Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-28 / 176. szám

4 Szombat, 1987. július 25. Nem értem Ezzel indította beszélgeté­sét egyik vitapartnerem, akivel gyakorta hányjuk­vetjiik meg a világ sorát, főleg periig a gazdaság és politika eseményeit. Nos, amit nem értett az nem más, mint a Közgazdasági Szem­le júniusi számában, közzé­tett „Fordulat és reform" cimú dolgozat és az azzal kapcsolatos állásfoglalás az MSZMP KII Közgazdasági Munkabizottsága részéről. Ebből és a munkabizottság néhány tagjának hozzászó­lásából szerinte az tűnt ki: a pártnak nincs konkrét programja a kibontakozásra. A kérdésre világos és egy­értelmű választ adott a KB július 2-i ülésén elfogadott határozat: igenis van prog­ram! Méghozzá nem is akár­milyen, amint az a közle­ményből és az azt követö publikációkból máris kide­rült. Nem árt azonban en­nek kapcsán arról szót ej­teni, milyen és főleg miért tűnik lassúnak a tudomány és politika közötti kapcso­lat. Mindenekelőtt essen szó arról, hogy ez a kapcsolati soha a történelem során nem volt problémamentes. A tu­dományos önállóság és sza­badság nyilvánvaló minden valamelyest demokratikus társadalomban. Ez a mi marxista tudományunkra is vonatkozik, abból kiindulva, miszerint a tudományt nem lehet alávetni a napi poli­tikának, amint ez az utób­bi hetven év során itt-ott megtörtént, nem kis kárt okozva a fejlődés egyenle­tességében. Létezik azonban politikai felelősség, különö­sen, ha ez a széles néposz­tályok iránti elkötelezettsé­gen alapul. Van némi arit­mikus mozgás a társadalmi igények és a tudományos haladás tekintetében is. Ezek kellő mérlegelése és a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása: ki­zárólagos politikai feladat és felelősség. Tegyük azon­nal azt is hozzá, hogy nem­csak a szocialista társadal­makban. A ma emberének az az érzése, hogy azért a politikai késztetés üteme elmarad a kívánatostól, olybá világos, hogy ez a felismerés a ko­rábbi, de a mostani határo­zatban hangsúlyosan szere­pel is- Itt elsősorban a sa­ját lehetőségektől való el­maradásról van szó és ko­molytalan minden olyan összehasonlítás, mely a lég­fejlettebb ipari országok di­namikáját kéri számon. A szándék szempontjából töb­bet jelent, ha ezt a problé­mát a szocialista táboron belül vesszük górcső alá. Itt már nem lehet nemzetközi szintű elmaradásról beszél­ni, sokkal inkább egyfajta „bevárási" tényezőröl kell szólni. A nemzeti sajátossá­gok, az eltérő adottságok és más tényezők eredménye, hogy az átalakítás, a reform igénye eltérő időszakban je­lentkezett. Nálunk a közis­mert nyitottságunk és a vi­lággazdasági átalakulás na­gyobb hatása miatt majd húsz évvel előbb. Ezt a poli­tika nem tudja ledolgozni. Vannak erre példák más po­litikai csoportosulásban is. Gondoljuk meg, hogy az Eu­rópai Közös Piac milyen gondokkal néz szembe pl. a mezőgazdasági közös politi­ka egyeztetésében, de még számos más kérdésben is. Ilyen értelemben a KGST létező szervezet a maga sa­játos gondjaival, problémái­val. A tudomány dolga, hogy teljes szellemiségével dol­gozzék a különféle területe­in és ajánljon gyakorlatilag használható módszereket. Ez a természettudományok te­rületén nagyobb problémá­kat nem vet fel, hacsak a bevezetés, az alkalmazás nehézségeit, gazdasági előfel­tételeit nem nézzük. A tár­sadalomtudományok, így a közgazdaságtudomány terü­leten azonban megnő a szub­jektív elemek hatása. Ez az