Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

Szerda, 1987. július 22. 2 Kuba küzdelme a CIA ellen Hírszerzés, elhárítás, ké­mek' .. . Vegyes érzelmeket keltő szavak ezek általában mindenütt a világon. Kubá­ban azonban a forradalom győzelme óta megtanultak szemérmeskedés nélkül együttélni e kifejezésekkel, bár távolról sem önszán­tukból Arról a titkos háborúról, amit a kubai elhárítás vív az amerikai Központi Hír­szerző Hivatallal (CIA), 1959 óta ritkán lebben fel a fá­tyol. Ez kiivetkezett be még­is most július 6-án. A tele­vízió váratlanul az esti fő­műsorban dokumentumfil­met tűzött műsorra. A fil­met a kubai elhárítás szak­emberei készítették rejtett kamerákkal. A négy „fősze­replő" a havannai ameri­kai érdekképviseleti iroda négy beosztott diplomatája volt. Nem önszántukból vet­tek részt a forgatáson, amely azt örökítette meg, hogy a fővárostól távolabb, különböző helyeken beszer­vezettnek vélt kubaiaknak helyeztek el üzeneteket, uta­sításokat. Néhány nap múl­va azután világossá vált, hogy a film nagyszabású fel­göngyölítő akció nyitányát jelentette. A második „bomba" a hó­nap közepén robbant. Egyik .este a tv-híradó után ripor­terek társaságában megje­lent egy középkorú férfi, aki közölte: ó Antonio Garcia, a kubai kereskedelmi flotta kapitánya. mellesleg 1978 óta a CIA ügynöke, húsz éve pedig a kubai belügy­minisztérium elhárításának hivatásos tisztje. Ezután módszeresen beszámolt ar­ról, hogy „kettős ügynök­ként" miképpen hajtotta végre megbízatását. Felso­rolta. hogy az amerikai hír­szerzés központjában a ku­bai gazdasági és társadal­mi élet. a külkapcsolatok, a kiigazítási program, vala­mint a lakossági hangulat mely területei és összetevői iránt érdeklödnek különös előszeretettel. Beszámolója után kisebb­fajta teherautó-rakományt kitevő olyan eszközt mu­tattak be. amelyet amerikai ügynökök csempésztek az országba. Diplomatatáskába, vagy strandokon használa­tos hűtőtáskába rejtett, mű­holdas összeköttetésre alkal­mas adó-vevő berendezések­től a rejtjelezéshez szüksé­ges, illetve az üzenetforga­lom álcázásához használt eszközökig szinte minden szerepelt a bemutatón. Az elhárító tiszt elmond­ta, hogy a CIA változatla­nul érdeklődik a kubai ál­lamfő, Fidel Castro min­dennapos szokásai iránt. Castro személye külön fe­jezete az amerikai ügynökök és a kubai elhárítás harcá­nak. Amikor Havanna va­lamelyik sugárútján — az eset nem túl gyakori — feltűnik egy kívülről át­látszatlan ablakú hatalmas, fekete limuzin, amelyet elöl, hátul és oldalról ablakokból kikandikáló fegyverekkel, gyorsjáratú kísérőkocsikban követnek a biztonságiak, minden havannai tudja, hogy ki ül a fekete autóban. Az utcán bicikliző uralko­dókról, vagy a gépkocsijukat maguk vezető politikusokról terjengő hírekhez szokott tu­rista talán értetlenül szem­léli a tovasuhanó kocsisort. A kubaiaknak kemény ta­pasztalat diktálja azonban azt, hogy a közismerten tiszteletben álló, nemegyszer bálványozott forradalmi ve­zetőt sokszoros biztonsági kordonnal vegyék körül. Kevés az olyan államférfi a történelemben, aki ellen annyiszor és olyan körmön­font módokon szerveztek volna merényleteket, mint őellene. Lepleztek már le Fidel Castro meggyilkolására szőtt terveket, amelyek mérgezett szivarokkal, méreglövő