Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

12 Szombat, 1987. július 11. II Paksi atomerőmű új blokkja Pénteken megkezdődött a Paksi Atomerőmű legújabb, negyedik blokkjának fizikai indítása, a nukleáris üzemanyag berakása a reaktoroa, A különleges munkát mintegy hat nap alatt végzik el lyamat már lehetővé teszi, hogy a szükséges méréseket elvégezhessék. Szigorú ellenőrzés mellett egyre fokozzák a reaktor teljesítményét és várhatóan augusztus második felében hozzák a Paksi Atomerőmű Vállalat olyan szintre, amikor a terszakemberei, majd lezárják melt hő elegendő ahhoz, a reaktort és az előírt vé- hogy egy turbógenerátort delmi próbákkal, fizikai kí- indítani lehet. Akkor követsérletekkel ellenőrzik az kezik a reaktor energetikai állapotát, még mielőtt meg- indítása és párhuzamos kapindítanák a láncreakciót csolása sz országos energiaEzt követően kerül sor az hálózatra, irányított maghasadás meg- A Paksi Atomerőmű új indítására minimálisan, el- blokkja 440 megawatt '.ellenőrizhető teljesítmény- jesítményű, hasonló a már szinten, de ez a fizikai fo- működő három blokkhoz. flz Alkotmányjogi Tanács illése Korom Mihály elnökletével pénteken ülést tartott az Alkotmányjogi Tanács. Kereszti Csaba, a tanács titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit a Lengyel Alkotmánybíróság küldöttségének magyarországi látogatásáról. Korom Mihály az általa vezetett országgyűlési küldöttség afrikai útjáról adott tájékoztatást. Takács Imre, az Alkotmányjogi Tanács tagja tájékoztatta az ülésen résztvevőket az aurópai alkotmánybíróságok Lisszabonban Tartott hetedik konferenciájáról. (MTI) Helyzetkép a földekről Elkelne egy kiadós eső Lázár Mihály felvétele Pirosló paradicsom a kissori homokon Az idén még nem sokszor mondták a mezőgazdaságban dolgozók, hogy eshetne már gyén megszorult, nem az utolsó héten helyenként előfordult, hogy a kalász hefejaz eső. Inkább az volt a szokatlan, hogy annyi aszályos időszak után a májusi esőknek júniusban is volt bőséges utánpótlása. A jó vízháztartásű talajokon az alsó rétegek még nem száradtak ki, a homok annál inkább. A kötött földeken is a mélyebb gyökérzetű növények bírják jobban a kánikulát. Egyelőre még nem kritikus a helyzet, de pár nap száraz idő után kifogynak az utolsó tartalékok. A lödött ki kellőképpen minden szem. Az aratással párhuzamosan azonnal elkezdték a talajmunkákat, megyénkben eddig 8 ezer hektáron végeztek tarlóhántást. A másodvetésekkel, mely főként silókukoricából, káposztából és egyéb zöldségfélékből áll, sok helyen még várnak, hisz esö nélkül úgysem fejlődnének. A kissori határrészen, az gyobb munka most, az idén nem kelt ki az őszi árpa, helyette tavaszit vetettek. A biztosító által kifizetett térítés azonban fedezte a többletmunkát, a nagyobb ráfordítást. Több tag próbaként előnevelt, tápkockás paradicsomot tett az árpa helyére másodveteménynek. Természetesen oda, ahová elér az öntözőcső. Tavaly jól bejött a kései paradicsom, a szezon után ismét jó, 20 forint körüli ára volt a piacon. Most épp a szabadföldi paradicsomszedést kezdték meg a héten, ez is előnevelt palántából fejlődött ki ilyen gyorsan. Harminc tag 20 hektárnyi területen termel ily módon paradicsomot. A szövetkezeti átvevőhelyről egyenesen a pesti üzletekbe szállítják a tetszetős árut. A hét végéig már 100 mázsát leszednek e szabadföldi primőrből. A nagy területen termelt dinnyének, sütőtöknek is igencsak hiányzik már az eső, a tavaszi hideg is meglátszik rajtuk, a szokásosnál fejletlenebbek. Hosszú