Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-30 / 178. szám
4 C sütörtök, 1987. július 30. szegedi ünnepi hetek A mSvelődcselmélcti nyári egyetem előadásai a Szegedi Biológiai Központban. A harmadik szegedi táblakép-fcstcszeti biennálé a Képtárban és az Ifjúsági Házban, augusztus 20-ig. Wiebcr Mariann jelmeztervező művész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20ig. Papp György grafikusművész tűzzománcai a Paletta Galériában, augusztus 20-ig. Gubcsi Attila festőművész kiállítása az ifjúsági házban, augusztus 31ig. Pannonhalmi Zsuzsanna kerámiái a Képcsarnok Gulácsy-termében. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Csongrád megyei parasztbútorok cs népviseletek; Lucsképgyűjtemény; Móra-emlékszoba; A Fekete-házban: Vihart aratva — Csongrád megye munkásságának élete és harcai 1867—1945; Buday György élete és munkássága; Magyar katonai egyenruhák; a Vármúzeumban: Szeged múltja, jelene, jövője; a Kass Galériában: Bélyegek, bélyegtervek, miniés maxikönyvek Kass János műhelyéből. Nemzeti Történeti Emlékpark (Ópusztaszer). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Tápc). Kenderfonó gyártörténeti kiállítás (Rigó utca 5—7.). Paprikamúzeum (Szentmihálytclek). Kaludi Kaludov, a bolgár herceg yy A közönségnek játszunk / operát" Békés András a Rigolettóról és főrendezői feladatairól A sorozat folytatódik; az operabarátok tavaly várakozással vegyes szkepszissel sóhajtottak: Tosca — ezen a színpadon? S az idén megint: Rigoletto? Egy-két-három szereplős jelenetek sora ekkora térben? Békés András, az Operaház újonnan (szombaton!) kinevezett főrendezője nem az az ember, aki ne venné tekintetbe, hol, milyen helyszínre kell tervezni egy előadást. Ellenkezőleg. A mostani felkérés után — gondolkodási időt kért. Miért? — Tavaly, Tosca-ügyben is kértem. Felelőtlenség lenne úgy elvállalni egy munkát — bárhol, de ekkora közönséget befogadó színházban különösen —, hogy az ember ne tudja viszonylag pontosan és jó előre, mit akar csinálni. A „majd lesz valami-mentalitás," s aztán a dés-' mégis, az utóbbi évekgyakorlatban az „ahogy esik, ben mindenkit állásfoglalásúgy puffan"-megoldások Ta késztető, sokszor szélsőidegenek tőlem. Mondjuk, s®0es véleményeket provoha az Aidáról lenne szó, ter- kálá rendezéseiben egy mámészetesen egy percig sem sik műfaj, a mozgó kép világondolkodnék. De hát nem gának a hatásai, a filmszerű véletlenül maradt ki. eddig a megoldások fedezhetők fel. szabadtéri műsorból a Rí- A Toscában például eljátgoletto; számomra teljesen szatta, ami hagyományos egyértelmű volt, csakis ak- elöadasokban a kor vállalhatom, ha megta- mögött történik, a dolkodásom menete. Tapasztalataim szerint a közönség nem idegenkedik annyira az emlegetett filmszerű megoldásoktól, mint az elméleti emberek, az úgynevezett szakma. Mármost: a közönségnek játszunk operát, nemde? — Mostanában a korábbi soknál is többet dolgozik; az utolsó operaházi bemutató, a Boleyn Anna, a szentendrei Hamupipőke meg a Rigoletto sűrűn követik egymást, s az előbbi kettő — reméljük majd a harmadik is — a szakmát is föllelkesítette. Nem tart attól, hogy operaházi főrendezőként, akárhogy nézzük, egy nagy intézményrendszer egyik vezetőjeként, „hivatalosaként", el kell vonnia energiákat — a művészettől? — Nem felhőtlen a helyzet, mert kétségtelenül sok, eszmei, 'szemléletbeli váltóztatásigényen alapuló, gyakorlatias, szervező, már-már hivatalnoki munka is hárul arra a vezetői csoportra, amelynek most tagja lettem, és amely úgy látja, hogy az intézmény fundamentális változtatásokra szorul, mű-, . , , . ködési módját a kórhoz kell alakítani. Elment fölöttünk az idő; mint a magyar színházi intézményrendszer általában, az operaházi struktúra, működési