aján­déktollakkal, pontos, mesz­sze hordó lőfegyverekkel, bombákkal, aknákkal igye­keztek célt érni. Komolyta­lannak tűnik, de való, hogy a hetvenes évek közepén a tengeri búvárkodáshoz hasz­nált ruhájába vagy cipőjébe szórandó különleges vegyi anyagokkal akarták hajá­tól, s főképp szakállátói „megszabadítani", amitől azt remélték, hogy nevetségessé válik, hiszen közismert, hogy a Castro-szakáll nem­csak az államfő személyes férfiúi ékessége, hanem a Szavazás „Európa szélén" fl Kommentárunk Amitől oly sokszor tar­tottak. amire oly sokszor figyelmeztettek az ország haladó erői, bekövetkezett Portugáliában ezen az em­lékezetes vasárnapon: a jobboldali szociáldemok­rata Párt abszolút több­séget szerzett a parlamen­ti választásokon A nyolc­millió szavazó Voksolásá­nak előestéjén egy főváros kornyéki munkástelepen Alvaro Cunhal, a kommu­nista párt főtitkára már előre jelezte: mivel a ha­ladás erői megintcsak el­mulasztották a valódi együttműködés történelmi lehetőségét, a jobboldal oly jelentős mértékben növelheti mandátumainak számát a kétszázötven ta­gú nemzetgyűlésben, hogy az így kialakult arány ko­molyan veszélyeztetheti az 1974-es áprilisi forrada­lom vívmányait. Ez a veszély kézzelfog­ható valósággá vált; ma már nem egyszerűen jós­lat, hanem szinte bizo­nyosság. hogy az immár abszolút többség birtoká­ban Ambal Cavaco Silva, a szociáldemokrata kor­mányfő (aki eddig „a leg­nagyobb kisebbség" veze­tőjeként ülhetett a bár­sonyszékben) realizálhat­ja az általa tervezett al­kotmánymódosítást Az új alapokmány nyomán első­sorban a magántökének lesz oka ujjungásra. A győzedelmes kabinet nem titkolja, hogy a kontinens nyugati felének legdemok­ratikusabb alkotmánya a felismerhetetlenségig megváltozhat, és a módo­sított változatban elhalvá­nyul a szociális faktor, vi­szont felgyorsul a repri­vatizálás amúgy is alapo­san létező folyamata. Ami pedig a külpoliti­kát illeti, nem nehéz kita­lálni, hogy „Európa nyu­gati széle", a nagyjából hazánkhoz hasonló nagy­ságú Portugália az eddigi­nél is szorosabban kötődik az atlanti politikához. Tizenhárom esztendeje, a történelemben meglehe­tősen ritka módon a kato­nák segítettek megdönteni Salazar rezzenetlenül re­akciós, több évtizedes uralmát. A mostani szava­zás nyomán viszont nem utolsósorban az atlanti színeket képviselő kato­nák nézhetnek nagyobb bizakodással a jövőbe, el­lentétben az új alkot­mánytervezet szerint jogi­lag jóval kiszolgáltatot­tabb; bérből és fizetésből élő tömegekkel. Vasárnap kétségtelenül a jobboldal nyert csatát. De a belpoli­tika háborúja az új körül­mények között is tovább folyik Portugáliában, és hosszabb távon elképzel­hetők másfajta vasárna­pok is. H. E. kubai forradalom egyik jel­képe is. A közel harminc éve tar­tó áldatlan küzdelemben, amelybe Kubát az Egye­sült Államok jelek szerint változatlanul ellenséges magatartása sodorta, rá­kényszerültek, hogy a fel­forgatást, a merényletterve­ket megelőzendő vagy meg­akadályozandó, beépítsék el­hárítóikat a CIA kötelékei­be. A CIA-ellenes küzdelem — amint azt a Kubában most nyilvánosságra hozott adatok, a beépített ügynö­kök nyilatkozatai bizonyít­ják — folytatódik. Ebben a mérkőzésben persze Wa­shington is igyekszik ered­ményt felmutatni. Legutóbb a kubai légierő volt tábor­nokának, Del Pinónak szö­kése kapcsán lelkendezhet­tek. Kubai részről — miköz­ben elítélik az árulókat — azt hangsúlyozzák: ez az egész „kényes" téma nem is létezne, ha az Egyesült Ál­lamok őszintén hajlandó lenne rendezni a kapcsola­tokat a szigetországgal, ha megszüntetné a fel forgatást, a gazdasági blokádot, nem szőne merényletterveket, és a kölcsönösen előnyös együttműködés útját keres­né. Erre kubai részről szá­mos — esetenként komolyan kompromisszumos — aján­latot tettek az elmúlt esz­tendőkben, eleddig hiába. Amíg azonban a két or­szág viszonya nem fordul kedvezőbbre, aligha lehet számítani arra, hogy a fe­kete limuzin mellől elma­radnak a kísérők, és a friss tengeri szélnek utat enged­ve, leeresztik a golyóálló hátsó, ablakokat. (MTI) Tovább késik a NATO javaslata Cl Bécs (MTI) Tovább késik a NATO ja­vaslata a hagyományos had­erők összeurópai csökkenté­séről tervezett tárgyalások tartalmi és formai kérdései­re. Ezt tükrözte a VSZ és a NATO tagállamainak szoká­sos hétfői tanácskozása, amelyre ezúttal a bécsi ka­nadai nagykövetségen került sor. A szocialista országok már korábban részletesen megfogalmazták elgondolá­saikat a katonai biztonság­és bizalomépítés, illetve a leszerelés kérdéseiről a hel­sinki folyamat keretében folytatandó tárgyalásokra. Sok hónapos késedelemmel, amely mögött elsősorban Washington és Párizs nézet­eltérései állottak, a Nyugat a minap a bécsi utótalálko­zón végre beterjesztette a maga elgondolásait. Ezek azonban nem térnek ki ér­demben, részletesen a lesze­relési tárgyalások mandátu­mára, így az e fórum előké­szítéséről február óta folyó tanácskozások alig hoztak haladást. A július 27-én, a szovjet nagykövetségen rendezendő következő forduló elé külö­nös várakozással tekinte­nek: ez lesz ugyanis az utol­só, mielőtt megkezdődik a szeptemberig tartó nyári szünet az utótalálkozón. Amennyiben a NATO az utolsó ülésen végre megfo­galmazza konkrét elgondo­lásait, a résztvevők őszig felkészülhetnek az érdemi tárgyalásokra — ellenkező esetben azok tovább késnek. Francia-iráni diplomaták ügye 0 Párizs (MTI) Pakisztán hétfőn beleegye­zett abba, hogy a francia­iráni diplomáciai szakítás után Párizsban képviseli az iráni érdekeket — közölte hétfőn Pakisztán párizsi nagykövetségének szóvivője. A pakisztáni külügyminisz­térium vasárnapi bejelenté­se szerint Irán felkérte Pa­kisztánt: nyújtson segítséget az iráni és francia diploma­ták haza juttatásához, hét­főn pedig hivatalos formá­ban is felkérte délkeleti szomszédját, hogy Párizs­ban képviselje az iráni érde­keket. Gorbacsov— Nadzsib megbeszélése Cl Moszkva (MTI) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn délelőtt a moszkvai Kreml­ben megbeszélést folytatott Nadzsibbal, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának fő­titkárával. Az afgán vezető vasárnap érkezett Moszkvába. Várkonyi Péter az NSZK-ba utazik Várkonyi Péter külügymi­niszter Hans-Dietrich Gen­schernek, a Német Szövet­ségi Köztársaság külügymi­niszterének meghívására kedden hivatalos munkalá­togatásra a Német Szövetsé­gi Köztársaságba utazik. (MTI) Az Öbölben „Tartályliajócsaták" 0 Párizs (MTI) A Perzsa (Arab)-öbölben három éve dúló „tartályha­jó-háború" vesztesége hajó­kapacitásban annyi, mint a II. világháború óta az óceá­nok vizeibe süllyedt összes hajó tonnatartalmának egy­harmada — írja a Le Figaro. Háború és béke Nicaraguában 0 Havanna (MTI) telenek voltak visszafogni A Reagan-kormányzat változatlanul katonailag is fe- számos szociális programot... nyegeti Nicaraguát. Mindenekelőtt ezt hangsúlyozta a He'y> vezetők veleménye nicaraguai sandinista forradalom győzelmének nyolcadik szerint is egy katonai dia­évfordulója alkalmából mondott beszédében Dániel Ortega dalnal is nehezebb felada­államfö azon a központi gyűlésen, amelyet Matagalpa vá- tok várnak az országra a rosaban rendeztek. gazdasag frontján. Az államfő hangsúlyozta, a jelek szerint az amerikai Ebben a bonyolult és fe­elnök nem akar úgy távozni posztjáról, hogy egy szabad szült helyzetben köszönti te­Nicaragua maradjon utána. Kifejtette, hogy a jelen hely- hát Nicaragua népe a győ­zetben szinte semmi lehetőséget nem lát a párbeszédre, zelem évfordulóját, s élvez­mivel Washington — úgy látszik — eltökélten kitart a heti hazánk, s a többi szo­nicaraguai forradalmi vívmányok mindenáron való meg- cialista ország és valameny­semmisítése mellett nyi józanul gondolkodó erő Ortega ennek bizonyságaként szólt arról a manőver­rokonszenvét és szolidaritá­Rádiótelex röl is, amelyet Washingtonból irányítanak a közép-ameri- sót A maByar k«rmány és a kai béke és biztonság megteremtését szolgáló csúcsérte- magyarnep lehetosegeinek kezlet megtorpedózására. megfelelő támogatóst nyúj­tott es nyújt a jovoben is a Amikor 1979. július 19-én nép iránti bizalom, a de- sokat szenvedett kis közép­a győztes sandin sta csapa- mokrácia jeleként értékeibe- amerlKai orszagnak­tok végigvonultak Managua tő. hogy több százezer fegy­utcáin és dicstelen menekü- vert osztottak szét a lakos­lésbe kényszeritették a csak- ság között. Vajon elképzel­nem félévszázados Somoza- hetö lenne-e ez mondjuk uralom utolsó képviselőjét, Chilében vagy Salvador­nem gondolhatták, hogy még ban?! nyolc esztendővel később is Managuában készek az or­szinte fegyverrel a kézben szag körül kialakult válság fognak megemlekezm az ev- békés rendezési folyamatá­fordulóról. A felszabadító ban val<j részvételre, bár ka­harcosok nem tehették le a tonailag talán már jövőre puskát, azonnal gondoskod- döntő csapást mérhetnek a muk kellett az újszülött többirányból is támadó néphatalom védelmérőL An- kontrákra. Am mihelyt Ni­nal is inkább, mivel a nagy caragua kész valamilyen északi szomszéd, az Egyesült kompromisszumra, a wa­Allamok szemében az első &hingtoni forgatókönyvírók pillanattól kezdve szálkát je- ^jabb jeleneteket találnak lentett egy úgymond ujabb ki a többi szereplő és sta­kommunista kormányzat je- tjszta 6zájnára. Ezt a hely­lenléte a karibi térségben. zetet példázta a Guatemala Washingtonban meg is tet- városban tervezett Iközép­tek, és tesznek mindent a an,erikai államfői csúcs el­sandinisták megbuktatása halasztása is. érdekében, legyen az gazda­sági blokád, vagy a nicara- Pedig Nicaraguának érthe­guai ellenforradalmárok, a tó módon érdeke lenne a kontrák széleskörű támoga- nemzeti jövedelem nagy ve­tása. szét felemésztő honvédelmi A Fehér Házban és a tér- kiadások csökkentésére, hi­ség Amerika-barát államai- szen az ország gazdasági nak elnöki palotáiban a de- helyzetét sandinista politiku­mokrácia hiányával és ag- sok is drámainak nevezik, ressziós politikával vádolják A hadüzenet nélküli háború, a managuai vezetést. Eköz- a gazdasági blokád okozta ben mintha megfeledkezné- veszteségek immár csaknem nek arról, hogy az orságot hárommilliárd dollárra rúg­törvényesen választott elnök nak — nem beszélve a 40 és parlament irányítja, hogy ezer halottról — s fokozód­továbbra is objektív tény a nak az ellátási gondok, az vegyesgazdaság a forradalmi infláció egyre ellenőrizhetet­folyamatban, s az is csak a lenebb méreteket ölt, kény­A párizsi lap adatai sze­rint, a „tankerháború" kez­dete, 1984 óta 334 hajó vált katonai akciók célpontjává az öbölben, és nyolcmillió tonna áru süllyedt el a vi­zében. Mint arról a L'loyds angol biztosítási csoport számadatai tanúskodnak, az idén eddig már 65 hajót ért találat az öbölben, köztük a francia Ville D'Anvers te­herhajó a múlt vasárnap kapott iráni találatot. A francia lap szerint, amennyiben ez az irányzat folytatódik, akkor az idén minden valószínűség sze­rint, több kereskedelmi ha­jót ér majd támadás, mint tavaly, amikor rekordszámú, 108 hajó kapott találatot az öbölben. Az öböl menti feszültség éleződése miatt a biztosítá­si társaságok felhagytak az­zal a gyakorlattal, hogy rög­zített biztosítási díjat kérje­nek az öbölben haladó ha­jókra. A L'loyds 2 százalé­kos biztosítási felárat szá­mol fel az öböl bejáratát je­lentő Hormuzi-szorostól ke­letre levő kikötőkbe tartó hajókra, a Bandar Khomeini kikötő felé haladó hajókra a biztosítási többletdíj meg­haladja a 33 százalékot is. DIZDAREVICS li rockrendezvény: a hat na­LENGYELORSZAGBAN pig tartó rendezvénysoroza­Raif Dizdarevics jugoszláv ton 7 ország 29 zenekara és külügyminiszter hétfőn, teg- szólistája lépett a közönség nap hivatalos, baráti látoga- elé a Berlin egyik parkjában tásra Varsóba érkezett, felállított színpadon. Az Dizdarevicset Marian Orze- 'dei „Rocksommeren" leg­chowski lengyel külügymi- alább 70 ezer fiatal szórako­zott — az elvontabb, igénye­sebb rockzene, a blues, vagy a dallamos slágerzene ked­velője egyaránt elégedetten MWILl > .iXa.nM'i niszter hívta meg. KOZOS PIACI TANACSKOZAS Brüsszelben hétfőn meg- távozhatott Magyarországot nyílt a közös piaci külügy- a Varga Miklós Band képvi­miniszterek tanácskozása, selte — „Európa" című slá­A legfőbb napirendi pont: Serükkel az, NDK-fiatalok az Európai Gazdasági Kö- körében is nagy sikert arat­zösség és az Egyesült Alla- tak­mok, illetve Japán közötti kereskedelmi feszültség HERNYÓK megvitatása. Az európai kö- INVAZIOJA zösségben különös aggodal- Tizennégyezer kínai küzd mat kelt egyrészt az, hogy a hernyók ellen Kma Sanh­az Egyesült Államok protek- szi tartományában. A csú­ciomsta kereskedelmi törvé- szómászók a négyezer évvel nyeket keszul elfogadni, ezelőtti Sárga Birodalom másreszt, hogy növekszik az császárának síremlékét EGK kereskedelmi deficitje szállták meg, s 27 hektárnyi a felkelő nap országával területen már majdnem szemben. teljesen elpusztították az ősi BERLINI ciprusfákat. Az ellenük ki­ROCKÜNNEP vezényelt emberek tíz nap Vasárnap este véget ért az alatt 1800 kilónyi hernyót eddigi legnagyobb NDK-be- szedtek össze a fákról. .aiíS » *

Next

/
Thumbnails
Contents