Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-28 / 176. szám

Szerda, 1987. július 22. 5 Indokolatlan és indokolt indokok Vélemény az AIDS-szűrésről Van szenzáció, ami jobb, az abszolút sznob? Aki még kok haza sem mehetnek in­ha elmarad. Nem is tpdom, az idén be akarja szerezni nen "szűrés nélkül. Továbbá mit is képzeltem én az új- az AIDS-t, mert jövőre már az is gyakori, hogy azért szegedi köjál AIDS-szürésé- mindenkinek lesz.) No igen. jön vizsgálatra valaki, mert ről? Azt, hogy mindenféle Tulajdonképpen szerencsé­gyanús alakok tolonganak a váróteremben, természetsze­rűleg főként a Homo homo­cos nevezetű emberfajta egyedei. Ványai Eva doktor­nő azonban azt hogy ez nem így rencsére. Vagy inkább saj­nos. Mert kik is jelentkez­nek önkéntes szűrővizsgá­latra? Elsősorban azok, akik­nek az égvilágon semmi ba­juk nincs, csak éppen ije­— mint mondja — egy-két nappal ezelőtti partneréről kiderült, hogy biszexuális, félig-meddig az, illetve idő­szakosan; vannak bonyolult nek js mondható, hogy a je­lentkezés indokai gyakran, hogy ügy mondjam, indo­kolatlanok. Mert ez tudni­illik azt jelentené, nincs ok esetek. Az viszont, hogy a mondta, az aggodalomra. Másfelöl Csillag börtönből ide szállít­ván, sze- viszont Ványai doktornő el- ják az ott lakókat szürő­képzelhetőnek tartja. hogy vizsgálatra, nem igaz, rabok bőven vannak, akiknél indo- helyett mintát küldenek a kolt lenne a jelentkezés. Te- vérükből, kicsiny üvegcsék­hát inkább azt tartaná ki- ben. vánatosnak, ha ők jelent- A szűrővizsgálat termé­keznének. Vagyis, akiknek Wleber Mariann jelmez- lékszoba; A Fekcte-ház­tervező művész kiállítása a ban: Vihart aratva — Bartók Béla Művelődési Csongrád megye munkás­Központban, augusztus 20­it. Papp György grafikus* művész tűzzománcai a Pa­szeged! ünnep! hetek letta Galériában, augusztus " 20-ig. ságának élete és harcai 1867—1915; Buday György élete és munkássága; Ma­gyar katonai egyenruhák; a Vármúzeumban: Szeged múltja, jelene, jövője; a Gubcsi Attila festőmS- Kass Galériában: Bclyc­vész kiállítása az ifjúsá* gek, bélyegtervek, mini­gi házban, augusztus 31- és maxikönyvek Kass Já­lg. nos műhelyéből. Pannonhalmi Zsuzsanna Nemzeti Történeti Em­kerámiái a Képcsarnok lékpark (ópusztaszer). Szegedi Biológiai Központ- Guiácsy-termében. Ifj. Lele József néprajzi ban. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményé (Tapc). A harmadik szegedi tábla- állandó kiállításai: Csöng- Kenderfonó gyártorténcti kép-festészeti biennálc a rád megyei parasztbútorok kiállítás (Rigó utca 5—7.). Képtárban és az Ifjúsági és népviseletek; Lucs- Paprikamúzeum (Szent­Házban, augusztus 20-ig. képgyűjtemény; Móra-cm- miháiytelek). A művclödcsclmcleti nyá­ri egyetem előadásai a deznek. Gyakori például az komolyabb okuk van rá. indok — indokot egyébként nem kérdeznek, de van. aki mond —, mely szerint „ne­kem mindenféle vizsgálatom megvan, kivéve az AIDS­No persze, az indokok kö­zött más is szerepel. Van­nak országok, ahol beuta­szetesen ingyenes, az embe­rek egy hét múlva értesül­nek az eredményről. A vizs­gálatok egyébként az újsze­ged i köjál