mechanizmus is úgy maradt, ahogy az 50-es években, akkori célokra létrehozták— a világ peSevillai lálom a színpadra állítás"le- színpada már a nyitány alatt hetséges, megfelelő módját. is éli, Szentendrén az idei — Elárulja, hogyan gon- Hamupipőkével, tavaly a dolkodotf Donizetti-„Bájitallal" ugyan- Adott a csodálatos dal- ez volt a helyzet • • • lamvilág, az emberi érzel- — A Rigoletto mostani meket szinte teljes skálán színházának képzeletbeli dig megváltozott közben. A és mélységben megragadó, függönye is előbb felmegy, korhoz igazított múködésnagy erejű romantikus-na- mint a hagyományos előadá- mód természetszerűen a turalista mű. Szigorúan kö- sokon. Az első harminc- színház művészi arculatát is tött helyszínekkel: olasz re- negyven taktus megragadó formálja majd, és úgy gonneszánsz hercegi udvar, ro- hatása alól nem tudtam ki- dolom, mindenképpen a samantikus kert, kocsma, vá- vonni magam; benne van a ját munkámban is jelentkezrosszéli kunyhó... Ezeket a mű. Ez a zene: a nyomasztó nie kell ennek a másságnak, színpadon vagy megfestik, végzet, a gyász, a sorsszerű- méghozzá példaszerűen. Rövagy megépítik. El lehet ség. Egyszeriben a görög viden így tudom összefoglalképzelni ma a Dóm téren sorsdrámákra gondoltam. S ni, hogyan szeretnék dolfestett. naturalista kulisszá- egy csapásra formai gondok gozni ezután. Domingo vezényli kat? Nem. Ha megépítjük, is megoldódtak. Sok színpa meghatározzuk a teret, ahol don, de — bármilyen külöúgy, és csakis annyi ember nos — elsősorban a szegedi közlekedhet, ahogy és szabadtérin tapasztaltam amennyi meg van írva. A már, hogy a legnagyobb eretág térben — jelenetenként jű színházi pillanatok akkor kettő-három. Elvesznek, ez születnek, amikor egyetlen nyilvánvaló. Tehát valamit ember képes a személyes föltétlenül ki kell találni, bűvkörébe vonni a nézőket. Nehéz pontosan részletezni Mégis, általában a dimenziegy ilyenfajta gondolkodás ók tágításának lehetőségeimenetét. hiszen az ember- ről gondolkodunk, amikor ide ben sokféle hatás működik tervezünk. Fordítva kellene, egy időben. Nem az volt a jutott eszembe, és a görög cél, hogy valamiféle erósza- körszínpad a kezemre játkos megoldással idevalóként szőtt, hiszen ez a forma egy sikerüljön tálalni ezt a na- középponti helyre koncentgyon énekescentrikus operát, rálja a főszereplőket s a néde azért kevéssé vonzott vol- zői figyelmet. Ráadásul mód na egy kőszínházi rendezés, nyílik az eredetileg mindmint az egyértelműen ke- összesen kétszer színre lépő mény leckét kínáló szabad- kórus szinte állandó szeretéri. Elsősorban az izgatott, peltetésére, a görög minta milyen a színház, amelyben szerint, ahol a kórus azon a Rigoletto a mai embert túl, hogy megéli a drámát, szólítja meg. részese, egyszersmind szem— Természetesen ez csak lélője, kommentátora is. részben lehet formai kér- körülbelül ilyen volt a gonSulyok Erzsébet Minden idők legnépszerűbb operaáriáinak egyike, a La donna e mobile, egyelőre -kissé furcsán szól. Az énekes annak rendje és módja szerint nekikezd, vocéja cseng js szépen, aztán a magasabb hangok közeledtekor egy oktávval lejjebb vált: markíroz. Teheti, hiszen még csak próbán vagyunk,, az igazi „dobási" péntekre, a bemutatóra tartogatja. A bolgár tenorista, Kaludi Kaludov több mint százszor énekelte már a mantuaí herceg szólamát. Verdi-énekesnek számít elsősorban, összesen nyolc műve, köztük az Othallo, Don Carlos, Ernani, Requiem 6zerepel repertoárján. Germont Alfréddal debütált, 1978-ban, s rögtön a következő, azóta egyik legsikeresebb feladata a herceg. Pályáján immáron a nyolcadik Rigoletto-változat Békés Andrásé; a görög sorstragédia-szerű beállítással, úgy tűnt, -már érkezésenapján megbarátkozott, korszerűnek, a mai nézőhöz