Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

4 Szombat, 1987. július 25. éieqedi ünnepi hetek Rossa—Nóvák—Polner: Boszorkányok, varázslatok. A táncjáték előadása a Dóm téren, ma este fél 9kor. Sophic Devat sanzonestje a tanácsháza udvarán, vasárnap este fél 9-knr. A müvclődéselméleti nyári egyetem előadásai a Szegedi Biológiai Központban. A harmadik szegedi táblakép-festészeti bicnnálc a Képtárban és az Ifjúsági Házban, augusztus 20-ig. Wicber Mariann Jelmeztervező művész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20ig. Papp György grafikusművész tűzzománcai a Paletta Galériában, augusztus 20-ig. Gubcsi Attila festőművész kiállítása az ifjúsági házban, augusztus 31ig. Pannonhalmi Zsuzsanna kerámiái a Képcsarnok Gulácsy-termében, augusztus. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Csongrád megyei parasztbútorok és népviseletek; Lucaképgyűjtemény; Móra-emlékszoba; A Fekete-házban: Vihart aratva — Csongrád megye munkásságának élete és harcai 1867—1945; Buday György élete és munkássága; Magyar katonai egyenruhák; a Vármúzeumban: Szeged múltja. Jelene, jövője; a Kass Galériában: Bélyegek, bélyegtervek, miniés maxikönyvek Kass János műhelyéből. Nemzeti Történeti Emlékpark (Ópusztaszer). Ifj. Le le József néprajzi gyűjteménye (Tápé). Kenderfonó gyártörténeti kiállítás (Rigó utca 5—7.). Paprikamúzeum (Szentmihálytelek). 99 Remélem, 99 Együtt a társművészetekkel A szakszervezeti néptáncfesztivál gálaműsorában látható táncok többsége dél-alfóldi és erdélyi eredeti anyag gazdag formavilágából építkezik. Ezekhez természetesen eredeti népzenéket játszik a Kamarás és a Hegedős együttesből az alkalomra szerveződött zenekar. Rossa László vezényletével. A Boszorkányok, varazslatok cimú táncjáték zenei „arcképének" megformálása mindazonáltal sok önálló szerzői feladatot adott Rossa Lászlónak: a Polner Zoltánversekhez is, a játék dramatikus részleteihez is a népzenei anyagból úgymond kilépő, szuverén muzsikát szerzett! Nem először hangzanak fel a Dóm téren a zeneszerző .összetéveszthetetlenül karakteres, a népzeneit a modern hangzásvilággal invenciózusan elcgyitö, néha csodálatosan dallamos, harmonikus. máskor elidegenítő zenés színházi hangeffektekkel operáló, manapság igen nagy gazdag ötletességgel hang- igény. szerelt zenéi. A negyedik gá- — Beszéljen, kérem, újabb Rossa László szegedi szezonjai tetszett Szögi Csaba, a szegedi néptáncegyüttesben tanult meg táncolni. Kiemelkedő tehetségű táncosként sok sikert, elismerést „kasszírozott" — s ugyanezt teszi most, együttesvezetőként. Nyolc éve művészeti irányitója a dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes munkájának. Neuwirth Annamáriával dolgozik együtt, csoportjuk gyors és egyenletes iramban fejlődött, ma az országos élvonalban tartják számon. Elmúlt évi tevékenységükért az idén márciusban az Országos Közművelődési Központ nívódíját kapták. — A dij bizonyára a Dunaújvárosi Táncszínház életre hívásának és működtetésének elismerése is — Igen. A városban nincs állandó színház, vendégegyüttesek szerepelnek — és mi. Mindjárt az első müso' runk országos érdeklődést — Igen. A modern zenének, keltetti a bemutatóra távoli bevalljuk, vagy