épületében foly­záskor föl kell mutatni az nak az időpontok: szerdán AIDS-vizsgálatot igazoló vizsgálatot. Hát éppen ideje, papírt. Tehát, aki jde utazik, hogy meglegyen." (Erről ne- annak jelentkeznie kell szű­kem eszembe jut a vicc: ki rővizsgálatra. A mongol diá­15.30-tól 17.30-ig, csütörtö­kön pedig kilenctől tizen­egyig. F. Cs. Az ál-Fejes Endre Rádió ­figyelő Elképesztő. Utoljára ál- nak jobbrafordulását. A Petőfiről hallottam, >io de az valóság pedig: fizethették a vasta, tizennégyszer. Meg a többiekét is, a Mocorgót, a igazi akkor már rég odave- több száz forintnyi taxi- Kéktiszta szerelmet a Jó szett a segesvári csatamezőn, számlákat, eltűnt karóráikat estét nyárt. Talán utóbbiból »« — - sirathatták. Mindenesetre az az ötlet... ál-Fejes Endre gond nélkül Az egyórás műsor érzésem a re­Marpedig Fejes Endre maga 62 esztendejével. méljük még sokáig — élő bejutott például az Eszter- szerint többet ígért mint klasszikusunk, kinek müveit gomi Keresztény Múzeumba hozott. A dramaturgia dt>c­jó ideig kötelező olvasmány- szünnapon is. helyet kapott cenöitöj eltekintve végül is ként kérik számon a közép- bármilyen zsúfolt szórakozó- felemás az eredmény az írót is- helyen, s könnyedén a hol- egyre türelmetlenebbnek, a csalót sajnálnivalónak, kis­„.. . , . , . , , . a stílű bűnözőnek mutatta be. Mégis akad ember, aki az o dolgot, nem mas. mint maga A tanulság? Nos nagyjából nevével ékeskedik hosszú az író. Hogyne, hisz napról eddig is a birtokunkban napra zaklatták telefonon, a volt. Miszerint nem szabad károsulták követelték vissza hinni a cukrosbácsiknak; értíktárgyaikat, hogy elég egy ismert névj Nem a hitelrontás miatt za- hogy emberek csodát remél­Az első kérdés, ami rög- var, mondta, hanem mert neki mint legkönnyebb meg­vest fölmerül: ugyan mi baj, akár gyilkosság is tör- oldást gondjaikra S hogy fel kesztet arra valakit, hogy - ténhet A rádiósok - Bore- sem ÖUHl bennük. teszem Kossuth-díjas, kiyalo n.eh Peter es Martinko Ká- azt elkérjék a személyi iga­™Iy ~.!kkoru_1^1p.c^1°dtak zolványt. Igaz is, hogy venné ' " ~ ki magát... iskolában, elmeletileg mernie kéne tehát a felnőtt gyek kegyeibe férkőzött, lakosság tetemes részének. Aki végül megelégelte éveken át, s legfeljebb fur csálkodást vált ki az „iró viselkedése, gyanakvást sem- pénzükét, miképp ... igaz, — magyar írónak magát? Hisz ha nem köztu- az ügybe, beszélgettek a domású is, mindenesetre szélhámos ismerőseivel, ál­sejthető: nem épp ők a ró- dozataival. mígnem őt magát zsadombi villák, luxuskocsik is megtalálták, s szembesi­tulajdonosai. A másik: mi- tették a név igazi tulajdono­ból táplálkozik a feltétlen sával. Hamar kiderült: az il­bizalom? S tovább: milyen lető züllött alkoholista — ám előnyt, remélnek az emberek ha összeszedi magát. kifo­gástalan modorú és fellépé­sű. műveltnek mondható, középkorú férfi. S honnan ismeri töviről hegvire a Varjú Erika Új bűvszavunk: az innováció A müvelödéselméleti nyári egyetem keretében tegnap gikájú társadalmak, melyek Bihari Mihály politológus előadását hallgathatták meg az csakis egy igazságot ismer­nck. és ennük. rendelik <il«i érdeklődök. A politikai intézményrendszer és az innováció a 'felépitmé(iy viszonyait, kapcsolatait átfogó előadás néhány gondolatát idézzük fel. Ezek ellenpontját az ön­fejlesztő társadalmak képe­Felszabadulás utáni törté- belülről képes a megújulás zik- melyek már nem csu­nelmünktben — mondta az elemeit létrehozni. Ebben a Pan a léu?zo kérdésekre ad­előadó —, két nagy lendítő- munkában óriási felelősség nak korszerű valas/.t. hanem szakaszt leszámítva, a társa- hárul a politikai rendszerre, azt ls fölmérik, milyen gon­dalom nem volt képes az hiszen annak innovációja dokkal kell szembenézni innovációra. (Megjegyzendő: fölerősíti az alrendszerek egy-két évtized elmultával ez az évtizede használatos megújulási folyamatait. A Az i'ven rendszerek kepesek szó elsősorban a műszaki és felgyülemlett társadalmi elé- elsajátítani a ..békés változ­technikai haladás, valamint gedetlenség robbanásszerű tátások technikáját a megújulási készség kifeje- megnyilvánulását demokrati- Hogy milyen elemekből zések helyére került.) Az kas, radikális reformmozga- szerveződik ez a technika? Alapelv a többség hatalma és a kisebbség vérielme — hiszen a megújulást mindig a kisebbség akarja —, az al­ternatív információforrás biztosítása, a kritika és a bírálat korlátozás nélküli érvényesítése. Fontos a tár­sadalmi nyilvánosság és a egyik föllendülési periódus lom akadályozhatja meg 1953 nyara és 1955 nyara között volt, az első Nagy Imre-kormány idején. A másik időszak a reform elő­készületének és beindulásá­nak kora, az 1963—73 közöt­ti évtized. Csak egyetlen jel­lemző: ebben az időszakban Üj termék, új módszer, a régi szükséglet újszerű ki­elégítése és a piac pozitív válasza — ez az innováció. Tehát a látványos szerveze­ti változások, személycserék is csak akkor lehetnek va­ICIIIZO. VUUVII cíZ IUI»i(ll\Uail ,-, • „ U.. „„„I, duwiuini ... ..... „ . , , .. . , , lóban innovatívak, ha azok , .. . , . ,. „A­jelenik meg ujra az érdek Ull;llkoznak a ta,.sadal(>m f(>. dontes. f'-lvam lok etlenor­kifejezes. 1973-tol a reform Baridk.^„/Ll(>v„, Mondhatni- csenek biztos.tasa. az er­frazeológiájával tulajdon­képpen recentralizált politi­ka folyt, újra bezárultak a kapuk az innováció előtt. gadókészségével. Mondhatni a társadalmi legitimáció az innováció fokmérője. Az innováció szintjei — Ma minden társadalmi al- egyéni, közösségi, szervezeti rendszerben olyan betegség- és társadalmi — kölcsönösen tüneteket tapasztálhatunk: hatnak egymásra, de a do­amelyeket nem lehet a régi mináns eröt a társadalmi rendszeren belül meggyógyi- sugározza. Természetes, dc k k ép v isel e t í i n tézménvek szabad működése, valamint az autonóm struktúrák. a társadalom pluralitásának elismerése, hiszen a sokféle­ség nem bűn, hanem terem­tő érték. E technika elsajátítása a politikai szféra megújulását tani. Pazarlunk az anyagi hogy a stagnáló, konzervatív segíti, s áltála a demokrati­javakkal, a tudással és az berendezkedés minden szin­idegi teherbírással is. A fel- ten akadályozza az innová­adat csakis az lehet, hogy ciót. Az önkorlátozó beren­az innovációra képtelen tár- dezkedés