még az esztendő, a barackból és szőlőből eredő veszteségek még pótolhatók lesznek a kertészeti növényekből: ha az időjárás is úgy akarja. T. Sz. I. ..,.,,. . , Ásotthalmi Alkotmány Szakp.palo kukorica figyelmez- szövetkezetben amerre csak tető jel. Ahol lehetőség van az öntözésre, ott szünet nélkül dolgoznak a berendezések. Az őszi árpa aratása befejeződött, 3,1 tonna körüli hektáronkénti átlaggal, mely kismértékben elmarad a tavalyitól. A tavaszi árpának egyharmadát takarították be megyénkben, a búzának még csak töredékét vágták le gazdaságaink. Az eddigi tapasztalatok szerint nem sok a minőségi probléma. Igaz, jártam, kis, kerti öntözőberendezéseket láttam. Olyan száraz már a homok, hogy a gabonán kívül minden növényre, paprikára, paradicsomra, kukoricára ráfér a lélegzethez jutást jelentő mesterséges csapadék. A semlyékekben levő kikotort mélyedésekbe összegyűlt víz olyan kapós, hogy ha 3-4 tag osztozik rajta, nem könnyű igazságosan beosztani és elosztani. Az aratás itt is a legnaOz olasz agrárbank elnökének látogatása Az olasz agrárbank elnö- a Magyar Hitelbank Rt. elke, Giovanni Auletta Ar- nők-vezérigazgatója. menise július 12-től 17-ig Az olasz vendég ellátogalátogatást tett Magyarorszá- tott Nádudvarra, ahol meg„ , , . . . . „„„ tekintette a közös gazdasagon Szabó Istvannak, a TOT go{> m!álkoz<)tt a Kukoricaelnökének meghívására. es Iparinövény Termelési Megbeszélést folytattak a Együttműködés és a Hajdúimagyar—olasz mezögazdasá- sági Agráripari Egyesülés gi kapcsolatok továbbfej- vezetőivel. Tanulmányozta a lesztésének lehetőségeiről, solymári Rozmaring Termeközös vállalatok alapításakor löszövetkezet Meriklon laaz olasz bankok részvételé- boratóriumának tevékenyséröl. Fogadta az agrárbank gét. elnökét Váncsa Jenő mező- Az olasz bankszakember gazdasági- és élelmezésügyi pénteken elutazott hazánkminiszter és Demján Sándor, ból (MTI) Ésszerűség és etika P

éldákat sorolni óraszám tudnék, A párt Központi Bizottsága szerint a tudnánk. Naponta látunk, tapasz- fő feladat: „szocialista társadalmunk hutaiunk olyasmit környezetünkben, mánus alapelveinek szem előtt tartása munkahelyen, közéletben, amitől „az mellett határozottan érvényesíteni a racioeszünk megáll", ami „nincs így jól", ami nális gazdálkodás követelményeit". Mond„kiakaszt" bennünket. Sajnos, temérdek hatnánk úgy is, hogy keresni és csinálni dolog, jelenség van körülöttünk, amin a rendet. Mindenkinek. És elsősorban a okkal-joggal akadunk fenn. Azon eviden- saját portáján és környékén. Mert ott ciától vezérelve, mi az embernek ősidők óta makacs és megváltoztathatatlan hajlama, hogy tudniillik rendet akar látni maga körül a világban. Amióta pedig világ a világ a rendet az ember maga szabja: ésszel és erkölccsel, racionálisan és etikusan. Ami pediglen nem ésszerű és nem erkölcsös, az felháborít. És bíráljuk, felemlegetjük, panaszolgatjuk. Mostanában is. Sőt, manapság elég sűrűn „mondjuk a magunkét" az ész-, célés szakszerűtlenségek miatt. Mondjuk, mondjuk, s a nagy beszéd közepette mintha nem vennénk észre, hogy nem elég csak mondani. Mert elérkeztünk abba a stádiumba, ahol már kevés csak bírálni: itt és most már cselekedni kell! Észre kell venni mindenkinek mindent, ami ésszerűtlen, célszerűtlen, szakszerűtkellene legelőször észrevenni, szóvátenni, megváltoztatni mindazt, amitől „az eszünk megáll". Elhagyni az eddigi szemhunyósdi, vagy szembekötösdi gyakorlatot, helyette szembenézni. Szembenézni azzal is, ami ésszerűtlen, azzal, azokkal is, aki vagy akik miatt