nem. igaza- ., ., . , bol nincs széles közönsége. varo-sokbo1 ls főttek, es A közönséghiányos helyzetet számos meghívást kaptunk — pedig válságnak szoktuk ti- Mátészalkától Pécsig, sok tulalni. Modern zenén ezút- helyre. Két kamaraművel tal az úgynevezett komoly , ,..., .. ... műfajt értem, annak ellené- kezdtuk táncszínházunk re, hogy a „komoly" meg a programját; az egyik: tisz„könnyü" szerintem rossz fo- teletadás Pilinszky Jánosnak, galmak, de hát nem tudok a másik. Nagy László verseihelyettük mást javasolni. táncokkal az élet főbb Tudniillik, egyáltalán nem vel es táncokkal 32 e'et ,(>DD tartom könnyűnek — mond- állomásain vezet át bennünjuk amit a Deep Purple esi- ket, a születéstől a szerelnél. Hogyne lenne az ko- men át a halálig, moly, hiszen micsoda rizikós! Meg tud bukni! Vissza- — Most a Boszorkányok, térve: a mai komoly zene varázslatok fináléjának koszéles közönség nélküli. a reografálásával bízta meg rock erősen korosztályhoz ., „ kötődő. Viszont a funkcioná- Novak Ferenc Könnyen lis zenének, a társmüvésze- ment? műfa lókra tekkel együtt haladva- olyan - Semmi sem megy köny-1 muveszeti lehetosegei van- .. ... . , nak, amelyek a mi korunk- nyen- am,t Jo1 akarun'k megbán igen jelentősek. Nekem csinálni. Nagy megtiszteltekülönösen fontos az állandó tés, hogy a Dóm téri táncjáaz Jamüsort jegyzi, és elevenen munkáirói kapcsolat a legszélesebb kö- téknak éonen a látványos őrzi az emlekezet A szarvas- — A legnagyobb, legnehe- 7Íin^oal a Ja^tiroi leKnaK *ppen a látványos sá vált ftak zenei élményét zebb volt, s a legtöbb gyönyöis. rüséget jelentette: zönséggel, a sokakkal. Ezért . ., . .. . . . is találom nagyszerű fórum- zarokepet tervezhettem. , , f ,, , „ . . . . ™l0n.a nak a szegedi szabadtérit, amelyben dél-alföldi táncok - Az utóbbi evekben sza- Józjef Bank ban^ c.mu mu- rendkivüli hatássa, van rám. szerepelnek. Remélem, tetmos film és tévémű zenéjét vének Szönyi G. Sándor-renszerezte; mégis, talán a szín- dezte televíziós változatához a ne|y- aho1 ennyien házi müi'ekhez a legerősebb irtam zenét. Kettős szoritása vonzódása. Jól gondolom? ban. A korabeli magyar mu— Igen, s ez a vonzódás a zsikát roppant nehéz renéptánccal való kapcsolatból konstruálni, márpedig néered. Idestova tizenöt éve, nany jelenethez, mintegy hogy a néptánc-koreográfu- aláfestő, atmoszférateremtő sok olyan színpadi müveket zenékhez, ezt a rekonstrukhoznak létre, amelyek egy- ciót kellett elvégeznem. A fajta áttörést jelentenek. A filmben azonban az emberi tánc sokáig a magyar művé- viszonylatok mai világunkra Ha lgaz. hogy a fran:ia adok elő sanzonokat, most szeti élet perifériáján volt, "talnak, tehat modern esz- nök a divat köVetei, akkor már öt éve. nem igazán fogadták el, nem közökkel is kellett dolgoz- id<,n nyaron hófehér, csíp- - Miért épp ezt a műfajt tudott egy sorba kerülni az nom. Nagyoni élveztem a fel- késre nyirbált börcsizma, riasztotta? úgynevezett magas muvesze- ádat osszetettseget. Kerenyi szegecses fehér vászonszok- _ Mert imádom a gyötökkel Mint viszonylag f.a- Imrevei Tamási Aron: Az nya s vá,|ra engedett fod_ nyörü szövegeil, ros blúz járja. Ezt viselte _ De hiSz a magyar kölegalabbus Sophie Devat