeknek 15.45: Nyári délután 17.10: Híradó — szerbhorvátul 17.30: Gyerekeknek la oo: Újvidéki képeslapok 18.30: Az én időm, az én szerelmem 19.110: Információs magazin 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó — magyarul 20.00: Dok.-film 20.45: Belpolitika 21.45: Híradó — szerbhorvául Rádió 8 20: 8.30: 9.17 9.30 10.05 10.35 10.35 11.34 12.30 12.45 13.00 14.10 14.25 15.00 15.26 16.05 16,39: 17.oa: 17.38: 17.55: 18.30: 19.13: 19.25: 20.21: 20.43: 21.30: 22.30: 22.30: 22.43 23.00 o.io: 0.15 KOSSUTH Köznapi ügyeink Varázsos hangok — varuzsos dallamok Szamárságok Straub F. Brúnóval beszélgetés — (ism.) Kot keréken Magyarorszugon — (ism ) I-abirintus (Ism.) Népdalok, néptáncok Magyar hölgyek levelet KI nyer ma? Intermikrolon Zenekari íjnuzstka Schöpllln Aladar: Gárdonyi Géza — (ism.) Zenei Tükör Homlok loves — Szakonyi Károly hangjatéka Nóták Madame Curie — Eve Curie regénye — 7. Versek gyerekeknek szép íz Is! Filmzene Kritikusok fóruma Esti Magazin Lotlósorsolás! Szép Ernő színháza — Május llelge Roswaenge operaáriakat énekel Tévedni — „zenei" dolog? KI volt Szemere Untalan ? Tíz pere külpolitika Szervánszky Endre: Névnap n cserénynél - pásztorjelenet Ösztöndíjjal Indláhnn A rádió lemuzalbuma Himnusz EJ fél után .. T - , leve 9.00 9.05: 9 15 9.35: 10.00: 10.35: 11.05: 12.05: 17.10: 17.15: 17.25: 18 00: 18.25: 18.40: 19.05: 19.15: 19.30: 20.05: 20.35: 20.40 21.25: 22.35: BUDAPEST 1. T\>-torna Telcdoktor A visszatérés — rajzfilm Szinte hihetetlen — — rajzfilm — (ism.) Katica — 4, — (Ism.) Perpetuum mobile — (ism.) Kétszer kettő gyakran öt — (ism.) Stúdió '87 — (ism.) Képújság Hírek Láthatóság, biztonság Kóvidftlmarchivum Telesport Képújság Tom és Jerry show — 6. Esti mese Lottósorsolás Híradó Szomszédok A hét műtárgya Hirháttér Szökés — amerikai tv-fitm Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.20: Képújság 17.25: Szomszéduk — (Ism.) 17.55: Tv-torna 18.00; Pannon Krónika 10.00: Glaeomo Puccini: Triptichon — három egyfelvonásos opera 21.45: Híradó 2. BELGRÁD 1. 17.10: lliradu 1. 17.30: Marko barátnői — tvfilmsorozat — (Ism.) 18.00: Ismeretterjesztő film ,_„ 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő • awihjáálsaiOWififek' PETŐFI 8.03: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara Játszik 8 20: A Szabó család . . . 8.50: Tiz pere külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.00: llirek nemelül, oroszul es angolul 12.10: Fuvósindulók 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Énekeltem én: Végh Menyhértné 12.47: Gyimesi muzsika 13.05: NosztalRianullám 14 00: színházi kívánságműsor 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: Opcraslágerek — (ism ) 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 16,00: Slágereim loitónctc — (ism.) 17.10: Bobby McFcrriH énekel 17.30: Radióexprcssz 78.30: Slágerlista 39.05: Opereltkedvctőknek 28.90: Kerted! — Hallgathatod! 20.15: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada — Mennyei riport — (Ism.) 22.45: Joan Baez énekel 23.20: Rockpanoráma 0.15: Éjfél után. BARTÓK • 12: A Borogyin vonósnégyes hangversenye 9.42: Barokk operarészJetek Köztien • 11.21: Pillanatkép 12.20: Kamarazene 13.05: Magyarán szólva.. — (ism.) 13.20: Valtozatok a francia forradalomhoz — 1. — (ism.) 14 10: Operarészletek 15.00: Pophullain 16.00: Zenekari muzsika 17.10: Takács Tamara énekel 17.40: liaógszerszólok Kb 18.10: Ciovanni GabrjellmotetUk 19 ]0: In limba materna — román nyelvű nemzetiségj músor 19 05 : Kadlohang versenyekről 19.35: Kct üalettszvit 20.20: Kilátó — (ism.) 21.05: Magyarok a világ zenei életében 22.10: HeJlini operáiból . 22.50- Napjaink zenéje ! L. . .