közelebb állónak tartja a megszokottnál. A szegediek egyébként Gregor Józseftől hallottak Kaludovról, együtt léptek fel tavaly Houstonban Nikolai Gyaurov oldalán. ' i— Gyakran vendégszerepel? — Meglehetősen. Az elmúlt szezonban negyven előadásom volt, ebből mindössze három Bulgáriában. A bécsi Staatsoperben tizenöt, a többi Franciaországban, Amerikában, az NSZK-ban. Jelenleg 25 darabból áll a repertoárom, Verdi művein kívül Bizet-, Róssini- és Puccini-, két bolgár, s egy sor orosz operából. — Magyarországot elkerülte eddia... — Jártam már itt, csak akkor még senki 6em ismert. Egy éve voltam a Szófiai Opera tagja, s olasz kvartetteket adtunk itt elő. — Nyáron is zsúfolt a programja? — Elő6zör is, daj bozse, adja isten, hogy ez a szegedi előadás sikerüljön. Utána Varsóba utazom feleségemhez és két gyermekemhez, majd Magyarországon át haza. Szófiában Beethoven IX. szimfóniájának felvételén közreműködöm — és már kezdődik is az új szezon: három fellépés Olaszországban, újabb három Hamburgban, Düsseldorfban, Varsóban, majd otthon Boito Mefistof eléje vár. Decemberben pedig különleges program: Macduff leszek a Macbethben, melyet Placido Domingo vezényel. — Mit szól a szabadtéri méreteihez? — Még sosem énekeltem ekkora színpadon. Igaz, fiatalabb koromban hegyek. közt gyakran daloltam magamnak, ott még tágasabb a tér. Egyébként a nyílt dolgokat szeretem, az egymás közötti kapcsolatokban is. Akkor nyugodt, derűs az ember, ha őszinte önmagával, ahogy a bolgár mondás tartja: ilyenkor őt segíti még a szél is. — őszintén: sikerül ehhez tartania maaát? — Természetesen nem. De a művészette] foglalkozó embernek tendenciózusan, végtelen melegséggel kell viseltetnie az emberek iránt, nyílt atmoszférát teremtve, akkor talán hisznek neki és elfogadják. — Erez-e különbséget az . otthoni és a vendégfellépás között? — Mindenképpen. Külföldön, idegen helyen nagyobb a felelősség, bizonyítani kell. Sajnos, Bulgáriában az a gyakorlat, hogy többnyire egyetlen színházhoz kötődnek a szólisták, akkor is megkapják a fizetésüket, ha gyengén teljesítenek. Így olyan rentabilitásra tehetnek szert, amit nem igazán érdemelnek. Szerintem a vendégszereplések feltétlenül emelik a színvonalat. Magam nem panaszkod hatom, nem volt soha problémám. — Ügy hallottam, néhány szót tud magyarul. — Pontosan negyvenet. Valahányszor külföldre utazom, megtanulok néhány kifejezést. — Akkor jó néhány nyelven beszélhet... — Talán csak arabul, japánul, törökül nem. — Nos, köszönöm a beszélgetést. — Várjon csak! Pillanat ... (s hibátlan magyarsággal folytatja): Nincs mit! Vaxju Erika Értékelték a demokratikus fórumokat HNF elnökségi ülés Tegnap délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége. Kulcsárné Kiss Piroska, a Szeged városi bizottság titkára számolt be a HNF közjogi munkájáról. E területen van talán legnagyobb jelentősége a lakóhelyi demokráciának. A népfront közjogi szerepkörének legeredményesebb megnyilvánulása a 2 évvel ezelőtti választások előkészítése és lebonyolítása volt. A korábbinál jóval összetettebb munkáról volt szó, minőségileg és tartalmilag is új feladatról. A választások lezajlásával természetesen nem szűnt meg a felelősségük: a képviselőkés tanácstagok munkáját a továbbiakban is figyelemmel kísérik, segítik. Példa erre a tanácstagok klubja, a „debütáló" tanácstagok felkészítése, a fogadóórák szerveSzeged-Gyula, szabadtéri Mint ismeretes, a gyulai várjátékok színhelyéül szolgáló vár rekonstrukciójára 20 forintos sorsjegyeket bocsátottak ki, értékes nyereményekkel. A Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóisága vállalta, hogy körülbelül 2 ezer jegyet árusít Szegeden, a Klauzál téri jegyirodában. Vámpírok Havannában Színes, szinkronizált egyéb