Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

i: ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG i 77. évfolyam, 170. szám 1987. július 21., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előíizctési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Az ipar első félévi fejlődése A termelés januárban — a kemény tél miatti nehézsé­gekkel összefüggésben — csökkent, a következő két hónapban azonban a vállala­tok jórészt pótolták a kiesé­seket: az I. negyedévi ter­melés 4,3 százalékkal halad­ta meg az egy évvel koráb­bit. A II. negyedévi terme­lésnövekedés ennél szeré­nyebb mértékű, 1,8 százalék volt. Az állami iparvállala­tok termelése az átlagosnál kissé mérsékeltebben, az ipa­ri szövetkezeteké viszont gyorsabban nőtt. Továbbra is igen dinamikusan fejlődnek a kisszervezetek. Az iparban az év eleje óta több mint 200 új gazdálkodó egység alakult — zömmel a szövet­kezeti szektorban —, közü­lük 8 részben külföldi érde­keltségű vegyes vállalat (ez utóbbiak száma az iparban a félév végén 32 volt.) Az ipari termelés szerke­zete továbbra sem a kívána­tos irányba változik. 1987. I. félévében az energiater­melő és -átalakító ágazatok termelése bővült a legna­gyobb mértékben, tóbb mint 7 százalékkal. Az alap­anyaggyártó ágazatok fejlő­A Központi Statiszti­kai Hivatal előzetes adatai szerint az ipari termelés, az 1985—1986. évi szerény növekedést kővetően, ez év első fe­lében valamelyest élén­kült, s az eddigi 3 szá­zalékos fejlődés kiSsé meghaladja a népgaz­dasági tervben elő­irányzott mértéket. gyártás nélkül számítva kb. 4 százalékkal. Az ipar értékesítése — a termeléshez hasonlóan — a tavalyinál kissé gyorsabban bővült. Ezen belül a belföl­di szállítások az átlagosnál munkaközösségek száma vesebb volt az előző évinél. A villamosenergia-ipar - és az élelmiszeripar kivételé­vel minden ágazatban csök­kent a létszám. A foglalkoztatottak fő­munkaidőből származó havi átlagbére 1987 első félévé­ben több mint 6300 forint volt, s ez — az első negyed­évi bérstop ellenére — kö­rülbelül 6 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit. A bá­nyászati és kohászati válla­latoknál dolgozók bére az átlagosnál lassabban, a gép­ipari és a vegyipari dolgozó­ké kissé gyorsabban nőtt. A kiegészítő jövedelemszerzést biztosító vállalati gazdasági és tevékenysége ez év első fe­lében a tavalyihoz hasonló­an — szerényebb mértékben emelkedett. 1987. I. félévében a terme­lékenység — a növekvő ter­lassabban, a külkereskedel­mi célú átadások pedig gyorsabban nőttek. Az ex­port mindkét relációban vi­szonylag gyorsan emelke­dett. A gépipari és az élel­miszeripari vállalatok fő- melés és a csökkenő létszám ként rubel viszonylatú kivi- eredményeként — a korábbi telüket bővítették. A kon- évekénél kedvezőbben ala­vertibilis elszámolású kivi- kult: az egy foglalkoztatott­tel a főbb exportáló ágaza- ra jutó termelés több mint tok többségében számotte- 5 százalékkal emelkedett A vően meghaladja az egy év- munkatermelékenység min­vel korábbit, a gépipari den fő ágazatban nőtt, leg­nem rubelelszámolású kivi- nagyobb mértékben a vegy­tele azonban jelentősen el- iparban, a bányászatban és dése az átlaghoz közelálló maradt a tavaly első félévi- az építőanyag-iparban, volt, míg a feldolgozóipari tói. A hosszú távú export- A/ jDar tprmeiését az első TJSSSS JKFSS B6NTÓ R'"D™RT>M az egy