az. Észrevenni, szembenézni, kiállni, bírálni, változtatni, tenni. Mindez az emberiség története során mindig is hajtóerőt jelentett, ugyanakkor erkölcsi bátorságot igényelt. A racionalitás mellé humánus értékeket követelt. — S azt igényel ma is. A racionalitás mellett etikára van most is szükség ahhoz, hogy igazából rendet tudjunk tenni magunk körül — magunknak. Söt, magunkban! Merthogy arra is szükség van ám. Ugyanis akinek nincs megfelelő erkölcsi tartása, attól nemigen várható el olyan bátorság, ami ahhoz keilen, gazdaságtalan, azaz nem racionális; lene, hogy kiálljon, tegyen. A kényelmes fel kell rá hívni a figyelmet; törni a fejünket azon, hogyan lehetne rajta változtatni; söt, tenni azért, hogy változzék a dolog! Ha „lózungolni" akarnánk úgy is mondhatnánk, hogy nyitott szemmel, gondolkodva, tettrekészen! Az ilyesféle magatartásnak kellene több teret adni. Megkérdezni, meghallgatni a munkás véleményét a kieső termelési értékekről, a munka ésszerűsítésének lehetőségeiről; szóbaállni a városi hivatalban a nehézségeket megoldani segítséget ajánlóval; megköszönni.a lakóterületén rendetlenséget tapasztaló nyugdíjas észrevételeit; nyitottabbá tenni a vezetők és testületek í ajtóit azok előtt, kik mondani, tenni sae retnének valamit. mindennapjait féltő, a megalkuvó, az önmagának is állandóan képmutató nem lesz képes a hibák, a tévedések, s méginkább nem a tennivalók felismerésére. Tőle legfeljebb a — máris hallható — demagógiát várhatjuk. Miszerint „ez az egész racionalizálás, gazdaságossá tevés nem lesz más, mint mindenfelé a munkaerő létszámának csökkentése, a nehezebb elhelyezkedés, meg a nehezebb megétheHallgassuk meg az ésszerütlenségeket szóvá tevőket, számítsunk a javaslataikra, a változtatni és tenni akarásukra, a cselekvésükre. Munkahelyen és közéletben egyaránt! Mert a „fennakadás", a bírálat, a változtatási javaslat személyes érdeklődést, érdekeltséget jelez. Amire pedig itt és most rettentően szükség van. Hiszen egyik alappillére a társadalmi-gazdasági kibontakozás programja végrehajtásának. Az MSZMP KB állásfoglalása megfogalmazza: „Folytatódjon az az átalakítási folyamat, amelyben növekszik az egyének szerepe a társadalmi cselekvésben ..." Megfogalmazza azt is. hogy kiállásra és cselekvésre van szükség, a munkakultúra, a munkaerkölcs, javítására. Ami nem képzelhető el racionálisabb," azaz ész»-, cél- és szakszerűbb ga2dátkodás, magatartás nélkül. A

z ésszerűsítés valóhan jár ilyesmivel is. Ám ha e „kényelemszeretö" venne legalább annyi fáradságot, hogy fellapozza az idegen szavak szótárút, abból kiolvashatná azt, hogy aki „racionalizál : ésszerűsít; az elosztás es igazság folyamatában a célszerűség, okszerűség, és nagyobb gazdaságosság elvét biztosítja". Vagyis a rend, a legbensőbb emberi igények diktálta rend biztosítása a cel. Ennek eléréséhez, gazdasági-társadalmi kibontakozásunkhoz van szükség a racionalitásra. Amiről egyébként jó tudni, hogy önmagában nem érték; a racionalitás csak attól az emberi céltól lesz érték, amelynek szolgálatába állítható. Nálunk most nevezetesen a társadalmi-gazdasági kibontakozást segítheti elö. Ha nem feledkezünk meg arról, hogy ebben a kibontakozásban az ésszerűség erkölccsel párosítandó; csakis úgy szabhatjuk meg emberi rendünket. Amiben remélhetően egyre kevesebb lesz majd az olyan Jelenség, amin fennakadunk, amitől „az eszünk megáll", ami nem Jó, „nem rendes"... Szabó Magdolna Móczán Lajosné köszöntése A szegedi munkásmozgalom ismert alakját köszöntötték tegnap, pénteken délután a városi pártbizottságon 70. születésnapja alkalmából. Móczán Lajosné, Nyári Izabella már fiatalon, 1934-ben kapcsolatba került a munkásmozgalommal. Ekkoriban hallott először a szocialista eszmékről, s ekkor kezdett aktivan részt venni a munkásotthon rendezvényein. Két évvel később az újszegedi kendergyár munkásasszonya belépett a szociáldemokrata pártba, s ezt követően részt vállalt a választási agitációkban, a pártszervezet kultúrmunkájában, röpiratok, plakátok terjesztésében. Ezekben az években folyamatosan segítette a Szegeden bebörtönzött kommunistákat. Az ellenforradalmat követően részt vett Szegeden a párt újjászervezésében alapszervezeti titkárként, és dolKapcsolata a munkás- gozott a városi pártbizottság mozgalommal a háború évei- tagjaként is. A szegedi főben sem szakadt meg. Már nalfeldolgozó váUalat cso 1944 végén jelentkezett a kommunista pártba, amelynek 1945 óta tagja. Ekkoriban a párt egyik üzemi szervezője volt, majd 1949től függetlenített szakszervezeti funkcionárius lett. s portvezetőjeként ment nyugdíjba 1972 végén. Móczán Lajosné munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, így tulajdonosa a Szocialista Hazáért Érdemrendnek és a Felszabamég ettől az éwtől 1953-ig dulási Jubileumi Emlékpártalkalmazott volt. Ebben éremnek is. Tegnapi köszönsz időben az újszegedi ken- tésén Bartha László, a medergyár üzemi pártbizott- gyei pártbizottság titkára és ságának titkára, majd ezt követően a kaposvári textilgyár pártbizottságának titkára, később vezetője Fraknóy Gábor, a városi pártbizottság titkára foga-ltá az ünnepeltet és átadták a személyzeti megyei pártbizottság ajándékát Hétköznapok Bandukolnak a lovak, bői kérném." „Azt nem lehúzzák az omnibuszt, új- het." Mert nem tudják szín donsült nevezetességünket, szerint felvenni a rendelést. Amerre dobog a nyolc pat- Nyilván, majd ami sorra kekó, elkerekednek a városon rúi, azt kötik koszorúba. nyílott szemecskék, tárva felejtődnek a szájacskák, a kommunikációs készség fejlettségi fokának megfelelően hallatszanak a „gyia-gyiától", a „nézd, anyu, itt vannak a pacik"-ig terjedő felkiáltások. Van egy óvodásdal: „Koszorú, koszorú, miért vagy olyan szomorú?" Miért ne legyen az" Lakótelepi gyerekek ülnek a lakótelepi hintán, és nagy A nácik nedia eevkedvü- kornolyan beszélgetnek, ötA paC'k hatévesek lehetnek, divatén húzzak az omnibuszt. Ami utánuk maradt, afölött ainű divatbikinijük, szamológépes órájuk (alóluk kiméltatlankodva guggol egy apró csodálójuk: Ejnye, ejnye, ez a lovacska, nézd, mit csinált * Nehezen hiszem, hogy ennek így kéne lennie. A Kárász utcai virágüzletben koszorút rendelt egy olvasónk". Választhatott a szegfű és a kardvirág között. Nagy nai- Husztit. bukkan a helyükön fehéren maradt csuklójuk), és soksok lakótelepi szűnyogcsipésük van. — Itt minden olyan unalmas — szól az egyik. — A városba kéne menni — igy a másik —, a bátyám tegnap bent volt, és látta a van ő úgy gondolta, július közepén van más is. A más: gerbera. Az egy tévedés, hogy nyáron nyári virágból is lehet koszorút kötni. Legyen gerbera. (Szegény szegfűvel szemben már sokunknak vannak fenntartásai: tipikusan vizitvirág, köteles(¡ég-mellékízzel.) Szóval — Hol? — A dómnál. — Biztosan itt nyaral — véli a s/.öszkébb. — Anyukám mondta, hogy Szeged csak nekünk unalmas, ide nagyon sokan jönnek nyaralni. A Balaton meg C6ak nekünk izgis, az ottaniak halálosan unhatják ... mindig — Miért, ott is gerbera. 17-ért szálja. az jaknak emberek ? ugye 640 forint „Téglaszínű- R. É.