lehetetlenségek lebí• kubai rajzfilm. Irta és rásának mámoros utóda szürendezte: Jüan Padrón. letik: a rajzfilmeknél, ha Fényképezte: Adalberto megfigyeljük, még WaltDisHernandez. Zene: Rem- ney klasszikus alkotásaiban bert Egües. is igazából mindig csak másodlagosak a még oly aranyos Midőn két hete megérke- karakteres figurák, ilyenzett Az ifjú Frankestein, olyan pofázmányok, fintorok nem hittem volna, hogy a — a parttalan lehetőségpavámpirológia időközben már rádé, a trükközön, a „mina rajzfilmuniverzumot is den elképzelhető és megvamegszállotta. Pedig így van: lósítható" jelszavának kulmielőtt még bármiféle ku- túsza hódit és uralkodik itt, bai rajzfilmet láthattunk örökkön-örökké, volna, most mindjárt itt van Ha meg egyenesen vámbelőle egy vérszívó változat, pír-torzsalkodásról van szó, A maga módján egészen legenyhébb kifejezés, hogy helyre kis mozidarabka. szabad a vásár: a kísértetiA rajzfilmek hatásmecha- esen amerikai gengszterfilmnizmusa, bármelyik 10—12 parádénak tűnő sztorit nééves honfitársunk megerő- mi karibj erotika és délies sítheti, elsősorban arra a temperamentum színezi, s távolról sem olcsó erófeszí- az sem zavaró túlságosan, tés-érvényesülésre épül, hogy hogy a napfényt köztudoilegyen ez egyszer a világon másúan el nem viselő vámminden lehetseges. A fan- pírok nappali életét biztosítasztikum és a kiszámítha- tani képes, persze a harc és tatlanság frigyéből a min- üldözés középpontjában álló, denféle fizikai-kémiai és Vampisöl nevű csodaszert én Ujfilro bizony következetesen vámpiszoknak hallottam. Arról nem is beszélve, hogy akad néhány tündérien élö, igen szellemes mellékfigura is, amelyek kifejezetten üdévé teszik ezt a sok szempontból elég fura, nekünk nem túl kidolgozottnak látszó rajztechnikával készült, néha didaktikusán politizálgatni akaró alkotás. Az egyik ilyen alak kimondottan kedvencünkké lehet: királyok királya dülöngél oda e dicső megszólítással mindenkihez, nem dobnál meg egy cigivel? Többnyire ugyan nem dobják meg szegény jámbor lejmolót („nem vagy túl jó fickó", mondja ilyenkor), viszont a végén üzletileg szépen beépül a föllendülő. mert végül persze nappali létre mégiscsak alkalmassá tett vámpír-aranyéletbe. Így kell ezt csinálni, kérem. Domonkos László A népfront keretében lakossági fórumokon vitathatjuk meg a fontosabb társadalom- és várospolitikai kérdéseket- A demokrácia jelentős fórumai ezek, feltéve, hogy megfelelő szervezőmozgositó munka előzi meg. A lakosság jelentős része — egyébként megmagyarázható okokból — szívesen távol marad az ilyen vitáktól.. Legnagyobb érdeklődést mindig a közvetlen környezetüket, közvetlen sorsukat érintő kérdések iránt tanúsítanak az állampolgárok. összességében úgy értékelték, hogy a lakóhelyi demokrácia fórumai kiszélesedtek, működésűk tartalmasabbá vált, s ennek megfelelően erősödött a népfront véleményező, javaslattevő szerepe. Az indiai nagyköve? Szegeden Tegnap délelőtt rövid szegedi látogatásra érkezett Satinder Kumar Lambah, India magyarországi nagykövete. A vendéget először Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Rövid megbeszélésükön a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről beszéltek, s a nagykövet élénken érdeklődött megyénk adottságairól, külkapcsolatairól. Ezután Statinder Kumar Lambah a városi tanácson tett tisztelgő látogatást, ahol Pa pp Gyula tanácselnök tájékoztatta Szeged múltjáról, gazdasági, társadalmi és kulturális életéről. Miután kölcsönösen kifejezték reményüket az indiai—magyar kapcsolatok fejlesztésérőd. a nagykövet városnézésre indult. Ennek során megtekintette az indiai—magyar közös üzemeltetésben lévő Széchenyi téri bőrbutikot is. Az indiai nagykővet a délutáni órákban visszautazott Budapestre. t