évvel azelőttit Hat resztvevo vállalatok es szö- evekhez hasonlo anyagellá­hónap alatt a gépipar' lé- vetkezetek többnyire az át- tási « kooperációs helyzet nyegében ugyanannyit ter- tagosnál gyorsabban növel­melt, mint 1986. elsö felé- konvertibilis elszámolá­ben, es a könnyűipar terme- . , .,,.,. ., , lése is csak 0,8 százalékkal su e*Portszallitasaikat. nőtt Az átlagosnál jobban, Az iparban foglalkoztatot­3,9 százalékkal növelte ter- tak száma tervezettnél és a melését az élelmiszeripar, a korábbi évekre jellemzőnél vegyipar pedig 8 százalékkal nagyobb arányban csökkent, ipari termelés — kőolajfeldolgozás és gáz- s mintegy 2 százalékkal ke- előreláthatóan Magyar bejelentés Angliában Hétfőn hazaérkezett Nagy- megsemmisítésére és ezzel Britanniából a magyar bé- egyidejűleg a hagyományos kemozgalom küldöttsége, leszerelésére kell , „ , , ... „o^ törekedni, nehogy ez utóbb amely Balogh András OBT területen' feigyorsuijon a elnökhelyettes vezetésével verseny. A kettős nullameg­Coventryben résztvett az oldás, amelynek elfogadása Európai Nukleáris Leszerelés (END) mozgalom VI. kon­ventjén. Az európai béke­a békemozgalmak fellépésé­nek eredményességét is iga­zolja, nem adhat okot a tét­lenségre: meg kell akadá mozgalmak e jelentós fóru- ]yoznj a fegyverkezési ver_ mának munkájában 30 or­vistája vett részt, s a plená- ri2álását' ris ülések között másfél száz vitafórumon, politikai M,mat teremt<:n[ programon folytatott eszme­cserét. A tanácskozás záróülésen seny világűrre való kitér­f C!.er_ ^ ütését, a tengerek milita­is. A Konvent résztvevőinek közös célja bl­ott, ahol most félelem van. leszere­lést, ahol most újrafegyver­résztvevoi kezés van — mindannyiunk a záróülésén felhívással közös biztonsága érdekében, fordultak a békemozgalmak- - , „ . 1k,„, , , hoz Európa és a világ Ezert a fe!h,vas uJaob atomfegvver-mentesítése re!esi akciók elindítását tűzi érdekeben. A felhívás leszö- célul, elsősorban 1987 okló­gezi, hogy a 40 éve tartó berében, az ENSZ leszerelési értelmetlen, költséges és ve- . szélyes nukleáris fegyverke­zési verseny után most jó A magyar delegáció 2 lehetőség kínálkozik a Szov- konventen bejelentette, hogy jetunió és az Egyesült Alia- elfogadja az Európai Nuk­mok közötti első leszerelési leáris Leszerelés (END) moz­egyezmény megkötésére. Az galom 1980-ban megfogal­úgynevezett kettős nulla- mázott alapdokumentumát, s megoldás elfogadása után az ezzel a mozgalom teljes jogú összes nukleáris fegyver résztvevőjévé vált kísérte. A termékforgalma­zás zavarai elsősorban a szűkös konvertibilis import­lehetőségekkel, valamint a nem kellően ütemezett szál­lításokkal függnek össze. Az év második felében az növekedése valamelyest mérséklődik. Erre utal az eddigi rendelésállomány, amely azonban a hátralévő hónapokban még gyarapít­ható és gyarapitandó. Megvitatták a törvény­tervezeteket A pénzügyminiszter felké­résére — Trethon Ferenc­nek, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnö­kének vezetésével — az SZVT rendezésében hétfőn megvitatták a Pénzügymi­nisztérium és az Igazságügyi Minisztérium közösen össze­állított törvénytervezeteit, továbbá azok részletes in­doklását a magánszemélyek jövedelmi adójáról és az ál­talános forgalmi adóról. Észrevételeiket, javaslatai­kat továbbítják az illetéke­sekhez. (MTI) Hz ipari szerkezet átalakításáról Hétfőn