vezethet az ön meg­sadalmat át kell alakítani semmisítő rendszerek létre­olyan makroközösséggé, amely jöttéhez. Ilyenek az egy lu­kas hatalomgyakorlás intéz­ményes eszközrendszerének innovatívvá tételét — mond­ta előadása végén Bihari Mihály. Dlusztus Imre a rögtönzött ismeretségtől? Nos, egy fiatal nő plusz­munkát, gépelést, egy két­gyerekes anyuka talán há­zasságot, de legalább sorsa- Rozsdatemetőt? A sitten ol­Az Ut előtt Képernyő Az ember hiába tudatos néző, várakozásaiban bizony gyakran csalódik, választott zekbe kerülnek guknak nem Jehet. Akik szeretetben és gondosan föl­nevelnék az ö három gyer­mekét. Mielőbb megismer­kedne velük, hogy tudhas­sa, a négy és fél éves kicsi és nagyobb testvérei jó ke­ö orvos. műsorai nem mindig képe­sek a hatásuk alá vonni. Igazi televíziós pillanatokat, olyanokat, amelyekben ott az élet, a valódj öröm, vagy a dráma, ritkán lehet el­kapni. inkább csak amolyan háttér-televiziózással. Vé­letlenül maradt nyitva a ké­tudja, hogy gyógyíthatatlan beteg. Muszáj elérnie, hogy ne maradjanak egyedül, magukra hagyottan a gyere­kek. Az asszony röviden, sza­batosan, célratartóan beszél. Nem ecseteli lelkiállapotát, nem minősíti helyzetét, nem szülék, az Ablak műsorát avat be, mennyi idő alatt, nem minősíti, hanem kró­nikus időhiányomat jelzi, hogy nem szoktam nézni. De most pénteken a kony­hában szöszmötölve hallot­tam, hogy egy női hang azt mondja, családot keres a gyerekeinek... Nyugodt arc, kiegyensú­lyozott mondatok, érezni, sokszor átgondoltak. Feledy Péter mikrofonjába beszél egy asszony Segítséget kér a tévésektől, nem bizony­miként jutott elhatározásé hoz, kérdésre válaszolva is csak röviden indokol: azért jelentkezhetnének a várt családok a tévénél, mert ő nem tudja pontosan, mikor, meddig lesz otthon, s mi­kor kórházban. Egyszer sem említi, hogy a dolog sürgős, nem rimánkodik, nem szen­veleg. nem kétségbeesett. Egyetlen célja van. Az ember bénultan mered a képre, a megrázkódtatás gatja, hogy nem feltűnési elemi erejű Az Élet néz viszketcgséRo van csak vissza ránk az Útra készülő niiinűja, hogy találnia kell asszony arcképében; az Eni­cgy családot, akik gyermek- ber Élete, re Vágynak, de nekik ma- Sulyok Erzsébet . i i „Újra meg újra meg kell merülni benne" Sparafucile, Újvidékről fogok tenni, hogy jól sike­rüljön ez az alakitásom. — Sparafucile szólamát énekli a Rigolettóban. Ügy tudom, ez a szerep önnek ismerős, sőt a műből még Monterone és Ceprano figu­rája is, és ha értesüléseim jók, például Sarastro- és Don Basilio-alakitásai is vol­tak. \Jindennek tükrében hogyan néz most farkassze­met a rövidesen sorra ke­rülő, Dóm téri Sparafucile­feladattal? — Ebben az itteni közelí­tésmódban Sparafucile ki­csit veszít eredeti súlyából darabbéli jelentőségéből, „ér­tékéből". Ez a rendezői kon­cepció most mintha egyféle jelképes szerepet szánna en­nek a figurának, olyasféle­képpen. hogy nem hat iga zán realisztikusnak, nem tű­minden olyan városban ven- forr össze. Sok szállal kötő- nik igazából konkrét, hús dégszerepeltem, ahol csak döm ehhez a városhoz és ní- embernek: jelzésnek, operaház