zönség épp azt nem fogja találkozásunkkor. Csinos, érteni... hall- szett a nézőknek, különösen gatják a zenét. a szegedieknek. Sulyok Erzsébet S. F„ Himnusz a szerelemről Sophie Devat sanzonestje kutatta az irányait, műfajait, nek nem a dalos, népszínAmint a néptánc-koreográfia műves változatát, hanem a teret nyert a színházakban, korábbit, a prózait választóttölekerült a tuk. ez\C kedves' munkám-; . " A hangulatot,érzéseket modern művészetek áramába, s Veszprémben Heltai Jenő- a társaság egyik tagja, nem talán sikerül közvetíteni: azt gondolom izetek áramába s Veszprémben Heltai Jenő- . . . Elsősorban Szigethy Károly, bemutató adott módot, hogy ls sejlve' «''gy. #" m„ , piaf- fíécaud szavait sem Novak Ferenc, Györgyfalvay zenei stílusparódiákat írjak. ert ma0Virul értik. Szegedre az ó dalaik Katalin értékes müveket ho- —Az imént beszélt a u0Ve- . közül válogattam: Himnusz zó munkássága jelentett át- funkcionális zenéhez való ~ ''". Családnevem: a szerelemröl. Nem. nem törést. Velük dolgozni sok- vonzódásának gyökereiről, a „,.ncz Apam Csongrádon bánok semmit sem. Amsztcrszor volt szerencsém, s színpadi táncművészeiről, született, s az egesz rokon- dom Amikor ninex másom, igen sok színpadi, színházi most fölsorolta legújabb, tapasztalatra tettem szert, ugyanebben a műfajban ké Meggyőződésem, hogv a ze- szült munkáit: kielégitik-é nés színház lehetőségei fö- azok a művészi feladatok Jöttébb kitágultak a folklór és lehetőségek, melyeket ez „betörésével", márpedig a a műfaj kinál? „Viszontlátásra, a tizenkettediken... ság a környéken él. — A.kkor bizonyára nem először iár Magyarországon. — Huszonhárom évvel csak c szerelem ... — A sanzon népszerűsége töretlen hazájában? •.»„,, .. „,- — Mostanában a fiatalok, ezelőtt jutottam ide eloszor, . .. . , . , , , , • ic „vnVrun 14.' muitha kevesbé kedvelnek. 99 gon a szakszervezetek őrzői azóta is gyakran jövők Iá' togatóba. — Legalábbis eddig... Vasárnap és hétflön este ugyanis énekel r. tanácsháza udvarán., az ünnepi hetek programsorozatában. Az apropó? — Szeged és Nizza — ott élek — testvérvárosi kapde épp ezért, s mert a legmélyebb emberi érzéseket fejtik ki, feltétlenül el kell következni a hullámhegynek is. A közönségem mindenesetre 35 éven felüliekből tevődik Okssze. — Kedvenc dalainak témája ... — Hát persze hogy — a szerelem! Erót, energiát, Mármint: a 12. nemzetkö zi szakszervezeti néptánc- és megújítói a néphagyo- csolatainak keretében. Hadd fesztiválon; így fejezte be mánynak, támogatásukkal ragadjam meg hát az alköszöntójet Baranyai Tibor, sok rangos együttes mükö- kaimat, hogy megköszönjem Kzóval a legtöbbet adja az a SZOT főtitkára azon a dik; # szegedi fesztivál egyik a két város vezetőinek a cletben. Közelebb hozza az fogadáson, amelyet a nép- kiemelkedő eseménye a nép- lehetőséget. embereket egymáshoz, eltáncos seregszemle rendező tánemozgalomnak, -"yszer- — ön c francia televízió tűnnek az ora/ághatárok, a szervei — a SZOT és a smind szolgálja a népek ba- hármas csatornájának oe- származási különbségek. Szakszervezetek Csongrád rútságát és gazdagítja a kul- mondónöje. Mikor kezdett — Meddig marad Ss^geMegyel Tanácsa — adtak a turális kapcsolatokat. Meg- énekelni? den? fesztivál résztvevőinek teg- köszönte a vendégek részvé- — Megvalósíthatatlannak, — Már 28-án utazom is, nap, a Tisza "Szállóban. Ott telét, szerepléseit, a szerve- elérhetetlennek tűnő gyér- borzasztó rövid az idő, renvoilnk a megye és a város zők munkáját; az együttesek mekkori álmom volt az geteg a tennivalóm. Mapart- os állami testületei- képviselői a fesztivál pia- énekles. Véletlen, hogy a gyarországon a napok mintnek vezető képviselői is. kettjét. Fritz Mihály szob- férjem verkliket készít, ha nem is huszonnégy óráUaranyai Tibor arról is rászművész alkotását és ju- Megpróbáltam, Pianó'oá- ból állnának... beszéilt, hogy Magyarorszá- talmakat vehettek át. rokban, zongorakísérettel Varjú Erika Az Alomkommandó Sütő András drámája Gyulán Hat évvel ezelőtti emlék: a budapesti Nemzeti Színházban Sütő András A szuzai menyegző című müvét mutatják be, Ruszt József rendezésében. Megrendítő szépségű dráma, amely az ókori tematikával az erőszakos beolvasztás, a kényszerített asszimiláció egyetemes emberi és speciális középeurópai problematikáját szemlélteti. Bizonyos szempontból e régi előadás ellenpontjának, ugyáhakkor egy héroszi, rendkivüli mélységű és magasságú művészi küzdelemsorozat túlsó arcvonal-pontjának érezhető a napokban a Gyulai Várszínházban bemutatott előadás, az erdélyi magyar irodalom első emberének, Sütő Andrásnak Az Alomkommandó cimú darabja. A színpadon színházi próba, s e „belső" darab Auschwitzban játszódik. Dr. M -nek (lehet Mors, azaz Halál, de persze nyilvánvaló az utalás ar Mengele névre is) a zsidó foglyok, gyermekeik — álmait szolgáltatják be. A „színház a színházban" — módszer torvényei szerint ebbe az auschwitzi játék környezetbe hamarosan betör a külső valóság: ezt a külső burkot, a produkció e kéreg-rétegét egy diktatórikus államrend, egy meg nem nevezett terror-rezsim jelenti, a maga összes járulékával, a Tábornok személyi kultuszával, besúgóival, hisztériás rettegésével, idegengyűlöletével, s kisebbrendűségi komplexusok bonyolult részleteiből táplálkozó infantilis felsőbbrendűségi mániájával együtt. A két sik összeolvasztásával bontja ki Sütő ennek az — egyszerre újszerű és érzésem szerint talán egy drámaírói korszakot is lezáró — színpadi münek összetett, mélységesen humanista valóságtartalmait. Mert — miként a dráma mottója hangsúlyozza — ,,történik bárhol, ahol megtörténhet." A gyulai vár fokán most szögesdrótok, őrtornyok, fényszórók, géppuskaállások és föl-alá sétálgató horogkeresztes őrök. Az ódon falak igy egy totálissá növesztett börtön-nyűg elviselhetetlen zártságába illeszkednek. Sik Ferenc rendezése a vár belső ilyen jellegű kihasználásával. Fehér Miklós borzongatóan naturalisztikus diszletképével, egész jelrendszerével a fasizmus általi fenyegetettség absztrakcióit mutatja föl. A kiszolgáltatott kisebbség megrendítő kegyelmi kérvénykísérletét, miközben elénk tárul az ellenállás reménye és reménytelensége, a tehetetlenség kínja és a becsületérzés minden hüvelykszorítója — íme, a művészet szabadságharcának egyik látványosan szép, nagy fejezete. Messzire vezetne, ha ennek a segélykiáltásszerű, a misztériumjátékok fenségét és az igazi tragédiák hűsítő levegőjét egyaránt hordojó dráma különös műgonddal kidolgozott előadásának minden lehetséges vetületét kífejtenenk. A zsidó folklór és mitológia vonatkozó részletei itt ugyanazt a szerepet játsszák, mint annak idején a hellén-perzsa tragédiában. A szu zai menyegzöben; csakhogy itt az időtlen terrort, a tegnapi és mai fasizmusok eszközrendszerét fölerősíti négymillió áldozat történelmi ténye, ráadásul az adott időben: kiirtásra ítélt népcsoport — tehát Auschwitz idején a zsidóság — mélytudati ábrázolásának egyetemessé tágítása is. „A fasizmus ott kezdődik, amikor az egyik ember magát a másiknál különbnek állítja. Vélekedését aztán gyakorolja is." — írja a rendező az Alföld júniusi, a hatvanéves Sütő Andrást köszöntő, s egyben Az Alomkommandót is közlő számában. A darabhoz fűzött szerzői jegyzet szerint „Auschwitz túl van a képzelet határán" E logika értelmében pedig jóval túl kell lennie a huszadik századvégi fantázia határán is mindennek, ami a fasizmus bármilyen, igy-úgy leplezett megjelenési formájának számíthat. Csakhogy az író, a szellem embere kizárólag akkor nem válhat árulóvá, ha a különböző álorcákban jelentkező embertelenséget már a legelső stációban leleplezni. azaz ábrázolni próbálja. Az Álomkommandó — ez a lelkiismeretből fakadó, megrázó üzenet a fasizmus csíráit vizsgálja, a múltba időről időre betörő jelennel, a „színház a színházban" módszerével és lehetőségeivél — Sütő András nyelvezetében különleges magaslati pontot jelent, úgy tűnik föl, mint a Csillag a máglyán- tói. az Egy lócsiszár virágvasárnapjától idáig vezető sorozat egyik hegyfoka. A most a javasolt megoldás (kiút, ötlet, vigasz, már ha adható egyáltalán): „vállaljuk, amit sohasem akartunk." Sik Ferenc már említett írásában arról is beszél, hogy a mindenkori személyes veszélyeztetettségen való felülemelkedés — elemi etikai norma; ám a félelem sokszor megöli az erkölcsi tartást l.isenklt se büntess a fcittban elmondott szavakért"), s az erőszak sokféle formában szorítja az embert, a „terrortól a besúgáson alapuló rettegtetésig." Hozzáteszi még, hogy épp elégszer megélhettük mindezt már itt Közép-Európában, „éppen ezért tartjuk fontosnak és jelképértékűnek is. hogy Sütő András drámáját éppen Gyulán mutatjuk be. Azon a vidéken, ahol több nemzetiség él egymás mellett: abban a városban. amely a hazai románság szellemi, politikai központja, amelynek nyári színháza a Duna-menti népek kultúrájának egymásmellettiségét és a szellemi összetartozást hirdeti és szolgálja évtizedek óta." Kern András (Manó) és Lukács Sándor (Dr. M.) értő. érett, tökéletes alázatú „vezéralak itásai" mellett olyan kiemelkedő, meglepetésszerűen hatásos teljesítményeket láttunk, mint az első belügyi biztost játszó Kaszás Attiláé, és a második belügyest megformáló Szarvas Józsefé. És miközben a darabbéli darabban a zsidó foglyot alakító drámaíró-szinész fia a diktátor Tábornokhoz e szavakkal fordul „tavaszra tavasz jön s én futórózsaként benövök lassan a börtön ablakán" — ez a szép mondat egy kivételes műalkotás drámai erejének csúcspontját jelenti, egyben szimbolizálja — indokolja is. miért mondható ki meghatóan tiszta alkotu., Az Alomkommandó. Domonkos lászlá