oka annak a vélekedésnek, hogy mintha a politika „le­szakadna" a tudományos megállapítások, eredmények alkalmazásában. A társada­lom azonban nem laborató­rium, a kísérletezésnek meg­vannak a maga korlátai. Ennek megítélésé másként esik latba a politikai fele­lősség miatt. Erre is talá­lunk példát a világban bő­ségesen. A világhírű Milton Friedman amerikai, Nobel­díjas közgazdász a Die Weltnek adott interjújában (1987. április 13.) jelzi a ri­porter firtató kérdésére, hogy hazájában kevésbé ve­szik figyelembe tanácsait, mint más (pl. Japán. NSZK) országokban. Nyilvánvalóan nem a szándék hiányzik az USA illetékesei részéről, ha­nem másutt jobbak a felté­telek a Milton-féle monetá­ris elgondolások számára. Ebből is látható, miszerint a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása nem könnyű, kivált a mai kor­ban. amikor a nemzetközi munkamegosztás soha nem látott méretűvé vált. Nyil­vánvalóak a gyors és jelen­tós kölcsönhatások. Ha pusztán a tudományos értekezések alapján ítélnők meg a helyzetet, méltán le­hetnénk türelmetlenek is. Az acták, folyóiratok és könyvek oldalain az elméle­tek élik a maguk szuverén életüket abban az optimális közegben, melyet a tudós feltételez. Az élet azonban más. Vannak vélekedések, és tetszetős példák alapján, hogy elég pusztán a teljesít­ményt növelni. Mások, és ez látszik a reálisabbnak, de a hosszabb útnak js egyszers­mind, új szocialista gazdasá­gi modell kidolgozását tart­ják elengedhetetlennek. Az sem vitás, hogy a realizálás szempontjából óriási jelen­tősége van a szocialista nemzetközi integráció (KGST) korszerűsítésének, ami előre látható, nem lesz egyszerű folyamat. De lát­juk, a hazai viszonylag gyors lépések, pl. váltó, köt­vény, részvény és a csőd, al­kalmazási feltételeit köny­nvebb volt megteremteni, mint széleskörű bevezetését. Innen nézve pedig fontos tu­domásul venni, hogy nem módszertani, jelesül a kapi­talista módszerek másolásá­ról van szó! A korszerű szo­cialista gazdasági modell a közös árutermelés alapok miatt, sok látszólag hasonló vagy netán azonos módszer­tani megoldást fog alkal­mazni. De lényegét tekintve, miután nem lehet szó kon­vergenciáról ezek a módsze­rek szocialista tartalmúak és indíttatásúak. Nem könnyű, söt történelmi kihívás ez! Idő kell hozzá és minden si­etség csak bonyolíthatja a helyzetet. Ennek nez elébe az MSZMP KB július 2-i ál­lásfoglalása. Marosi János Uj víztározók A rendkivüli aszály leg­jobban a Duna—Tisza közi nomokvidéket sújtja, ahol a talaj szinte sivatagi forró­ságú. Ezerv a vidéken' — a folyók távolsága miatt — nincs kiépített öntözőháló­zat, ezért a gazdaságok a természetes és a mestersé­ges víztározókat csapolják meg. Az idén némileg bővültek az öntözés lehetőségei új víztározók üzembe helyezé­sével. A csengelei Aranyho­mok téesz határában mély­fekvésű, szikes területen, 55 ezer köbméter föld kiterme­lésével, két hektáros tavat létesítettek, élve az állami támogatás lehetőségével. Artézi kutat is fúrtak a tó „táplálására". A rúzsai Népszabadság té­esznek már korábban is megvolt az úgynevezett ásott tava, amelynek össze­gyűjtött csapadékvizét jól hasznosítják. Az idén egy újabb, másfél hektáros tó készült el s vizével meg­kezdték a zöldségfélék ön­tözését. örömmel fogadták a horgászok is a tározót, be­telepítve ponttyal, harcsával és növényevő halakkal. Az ilyeni kis tározók al­kalmasak arra, hogy meg­határozott területen a gaz­daságok növelhessék a ter­melés biztonságát. A kiemelt vízmennyiség elegendő ah­hoz, hogy az aszályos idő­szakban életben tartsa a növényállományt a termé­szetes csapadék, a nagyon várt eső megérkezéséig. Szovjet orvos találmánya Csontok korrigálása Megnöveszthető-e a comb­csont? A kérdésre a trau­matológusok nemrég még egyértelmű nemmel vála­szoltak volna, ima .viszont már vállalkoznak rá a moszkvai központ trauma­tológiai és ortopédiai intézet orvosai. Egy új készülék segítségével, amelyet Alek­szandr üliszkunov sebész fejlesztett ki, a combcsont hét—tíz centiméterrel meg­'nceszabbí Iható anélkül, hogy eközben károsodna. Ráadásul a páciensek rnár 2—3 héttel a műtét után hazamehetnek, hosszú sétá­kat tehetnek, 6Öt úszhat­nak is. Milyen is voltaképpen a Bliszkunov-féle készülék? A combcsont felső végén keresztül 12 milliméter át­mérőjű nyelet vezetnek be a combcsont csatornájába, majd rögzítik ott. A csont meghosszabbítása végett azt a nyelet a gyógykezelés fo­lyamán egy speciális ki­lincsmű segítségével egyen­letesen meghúzzák, amely a? emelp elve alapján mű­ködik. Az emelő „karja" a csípőcsonthoz van rögzítve. Többszöri „meghúzás" után (a páciens ezt lábterpejz­téssel saját erőből végzi), a csont naponta 0,5—2 milli­métert, havonta két—négy centimétert növekszik. Az egész folyamat mechaniku­san, gyógyszerek alkalma­zása nélkül megy végbe. Ezzel még korántsem me­rültek ki a módszer lehető­ségei. A már meglevő konst­rukciókhoz hasonló készülé­keket fejlesztenek ki a 6e" rincferdülés gyógyítására, a kar és az alszár meghosz­szabbitására. A szakemberek véleménye szerint újabb készülékekkel meghosszab­bíthatók majd a növekedés­ben idő előtt megállt vagy az összeforradáskor megrif­vidült csontok, s korrigál­ható a született ficam, re­generálható a gyermekpa­ralízis során károsult izom­zat. HÁZASSÁG Forgó Balázs ós Lengyel Má­ria. Kormányos István es Justin Andrea, Liszkai Mihály ós Csiz­madia Gabriella Dóra. Bencslcs József ós Kocsis Ágnes Mária, Pusztay István ós Tot Gabriella, Sövény Tibor ós Deák Anikó Júlia. Siskovlts Lajos ós Acsal Julianna. Szemes Gábor ós Fo­gonyi Erzsébet. Dr. Kotroczó Béla János és Dr. Juhász Anna­mária. Nagy Zoltán ós Varsan­dan Zsuzsanna, Balla Gábor ós Gombos Etelka Szilvia. Ocskó Tibor Attila és Pigntczkt Ildi­kó Márta. Tapai János ós Siflis Terézia. Hódi Gábor ós Nagy Katalin. Gyenlzsc János ós sze­gedi Ildikó, llrbán Rezső es Un­gi Beáta Márta, Rác* Adolf La­jos es Horváth Eva Veronika, Kispál István ós Pintér Eva, llidvegt Sándor es Cserepes-Fé­su Viktória, Forgó Pal ós Simon Kornélul Anna. Széli Emo ós Szatió Márta. Hajdú József ós Szeli Anna Eva. Ovárl Gábor es Korponai Katalin. Király György és Mester Zsuzsanna Erzsébet. Nagy Károly és Molnár Judit házasságot kötöttek. SZTLLETES Tímár Józsefnek és Lengyel Editnek Dora. Dargó Jánosnak es Mucsi Teréznek Tamás Já­nos. Nemes Istvánnak es Katona Eva Máriának István Péter, llaj­Ttáes Tamás Csabának és Hor­váth Mariannának Dávid Ta­más. Danesl Györgynek és Giba Irénnek íren, dr. Toh-Szollos Andrásnak es dr. Vógh Évának András, Császár Sándornak és Urveska Zsuzsanna Etelkának Családi események F.dtt, Szilágyi Tiboldnak és Nagy Irénnek Csaba, Volford Józsefnek és Dicsó Zuzsanná­nak Zsolt. Nagy Lajos György­nek és F.gelo Gabriellának Ad­rienn, Palinkó Istvánnak es Hixhl Zsuzsannának Dora. Sza­bó Lászlónak és Bozso Erzsé­betnek Zoltán. Apáti Sándornak és Tiszai Tímea Margitnak Sándor, Varga Dezsőnek es Hegedűs Sára Valériának Ta­más. Juratovies Zoltánnak es Kopasz Emíliának Zoltán. Áb­rahám Iáénnek és Németi Iloná­nak Melinda Piroska. Plenter Lajos Andrásnak és Németh F.r­zsébet Rozáliának Anita. Teiszl Istvánnak es Ulkor Ilona Erzsé­betnek Gerda. Pataki Istvánnak ós eztnkóezt Editnek Atilla, Lip­pai Györgynek és Varga Ilona Zsuzsannának Péter György. Nemeth Zoltánnak és Tanacs Eva Katalinnak Viktória. SUII Lajosnak és Kauczkl Gyöngyi­nek Csaba. Pap Lajos Sándor­nak ós Harkai Katalin Evanak Lajos. Frank Józsefnek és Csézi Ilonának Tamas. Varga Imre Lászlónak es Kószo F.ditnek Edina. Kitti. Rácz Istvánnak es Kapronczai Ilonának Ágnes. Dá­vid Istvánnak es Jakucs Magdol­na Ilonának Magdolna Etelka. Szóipál Istvannak és Lengyel Klára Jolánnak Nikolett. Balogh Sándor Lászlónak es Bihari F.r­zsebetnek Zita. Petráes Péter­nek es Nagy Maria llonanak Gábor Erik. Miklós Ferencnek és Miklós Annának Tamás, Kis­péter Lászlónak és Bozai Ildikó­nak Roland. Bottyán Mihálynak és Gulyás Irénnek Ainikó, Ma­rosvólgyi Istvánnak és Bor­sos Máriának Aftlla. Gaj­don Pálnak és Balázs Lídiának Pal. Kiss Istvánnak és Almasi Gyöngyinek Gergely. Lajkö Im­rének es Werner Tündének Do­rottya, Farkas Laszlónak és Lajkó Évának Gábor, Balogh Lajosnak és Südi Juditnak Fan­ni. Lovász Sándor Róbertnek és Veres Edit Arankának Illés. Ma­kai Józsefnek és Uia Máriának Szabolcs. Popily Jánosnak es Dobó Marínnak Tímea, Kádár­Német Györgyinek es Tajthy Gyöngyinek Nikolett, Szabó Antalnak és Kormányos Piroska Mariának Bernadett. Kardos Kálmánnak és Kéri Katalinnak Anna! Gémes Istvánnak és Mó­zes Erikanak Marta. Repkó Ja­nosnak és Jenei Erikának Zsolt, Máté. Farkas Gábornak és Pó­lónkat Magdolnának Krisztián. Lajkó Józsefnek és Soós Ottilia Izabellának Róbert, Baksa Lász­lónak és Molnár Zsuzsanna Magdolnának László. Födi Ist­vánnak és Fürtón Márianak Ani­kó, Jagcr Istvánnak és Szatma­rt Ilona Teréziának Zsuzsa. Go­relik Leonyidnak és Kopasz Nó­rának Ilona nevü gyermeke született. HALÁLOZÁS Sehannen Oltilia. Hatvani József. Szekres Imréné Varga Anna, Kalapacs József, Koszó Antalné Németh Julianna. Szal­ma Kalmánné Papdi Maria. Ka­tona Islvánné Szécsi Mária. Csernay László, Rózsa Jánosné Fodi Mária, Seres Sándomé Bu­dai Erzsébet, Kakuszi József. Kocsis Antalné Udvardi Ilona Anna, Ábrahám Imréné Ábra­hám Veronika. Biharvárt Gyu­láné Pápa Etelka. Hódi Petemé Szélpál Veronika. Tóth Szilvesz­terné Rózsa Ilona. Gál Antalné Kecskés Máris. Sibán Józsefné Timar Eva. Széli Ferencné Mer­ton Eva. Török Mihály. Kovács József, Szabó Ferencné Papp Pi­roska. Borbiró Isvánné Nadasdt Erzsébet Dr. Kapros Károlyné Dr. Rohrig Erzsébet. Szalma András János, Horváth Sándor. Hingyi Pálné Csehi Márta. Bu­dai Mihalyné Rapcsó Rozália. Szabó Antal, Kádar-Német Mi­hályné Borbély Viktória. Eri Im­re. Kiszel Béla, Dudás Endréné Benke Piroska, Fodor imréné Erdélyt Vilma. Makra István. Szabó Pálné Varga Julianna. Paloez Lajos, Daru György. Orosz Mihály. Zsemberi Illésné Juhász Anna, Farkas Aron Er­nöné Fehérvári Irén. Tisockl Antalné Szabó Erzsébet. Farkas Jánosné Gordován Mária, Halai Györgyné Méhes Erzsebet. Gá­bor István Márkné Ujvart Ma­rja Luca. Zombori Mihály. Lá­zár Jenő, Bacsa. BéLa, Csanádi Sándor. Sáry Ferenc. Bajzak Jánosné Juhász Terézia. Pintíf László. Tóth Máténé Szalma Te­réz, Kocsis-Savanya István, Ba­barrzi István. Horváth László Veszprémi Islvánné Manczur Ilona, Bodor Ferenc, Takács József meghaltak. Mi? Hol? Mikor? 