működ.k. Külföl- vós operatársulatához, szép ^snafaS' inklbb' Per dön felléptem Olaszország- élmények fűznek ide. sze ez egyáltalán nem baj. ban, többek között Rómában, Énekelt már valaha Az a lényeg, hogy szívonala­és Romániában is. Magyar- szabadtéri színpadon? meg l"djon v*le birkóz országon most vagyok ne- n . ... . . m az e™bfr. H'>gy fnei ...... _ — Dubrovnikban, a nyári szempontbol így kulonlege gyedszerre. Utoljara itt Sze- játékokon. Az majdnem sebb feladatot jelent-e? Nem. geden tavasszal, az újvidéki ilyen nagyságú tér, csak ép- is tudom. Zeneileg természe­szerb színház Turandut-pro- pen ez kicsit „revüszerübb" tesen mindig ugyanaz ma­dukciójával voltam. Timurt benyomást kelt, különlege- rad, ám ha az ember beté­alakítottám. Ez a mostani sebb, monumentálisabb ha- ve ismeri is az anyagot, fellépés a szegedi szabadié- tású. Azzal együtt nem tár- mindig újra meg újra meg rin viszont legelső egyedüli, tok különösebben töle, mert kell merülni benne. Úgy ónálló külföldi szereplesem a nagy nevek, akikkel fellé- hogy: iőrmálgutom. Most itt és nagyon-nagyon örülök, pek majd, köteleznek: ami tártunk, hogy ez éppen Szegeddel engem illet, mindent meg Domonkos László / . i . Békésen üldögél az öltöző­ben, miközben odakünn öm­lik az eső, ólmos fellegek környékezik fenyegetően a teret, s az ember ilyen va­sárnap estéken már-már hajlamos azt hinni, hogy az eféle, enyészetgyanás idasza­kok eleve a reménytelensé­géi. Szerencsére egyáltalán nem bizUxs, hogy igy van. Főleg, ha olyan barátságo­san kínálnak hellyel, mint most, itt az öltözőben csön­desen üldögélő fiatal jugo­szláv basszista'. Tíz éve az újvidéki Szerb­Nemzeti Színház szólistája, tanulmányait is a Duna­parti nagyvárosban végezte. Branislav Jatic rögvest azt is hozzáteszi: nagyon szereti is Újvidéket, s e teátrumát. — Mintegy negyven szere­pet énekeltem eddig, Jugo­szláviában, azt hiszem, már Megnyílt a pécsi nyári egyetem Pécsett immár haszonki­lencedik alkalommal nyitot­ta meg kapuit a „Nepek ba­rátsága" nyári egyetem. A TIT által szervezett talál­kozónak a Pécsi Akadémi­ai Bizottság székháza ad otthont. A pécsi nyári egyetem a béltét és a barátságot, a né­pek közötti megértest és kö­zeledést szolgálja a tudo­mányos ísmeretterjesztes eszközeivel. A tizenkét na­pos program során neves szakemberek tartanak elő­adásokat, egyebek között a hazánkban folyó gazdasági és társadalmi reformról, az értelmiségnek a társadal­munkban betöltött szerepé­ről, a magyarországi nem­zetiségek életéről, környezet­védelmünk eredményeiről és gondjairól, a fegyverzet­Kor.aiozussal és a leszere­léssel kapcsolatos magyar álláspontról A hazai és a külföldi hallgatók részéről egyaránt nagy érdeklödes előzi meg azt az eszmecse­rét. amelynek során a lvovi tudományegyetem egyik professzora ismerteti » a Szovjetunióban folyó gazda­sági-társadalmi átalakítást. A hallgatók megismerked­nek Pécs történelmi emlé­keivel és kulturális neveze­tességeivel, felkeresik Szi­getvárt és az Ormánságot. Ellátogatnak üzemekbe es beszélgetnek a magyar fia­talokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents