Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

Szerda, 1987. július 22. 3 Uzemgazdászképzés a miskolci egyetemen Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen az idén SStSS^ST^ÍK dasá'gtadoményl lépcsős képzés első fázisa. A hallgatók három év után fő­iskolai szintű okleveles üzemgazdász oklevelet kap­nak, majd azok. akik a meg­határozott követelmények­nek eleget tesznek, megsza­kítás nélkül folytathatják tanulmányaikat a második lépcsőben két éven át. En­nek elvégzése után egyetemi szintű okleveles közgazdá­szok lesznek. A képzéshez a Nehézipari Műszaki Egyetemen adottak a feltételek. Szeptember 1­jétől az egyetemen Közgaz­Intézetet hoznak létre négy tanszék­kel. Közgazdaságtani, válla­latgazdaságtani, pénzügyi és számviteli, valamint statisz­tikai tanszék kezdi meg mű­ködését. A felvételi vizsgák befe­jeződtek. A 110 helyre (50 nappali és 60 levelező) több mint kétszeres volt a túlje­lentkezés. A hallgatók spe­ciálisan képzett szakembe­rekként a vállalatok terme­lésszervezési, racionalizálási teendőit látják majd el. Vízkorlátozás a Dunakanyarban A Dunakanyarban eddig 17 településen korlátozta a vízhasználatot az illetékes vízmű, s most ujabbakra terjesztette ki a rendelkezé­seket. Eszerint július 21-től másodfokú vizkorlátozást vezetnek be Nagymaroson, Gödön, Zebegényben, Duna­keszin, Fóton, Mogyoródon, Gödöllőn, Csömörön és Ve­resegyházán. Ezeken a tele­püléseken tilos a parkok, közterületek, kertek tömlős locsolása, a gépkocsik töm­lős mosása a nap minden szakában. Az intézkedésre azért került sor, mert a rendkívüli meleg miatt oly­annyira emelkedett a vízfo­gyasztás. hogy azt a vízmű már nem képes kielégíteni. Kórházi hírmondó Kiabálás és türelem Gyorsabban kéne gyorsí­tani. A lényeg a lényeg, mi továbbítottuk a kérelme­ket a főhatóság felé. Nem a főhatóságnak, csak felé. Kritizálni (nem) mindig könnyű, avagy ugyanarról kötötten lehet(etlen). A fenti néhány mondat a • szegedi I. kórház szak­szervezeti irodájában az egyik dosszié első oldalán K2erepel. — Ez a ..lobogójuk"? Rózsa János szb-titkár gondolattörmeléknek nevezi ezt a néhány mondatot. — De halálosan komolyan gondolják, ugye? — Háromezer fős az alap­szervezetünk. A látszat­munka teh4í Jelünk, nagyon feltűnne. — ön ölt-'- mii .». értenek gyorsításon? ts ?••.<: • --. — Konkrét példát említe­nék. Elkészült az egészség­megőrzés nemzeti program­ja. Mi, az egészségügyben dolgozók úgy érezzük, a végrehajtásban fel kell vál­lalnunk a motor szerepét. Kollektív fejtörés kezdődött dául nálunk. A tét óriási, hiszen nek, huszonhét fejlett ország halálozás) mutatói között Magyarország az élen áll. Tíz év alatt nálunk a fér­fiak halálozása 31 százalék­kal, a nőké pedig 10 száza­lékkai nőtt. Szóval van mit tennünk, — Az előkészítés spontán megnyilvánulásairól mon­dana valamit? — Felmerült például hogy a jogsegélyszolgálatok mintájára [elki egészségügyi szolgáltatást kellene nyúj­tani a munkahelyeken. Saját költségvetésből korántsem ördöngösség egy pszichiáter foglalkoztatása. létrehoz­tunk egy ad hoc-bizottságot is, melynek az a feladata, hogy szakmailag vélemé­nyezze a helyi programot. — Állampolgárként mi a véleménye az egészségmeg­őrzés társadalmasításáról? — Én is dohányzom, ta­lán nem is élek túl egész­ségesen, és látom magam körül az agyonhajszolt kol­légákat i,s. iA (halálozási mutatók szintén elkeserítő­ek. Szóval, épp ideje, hogy törődjünk magunkkal. Nem nehéz belátni, például azt, könnyebb és olcsóbb leszog­talnj egy embert a dohány­zásról, mint egymillió fo­rintért egy kórházi ágyat biztosítani. — Tudjuk, egy orvosra meglehetősen sok hetea jut. Marad-e idő arra, hogy a konkrét panaszok otVóslása mellett úgynevezett mentál­higiénés kérdésekre is ki­térjenek? — Egy évben 150 millió­szor találkozik az orvos a beteggel, és viszont. Sok­szor csak néhány mondat kellene az egészségügyi szakember szájából. Pél­jelezhetné a betegé­hogy ne dohányozzon, próbáljon a kalóriákra fi­gyelni. — Várhatóan mi lesz a program végrehajtásának legnagyobb akadálya? — Mindenki az egészség­ügyre fog várni. Fel kell tehát vállalnunk a szemlé­letformálást is. — A mostoha körülmé­nyek ellenére hogyan végzik a klasszikus szakszervezeti munkát? — A gyorsítás itt sem árt. Az adminisztrációt pél­dául a minimálisra csök­kentettük. Mi továbbra is mondjuk, kiabáljuk, az egészségügyi dolgozók bére Nemzetközi verseny Hazaérkezett Firenzéből az egyúttal a legjobb férfi ver­a 27 tagú magyar küldöttség, senyzőnek bizonyult. amely részt vett az IN­TERSTENO (nemzetközi gyorsíró- és gépfrószövetség) 37. kongresszusán és verse­nyein. Huszonöt ország szí­neiben mintegy 500-an mér­ték össze tudásukat 16 nyel­ven gyorsírásban és gépírás­ban. Á vetélkedő több ma­gyar sikert is hozott. A gyakorló gyorsírók fel­nőtt kategóriájában Kanyár Erika (veszprémi közgazda­sági szakközépiskola) har­madik helyezést ért el. Ugyancsak harmadik dijat nyert a mechanikus írógé­pek csoportjában Jakab Andrásné (miskolci Fáy András KSZKI). A magyar gépíró verseny­zők közül Soós Ferenc (Film, Színház, Muzsika) az elektronikus gépek kategó­riájában a 11. helyet szerez­te meg a világranglistán, s A mestergyorsírók vetél­kedőjében Arvayné Dani Judit (Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala) a 19. he­lyen végzett. A gyakorló gyorsírók ifjúsági csoportjá­ban Lestár Eva (MSZMP, Kecskemét városi bizottsága) a 7. helyezést érte el. A javítószerkezetes elekt­ronikus írógépek csoportjá­ban Jármy Péterné (Magyar Nemzeti Bank) a 12. lett. A mechanikus gépek ifjúsági csoportjában Kapronczi Or­solya, a debreceni közgazda­sági szakközépiskola tanuló­ja az 5. helyen vegzett. A többnyelvű versenye­ket nyolc nyelven — közöt­tük magyarul — beadott munkájával Manfréd Kehrer (NDK) nyerte; a pozsonyi Ladislav Bojnansky négy nyelven, közöttük magyarul készített dolgozatával har­madik dijat nyert 30—35 százalékkal alatta marad az országos átlag­nak. Egyelőre remény sincs, hogy ez jó irányba változik. A kórházakban, klinikákon nagy a zsúfoltság, rossz az épületek állapota. Türelem­mel kell viselnünk a lassú rekonstrukciót. Botrányo­san kicsi a segélyezési fej­kvótánk, 60 forint jut egy dolgozóra. Az idén nyárra alig kaptunk 6záz beutalót. — Az ellentmondás nyil­vánvaló. A szakszervezeti munka igen sok áldozatot követel (a szaporodó fel­adatok miatt), cserébe vi­szont a mozgalom elég ke­veset ad. — Pedjg időnként nekünk is vannak világmegváltó szándékaink, a mi életün­ket -megkönnyítő terveink. Talán egy-egy meg is való­sul közülük. Például szak­szervezeti nyomásra meg­változott a szabadságrende­letünk, és nem túl régóta az egészségügyi dolgozóknak is van üzemorvosa. Ezzel mj nem dicsekszünk. Pedig kellene, minél töb­bet, ha van mivel. B. E. Megállapodás és pecsét A z egyetemi tanár összeráncolt homi- szentesitett egyezségeknek becsületet te lókkal meséli az egyik jellemző remteni, s csak azutan hozzáfogni ahhoz, esetet .Munkáról kellett tár- hogy rangot teremtsünk a szóbeli meg­gyalnunk az egyiki gyár főmérnökével, állapodásoknak. Azt mondta a telefonba, hogy ő holnap Ügy tűnik, nem árt az ügynek, ha időn­délelőtt elfoglalt. Akkor találkozzunk ként egyoldalúan az élőszóban kimondott reggel — ajánlottam neki. Beleegyezett, megegyezések fontosságát, komolyságát Közölte, ihogy reggel hétkor kezd dolgoz- hangsúlyozzuk. Ugyanis az a tapasztalat, ni. Nekünk megfelel az időpont — felel- hogy sokszor épp az ragaszkodik az irá­tem, s ebben megállapodtunk. Másnap a sas változathoz, akinek azt sem akaród­kollégámmal már reggel hét óra előtt ki- zik precízen betartani. Az önmaga szavá­szálltunk a gyárkapu előtt a kocsiból. A ra adó tárgyalófél — amíg néhány csa­portás azt mondta, hogy a főmérnök még lódás nem éri — föltételezi, hogy a ma­nem jött meg. Ott vártunk rá kint az ut- sik is szentírásnak szánja kimondott s/ut­cán, és öt perc késéssel befutott. Csodál- vait. A már említett egyetemi tanár me­kozott, hogy mi már ott vagyunkt Hát sélte, hogy egy telefonon kötött megál­reggel hét órára beszéltük meg, nem? — lapodás végén a partner megkérdezte: kérdeztem tőle. Erre azt felelte: ó, hát mikor ülünk lé aláírni a szerződést? A ő nem gondolta, hogy ez komoly . ." gyárvezetőt alighanem meglepte az egye­Az eset azt mutatja, hogy a szóban temj válasz: „Mi elküldjük a műszert, kötött megegyezéseket fölöttébb lazán önök kipróbálják, és ha nem felel meg, kezeljük. Nagyvonalúan kimondjuk a visszaküldik. Ha megfelel, utólag lebo­szavakat, s velük az ajánlatokat időpont- nyolitjuk az üzleti formaságokat. Addig ra, helyszínre, árra, mennyiségre, minői- elég szóban is, hiszen az igazgatóval be­ségre. S aztán mi csodálkozunk a leg- szélünk; nem?" jobban, ha akad, aki komolyan veszi eze- Alighanem sokan a pártjára állnának ket. Meglepett képpel bámulunk a má- annak; hogy valahogy így folyjanak a sikra. s bűnbánó szavakkal próbáljuk el­mismásolni a dolog lényegét. És fogadko­zunk, hogy legközelebb valóban komolyan vesszük majd, amit mondunk. És legkö­zelebb? Jó esetben talán annyi a válto­zás. hogy nem ígérünk semmi biztosat. Mind gyakrabban találkozrp. gazdasági berkekben egy angol kifejezéssel: gentle­man's agreement, Sokan magyarra fordít­va emlegetik: úriemberi megegyezés. Hogy a honi változat kissé nehézkes, ar­ra utal: nincs nagy múltja e fonnának a magyar gyakorlatban. Mert ámbár szép teljesítményekkel is kirukkolt a múlt­ban, különösen a múlt század harmadik harmadától, a magyar ipar és kereske­dés, a szóban kötött megállapodások szentségét nem sikérült a gazdasági élet köznapi velejárójává tenni. Vagy ha sl­magyar gazdaság ügyei. Mennyivel rugal­masabbak lehetnének a vállalatok, mennyire frissebb lenne az alkalmaz­kodás a világpiac változó követelményei­hez? — ábrándozhatunk a kérdésen. Am a megvalósítás ezúttal sem csak emberi szándékon, készségén, jóindulaton múlik. Kegyetlenül nehéz állni a kimondott szót olyan gazdaságban, melynek folyamatait átl- meg átszabdalják a hiány jelenségei. Ismerheti egy műszaki precízen a techno­lógiát, percre pontosan kiszámíthatja, mi mennyi, és mikor készül el vele. Elvileg. Am elég egyetlen apró alkatrész hiánya, s a termék már nem szállítható ki a gyárkapun. Beüthet egy még fontexsabb feladatra való átcsoportosítás, és az áru elkészülte napokat, heteket késik. Vagy — és ezzel a jövőben mind többször szá­került is valaha, a dolog nem volt folya- molhatunk — a technika „robban le", bé­matas, nem vált kiszakíthatatlanná a gya­korlatból. Mit akarunk mi a szóbeli megállapo­dásoktól? Hiszen még az írásbeli, lepe­csételt, aláírt egyezségeket is gyakorta papírrongyként kezeljük — vetődhet föl sok gazdasági szakemberben e tapaszta­lat emléke. Mert valóban: a papíron va­ló megegyezés,, sokszor csak arra jó, utó­lag pontosan fel tudjuk mérni, mitől té­rünk el a megvalósításkor. S ha megál­nítja meg hosszabb-rövidebb időre a gyártást. Am a vállalatnak élni kell. nem csappanhat a rendelésállomány. Tehát a Vezető: ígér. És belevág a munkaba, szervez, szemrehány, mentegetőzik, ígér.. em könnyű a dolga annak, aki fel­tette magában, hogy partner, társ akar lenni a szóbeli megegyezé­sekhez Alaposr és naponta megújított — hitelesített — valóságismeret szükséges N lapítjuk az- eltérést, ennek is alig - van hozzá. Ez szellemi követelményben is gyakorlati jelentősége. Mert "aki érvénye­síthetné a kötelezettség nem teljesítésé­ből adódó törvényes jogait, az is szemet huny. Minek feszültséget szítani? Hiszen lehet, hogy legközelebb ő lesz az, aki el­tér az írásba foglalt követelményektől. Homlokráncolás, vagy telefonon közvetí­tett évődés, esetleg asztalcsapkodással egybekötött többszöri személyes közbelé­pés a következmény, ha eltérünk az írott szerződéstől. így hát — merülhet ifel a gondolat — jobb lenne először a papíron igen magas- szint. Áttekinteni olyan gaz­daságot, amelyet egyfelől fontos irányel­vek vezérelnek, másfelől bonyolult szabáé lyozók. harmadik felől egyéni és csoport­érdekek kusza szövevénye. Am az e fel­adattal megbirkózó gyakorlatiam gondol­kodás sugallja: megalapozott eredményt produkálni aligha lehet nemes emberi tartás nélkül. Itt, ebben u gazdaságban kiváltképp fontos érték, ha a személy egyben garancia is a kimigidott szóra! Molnár l'ál Egyszer volt, hol nem volt... ... egy roppant glazdag város. Ez a roppant gazdag város igazán büszke le­hetett egyes részeire: egymással harmo­nizáló, felújított, vagy vadonatúj épület­együtteseire. Idegenforgalmi nevezetessé­ge mellé gyönyörű kulturális intézményt telepítettek, mögé parkolót, kivételesen pofás betonkerítéssel. A terület egy ré­szét a roppant gazdag város nyaranta sörutcának nevezte ki, a forgalom és az igények színvonal-növekedéssel jártak, az idén már gusztusos kerthelyiség. A rop­pant gazdag város tudta, mitől döglik a légy: tudta, hogy meg kell fogni minden fillért. Ezért aztán úgy határozott: á kul­turális intézmény építkezésekor használt felvonulási épületet megtartja, nem pré­dálja csak ügy el, mondjuk, tűzifának. Somogyi Károlyné felvétele Ezért aztán úgy döntött a roppant gaz­dag varos: szétvereti a kivételesen pofás betonkerítést. Neki is feszültek a mun­kások, kétnapi kemény munkával elbon­tották egy darabon — a kivételesen po­fás kis kerítés ugyanis kivételesen ke­ményre, stabilra, időtállóra és embert próbálóra is "sikerült Ottan most harc­edzett emberek nézik szívdobogva, hogy lépcsőt építenek a barakkhoz, majdan fel lehet lépegetni rája. és fontról jól körül­nézni: mitől is ilyen roppant gazdag ez a város? A szegénylegények meg fele külföldi nyelvtudásukat odaadnák, ha nem is megmagyarázni, de legalább meg­érteni tudnák: miért? És hogy tényleg itt a vége, fuss el véle. .. ? R. £. imaenzÁ) ,. • ­Nagy munkaerő­mozgás Az építőipar munkaerö­és bérgazdálkodásáról tár­gvalt hétfői ülésén az Épí­tő-, Fa- és Epítőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Megállapította, hogy az ágazat jelentős szervezeti átrendeződése nagy munkaerőmozgást vál­tott ki, ez egyúttal azt is mutatja, hogy jobban alkal­mazkodott azj építési igé­nyekhez. A kivitelező vál­lalatok és szövetkezetek dclgozóinak száma az év első negyedében 17 ezer 500­zal volt kevesebb, mint egy evvel korábban. Am az el­távozottak zömé, több mint 10 ezer ember, a kisszövet­kezetekben és más kisvállal­kozásokban folytatta mun­káját, tehát az ágazatot nem hagyta el. A munkaerőmozgásban jelentősen közrejátszott az, hogy sok építési részleg ónálló vállalattá, kisszerve­zetté alakult. Az alacsony hatékonysággal dolgozo, vagy éppen veszteséges vál­lalatoknál pedig szervezett létszámleépítésre, munkaerő­átcsoportosításokra került sor, nemcsak a fizikai, ha­nem az alkalmazotti állo­mányban is. Ezek az egyéni sorsokat érintő változások a gondos ügyintézés mellett is feszültsegaket okoztak

Next

/
Thumbnails
Contents