1987. JULIUS 28., KEDD — NÉVNAP: SZABOLCS A Nap kel 5 óra 16 perckor, és nyugszik 20 óra 26 perckor. A Hold kel 7 óra 35 perckor, és nyugszik 21 óra 49 perekor. VlZAl.LAS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 80 cm (áradó). SZAZ EVE született Marcel Duchamp (1887 — 1968) francia festő és iró. Hí­res képe. a „Lépcsőn lemenő akt". 1911-ben egycsapásra hí­ressé tette. Jelmondata volt: soha semmit sem szabad megis­mételni. Hirtelen hagyta abba a festést. amikor művészi erőfe­szítéseit siker koronazta. NYOLCVANÉVES J. G. D. Clark (sz. 1907) angol regész. az európai őstörténet vi­lághírű kutatója. Több könyve hozzáférhető magyarul. Mozik Vöriis Csillag: délelőtt 10, dél­után háromnegyed 6 és 8 órakor: Country Texasban (színes, ame­rikai film. III. helyár!), délután fél 4 órakor: Miért kell szárny az embernek? (színes, szovjet film). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: Hiúz a vadászösvényen (színes, mb.. szovjet természet­film). negyed 6 és fél 8 órakor: Borsalino (francia film, III. hely­ár!). Szabadság: délután fél 4. há­romnegyed 6 és 8 órakor: Rázós futam (színes, mb., új-zélandi ka­landfilm, III. helyár!). Kisknrössy Halászcsárda (vl­deomozi): délután 4 és este 8 órakor: Vérbosszú Marseille-ben (színes, francia, bűnügyi film). Kisknrössy Halaszcsárda Kert: este 10 órakor: Sárga Haj és az Arany Erőd (színes, mb.. ameri­kai—spanyol film, III. helyár!). Krrtmozl: este 9 órakor: 48 óra (színes, amerikai krimi, V. helyár!). Filmtéka: délután fél G és fél 8 órakor: Tűzvonalban (színes, mb., amerikai film, II. helyár!). Éva presszó: este 9 órakor: A csendőr nősül (színes, francia filmvígjáték). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szonvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­buhln sgt. 57.) tart. Gyermeksérültek és gyermek­sebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebé­szeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 óratói reggel 7 óráig a íetnöttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. L szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napo­kon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvo­si rendelőben történik a sürgős esetek orvost ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 óratói holnap reg­gel 7 óráig az Ujszegedl Gyer­mekkórház Szeged. Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zóld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. SOS LELKI SEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJOSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 óratói 6 óráig hívható. 19.15: 19.30: 20.00: 20.05: 21.05: 21.50: 22.10: 23.40: 18.00: 19.00: 19.30: 20.00. 21.45: 20.50: 21.40: 22.15: Rajzfilm Híradó 2. Lottó Jákob üveges fiai és lányai— csehszlovák tv-filmsorozat Dok.-film Híradó 3. Müsorráadás Hírek BELGRÁD 2. Belgrádi műsor Dok.-film Híradó Komoly zenei fesztiválok Huszonnégy óra Népzene Mupetl show Jugoszlávia természetrajza T» < leve 9.00 9.05 9.35 10.15 10.45 11.05 11.30 11.40 17.05 17.10 17.15 17.45 18.30 18.45 19.10 19.30 20.00 21.50 22.35 17.55 18.00 19.00 19.25 19.30 20.00 20.55 31.15 22.50 17.10 17.30 18.00 18.30 18.40 BUDAPEST 1. Tv-toma : Rózsadombi Péter — rajzfim — (ism.) Utazz velünk! — (ism.) Kuckó — (Ism.) Lekvárcirkusz bohócai — (ism.) Delta — (Ism.) Mozgató Képújság Hírek Három nap tv-müsora Rövidfilm­arehivum pillanatképek a mikro­elektronika világából — 4. Képújság 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal — 17. Esti mese Híradó NDK—Magyarország válogatott labdarúgó­mérkőzés Mutató Híradó 3. BUDAPEST 2. Képújság Dél-alfóldi Magazin Kalandozás a növény­világban — (ism.) Tv-torna Angol nyelvlecke Kéz és szém — kanadai dok.