kibővített ülést szességében tartott a Műszaki és Termé- Azt azonban szettudományi Egyesületek Szövetségének Központi Gazdaságpolitikai Bizottsá­ga Bihari István elnök ve­zetésével. A résztvevők az Ipari Minisztérium felké­résére — ismét megtárgyal­ták az ipar szerkezeti át­alakításából adódó felada­tokat. A bizottság tagjai a közép- és hosszú távú fej­lesztés irányvonalával ösz­egyetértettek. szóvá tet'ék, hogy az előterjesztés nem tartalmazza elég pontosan, hogy a felvázolt tennivalók közül melyik a kormány­zati, a minisztériumi és melyik a vállalati feladat. Az ülésen felszólalt Kapolyi László ipari miniszter is. A Központi Gazdaságpoli­tikai Bizottság írásbeli vé­leményét és javaslatait el­juttatja iaz Ipari Minisz­térium illetékeseihez. Parkolni nehéz ? Alaposan-preciz felmérést végzett a városi tanács építési és közlekedési osztálya. Azon gondolkodtak, ho­gyan lehet biztosítani Szegeden szinte mindenkinek a parkírozást. A végrehajtó bizottság már 1982-ben fog­lalkozott ezzel a témával. Megállapította akkor, hogy a lakótelepeken kényszerű igény az autók éjszakai és nap­pali „elhelyezése". Kiderült a vizsgálatokból, hogy 1980 és 1986 között tízezernél több személyko­csival nőtt a város „füstölő" állománya. Ezek szerint 29 ezer négykerekű gurul Sze­geden. Az még hagyján, ha gurul, de mi lenne, ha va­lamennyi megállna, parkolót keresne? Lenne hely? Van egyáltalán? Akad is meg nem is. Tar­jánban az elmúlt öt évben alig szaporodott. Némi köny­nyítést a szövetkezeti for­mában megépített sorgará­zsok jelentettek ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy minden rendben. A vizsgá­lat. a felmérés alatt kide­rült, hogy Tarjánban éjje­lente 1716 autó. foglalja a közterületet, ami azt jelen­ti, hogy ötszázzal több a jármű, mint a kiépített par­koló. Kimutatták: nappal 49 százalékkal kevesebb kocsi pihen a legöregebb város­részben. Felsövároson a helyzet ha­sonló. Az újonnan átadott lakásoknál — különösen a negyedik ütemben — sajnos csupán 120 parkolót építet­tek. Ezen a részen előbb­utóbb parkolási gondokkal kell számolni. Északon a helyzet talán a legkedvezőbb. Itt (ott) az ezer lakásra jutó statisztika szerinti autók száma talán optimális: minden máso­Kábelkilométerek A hírközlő hálózat meg- — Milyen az első félév talpra állni. Ezért pedig élénkült hazai fejlesztése, a mérlege? évente meg kell duplázniuk piaci igények gyors növeke- _ Több mjnt 12 százalék_ * nyereséget. Eddig sikerült, dése új követelmények elé kal nöVekedett a termelés az Fejlesztésre, technológiai állítja a Magyar Kábelmü- pgy évve, eZ€jótti szinthez megújulásra azonban 1990-ig vek Szegedi Kábelgyárát is. kopest ezzel arányosan ter- még ilyen tempó mellett Az országban ugyanis első- méSzetesen a nyereségünk is. sem íutia saÍát erőből. Pe­sorban itt készülnek a pos- Százkilencvenmillió forintos őig a megnövekedett igé­tai fejlesztésekhez szükséges haszonra" számithatunk az n-V<* maradéktalan kábelek. Így, amit ma még e|gQ félévben mondja kielégítése miatt erre feltét­nem tudnak Szegeden kapa- j-ombácz József igazgató. lenül szükség lenne. Hiszen citás hiján megtermelni, azt idehaza jóval olcsóbban, tőkés piacokról behozott ká- A kereslet megelenkulese gazdaságosabban tudjuk belekkel kell megtoldani. A mellett a sikeres gazdalko- megtermelni azt, amit ma folyamatos munkarendben, dáshoz az is hozzájárult, mp(í külföldről kényszeru­vgmk-kal kiegészítve gyár- hogy néhány újdonsaggal is ]ünk t^^n, tott 750 ezer érkilométer hír- megpróbálkoztak a kábel­közlő káb*J. még így sem gyáriak. Januártól önálló - Pályazat utján szeret­elegendö, hiszen ma már a nagykereskedelmi tevékeny- nenk a kozeljovoben jelen­piaci igény 1 milliárd kilo- séggel 6.5 százalékos plusz tos fejlesztesekbe fogni Sze­méter felett lenne A másik jövedelemre tudnak szert geden. A postai hírközlő ka­itt készülő termékfajta az tenni. Ezért természetesen belek gyártását ugyanis né­erősáramú kábel iránt vi- adni is szerettek volna va- hány év alatt meg kell dup­szont némileg csökkent a lamit a vásárlóknak. Eddig Iáznunk, mert ennyi a vár­kereslet az elmúlt években, 5 hónapot kellett sorban áll- ható igény. Plusz ötszázezer a piaci kereslet csak az el- ni a megrendelőknek, ezután érkilométert tervezünk, eh­múlt hónapokban kezdett — ha éppen nincs a raktár- hez kellene a pályázat útján ismét megélénkülni. A két- ban elég a keresett áruból — elnyert pénz. Döntés ugyan fajta kábelból az idén 1 mii- egy hónapon belül szállita- még nem született, de mi liard 640 millió forint értékű nak. Hogy a választékot bő- bizakodunk. Jelentős tőkés mennyiséget terveztek gyár- vítsék, javítsák az ellátást, exportot sikerülne ezzel tani, de már most. az év márciustól Szegeden saját megtakarítani. S az sem közepén látszik, hogy túlié- üzletet is nyitottak. Igyekez- mellékes, hogy ez a befekte­pik a tervezett mennyiséget, nek minden fillért megra- tés számításaink szerint így azután az idénre számi- gadni, hiszen a három évvel hat-kilenc hónap alatt meg­tott 325 milliós nyereség is ezelőtti szanálás után szeret- térülne, emelkedni fog az év végére nének minél gyorsabban K. G. dik lakásra jut egy hely, illetve garázs. Rókuson szin­tén kielégítő a parkolási le­hetőség. * A tanulmány összegezé­se: a lakó- és pihenőöveze­tek kínálatával a kiépített várakozóhelyeken sok te­herkocsi parkol. Tobb vál­lalat engedélyezi, hogy au-< tóvezetői a teherjárművek­kel lakásuk előtt parkolja­nak. A többszáz kilométeres utazás végén ez emberi, de a száraz statisztika szerint így 250-300 személyautótól veszik el a helyet. A tanács kénytelen volt foglalkozni a parkolás lehe­tőségeivel a Belvárosban is. Mindannyian láthatjuk, érezhetjük a magunk bő­rén, hogy a városközpont­ban a legnehezebb par­kolóhelyet kapni. Oka en­nek kézenfekvő: sokan mun­kahelyüknél, vagy annak közelében parkolnak — tar­tósan. A vizsgálat szerint át­lagosan 4 órát foglalják a kevés parkolót. A tanács szándéka: sietteti az autóso­kat úgy is, hogy mindösz­sze egy órát engedélyeznek július 20-tól, hétfőtől „ácso­rogni" az órával ellátott, vagy a díjbeszedő által óvott parkolóba. Furcsának tűnik nagyon, de előbb-utóbb rájövünk, hogy mindannyiunk javát szolgálja ez az intézkedés. Miért? Mert így könnyebb lesz majd szabad helyet ta­lálni. Az órákat kettő da­rab ötforintossal lehet mű­ködtetni. Ha nincs időmé­rő, akkor tíz forintot kell fizetni. Újra írom: órán­ként! Mindig hiszek a szakem­bereknek. Ezúttal is. ök tudják, miként lehet biz­tosítani mindannyiunknak egyautónyi helyet. Meg­győződésem, hogy jó, az az előrelátás, miszerint ajánla­tos lenne — legalább a vá­rosközpontban csökkenteni a járművek számát. Acs Sánta Sándor V « *

Next

/
Thumbnails
Contents