-film Híradó 2. Kaliforniai lakosztály — — amerikai film -r (ism.) Képújság BELGRÁD 1. Híradó Gyermekeknek Ismeretterjesztő film Rajzfilm Vetélkedő KOSSUTH 8.20: Tarsalgó 9.44: Faúré: Dolly — szvit 10.05: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 10 25: Éneklő ifjúság 10.40: Népdalok, néptáncok 11.20: Szönyl Erzsébet — Lukin László: Perui biciniumok 11.34: Magyar hölgyek levelei 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Fóld, amelyen élünk 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva — Nyelvőrködés 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Louis Armstrong felvétel­érdekességeiből — 1. 15.00: Favágók, farmerek, földönfutók — (ism.) 15.20: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak 15.40: Poggyász 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Így dolgozott. . . 17.30: A Liverpooli Filharmónia Zenekar játszik 17.45: A Szabó család . . . 19.15: Ki volt a „Pataki Névtelen ?" 19.24: Pataki Névtelen 20.09: Örökzöld dallamok 20.45: Magyar muzsikusok a nagyvilágban 21.30: Tudomány • v«J és gyakorlat 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Dvorzsák: A természetben — dalciklus 22.45: Vonzáskör — 8. 22.55: Operaest 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . .. PETŐFI 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközbon 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Verbunkosok, nóták 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kollégáink, barátaink Budapesten kivül 14.50: Világos nyit és e2-ről az e4-re lép 15.05: Vigh Andrea hárfázik 15.20: Kónyvrö] könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Mlnt(a)film 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Kérted! — Hallgathatod! 20.33: Muzsikáló természet 20.38: Sárdy János nóta­felvételeiböl 20.56: Közvetítés az NDK— Magyarország valogatott labdarúgó­mérkőzésről 21.58: Az élő népdal — (Ism.) 22.08: ..Akit már régen elhagyott a hang" — 23.20: A mai dzsessz — Omar Hakim felvételeiből 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után . . . BARTÓK 8.12: Sirokay Zsuzsanna (zongora) hangversenye 9.32: Bizet operáiból 10.10: TH R dixieland együttes játszik 10.40: Zenekart muzsika 11.53: Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony — egy­felvonásos opera 13.05: Mi van Verával? — Mándy Iván novellája 13.40: Bogár István: Hellas — görög szvit 13.58: Két romantikus zsoltár 14.09: Haydn-müvek 14.50: Muzsika gyerekeknek 15.05: Labirintus 15.20: Dalok Heine verseire 16.08: Évfordulók — évszázadok — kórusmüvek — 1. 17.52: Lukács Pál brácsázik 18.30: Na maternjem jeziku — szerbhorvat nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: In der Muttersprache — német nyelvű nemzetiségi műsor 19.35: A bagdadi borbély — részletek Cornelius operájából 20.30: Shakespeare mindenkinek: Vihar — (Ism.) 21.00: A Nemzetközi Bartók Fesztivál záró­hangversenye Kb. 22.40: Régi fuvószene 22.50: Cliff Richárd összes (elvétele

Next

/
Thumbnails
Contents